Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1839-05-08 / 37. szám
Ittagyarorsazág és Erdély. Öcs. ’s ap. kir. Ms. f. e. mart. 191ki határzatában a’ szatmári káptalannál Linczy József éneklő kanonokot székesegyházi aproposttá; Roó Mihály örkanonokot éneklővé; Obermayer Andor székesegyházi főesperest őrkanonokká; ’s Lázár János szatmárnémeti lelkészt és kanonokot székesegyházi főesperessé nevezni méltóztatott. — A’ rm. magyar kir. udvari kamra az ungvári megürült kasznárságra Freudhoffer Józsefet; — az így megürült ungvári kulcsárságra Grynaeus János igazgatósági írnokot;—a’ megürült első irnokságra Mesko József másodirnokot; — továbbá a’ szegedi sóhivatali ellenőrségre Schenk József földvári sóárnokot, saját kérelme következtében; — a’ lippai pajtaőrségre Rossu Miklós ottani kerülőt; —végre az ennek helyére ment Pauli József áttétele által megürült nagy-beeskereki kerülőségre Szedlacsek Jánost alkalmazá. F. május lsején sz. kir. Kassa városban és Abauj megye részéről, köztiszt. főispáni helytartó ’s kir. tankóji Komáromy István ur elnöksége alatt tartatott közgyűlésen 1500 számra ment választó KK és Rédek köz kivonatát nyitra-ivánkai Vitéz János alispán ur gyöngélkedése miatt többszörös kikiáltatása után is megköszönvén, ’s e’ miatt a’ megyétől méltán nyert bizodalmát el nem fogadhatván , országgyűlési követekké bárczai BárczayMihály és pécsujfalusi Péchy Emmanuel ttb. urak választattak meg. ORSZÁGGYŰLÉSI KÖVETEK: Veszprém megye részérül Kocsi-Horváth Sámuel első alispán és Hunkár Antal tb. választattak meg máj h Ijén ifj. Zichy István főispán betegeskedése miatt az első alispán elnöksége alatt tartott közgyűlésben . Jászság és két kunság örül: Szluhalmre kir. tan. ’s nádori főkapitány és Kálmán Sándor tiszti főügyész; Győr városaérul: Czech János város főbírája ’s m. n. t. akad. r. tag. és Rába István városi tanácsnok; Eperjes városaérul: zebegnyői Dienes István város főbir. és aggteleki Bujánovics Vinczet biró; Abaujérül: Bárczay Mihály és gr. Péchy * Emmanuel; Nógrádérul: Szentiványi Anzelm és Fráter Pál; 15 u ti a fővárosaérul magyar nyelvű utasítás ’s máj. Oki választás* mellett: Schreiber Ferencz anyavárosi főbíró és Keller Ferenczváros kapitánya. Debreczen: Ápr. 27k én adatott meg az utolsó tisztelet f. évi apr. 24k én élete 54dik évében elhunyt Madarász. Dobrossy János urnak, a’ debreczeni anyaiskolában a’ hazai törvények 26 évig volt oktatójának , azon köz és nagy részvéttel , mellyet hivatali ’s erkölcsi jelességeivel méltán megérdemlett. A’ felsőbb tanuló ifjúságon, tisztitársin, helybeli minden vallása lelkészeken, és városi tanácson ’s választott polgárságon kivűl eltakarittatásán jelen volt a’ kerületi tábla nagyobb része is elnököstül ’s ügyvédkarostul, egyéb fensőbb ’s alsóbb rendűek nagy tömege, diszité az anyaiskolai éneklőkar szomorú zengedelmivel. Önmagát meghaladni látszó gyászbeszédet mondott a’ helybeli kórház rendes prédikátora Tóth Mihály úr, szónokla fölötte az anyaiskolában a" bölcselkedés r. és közoktatója, Vécsey József ur ’s mindkettő közmegelégedésre. Élete rövid rajzát Sárváry Pál prof. ul készítette, valamint síremlékét is. Ki az elhunyt derék férfiút ismerte, rajzát hű vonalúnak lelendi. Nyugodjanak fáradt porai! A’ főiskola veszteségét a’ gondviselés pótolja ki! (A r o /. s o n v i vasuts z ár n y ) A’ Ferdinand éjszaki vasut részvényessei ez évi mártz. 20kan tartatott, közgyűléséből a’pozsonyi mellék vasútvonalra nézve ezek olvashatok a’ kiadott hivatalos ülési jegyzőkönyvben: ,, Ezen már 3 év óta függőben levő kérdésre nézve , e’ hosszú időköz alatt legszorgalmasb fáradozásink sem valónak ugyan képesek kívánt sírkert eszközleni , részint a’ magyar és ausztriai törvények közt uralkodó különség miatt, részint pedig, mivel egymást átszegő érdekeké körülmények jövőnek kölcsönös surlódó érintkezésbe ; de azért az igazgatóság reménye koránsem csökkent, hogy megnyerendő a’ legf. engedőimet e vonal-kiegészitésre, minek következtében szükségesnek tartjuk az e’ tekintetből a’ múlt közgyűlési határzat értelmiben tett fontos lépteket é s költségeket Önöknek rövid tömörtségben kimutatni: löpöki martzzikén , 3 nap múlva, miután a’ föls. Rothschild bárónak szabaditékot méltóztatott adni a’bées-bochniai vasut-épitésre, e'szabaditékot Deutsch-WagramtólPozsonyig építendő vasútvonalra kéré kiterjesztetni Rothschild , mire azon határzata következők ő fölséginek ugyanazon hó iyén, miszerint a’ vasutakra nézve jövendőben alkalmazandó rendszabályok megalapittatása előtt, illynemű szabadifék nem fog többé adatni; egyszersmind azonban megengedvén azon élőmunkák és vizsgálatok véghez vitelét, mellyek t. i. utóbb, a’ szabaditék - megnyerés esetén, szükségesek lehetnének. Ezután mindjárt a’ Ferdinand éjszaki vasút részvényesire ruházá Szabaditékát Rothschild b.,’s ezek igazgatósága többször folyamodik ő fölségihez e’mellékvonal épithetése miatt, mindig részletesen említvén meg , miszerint az nemcsak az éjszaki vasútra nézve lenne rendkívül hasznos , hanem az általa átmetszendő magyar ’s ausztriai vidékekre is igen kedvező hatású a’ kereskedési közlekedés könnyítése által Magyarország, Ausztria, Csehország, Szilézia ’s Morvaország között, különösen azon tekintetből is, mivel Magyarország legtermékdúsabb megyéji a’ Duna balpartján terjednek el. Ezalatt 1838iki juli 26kán kelt magas kormányrendeletben tudtaul adaték Rothschild bárónak, miszerint korábbi kérelme azért nem nyerhet teljesülést, mivel szabaditékát az éjszaki vasúttársaságnak engedő át, mellynek igazgatósága résziről benyújtott rokontárgyu kérelmet teljesíthetni tartá fon magának ő fölsége. Eddig nem nyert ugyan e’ tekintetben hivatalos végzést az igazgatóság, íme valamint az, úgy a’pozsony-városi küldöttség is legbiztosb reményt kapának e’ fő fontosságú tárgy kedvező eldöntetése iránt. E’ nyilatkozatokban bízván, ’s vezéreltetve e’ mellékvonal eddig általányosan megismert hasznosságától, egyszersmind a’ legf. szabaditékaik czikkéhez támaszkodván , ’s az élőmunkákra adott legf. engedelemhez, fölszólító az igazgatóság a’ részvényes társaságot annak elhatározására , nem tanácsos , a’ pozsonnyali összeköttetés miatt szükségessé leendő kettős vonalt a’ mellékút kezdetéig mindjárt az építés elején megkezdeni, mivel utóbb csak tetemes költségszaporodással és számtalan nehézséggel küzdve lehetne azt eszközleni, mire a’közgyűlés nem késett azonnal szükséges fölhatalmazást adni az igazgatóságnak. Ennek következtében a’ mellékút kezdetpontjául Gänserndorf tüzeték ki, ’s az építést egészen et terv szerint intézők. A’ Gänserndorf’s Pozsony közt magányos vállalkozó által fölállított gyorskocsizásra nézve némelly fáradságos előzmények után sikerült az igazgatóságnak a’ magyar határszéleken divatozó útlevéli ’s vámrendszer iránt az illető hatóságokkal olly egyezkedésre lépni, mellyek egy részről a’ legf. rendeletek végrehajtását biztosítják, más oldalról az utazók ’s áruk szállittatására nagy könnyebbséget nyújtanak, nemcsak mostanra , hanem a’jövendő nagyobb kiterjedésre nézve is. A’sokoldalú vitatkozásokból, ’s e föls. ebbe terjesztett alázatos kérelmekből kitűnik , hogy az igazgatóság nyugottan tekinthet a’ kívánt vonalkiterjesztés megnyerésére Gänserndorf-Pozsony közt, mert: a) e’ vonal igen kedvezőleg mozditandja elő a’ kereskedést a’ Duna balpartján fekvő országokban, mellyek: Magyarország, Galiczia, Morvaország, Szilézia és Csehország; b) az is méltányra várhat, hogy az éjszaki vasút részvényesi annyi pénzáldozatot tevének már e’ tekintetben ; végre c) az 1837iki dec. 29iki és 1838iki jun. 19iki legf. határzatok jól magyarázott értelme következtében minél előbb várhatni a’ kedvező véghatárzást. Mivel azonban az engedelem még hosszabb ideig maradhatna el, ’s az építés folytatását nem tanácsos fölfüggeszteni, tehát szükségesnek véli az igazgatóság e’ fontos tárgyat lényegileg mozditni elő azzal, hogy újólag keressék meg a föls. előleg legalább az ausztriai földön fekvő 2/2 mérföldnyi vonal bevégezhetése miatt, Gänserndorftul March folyamig Schlosshof közelében, azon megjegyzéssel, miszerint azon esetre, ha az illető fő kormányhivatal e’ mintegy 10 ezer ölnyi térnek, a’ szabadizéki határidő eltelése után a’ status számára átengedtetése iránt, az 1837iki dec. 27iki ’s 1838iki jun. 18iki legf. határzatok értelmiben maradandóan nyilatkoznék, az igazgatóság és részvényes társaság ebben is kész megegyezni. Kérdezzük tehát a’közgyűlést: megegyezik e ezen módosításban? Kesner szavazattal biró részvényes azon megjegyzést téve itt: váljon nem tanácsosbé a’ legf. határzatot elvenni előbb a’ már eddig benyújtott kérelmekre? melly indítványa mindazáltal nagy ellenzésre talált. Az elnök azon figyelmeztetésire, hogy e’ kérelem teljesülése a’ tudva levő akadályok miatt még hosszabb időre haladhat, általányos többség utján határzatta jön a’ Kesner által megtámadott indítvány. A’ pestbudai hangászegyesületnek 6dik műelőadása e’ folyó Ildik hangászati évben vasárnap máj. 12kén, délutáni ötödfél órakor lesz Pesten a’ k. v. nagy redut-teremben. — A’ t. egyesületi tagok pénteken és szombaton máj. 10. ilkén vehetik által belépti jegyeiket (de csak biztosító-lapjaik vagy ujan kiadott párjaik előmutatása mellett) szokás szerint Pesten, egyesületi pénztárnok Klausz E. L. urnái, ’s előadás napján az egyesületi izószobában . — Budán pedig Mileez Imre urnái. KÜLÖNFÉLE : Nádorunk a cs. kir. fhsége f. hó lsején délutáni 4 órakor Bécsbül visszaérkezék Budára. — István cs. kir. fhg m. hó 29kén az újonnan fölépített pesti czukorgyárt szerencsésité látogatásával’s 2 órát mulata ott, szemlélgetve a' gyármüveket. Távoztakor megelégültét jelenté a’ tulajdonosoknak. — Országunk prímása f. hó 2zikén mintegy délutáni 5 óra tájban szándékozik Esztergomba érkezni, ’s beiktatási ünnepélye másnap veendi kezdetét. Május 30káli hármas ünnepet iillend Esztergom úrnapját , apostoli fejdelmünk névnapját és prímásunk születésnapját, ki 1775iki május 30k án születék Veszprémben.—A’ bécsi cs. kir. közönséges udv. kamra következő hazánkfiait tisztelé kizáró szabaditékkal: Werther Fridriket, Budán Grosz-házban a’ hid közelében 5 évi szabaditékkal szeszégető gőzkészitményre, melly felényi helyet foglal el hasonló sükerre számított gömbölyű vagy hengeralaku gőzüstnél, ’s azért csekélyebb súlyú, ’s még számos egyéb kitűnőséggel is bir mind műtani, mind gazdasági tekintetben. 2) Nádasdy Tamás grófot (Bécsben Leopoldvárosban 528 sz. a.) öt évi szabaditékkal azon találmányára, melly szerint az elhulló ’s eddig használtatni nem szokott selyemgubó-darabokból sajátszerű durva selyemszövetet készíttet „Idsadan“ név alatt, mellyet egy vagy több színben mindenféle takaróra, béllésre ’sz. eff. használhatni.— Zemplény megyének apr. 15 's több napjain tartott közgyűlésén többek közt olvastaték Buttler János gr. az iránti akaratnyilványitása, hogy azon alapítványi tőkepénz , mellyet egy, a’ Ludovicea katonaintézetben, e’ megye Riei által időrül időre választandó ifjúnak neveltetésére a’ megye hadi pénztárába már lefizetett, kamatra olly módon adatnék ki, hogy az azon katonaintézet-megnyitáskor azonnal az országos pénztárba szolgáltathassák át, addig a kamatokróli szabad rendelkezést e’ megye BReinek engedvén által. A késő maradék háláját már eddig is kiviván a’ tisztelt gr., ez újabb jótevőségeént ’s a köz jóra nemes-lelküleg buzgó rendelkezéséért a megye Hitnek hangos éljen-kiáltozási közt ömledezett szives köszönetéről az alispán által értesittetni rendeltetett, fentartván magoknak a megye Rendet valamint mostanra agyjövendőre is e’ kamatokrul intézkedés esetén azon jogot, hogy e’ jótékonyságban részesülésre a’ folyamodók közül azt, kit legérdemesbnek találandnak, választhassák.