Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1839-01-16 / 5. szám
18 á landó biztosság’ figyelése alatt, az egyesület’ titoknoka által szerkesztve ’s szükséghez képest kőmetszetű rajzokkal is lesznek világosítva. Ara ezen egész évi folyamatnak előfizetés’ utján finom velín papiroson csak 2 ft pengőben ’s noha ez a’ megjelenendő ivek’ számához mérve magában is csekély ár még csekélyebbé fog válni azáltal, ha az előfizetők’számához képest a’füzetek szinte vastagodni, vagy számítva gyarapodni lógnak, ’s ennélfogva, minthogy az Egyesületnek a’ nyerekedés teljességgel nem ezélja, az érintett 2 ftért még e’ folyó évben 30 sőt 40 ivet is adhatunk. — Előfizethetni helyben alulirtnál (lakása: óváros , zöldfa-utcza 373. számú ház) vagy Hegenberger József’ könyvkereskedésében (Ferencziek piaczán); — egyebütt mai naptól fogva előfizetések’gyűjtésére minden hazafi felhatalmazok , sőt kéretik is, olly hozzátétellel, hogy ebbeli szives szándékukat alulirtnak bérmentesen előleg jelentsék , mihez képest nekik az aláírási ív, ’s később az illető nyugtatványok is megküldethessenek, ki öt példányra küldend a’ szerkesztőséghez előfizetéseket, egy példánynyal ingyen fog megtiszteltetni. — Fél ’s évnegyedre nem fogadtatik el az előfizetés. A’ fűzetek’ szétküldözése még most csak privát alkalommal, azonban gyors szekéren is eszközölhető , — melly utóbbi esetben borítékért ’s hitelber fejébe példányonként 10 p. kr. járul az előfizetési díjhoz. Pest, január 14-én 1930. Kacskovics Lajos s.k. gazd. egyesületi titoknok, mint a’ gazdasági Tudósítások’ szerkesztője. KÜLÖNFÉLE : Nyomt. jegyzék szerint a’zágrábi irgalmas szerzetesig a’ most múlt év folytában 757 beteget részesíte orvosi segélyben, melly tetemes mennyiségből csak 66 halt meg, ’s ezek nagyobb részét is részint halva, részint haldokolva vívák az intézetbe. A’ most folyó iskolai évben a’ zágrábi tudományos kerület összesen 1501 tanulót számít, ezek közül a’ zágrábi akadémiánál 180 tartózkodik , az ogulini és szegmai bölcselkedési intézetekben 25, a’ zágrábi főiskolában 270 , a’ Károly városi iskolában 161, Eszéken 310, Pozsegán 327, Varasdon 328, ’s Falmében 100. — Szolnokon az újév másod napján Katona Rozália Kersmayer Józef sarukészítő nője három ép ’s életerővel teljes fimagzatot szült minden veszély nélkül, Gáspár, Menyhért, ’s Boldizsár nevet kapott a’ hármas kisded szentegyházunk polgárivá avattatásakor, az anya a’ körülményekhez képest eléggé egészséges. Bár találkoznék itteni gazdagabbink közül olly nemes keblű, ki a’ szegénységgel küzdő szülők tápla-’s nevelésbeni terhét csak egy elvállalásával is könnyűnélMásutt a’ városi elöljáróság szokott illy rendkívüli esetben segéd kezet nyújtani. — Szegzárd, jan. 9-én . Január 7k én végső elgyengülésben elhunyt itt az iskolai alapítványhoz tartozó szegzárdi uradalom nyugalmazott tiszttartója is Pózner Bernát. A’ boldogult még 1738. nov.lsején Pápán született*’« a’ tiszttartó hivatalt Szegzárdon 1791 ben kezdvén ’s 1831 ben végezvén, miután azt győri sz. Mártonban és Versenden is viselte, nyugalomra lépett Egy századot meghaladt életét mint példás házastárs, atya és nagyatya, úgy töltötte, hogy mind elöljáróji, mind tiszttársai, és alattosi szeretetét és tiszteletét megérdemlette. A’ százados vándor végső elgyengülése mellett is olly vidor eszméletü vala, hogy halála előtt másod éjjel megszomjazván, bort kért adatni magának’s poharát a’fejdelem, a’ aj vármegye, az uradalmi tisztség és nemesség egészségéért elköszöntötte. Béke pihentesse !—Jan. 2 jén (hétfőn) Bartha Ján. jutalmául először adatik, bérletszünéssel Rontó Pál uj nagy tüneményes bohózat énekkel és tánczczal 3 szakaszban gr. Gvadányi József után, irta Szigligeti, — muzsikáját szerzette Them Károly —az uj diszitvényeket festék Otto és Engert színházunk festőji, a’ tánczot betanította ’s rendezi Kolozsánszky színházunk tánczmestere. (Változások a’ cs. kir. hadseregnél.) A’ vezérőrnagyi tábori ügyvédek közül: Bitterlich Ferencz a’ csehországi, ’s Jarolym János, az erdélyi főhadi kormányszéknél katonai fölebbviteli törvényszéki tanácsosokká lettek ; helyükbe tábornokban ügyvédekből előléptettek: Petrovich Ferenc,, a’magyarországi főhadikormányszéknél ugyanott; ’s Peszler Ferencz , a’ tengerészeti főkormányszéktül az erdélyi főhadikormányszékhez ; kapitányi ügyvédekből tábornokkariakká: Braunrasch Bernát, Langenau b. 49 sz. gyal. ezr. a’ magyarországi főhadikormányszékhez, ’s Czech János Venczel őrkerületi ügyvéd a’lombard-velenczei királyság főhadi kormányszékéhez; továbbá Stusche Ferencz Károly vezérőrnagyi ügyvéd a’ magyarországi főhadikormányszéktül a’ csehországihoz, ’s Odiri Ferencz József tábornokkari ügyvéd a’ lombard-velenczei királyságba a’tengerészeti főparancsnoksághoz helyeztetének át. — Pálffy János Károly gr. 2 dik ezredes Geramb b. 4 sz. huszárezr. a’ szardiniai 5 sz. huszárezred parancsnoka lett; előléptettek, alezredesekből ezredesekké. Memjervein György a’ tábornokkari szállásmesteri hivataltól, ugyanott: Bibra Károly b., Savoyen 5 sz. vasasezr. az ezredben; Seidl János, Bianchi b. 63 sz. gy. ezr. Bertoletti b. 15 sz. gy. ezr.; Roszbach Henrik , a’ császárvadász ezr. az ezredben ; Richer Lőrinc/,, sardiniai 5 sz. huszáré/,r. az ezredben ’s hivatala megtartásával a’ parmai udvarnál; Ottinger Ferencz, sardiniai király 5 sz. huszárezr. császár 1 sz. huszárezr.; Krucsay Antal, a’ bródi gyal. határőrezr. a’ 3 dik őrzászlóalj parancsnokává; őrnagyokból alezredesekké; Aulich József, a’tábornoki szállásmesteri karnál, ugyanott: Tschiderer Pál, a’császárvadász ezr., Götz Keresztély, Bertoletti b. 15 sz. gy. ezr., Parrot Jakab, Fridiik Vilmos porosz király 10 sz. huszárezr., főhadikormányszéki segéd Galíciában , hivatala megtartásával, mindaz. ezredben: Glotz, Henrik, Geramb b. 4 sz. huszárezr. sardiniai király 5 sz. huszárezr.; Kiss Fineszt, sardiniai 5 sz. huszárezr. wiirtembergi király 6 sz. huszárezr.; Falkenhayn János gr., wiirtembergi király 6 sz. huszárezr. János főfig 1 sz. vasasezr.; Susan János , Hessen-Homburghg 19 sz. trg. ezr., főhadikormányszéki segéd Tótországban a’ németbánsági 12 sz. gy. határőrezr.; Huber Pál b.innsbrucki helyparancsnok hivatala megtartásával; kapitányokka őrnagyokká : Wratislaw János gr. a’ tábornoki főszállásmesteri karnál, ugyanott; Heintzel József, császár 1 sz. gy. ezr., Nassau h. 29 sz. gy. ezr.* Bartels Ferencz, Bertoletti b. 15 sz. gy. ezr. Wadetb. 41 sz. gy. ezr., Sudomovich Auguszt a’ Ildik vadász zászlóaljtól az első 10 sz. bánsági gy. határőrezr.: Tulbacsch Mihály, az első 16 sz. oláh gy. határőrezr. az ezredben* Macho Flórián, Jeiningen gr. 31 sz. gy. ezr. ’s Peyassinovich Péter a’ 21k 11 sz. bánsági gy. határőrezr., az oláh-bánsági 13 sz. gy. határőrezr.; Clnielnicky Jssoricz, a’ csász,árvadász,ezr., Janakovics József, Geramb b. 4 sz. huszárezr., mind az ezredben; Milloschevitsch Illés, az oláhbánsági 13 sz..gy. határőrezr., czetlini várparancsnokká; Illischmann Ferencz, nyugalmazott alezredes, ezredesi czimet nyert;—Nyugalmaztattak , alezredesekből: 1lacsich Péter, a’ német bánsági 12 sz. gy. határőrezr., ezredesi ranggal’s nyugdíjjal; Rampel József, a’3 dik őrzászlóalj parancsnoka, ezredesi ranggal; Hermes Joakim, Koudelka b. 40 sz. gy. ezr., őrnagyokbal: Áron Ferencz,az első 16 sz. oláhbánsági gy. határőrezr., ’s Mikessich Mihály, a’ gradiskai 8 sz. gy. határőrezr., alezredesi ranggal ’s nyugdíjjal; Lyuboevich Márk, czettini várparancsnok, alezredesi ranggal, kapitányokbal: Beechio János, Trapp b. 25 sz. gy. ezr.; Vukassovich Mózes, Leiningen gr. 31 sz. gy.ezr.; Mather Károly, Kinsky gr. 47 sz. gy. ezr.; Pizzagalli József, Ceccopieri gr. 23 sz. gy. ezr.; Irschig Károly, Nassaug 29 sz. gy. ezr.; Eggenberger Ferenc, Rothkirch gr. 12 sz. gy. ezr.; Veritc Móricz, a’ németbánsági 12 sz. gy. határőrezr.; Drassenovich György, határkormányzósági kapitány a’ 2 sz. ottochani gy. határőrezr.; Zacubszky Antal, Schwarzenberg hg 2 sz. dzsidás ezr.; Neumann József, császár 4 sz. dzsidásezr.; Novák József, ’s Henrik József, mind őrnagyi ranggal. Külrendeket’s azok viselhetésére szabadságot kaptak: Hammerstein Vilmos altábornagy a’svéd kir. kardrend középkeresztjét ; Niesner József, ezredese a’ szász kir. 3 sz. vasasezrednek, a’ szász kir. polg. érdemrend középkeresztjét; Egnatten Auguszt b., a’ szász kir. 3 sz. vasasezr. alezredes , és Hardegg Ignác, gr. lovassági vezér tábori segéde, ’s Löwenfeld József b. alezredes ugyanott, a’szász kir. polg. érdemrend kiskeresztjét; Zichyberraris Manó gr., császár 1 sz. huszárezr. őrnagy, a’kir. szardíniai sz. Móricz-’s Lázárrend kiskeresztjét; D’Ellevaux Ferenc,, nyugalmazott kapitány, a’szász-weimari aégségi sólyomrend kiskeresztjét.— Spanyolország. (Cortesviták az ország jelen állapotjáról. Perez de Castro a’ ministerségét elfogadja.) Madrid, dec. 21k én: ,,Arguelles csupán azért támadá meg a’ cortes színe előtt azon rendeléseket, mellyek Cadiz , Malaga ’s Barcelona városokat ostromzár alá helyzék, hogy a’rend ’s mérsék pártolóit zavarba hozhassa, egyszersmind ismert fogalminak a’korlátlan szabadságról fényes diadalt szerezhessen. A’ vitázat vége keserű büntetéséül szolgált. Ő azon elvet törekvékatalmazni, miszerint a’spanyol népet könnyen kormányozhatni az 1837-i alkotmány betűértelme szerint; egészen akaratja ellen azonban csupán az sült ki e’ vitatásból, hogy a’ haza mostani borzasztó helyzetében csupán katonai zsarnoksággal kormányozhatni azt, különben fejetlenségnek jutand martalékul az egész ország. Föllengősdiek ’s mérsékpártiak egyenlőn megismerék ez állítás valóságát, részint szóval, részint pedig tettel. A’ mérsékpártiak Cadiz , Malaga’s Barcelona városokat helyzék ostromállapotba, a’ föllengősdiek pedig egész Aragóniát, Valenciát és Murciát. E’ rendszabályok következményi mindazáltal különbözők valának. Cadiz, Malaga ’s Barcelonában elnyomák a’ fejetlenséget ’s tiszteletet szerzőnek a’törvénynek, mig Aragóniában ’s Valenciában fejetlenség, orgyilkosság, sarczolás és a’legvéresb rettegtető rendszer állíttaték föl támaszául Izabella alkotmányos trónjának. ’8 épen ez okból csupán Cadiz, Malaga ’s Barcelona állapotára hivatkozék beszédében Arguelles, ’s dec. 19dikén három óráig beszélt az ottani főkapitányok által állítása szerint elkövetett zsarnokságokról. Azon gyilkosságokat ’s féktelen korlátlankodásokat, miket az ottani nép elkövete , ’s miknek ostromállapotba helyzés lön szükséges következménye, említésre sem találta méltóknak. A londoni községtanács ellen is kíméletlenül harsogtatá szavát, mivel az Palmerston lordhoz merészre folyamodni a’ spanyolországi vérengzések megszüntetése iránt. „Gyalázat reánk nézve, mondá emeltebb hangon, hogy külföldiek olly színben merészek bennünket kitüntetni, mintha kegyetlenséggel a’ beduineket is meghaladnék ! London város azon fölszólitása kétszínű, ’s én tartalma iránti ellenmondásra szólítom föl a’ kormányt.“ A’ jogminister Arguelles zajos megtámadására azt válaszold, hogy a’ kormány rövid de alapos megfontolás után az ostromállapotot megszüntetendi az érintett városokban. Megjegyzendő itt, miszerint a’cadizi, malagai és barcelonai követek határzottan az ostromállapot további meghagyatása mellett nyilatkoznak. Ez által fölingerülve ’s egyszersmind ministerségbül ki maradtát megboszulni akarólag, dühösen támodá meg szószékről a’ ministerséget Obozaga ’s az elnök kénytelen volt föloszlatni az ülést nagyobb zavar-elkerülés végett. Noha már sötét volt, mégis látni lehete, hogy több követ ököllel törekvők egymást meggyőzni állítása valóságáról. Dec. 26-án bevégzé ugyan hosszú beszédét Olozaga, de szavai hatás nélkül hangzanak el. O, ki 1836ban olly zendületi törvényszékek fölállittatását inditványozá, mellyek 24 óra alatt mindenkit halálra ítélhessenek, most zsarnoki rendszabályoknak nevezi a’ néhány városban fölállíttatni kellett rendkivilis törvénykezési ’s kormányzati módot. Miután Lopez még hosszú ’s dagályos beszéddel védé a’fejetlenséget, a’ cortes egyhangúlag bevégzettnek nyilatkoztató az ez iránti vitázatot Ma azonban mindent föláldozó bátorsággal voná le a’ fátyolt Martinez de la Rosa azon alakoskodásról, melly szemeink előtt folyvást rejtendő vala a’ szabadság palástja alatt Aragóniában ’s Valenciában uralkodó rettegtető rendszert. „Egyetlen férfi, igy szól a többi közt, egyetlen szóval nyolcz tartományt helyre ostromállapotba. Miért nem terjesztők ki Arguelles, Lopez ’s a’ többi urak e’ férfira is vádjaikat?“ Ezután előadó Valencia történetit oct. 23ika óta , ’s bebizonyitá, miszerint az ottani junták , viszszatorlások ’s egyéb korlátlankodások koránsem a’ néptől származának , hanem néhány férfinak tulajdonitandók, kik föllengősdiség ürügye alatt személyes szenvedélyiket elégiték ki ’s tulajdon erszényüket törték meg a’ közös zavarban. Ez állításit megdönthetien bizonyítványokkal tanúsító a’szónok, ’s igy nyilatkozók: „A’ visszatarló junta nem ellenséges foglyokat ítélt el, hanem előbb megtölte a’ börtönöket, mégpedig nem vétkesekkel, hanem azok áldatlan rokonival, ’s ezeken töltő magányos boszuját. Liriában egy 72 évis tisztes öreget lövettek agyon, mivel fia carlospárti csapatban szolgál. Igyanez időben gyilkosak és rablók büntetetlenül maradónak. Egy minden törvényszéktől halálra ítélt gyilkost csapatvezérré neveze ki a’ mozgalmi junta sarezok beszedésire. S miért nem hangzik panasz a’ bánásmód ellen? Mert a’ zsarnokság tulcsapó árjai minden panaszt elfojtanak.“ A’ szavai után Van Halen tábornokra tért át Martinez de la Rosa, sajnosnak mondván , hogy eddig e tábornok nem ten semmit ez állapot megváltoztatására, ’s egyszermind említvén,