Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)

1840-05-16 / 40. szám

159 városi főszentegyház irányában igen csinos fürdő készül a Dunán. E vállalat igen szerencsés sikerű leend, mert az úszóiskola melletti dunafürdőt tavaly annyi ember látogatá, hogy több órai várat után is alig lehet fürdőhöz jutni,mi természetesen sok hidegfürdő-kedvelőt elkedvetlenített.—Magyar színpadunkon f. hólsején „Szapáry Péter” adalék, 2ikán Konti jutalmára másodszor bérszünettel „Marino Faliero“, nagy dalmű; 3ikán „Bájitalbóljelenéseké „Bálés“ 5 ik fölvonása, és spanyol tánczosok; 4kén először „Az ikrek“ vigj. 4 felv., Schneider után Nagy Ignácz a’magyar tudós társaság költségin; 5kén „Őrültek háza Dijonban“; Bikán a spanyol tánczosak jutalmára bérszünettel „Báléj“, felvonások közt spanyol és stájer táncz; 7ikén „Szerelem mindent tehet“; Bikán „Halottrabló“; 9kén „Bájital“ és spanyol tánczosak; 10ikén „Saardami polgármester“ néhány jelenése ’s „Báléj“ óik felv., és spanyol tánczosak; 1 ikén „Utazás közös költségen“; 12ikén először bérszünettel „Savage Richard“ szomorul. 5 felv. Gutzkow Károly után Lukács Lajos; e’ jeles színmű a’közkedvességü Lendvayné jutalmául adatott s tetszést nyert, Lendvay ez este a’czimszerepben kezdé meg vendégjátékai sorát, őt és nejét zajos tapsokkal üdvözlé a’ közönség; 13ikán „Csalódások“, 141kén a’ nádor ő cs. kir. fegsége Pozsonyból viszszaérkezte tiszteletére a’ színterem teljes kivilágítása mellett „Griseldis“, „Julius Caesar“ Shakspearetól Vörösmarty fordítása szerint rövid idő múlva színpadra kerülend, ezt többi közt még köv. újdonságok követendik: „Pártfogolás“, vigj. 5 felv., Seribe után francziából Erdélyi ; „Az őrült és gyermeke“,dráma 5 felv., Soulié után szinte francziából Nagy Elek; és „Tengerészkapitány“ vagy „Születésjog“, dráma 5 felv., Bulwer után angolból Nagy Ignácz. Színházunk előtt néhány fát ültettek, mi igen czélszerű, hogy a’ teremben egymás mellett szorongó és izzadó nagyszámú közönség fölvonások közt kissé megfrisithesse magát. — Tót-Pelsőcz (Zólyom vgye):Husvét másod napján korán reggel,olly nemű zuhogás hat a piaczunkról hajlékom felé, millyet különben mezővároskánkban, csak vásári napokban szokás hallani. Vájjon, ki háborgathatja e’ legszentebb napok egyikén, az isteni tisztelethez készülő népséget olly korán reggeli ájtatosságában ? E’ kérdés közben, kíváncsiságból ablakim egyikéhez futok ’s ime számtalan népet látok csoportonként azon kiáltozás közben a’ piaczra sietni;,,megölték Gyemikátot, amott van , a’ piacz közepén“ Ezen Gyemikát Pál több év óta rabló’s veszedelmes tolvaj volt. Születéshelye, egy nem meszsze Becsterczebányához fekvő, Klokocs nevű falu. Atyja még most is él’s mint mondják, a’megnevezett falunak éji űrje. Gyemikát Pál gyermeksége óta gyakorlá a’ lopás és rablás módját, mellynek végre 20dik vagyis utolsó életéve korában olly nevezetes mestere lön, hogy ezen névtől Gyemikát, minden házi gazda rettegett környékünkön.Sok rablási ’s fosztásinak aroszat mindenkor gátló ns megye czért ’s véget akarván vetni, 200 vfor. tűzött dijul annak, ki őt elevenen, 100 vfor. pedig annak, ki őt megölve az illető törvényhatóságnak átadandja. E'jutalomhir közrebocsáttatása után épen husvét első ünnepén , került Gyemikát Pál, egy erdőben lakó tót-pelsőczi gazdához. Itt először pálinkát reggelizvén, kicsalta őt a’ mezei gazda, harmad magával szalonka- vadászatra, hol is útközben, négy puskalövés okozta halálos sebeket kapván, végvesztét találta.Más napon őt mezővárosunkba hozatták, harmad napon pedig a’ megtörtént „Visum repertum“ után e’ halálra ítélt rabló tolvaj harangszó közben temettetett el. Testi alkotásra nézve Gyemikát Pál közép termetű,köpezös, markos ’s derék termetű volt. Hála a’roszat elhárító törvényhatóságnak, melly a’ községet illy veszélyhozó rablótól szabadította meg ! H. L. (Egyezkedés a’ költözéspénz ügyében Ausztria ’s Hollandia közt0 fels. az ausztriai császár, magyar király ’s a’ t. és a’ hollandi király, luxenburgi hg a’ költözéspénz ügyében egyességre lépvén alulirt országkanczellár e’ köv. nyilatkozást teszi: is. czikk. A’vagyon, pénz vagy más egyéb érték kiviteléért ő cs. kir. fels. országából a’ hollandi király országába az illető alattvalók a’ kiköltözésért ’s kivitelért más adót nem fizetnek, mint a mit örökségi jog, adás vagy más birtokváltoztatásért illető királyoknak fizetnek. cik czikk: Ezen költözéspénzi szabaditék nemcsak azon adót illeti, melly abbul az országos pénztárba folyt, hanem azt is, mellyet a városok, községek, hatóságok, testületek pénztárába fizettek, ezek tehát jövendőben illy adót nem vehetnek; de Magyarországon ez részben minden az előbbi lábon marad. 3ik czikk: Az lső és 2ik czikkben említett járandóság megszüntetése csak a’ vagyonra, pénzre ’s más efféle értékre vonatkozik, a kiköltöző személyére, személyes kötelességire és katonáskodására az eddigi törvények ezután is teljes erejűek lesznek mind két országban. cik czikk: E nyilatkozvány mindjárt teljes erejű leszen, mihelyt a’ hollandi király részirül hason értelmű nyilatkozvánnyal kicseréltetik. Minek nagyobb erősségire ’s a’t. Bécs febr. 7.1840 Metternich hg. (Válasz a' havasalföldi nagygyűlést megnyitó beszédre.) A’ nagygyűlés köv. válaszolt a’ martz. ikei megnyitó beszédre (lásd Jelenkor 26 sz.): „Föns. hg. A’ vele közlött adatokból átlátja a’nagygyűlés az 1839- ben tett's közönségesen méltánylott javítást. A’nagygyűlés saját szeme után győződött meg, hogy az igazgatás minden ágaiban nagy haladás történt ’s az ország jó jövendője iránt legerősebb reménye van ; köszönetet mondhat a’ kormánynak fölvilágosult érzelmiért’s bölcseségiért. A’ föld mivelési ipar ’s kereskedés öregbülő jólléte kérdésen kívül van. Az ipari rendkívüli fejlődés és gyarapulás nagyobb könnyítést biztosítékot szükségesig ’s a’ kormány erre új módot ’s eszközt találand. E’ végre egy a’ legczélszerűbb eszközök közül a’jól rendezett országút. — A’jótékony ’s takarék-pénztárak üdvös sikere mutatja, hogy olly gonddal vitetett, minőt az ország jólléte kíván. A’ pörök kevesitésit, árvák java biztosítását, pénzügy jó állapotját örömmel veszi a gyűlés és a’ számadások vizsgálatánál meggyőződött föns.önmegtagadásáról, mivel, bár évdija nem nagy azon áldozatokhoz képest, miket tesz, még sem használta azon jogot, mellyet az 1835dik febr. 4-i gyűlés adott, t.i. a’pótlékpénz-szedést. A’nagygyűlés szerencséjének tartja Önnel együtt munkálkodhatását.“ (Aláírás következik.) A merika. Középamerikát még folyvást polgárháború ’s fejetlenség dúlja; a' britt ügyvivőt több helyen megsértették, 's ezért a’belisei angol consul komoly jelentést ten kormányának. — Lagúnát elfoglalák a' mexicoi elégületlenek’s onnan Campenchy ostromára indultak.Mint hiszik,az elégületlenek elválasztó diadalt nyernek Mexikóban. A’ mexikói congressusban általános „bukási törvényt“ pendítettek meg, melly hasonló az Angliában levőhöz és a’tőzsér’s kereskedő világban közönséges tetszésre talál. A Texas köztársaság és az egyesült statusok közt határpör támadt, a’ texasiak a’Sabine tó és folyam felét követelik. E’ kérdés vegyes biztosság elibe van terjesztve. Spanyolország. (Espartero a’polgárharczot rövid idő múlva bevégzendi.) Madridi hírek szerint Espartero annyira bízik túlnyomó erejében, hogy nyíltan hirdetgeti, miszerint a kormányzó királyné születésnapján, május 27-én mulhatlanul elfoglalandja Morenát, és igy egész Aragóniában és Valenciában határt tüzend a’ polgárháborúnak, mert Cantavieja annyira körül van már vétetve, hogy figyelmet sem érdemel. A’ kormányzó királyné legközelebb igen nagybecsű gyémántos arany cigarrotokkal ajándékozá meg Esparterot, mi újra föléleszté a’ fővezér lovagiságát, ’s tettre buzditá. Llangostera tábornokkari vezére Esparterohoz pártolt.— A' baszk tartományokban uj zendülési merényt.) A’ baszk tartományokból napról napra aggasztóbb hirek érkeznek. Zavala mintegy 200 emberrel Bastan-völgyben újra lobogtatja a’zendülés zászlaját, Estella körül pedig carlospárti alvezér mutatkozott néhány lázongó csoporttal. Biscayaban Leguilla vezérlete alatt szinte új zendületi mozgalmak történtek ; a' szükséges pénz Francziaországból, hihetőleg a’ röpkényin pihenő trónkövetelőtül, érkezett. E’merényektől azonban semmi komolyabb következményeket nem várhatni, miután a’ franczia hatóságok olly szigorúan őrködnek a' határokon, hogy egyetlen carnosi főnök sem szökhetik viszsza spanyol földre, minek következtében a’ magokra hagyatott zendülök semmi fontosb vállalatba nem fognak bocsátkozhatni, főleg ha Espartero mindjárt eleinte komoly rendszabályokat használand ellenök. E’ szerint biztosan reménybetni a’csend minél előbbi helyreállittatását, annyival is inkább , mivel a’lakosság békét óhajt, ’s mindenütt önként fegyvert ragad a’ rendzavarok ellen.—April 25ikén Van Halen 21 carnosi zászlóaljjal megütközvén, a’zendülőket futásra kényszerűé; a’ csata 8 óráig tartott és igen véres volt.— (Zurbano győzelme. Vallomások a’cortesben.) Madrid, april 24- dikén: „Zurbano új diadalt nyert. April 19kén ugyanis nap lenyugta után 4 zászlóaljjal és lovasságával elindult Fuentespaldából, míg Belascoavier ugyanannyi csapattal Monroyoból indult ki. Ez összes sereg Beceite ellen vala munkálandó, hol raktáraikat tartják a carlosiak. Súlyos akadályok legyőzte után hajnalban megjelent Beceite előtt Zurbano , és kihányván erős állomásiból az ellenséget, 140 embert elfogott, 1600 pedig holtan és sebesülten maradt a’ hareztéren. Ez erősségben egy álgyut s nagy mennyiségű hadiszert talált Zurbano, ezenkül pedig a’carlosiak összeköttetését Ebro folyammal megrendité. Ennyi siker összesen csak 24 emberébe került. Belascoain gr. későn érkezék csatatérre és ismét viszszatért Monroyába. Espartero Aguavivában áll harczosival, hol april első felében 7 cariosi fő-, 10 altiszt és 128 közlegény pártolt parancssalá. —A’ congressusi ellenzés igen nagy munkásságot fejt ki , mit azonban unni kezd már a nép,mivel látja, hogy képviselői igen sokat tudnak ugyan beszélni, de annál kevesebbet szoktak rendesen teljesíteni. Alcala Galiano nyíltan kimondá ezt a’ tegnapi értesülésben, többi közt következőleg szólván :„Naponkint panaszokat kapunk megbízóinktól; rólunk általányos vélemény,miszerint sokat beszélünk és keveset teljesitünk.Ha e’ vélemény még mélyebb gyökeret ver a' népben, úgy nem sokára igy fog majd szólni : „El a’ fecsegők kormányával; férfiak kezeibe kell adni a’ hatalmat ! — E’ nyilatkozat után San Miguel tábornok hitszegő árulóknak bélyegző azon követeket, kik a’kormány hatóságjavitó törvényjavaslata mellett fognának szavazni, mire olly nagy zaj támadt, hogy csak a tábornok engesztelő szavai után lehete folytatni az ülést.—Mi az uj ministereket illeti, azokban csak uj szájakat lát a' nép, mellyek szokott mohósággal falandják föl azt, mit elődeik még meghagytak; hiszik azonban, miképp’ministerség csupán ideigleninek tekintendő , mellyet rövid idomulva egészen uj váltand föl, melly az ország és kormány érdekeit nagyobb ügyességgel tudandja egymás ellenében föntartani, és nem fog csupán személyes ügyeket előmozdítani.“ — Anglia. (Parliamenti ülések. Elegy.) April 29én ismét megnyitá a’húsvéti szünnapok után ülésit a' parliament, ’s jobbatlan kérelmekkel és Izland uj izgásával foglalkozik. Május 11én a’ kénügy és amerikai határkérdés miatt történt némi szólalkozás , mellynek vége az jön, hogy a’ ministerség mind e’tárgyra nézve pillanatig sem gondolá veszélyeztetve a békét, melly nyilatkozatot általányos tetszéssel fogadá a’ ház, különösen , miután Palmerston I. komolyan állitá, miszerint a’ török-egyiptumi ügy is végre csakugyan békés alkudozás útján fog eldöntetni.—Khinai magányos hírek szerint a’császár 200 angolt ölete meg, mihelyt hallá, hogy az angol hadihajók fenékre lőtték hajóhadát. Ez állítás azonban még további valósulást vár.—Albert liget a’ 11 számú vasasezred parancsnokává nevezé ki a királyné, miután tapasztala, hogy ez ezred egyenöltözete igen jól illik szeretett férjének.—Guizot nagy lakomát adott Lajos Fülöp név-