Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)
1840-10-14 / 83. szám
331 csasága számos földművelőnek kora halált fog okozni. Miért nem létesül hazánkban józansági társulat a’ pályinkaivás ellen ? ( l|isula t625SCi*njty#) Lipcsei hirek szerint az ottani mihályi napi sokadalom igen élénk volt ugyan , de sikerre nézve középjóságunk közzé is alig számítható, ámbár minden nemű divatczikk igen jól kelt. Posztó és bor szinte igen élénkül ment, különösen az utóbbi, mellynek ára a’ múlt sokadalmihoz képest tetemesül emelkedik. A’ jó posztót gyorsan vették, ’s egy részben a’ múlt sokadalminál valamennyire magasb áron , mit jobbadán azon körülménynek tulajdonithatni,miszerint e mostani vásárra valamivel kevésb posztómennyiség gyűlt össze, a’ közelgő tél pedig minden esetre többet igényelt a’nyáron kívánni szokottnál. Egyébiránt a’száraz nyár is okozá, hogy most kevésb posztó vala fölhalmozva, mert számos gyár vízhiány miatt több hetet munka nélkül kényszerült eltölteni. A’ vásár utolsó napjaiban mindazáltal már a’ posztó is valamenynyire léhábban kelt, selyemáruk pedig épen csak kevés vevőre találtak. Görög kereskedők nagyszámmal voltak ugyan jelen , de nem igen mutattak vásárlásra kedvet a’ hazájokban uralkodó általányos kereskedési pangás miatt. — Ausztria. (Az ausztriai követ hivatalos jelentése Szyria és Egyiptus elvételéről M. Alitul). Trieszt, oct.4.Az itteni pénztözsér választmány köv. hirdetést bocsátott közre . A’ cs. kir. tartományi kormányszék 24,391 szám alatt mai napon kiadott rendelvénye szerint a’ konstantinápolyi ausztriai követség sept. törülköv. jelentést tesz : „Mivel M. Ali egyptusi basa a’ jullöki londoni szerződés föltéteit, mik a’ levantei béke helyreállítását illetik,el nem fogadván,a’magas porta azon szomorú állásba helyezve látja magát, miszerint szövetséges társival kénytető szabályokhoz szükség nyúlnia, hogy Egyiptust és Szyriát ismét a’ szultán törvényszerű urasága alá visszahozza.Ennek következében a* török kormány minden egyiptomi és szíriai kikötőt és áruhelyet ostromzár alattivá nyilatkoztat, és az itt levő idegen követeknek erről hivatalos jelentést tesz, hogy ezen rendszabályokról tudomásuk legyen. Az említett kikötők és áruhelyek ostromzár alá vettetése azonnal megkezdetik, mihelyt az el végre szükséges hadi hajók rendeltetési helyükre érnek.“ A’kormányszéki rendelvény szerint ezen tudósítást ezennel tudomására juttatjuk a’ kereskedői karnak. — Alexandriát is ostromzár alá vetették már Beiruth bevétele után. — (Katonai összesküvés Gallicziában). Lengyel határ, sept. 21. Ön tudni óhajtja, mennyi igaz van a’ katonai összeesküvésben , ’s az azzal összefüggő, bécsi diákok iránt indított nyomozásban,mellyrül külföldi lapok annyi sokat beszéltek. Én errűl némi felvilágosítást adhatok Önnek. A’ Mazzuchelli ezredben, mellynek toborzó helye Galliczia, és melly a’ bölcs elhelyezési elv ellenére szakadatlanul azon környékben állomásozott, melly a’ lengyel zendület óta többféle politikai hajtogatásnak tüzkövül szolgált, két hadnagy, kik elégületlenek lévén az elő nem léptetés miatt, ’s az Angliáhal, Francziaországból ide foltonkint szállongó kiküldöttek által elcsábittatván, a’ régi lengyel királyság, vagy inkább a’lengyel köztársaság visszaállítására egyesültek, ezekhez csatlakozott 6 —8 hadnagy, néhány altiszt, és kadét ugyanazon ezredből, továbbá egy pár fő-és altiszt a’Kudelka b.’s Nugent gr. ezredből, végre több elutasított diák és elszegényült földbirtokos.Lehet, hogy többen is voltak benne, de kik mint okosabbak jobban el tudták magokat titkolni. Szóval 25 — 30 katona adatott ezen titkos társaságban részvétéért a’ büntető igazság kezibe, és jaj a’ kolomposaknak, ha a katonai törvény egész sulyát érezteti velök! Ön ebbül látni fogja , hogy ezen csirájában elfojtott oktalan társulatot helytelenül nevezék katonai összeesküvésnek,és hogy ez az úgynevezett népfölségi bujtogatásrul is áll, mellyet Bécsben néhány orvos-és műiskolai növendék közt fölfedeztek, és a’ mellyben hasztalanul tettek bővebb nyomozást.Parturunt montes, nascetur ridiculus mus. De ezen bujtogatás nincs tanulság nélkül a’jövőre, mert ez arra tanit bennünket, hogy a'zendülési propaganda vérengző terveibe hozza a’ növekedő nemzedéket, és hogy gyermekink, ha nem vigyáz a kormány, nem sok jót várhatnak. — Spanyolország (A’madridi junta újabb határzati). Bordeaux, sept. 30ikán:„A’ kormányzó királyné azon rendeleti, melly Esparterot ministerség-alakitásra bizza meg, sept. 23 ikán jutott a’ madridi junta kezeibe. Azon körülmény, miszerint e’ rendelet don Cabello ideigleni belminister által volt aláírva, haragra lobbantá a’ fölségi jogokat igénylő juntát, melly tüstint falragaszok által értesité a’ népet, hogy a’ junta maga fölött semmi felsőséget nem ismer meg , don Cabello hivatalos hatalomgyakorlatáról nem tud semmit, s ennek következtében a’ királyné rendeletét nem kapottnak kénytelen nyilatkoztatni. Don Cabello, ámbár határzottan ellenzési férfia nagy részét elveszté már népszerűségének, és volt baráti is panaszkodni kezdenek határtalan dicsvágya miatt. A’hivatalviselőket egymásután tömegestül űzi tova a madridi junta , mind azok, kik a’ közbizalmat legnagyobb mértékben nem bírják, a’ junta kormányzatát akadályozni törekszenek, vagy parancsit nem teljesítik elég pontos készséggel, rüszint elvesztik hivatalaikat. A’ kormányzat több ága tetemesül szenved ugyan ; de a’ junta szemei minden tárgy fölött szigorúan őrködnek, és a' pillanat fontossága daczára is annyira tudott már menni, hogy még a' szűkülő papság éhségét is megenyhité. A’ tartományokból naponkint számos küldöttség érkezik a’ fővárosi juntához . Espartero megérkezte előtt azonban hihetőleg semmi fontos, végzés nem jövend foganatba. Iriarte tábornok folyvást szoros őrizet alatt van házában. A’ burgosi tanács, melly a’fővárosi junta haladását még igen lassúnak tartja, hozzá intézett felírásában ezeket kívánja : 1) mind azok hitszegő árulóknak nyilványittassanak ,kik a hatósági törvényt helyeslék, annak helybenhagyatását é s megerősittetését tanácssák, vagy kérelmezési jog és sajtószabadság ellen bármi tekintetben vétkeztek : ezek tüstint fosztassanak meg minden nyugdíjtól, hivataltól, rangtól, rendtől és polgárjogtól , nemcsak mostanra, hanem visszavonhatlanul örök időkre. 21 A két királyné minden udvartisztje és főhivatalviselője tüstint bocsáttassék el, magától értődvén, hogy azért még más törvényes büntetés alá is vettessenek. 3) Tulajdon junta-alapitás, melly minden illy esetben rögtönbiráskodási jogot gyakorolhasson. A’ községtanács ez üdvös határzatokban biztos kezességét látja a’ spanyol nemzet békés jóllétének , melly annyi ideig volt azok hálátlanságának áldozatja, kikért mindenkor nagylelkűleg szokta pénzét és fiainak vérét elpazarlani. E’hangulatnál fogva nem igen kedvező hatású leend Espartero azon legújabb nyilatkozata, miszerint Madridba utazván Valenciában is fog néhány órát eltölteni, a’ kormányzó királynéval tanácskozás végett. Cadiz és Valencia közt darab ideig a' népháborgás miatt minden közlekedés megszűnt ; most azonban már ismét szabadon járhatnak a’ posták, mert mindenütt békével szándékozik a' nép bevárni Espartero közbenjárulása sikerét. E’ szerint most pillanatnyi csönd uralkodik Spanyolországban , mellyet azonban veszélyes kitörés fog követhetni, ha Espartero le nem csöndesitheti a’madridi juntát.“' — (Espartero útban Madrid felé.) A madridi junta, mint látszik, könyiteni akarja Esparteronak a' ministerség-alakitást, mert következő tervet külde főhadiszállására : Gonzalez, kül-, Ferrer, pénz-, Van Halen, had-és tengerész-, Infante, bel-, Cortine, nyilványos munka-minister , a’ jogministerséget tulajdon akaratjára bízván. Elfogadja ő majd Espartero e’ tervet? az rövid idő múlva ki fog fejleni, mert már útban van Madrid felé, hol személyesen szándéka a’ juntával alkudozni. — Anglia (Tűzvész a’ devonporti hajógyárban. Elegy.) Sept.27én este Talavera sorhajón tűz támadván a’pusztító elem azonnal Imogene fregátra terjedt. Mind két hajó egészen elégett és Minden sorhajó is tetemesül szenvedett. A’ közel fűrészmalmok leszaggatása által gátot vetének a’ tűz további pusztitásinak, és a'tömérdek gyárszert szerencsésen megmenték. A’ gyuladást szándékosan mondják gerjesztettnek , mit azon körülmény látszik tanusitni, miszerint Talaverán öt hét óta nem dolgozott senki ’s mégis e’hajóban egyszerre két helyen mutatkozott a’ tűz. Talavera sorhajón lengett Nelsonnak trafalgari és Exmouth lordnak algíri lobogója, ’s igy az angol dicsőség drága ereklyéje veszett el e’ gyászos esemény által, miből baljóslatokat suttognak a’ mostani hadifordulatra nézve. Az égés tekintete iszonyú szép volt, és a’lángok 100 lábnyi magosra csapdoztak föl.22 fecskendő regglórától kezdve egész nap folyvást dolgozott, ’s még éjjel is pattogva égett számos deszka-’s gerendarakás. A’ kárt mintegy 400 ezer font sterlingre böcsülik, jobbatlan épület-fában, mert az említett két hajó olly roncsolt állapotban volt már, hogy belőlük egyenkint 20 ezer font sterling is alig került volna ki rendes árverés útján. Anglia kiapadhatlan segélyforrási mellett e’ veszteség csekély ugyan , de mégis érzékeny csapásnak tekinthető a’ mostani körülmények közt, főleg, ha hirtelen csakugyan háborúra kerülne a’dolog. Ha a’gyújtogató nem kerül kézre, úgy folyvást nagyobb veszélytől retteghet a’kormány, mert azon gyárban legalább 5 millió font sterlingnyi épitőszere van fölhalmozva. A’ part gránitbérlése a’ rendkívüli tűz miatt mind összerepedezett. — Sept. 28ikán kormánytanács volt a’ külügyhivatalban; eredménye még nincs hivatalos utón köztudomásra bocsátva, magányos hírek szerint mindazáltal Anglia nem akarja M. Ali újabb engedvényit elfogadni, és a’ ministerség határzottan oda nyilatkozék, hogy a’ basát a’ szerződés értelméhez szorosan ragaszkodva fegyveresen kell megtámadni, Stopford hajóvezért pedig megfeddni, mivel a’ kényszerítő rendszabályok foganatosítását eddig hanyag gyengeséggel eszközlé. Vannak ellenben, kik mondják, mikép néhány minister meg nerajelenhetése miatt sept.28tkán semmi határzatot nem hozott a’kormány, hanem újabb tanácskozási határidőül odóbelsőjét tűzte ki. —A’ tengerészeti igazgatóság azon fontos találmányt vizsgálja most, melly szerint egyetlen hajóval rövid idő alatt 100 sorhajót fenékre lőhetni.—Sept. 21 kén Dublin közelében gyűlést tartván O’Connell párthívei, bizonyos Mooney igy nyilatkozék : „Mi Anglia ellen nem akarunk háborút viselni, de Anglia gyárai ellen összeesküszünk, míg jogainkat egészen helyreállítja, mig ismét tulajdon parliamentünk leend Dublinban. Az angol gyárországot száműzzük egész Izlandból. Mi 9 millió emberből állunk, és esküszünk, hogy egyetlen angol ezernaszál sem jövend testünkre, mielőtt saját törvényhozásunkat ismét visszanyernék. (Tetszés.) Férfiak, asszonyok, gyermekek , — mindnyájan ezt teendjük. Azon falu, mellyben én lakom, már megtevé a’ kezdetet, valamennyinek követni kell e’ példát. Két köteg gyapjút küldöttünk már gyárba, ’s mihelyt kész leend a’ posztó, tüstint kabátokat varratunk belőle. Ti izlandi hölgyek saját fonásu és szövésű szoknyát fogtok viselni vászonba,mikép nagyanyáitok tevék; gondoljátok meg, hogy az első keresztyének csak vásznat viseltek. Vászonruhát viseltek az apostolok; vászonruhát maga az istennek fia is. Megváltótok édesanyja is vászonruhát viselt, s ki szégyellhet ollynemü szövetet viselni, mellyben Megváltónk szenvedett és vérzett? (Mély benyomás.) Igen is, ti visszautasitandjátok Anglia vérbe mártott gyapotszöveteit, szolgaságtok ez ocsmány jeleit.“ —Simerikben od. Mikén nagy politikai lakomát adandnak O'Connell tiszteletére , mit az izgató elfogadott. — A’ lordmayor-választást már megkezdék Londonban; első napon a’ radical Harmer 291 szavazatot kapott, Pirié mellett 143 és Johnson részére csak 147 választó nyilatkozott.—Khinában a’ Kvangin templom papja egy tojást mutatott a népnek, mit kakas