Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)

1840-10-14 / 83. szám

331 csasága számos földművelőnek kora halált fog okozni. Miért nem létesül hazánkban józansági társulat a’ pályinkaivás ellen ? ( l|isula t625SCi*n­jty#) Lipcsei hirek szerint az ottani mihályi napi sokadalom igen élénk volt ugyan , de sikerre nézve középjóságunk közzé is alig számítható, ámbár minden nemű divatczikk igen jól kelt. Posztó és bor szinte igen élénkül ment, különösen az utóbbi, mellynek ára a’ múlt sokadalm­ihoz képest tetemesül emelkedik. A’ jó posztót gyorsan vették, ’s egy részben a’ múlt sokadalminál valamennyire magasb áron , mit jobbadán azon körülménynek tulajdonithatni,miszerint e­ mostani vá­sárra valamivel kevésb posztómennyiség gyűlt össze, a’ közelgő tél pe­dig minden esetre többet igényelt a’nyáron kívánni szokottnál. Egyéb­iránt a’száraz nyár is okozá, hogy most kevésb posztó vala fölhalmozva, mert számos gyár vízhiány miatt több hetet munka nélkül kényszerült el­tölteni. A’ vásár utolsó napjaiban mindazáltal már a’ posztó is valameny­­nyire léhábban kelt, selyemáruk pedig épen csak kevés vevőre találtak. Görög kereskedők nagyszámmal voltak ugyan jelen , de nem igen mu­tattak vásárlásra kedvet a’ hazájokban uralkodó általányos kereskedési pangás miatt. — Ausztria. (Az ausztriai követ hivatalos jelentése Szyria és Egyiptus elvéte­léről M. Alitul). Trieszt, oct.4.Az itteni pénztözsér választmány köv. hir­detést bocsátott közre . A’ cs. kir. tartományi kormányszék 24,391 szám alatt mai napon kiadott rendelvénye szerint a’ konstantinápolyi ausztriai követség sept. törülköv. jelentést tesz : „Mivel M. Ali egyptusi basa a’ jul­­löki londoni szerződés föltéteit, mik a’ levantei béke helyreállítását illetik,el nem fogadván,a’m­agas porta azon szomorú állásba helyezve lát­ja magát, miszerint szövetséges társival kénytető szabályokhoz szükség nyúlnia, hogy Egyiptust és Szyriát ismét a’ szultán törvényszerű urasá­ga alá visszahozza.Ennek következében a* török kormány minden egyip­­tomi és szíriai kikötőt és áruhelyet ostromzár­ alattivá nyilatkoztat, és az itt levő idegen követeknek erről hivatalos jelentést tesz, hogy ezen rendszabályokról tudomásuk legyen. Az említett kikötők és áruhelyek ostromzár alá vettetése azonnal megkezdetik, mihelyt az el végre szük­séges hadi hajók rendeltetési helyükre érnek.“ A’kormányszéki rendel­vény szerint ezen tudósítást ezennel tudomására juttatjuk a’ kereskedői karnak. — Alexandriát is ostromzár alá vetették már Beiruth bevétele után. — (Katonai összesküvés Gallicziában). Lengyel határ, sept. 21. Ön tudni óhajtja, mennyi igaz van a’ katonai összeesküvésben , ’s az azzal összefüggő, bécsi diákok iránt indított nyomozásban,mellyrül külföldi la­pok annyi sokat beszéltek. Én errűl némi felvilágosítást adhatok Önnek. A’ Mazzuchelli ezredben, mellynek toborzó­ helye Galliczia, és melly a’ bölcs elhelyezési elv ellenére szakadatlanul azon környékben állomáso­zott, melly a’ lengyel zendület óta többféle politikai hajtogatásnak tüzkövül szolgált, két hadnagy, kik elégületlenek lévén az elő nem léptetés miatt, ’s az Angli­áh­a­l, Francziaországból ide foltonkint szállongó kiküldöttek által elcsábittatván, a’ régi lengyel királyság, vagy inkább a’lengyel köztársaság visszaállítására egye­sültek, ezekhez csatlakozott 6 —­8 hadnagy, néhány altiszt, és kadét ugyanazon ezredből, továbbá egy pár fő-és altiszt a’Kudelka b.’s Nugent gr. ezredből, végre több elutasított diák és elszegényült földbirtokos.Le­het, hogy többen is voltak benne, de kik mint okosabbak jobban el tudták magokat titkolni. Szóval 25 — 30 katona adatott ezen titkos tár­saságban részvétéért a’ büntető igazság kezibe, és jaj a’ kolomposaknak, ha a katonai törvény egész sulyát érezteti velök! Ön ebbül látni fogja , hogy ezen csirájában elfojtott oktalan társulatot helytelenül nevezék ka­tonai összeesküvésnek,és hogy­­ ez az úgynevezett népfölségi bujtogatás­­rul is áll, mellyet Bécsben néhány orvos-és műiskolai növendék közt föl­fedeztek, és a’ mellyben hasztalanul tettek bővebb nyomozást.Partur­unt montes, nascetur ridiculus mus. De ezen bujtogatás nincs tanulság nélkül a’jövőre, mert ez arra tanit bennünket, hogy a'zendülési propaganda vé­rengző terveibe hozza a’ növekedő nemzedéket, és hogy gyermekink, ha nem vigyáz a kormány, nem sok jót várhatnak. — Spanyolország (A’madridi junta újabb határzati). Bordeaux, sept. 30ikán:„A’ kormányzó királyné azon rendeleti, melly Esparterot ministerség-alaki­­tásra bizza meg, sept. 23 ikán jutott a’ madridi junta kezeibe. Azon kö­rülmény, miszerint e’ rendelet don Cabello ideigleni belminister által volt aláírva, haragra lobbantá a’ fölségi jogokat igénylő juntát, melly tüstint falragaszok által értesité a’ népet, hogy a’ junta maga fölött semmi felső­séget nem ismer meg , don Cabello hivatalos hatalomgyakorlatáról nem tud semmit, s ennek következtében a’ királyné rendeletét nem kapottnak kénytelen nyilatkoztatni. Don Cabello, ámbár határzottan ellenzési fér­fi­a nagy részét elveszté már népszerűségének, és volt baráti is panasz­kodni kezdenek határtalan dicsvágya miatt. A’hivatalviselőket egymás­után tömegestül űzi tova a madridi junta , mind azok, kik a’ közbizalmat legnagyobb mértékben nem bírják, a’ junta kormányzatát akadályozni törekszenek, vagy parancsit nem teljesítik elég pontos készséggel, rüs­zint elvesztik hivatalaikat. A’ kormányzat több ága tetemesül szenved u­gyan ; de a’ junta szemei minden tárgy fölött szigorúan őrködnek, és a' pillanat fontossága daczára is annyira tudott már menni, hogy még a' szűkülő papság éhségét is megenyhité. A’ tartományokból naponkint számos küldöttség érkezik a’ fővárosi juntához . Espartero megérkezte előtt azonban hihetőleg semmi fontos, végzés nem jövend foganatba. Iriarte tábornok folyvást szoros őrizet alatt van házában. A’ burgosi ta­nács, melly a’fővárosi junta haladását még igen lassúnak tartja, hozzá intézett felírásában ezeket kívánja : 1) mind azok hitszegő árulóknak nyilványittassanak ,kik a hatósági törvényt helyeslék, annak helyben­­hagyatását é s megerősittetését tanácssák, vagy kérelmezési jog és sajtó­­szabadság ellen bármi tekintetben vétkeztek : ezek tüstint fosztassanak meg minden nyugdíjtól, hivataltól, rangtól, rendtől és polgárjogtól , nemcsak mostanra, hanem visszavonhatlanul örök időkre. 21 A két ki­rályné minden udvartisztje és főhivatalviselője tüstint bocsáttassék el, magától értődvén, hogy azért még más törvényes büntetés alá is vettes­senek. 3) Tulajdon junta-alapitás, melly minden illy esetben rögtön­­biráskodási jogot gyakorolhasson. A’ községtanács ez üdvös határza­­tokban biztos kezességét látja a’ spanyol nemzet békés jóllétének , melly annyi ideig volt azok hálátlanságának áldozatja, kikért minden­kor nagylelkűleg szokta pénzét és fiainak vérét elpazarlani. E’hangu­latnál fogva nem igen kedvező hatású leend Espartero azon legújabb nyilatkozata, miszerint Madridba utazván Valenciában is fog néhány órát eltölteni, a’ kormányzó királynéval tanácskozás végett. Cadiz és Valencia közt darab ideig a' népháborgás miatt minden közlekedés meg­szűnt ; most azonban már ismét szabadon járhatnak a’ posták, mert min­denütt békével szándékozik a' nép bevárni Espartero közbenjárulása sikerét. E’ szerint most pillanatnyi csönd uralkodik Spanyolországban , mellyet azonban veszélyes kitörés fog követhetni, ha Espartero le nem csöndesitheti a’madridi juntát.“' — (Espartero útban Madrid felé.) A madridi junta, mint látszik, kö­­nyiteni akarja Esparteronak a'­ ministerség-alakitást, mert következő tervet külde főhadiszállására : Gonzalez, kül-, Ferrer, pénz-, Van Ha­len, had-és tengerész-, Infante, bel-, Cortine, nyilványos munka-minis­­ter , a’ jogministerséget tulajdon akaratjára bízván. Elfogadja ő majd Espartero e’ tervet? az rövid idő múlva ki fog fejleni, mert már útban van Madrid felé, hol személyesen szándéka a’ juntával alkudozni. — Anglia (Tűzvész a’ devonporti hajógyárban. Elegy.) Sept.27én este Tala­­vera sorhajón tűz támadván a’pusztító elem azonnal Imogene fregátra terjedt. Mind két hajó egészen elégett és Minden sorhajó is tetemesül szenvedett. A’ közel fűrészmalmok leszaggatása által gátot vetének a’ tűz további pusztitásinak, és a'tömérdek gyárszert szerencsésen meg­menték. A’ gyuladást szándékosan mondják gerjesztettnek , mit azon körülmény látszik tanusitni, miszerint Talaverán öt hét óta nem dolgo­zott senki ’s mégis e’hajóban egyszerre két helyen mutatkozott a’ tűz. Talavera sorhajón lengett Nelsonnak trafalgari és Exmouth lordnak al­gíri lobogója, ’s igy az angol dicsőség drága ereklyéje veszett el e’ gyászos esemény által, miből baljóslatokat suttognak a’ mostani hadifor­dulatra nézve. Az égés tekintete iszonyú­ szép volt, és a’lángok 100 láb­­nyi magosra csapdoztak föl.22 fecskendő regg­lórától kezdve egész nap folyvást dolgozott, ’s még éjjel is pattogva égett számos deszka-’s ge­rendarakás. A’ kárt mintegy 400 ezer font sterlingre böcsü­lik, jobba­tlan épület-fában, mert az említett két hajó olly roncsolt állapotban volt már, hogy belőlük egyenkint 20 ezer font sterling is alig került volna ki rendes árverés útján. Anglia kiapadhatlan segélyforrási mellett e’ vesz­teség csekély ugyan , de mégis érzékeny csapásnak tekinthető a’ mos­tani körülmények közt, főleg, ha hirtelen csakugyan háborúra kerülne a’dolog. Ha a’gyújtogató nem kerül kézre, úgy folyvást nagyobb ve­szélytől retteghet a’kormány, mert azon gyárban legalább 5 millió font sterlingnyi épitőszere van fölhalmozva. A’ part gránitbérlése a’ rend­kívüli tűz miatt mind összerepedezett. — Sept. 28ikán kormánytanács volt a’ külü­gyhivatalban; eredménye még nincs hivatalos utón köztudo­másra bocsátva, magányos hírek szerint mindazáltal Anglia nem akar­ja M. Ali újabb engedvényit elfogadni, és a’ ministerség határzottan oda nyilatkozék, hogy a’ basát a’ szerződés értelméhez szorosan ragaszkod­va fegyveresen kell megtámadni, Stopford hajóvezért pedig megfeddni, mivel a’ kényszerítő rendszabályok foganatosítását eddig hanyag gyen­geséggel eszközlé. Vannak ellenben, kik mondják, mikép néhány mi­nister meg nerajelenhetése miatt sept.28tkán semmi határzatot nem ho­zott a’kormány, hanem újabb tanácskozási határidőül od­óbe­lsőjét tűzte ki. —A’ tengerészeti igazgatóság azon fontos találmányt vizsgálja most, melly szerint egyetlen hajóval rövid idő alatt 100 sorhajót fenékre lőhet­ni.—Sept. 21 kén Dublin közelében gyűlést tartván O’Connell párthívei, bizonyos Mooney igy nyilatkozék : „Mi Anglia ellen nem akarunk hábo­rút viselni, de Anglia gyárai ellen összeesküszünk, míg jogainkat egé­szen helyreállítja, mig ismét tulajdon parliamentünk leend Dublinban. Az angol gyárországot száműzzük egész Izlandból. Mi 9 millió ember­ből állunk, és esküszünk, hogy egyetlen angol ezernaszál sem jövend testünkre, mielőtt saját törvényhozásunkat ismét visszanyernék. (Tet­szés.) Férfiak, asszonyok, gyermekek , — mindnyájan ezt teendjük. Azon falu, mellyben én lakom, már megtevé a’ kezdetet, valamennyinek követni kell e’ példát. Két köteg gyapjút küldöttünk már gyárba, ’s mi­helyt kész leend a’ posztó, tüstint kabátokat varratunk belőle. Ti izlandi hölgyek saját fonásu és szövésű szoknyát fogtok viselni vászonba­,mikép nagyanyáitok tevék; gondoljátok meg, hogy az első keresztyének csak vásznat viseltek. Vászonruhát viseltek az apostolok; vászonruhát maga az istennek fia is. Megváltótok édesanyja is vászonruhát viselt, s ki szé­gyellhet ollynemü szövetet viselni, mellyben Megváltónk szenvedett és vérzett? (Mély benyomás.) Igen is, ti visszautasitandjátok Anglia vérbe mártott gyapotszöveteit, szolgaságtok ez ocsmány jeleit.“ —Simerikben od­. Mikén nagy politikai lakomát adandnak O'Connell tiszteletére , mit az izgató elfogadott. — A’ lordmayor-választást már megkezdék Lon­donban; első napon a’ radical Harmer 291 szavazatot kapott, Pirié mellett 143 és Johnson részére csak 147 választó nyilatkozott.—Khiná­­ban a’ Kvangin templom papja egy tojást mutatott a­ népnek, mit kakas

Next