Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)

1840-10-24 / 86. szám

344 a’ békeföntartást Francziaországgal, ámbár egyébiránt a’ moszkák ellen rendkívül szeretné Anglia hajóit csatasikra vitorláztatni. Az egész radical szabadelmű sajtó szinte béke mellett nyilatkozik, mivel a­ köz­népet annyi adó nyomja már, hogy nem szaporittatásáról, hanem inkább csökkentésiről kell gondoskodni. E’ békenézetek legközelebb még más kifejezést találandnak: a’ birminghami lap ugyanis „the Arquhart m­ove­­ment“ alatt ezt írja : „Cardo­ur Birminghamban van és politikai lakoma előkészületivel foglal­atos . Attwood is írásban jelenté, miszerint rövid idő múlva Birminghamba fog érkezni és ismét megkezdendi izgatását Anglia külföldi politikája ellen. Összefüggésben e­ mozgalommal mond­ják, hogy háború elleni választmány fog létesülni,és Anglia’s tartományi minden nagy városából követeket kühlend Parisba az ottani ministerség­­hez, azon ünnepélyes nyilatkozattal, mikép az angol közönség határzot­­tan ellenzi a’ háborút Francziaországgal. A’ glasgowi és edinburgi kö­vetek már kinevezték.“ E békés nyilatkozatok közepett folyvást hábo­rúra készül a’ kormány, Jersey szigetet tökéletes védelmi állapotba he­lyezteti és minden erősitvényit árgyukkal láttatja el. A’ porta szolgálat­jába lépendő tüzértisztek Woodvichbóloct. Mikán Londonba érkeztek, hol a’ külministerségtől szükséges utasításokat kapandnak. Azután tüs­­tint postával fognak a’porta költségin Portsmouthba utazni. (Parliament-elhalasztás. Lordmayor-választás. Elegy.) London, oct. 9ikén : „Tegnap délután 1 órakor a’ szertartásilag összegyűlt par­liament nov. 12ikeig halasztatott el a‘ lordkanczellár által. — Manner alderman a’ lordmayor-választásnál megbukott, és Pik­e tory gipszárus lett lordmayor. A’ toryk e’ választásnál annyi ármányt használtak, hogy szinte csodálni kell, mikép kaphatott Manner Sezer szózatot. — Od­­­ói­kén O’Connell legnagyobb ünnepéllyel érkezett Corkba, hol királyilag fogadá őt az egész környékből összesereglett roppant számú néptömeg. A’ repealerek fényes lakomával tisztelik meg az izgatót. Másnap a Cir­­cusban olly tömérdek nép gyűlt össze, mennyit izlandi gyűlésen még soha nem lehet­ látni. Mathew atya azon közmondás valóságát kezdi már tapasztalgatni, miszerint senki sem próféta hazájában, mert legközelebb szülővárosa, Cork, lakosihoz illy iratot intéze : „Azok sokasága , kik e városban a’ józansági jámbor fogadást megszegők, majd azt hiteti el velem, hogy ezen eltántorodtak saját vésztőkét határzák el. Cork azon egyetlen hely, hol e’jámbor fogadást megszegék, még pedig olly nagy kiterjedésben , hogy Connaught 's Leinster felé utaztamkor valóban szégyenlém a’corki lapokat olvasni, mert telve voltak azok neveivel, kiket részegség miatt hatóság elibe állítottak a' rendőrök. Meg nem fog­hatom , mikép lehetnek e’város lakosi olly vakok saját jóllétük iránt.“ S­rancziaország. „A’ nemzetőrség ünnepélyes ellenmondása. Elegy.) Paris , ect. lelkén : „Ma délelőtt 11 órakor mintegy 80 nemzetőr teljes díszruhában jelent meg a’ kül ministerségi hivatalban, ’s következő ellenmondást nyujta be a’ ministerelnök számára : „A* nemzetőrök 's más polgárok tö­mérdek számának szándéka volt Önhez jöni és a' közönség roszaló véle­ményét kifejezni. Kikerülni akarván azon összeütközést, mit a kor­mány kívánni látszik, de mi okozni nem akarunk, a nemzetőrség tiszt­jeiből és egyéb tagjaiból küldöttséget határoztunk Ön ek­be utasítani, mellynek rendeltetése mindenekelőtt a’ nemzetőrségi főparancsnok tör­vénytelen napiparancsa ellen nyilatkozni, és szilárdul tanusitni, hogy minden egyes polgárnak teljes joga van az ország érdekeiről szólani. Ez czélunk, és azok szándéka, kiket mi képviselünk. A nemzeti lobogót idegenek megsérték, Francziaország becsületét megtámadák, érdekeit veszélyeztetők, minek következtében hazánkat zendülés fenyegeti. E komoly körülmények közt megjelentünk Ön’ előtt kifejezni, miszerint a kormány bánásmódja aggályunkat ébreszté föl, ’s kedélyünket, mint francziákét, fölizgatá. Nemzeti érzelmű kormány közvetlenül a’ nép ha­talmához folyamodott volna, az egész összes nemzetőrséget újonnan ren­dezte, fegyverezte ’s gyakoroltatta volna, és a tüzértestet ujánlag ala­­kitandotta, ’s igy képes lenne ellenségünket egész hadsergünkkel ’s fé­lelmes tartaléksereggel fenyegetni. Jöttünk továbbá­­innék megmonda­ni, hogy nem fővárosunkat, hanem rajnai és alpesi határunkat kellene megerősíteni. Nem annyira a’ szent szövetség, mint inkább a'szabadság ellen lévén intéztetvé Paris megerősíttetése, e’ pillanatban a’ kormány e' tettét csupán eszköznek tekinti a’ közvélemény elfoglalására , figyelme elaltatására és a’ nép figyelme elforditására azon nagy eseményektől, mik most történnek, ’s a’diplomatia gyávasága elfedésire. Ha külső meg­­rohanás fenyeget bennünket, ha árulás által ismét ellenség vezettetnék falaink alá, akkor a’nép maga, elűzvén az árulókat, gondoskodni fog majd utalmi eszközökrül, és sirt ásni tudand az ellenségnek, Paris és hadsergeink között. Az idegen hatalmak kétszerezik haderejüket, fára­­dozásukkal sietnek és, ismételjük, czélják csupán zendületünket meg­alázni. Ámde készen találandják a­ zendülést visszautasíttatásukra, és a kormány azon férfiai, ki a’zendület lelkesülését béniíni meresztenék,csu­pán saját fejeiket tennék ki a’ legiszonyúbb felelősségnek.“ — A’ kamra* összehivatást majd valamennyi lap helyesli, kivévén a’ Nationalt, melly e’ rendszabályt sajnálja. A’ National ugyanis fél, hogy a kamrák őssz­el­jötte előtt még olly dolgok történhetnek keleti­n , mik minden további folla­tolgatást fölösleggé teendőek. A libanoni zendülés akkorra már általsá­­nyossá lehetend, az angolok a­ moszka hajóhaddal egyesülhetnek és Jean d’ Acret halomra lődözhetik , minélfogvást az elhagyatott alkirály addig végkép megbukhatik, mit aztán a’ kamrák szokás szerint me történt dolognak tekintvén, bajorvoslásul semmit nem mozdítanának. Mire kering, miszerint a kormány következőleg kívánja módosíttatni suh szerződést, a’ basa letétele vetessék vissza, és Egyiptus birtokában tartassék meg; az ellenségeskedés alatt a­ hatalmak a’ török-egyiptusi hajóhadat ne égessék föl. Bizonyosat ezekről nem mondhatni ugyan ; de lehetlen, hogy ez utolsó szava a franczia kormánynak, mert a’jul­­l­iki szerződés ennél sokkal többet adott az egyiptusi basának , és igy most minden korábbi tettét megmásítaná a’ kormány. A’ haza méltóságát tehát az illy engedélyek mélyen sértenék meg, ’s azért az illynemű híreknek nem is igen nagy hitelt adhatni. Lavalette marq­­od­. mikén Londonba utazott; mint mondják, a’ kormány válaszát viszi meg Palmerston nyilat­kozatára. Napoleon holttestének Parisba szállítása igen sok pénzébe ke­­rü­lend a­ kormánynak , Courbevoietól a­ rokkantak házáig több millióba kerülend a szállítási költség. Azon dereglye, melly Napoleon holttestét hozandja, Courbevoie előtt fog kikötni, hol diadalívet szándék emel­ni a’ császári hamvak elfogadására ; onnan a gyászkiséret, de l’ Étoile sorom­p felé az elysiumi mezőn keresztül menend a­ rokkantak palotájába. Az utón jobbra s balra két sorban lépcsőzetes padok lesznek fölállítva ’s gyönyörű szőnyegekkel födve a’ nézők számára. A’ Szajnán uj hidat ké­­szitnek a holttest átvitelére. A’rokkantak nagy udvara egészen violaszín bársonnyal lesz borítva, és a­ tág kápolna millió gyertyával világítva. Németországból 24 gyönyörű feh­ér lovat hozatott a’ kormány, mellyek a’ gyászkocsit vonandják.Napi hirek közzül ezek említendők,ámbár termé­szetesen nem nagy hitelre érdemesek : Kandiát a’ franczia kormány mi­­nél előbb elfoglaltatni készül, s a’ párisi franczia tisztek parancsot kap­tak Parist 48 óra alatt elhagyni és minden perezben készen lenni. E’ hirek már csak azért sem érdemlenek hitelt, mivel köztudomású, misze­rint Ausztria és Poroszország a' basa elleni szigorú rendszabályt határ­­zottan rászalták, ‘s még a’moszka udvar is bámult, midőn Ali letételé­rül értesült, ámbár ez utóbbinak bámulása hihetőleg szokott ármányai közzé számítandó. Egyébiránt a’ moszka hajóhad még eddig nem moz­dult ki szokott állomásából, és igy csakugyan van még némi valószínű­ség, hogy végre mégis olly középutat találandnak a" nagy hatalmak, mellyen Francziaország is velök fog haladhatni kelet lecsöndesittetése felé.“ — (Martalóczkodási szellem az algíri lakosság közt.} Algír, sept. 28 ikán: „Cavaignac alezredes múlt pénteken két zászlóaljjal Belida felé indult, hova őrségül rendelé őt embereivel a’ főkormányzó. Chaugarmer tábornok holnap ugyanarra induland, és azon hadszállitvány vezérletét fogja elvállalni, melly Medeah felé menend élelem-biztosító kíséretül. Hiszik azonban , miszerint e’hadi vállalat szinte továbbra fog h­alasz­­tatni, mert az eső folyvást szakad, ’s majd naponkint égiháboru dühöng. E’ rész időnél fogva igen valószinü, hogy újabb hódítások után járás he­lyett Medealit’s Milianát elhagyandj­a a­ főkormányzó, mivel megtartása iszonyú költséggel ’s folyvást növekedő veszélyekkel van kapcsolatban. Algír jövendő sorsát hihetőleg keleten döntendik el. A’lakosság közt szerte szárnyaló harczhirek ismét fölébreszték a’ régi kalózszellemet ? a’ kormányzósághoz számosan intéztek már kérelmet kalózlevelekért, azon esetre, ha csakugyan h­atárzottan kiütne a’ rettegett ’s óhajtott háború. E’ szerint tehát Francziaország, miután méltán lehet büszke az algíri, tunisi és tripolisi kalózvilág halomra döntésivel, könnyen kény­szerülve láthatandja magát ismét fölébreszteni azon vad martalóczokat, hogy semmi ellenszegülési eszközt ne hagyjon használatlanul, számra nézve hatalmas­ ellenségei legyőzh­etése eszközlésében. Ez ismét egy sajnos következménye lenne aztán a’jól­­löki káros szövetségnek, melly a’ nemzetek szellemi és kereskedési közlekedését hosszas időre dugába dönté. Meidani mórt Yaiée tábornagy elfogatá, mivel Abdelkadernek tit­kon lőport szállita. Ez esemény következében számos algíri kereskedő, hihetőleg vétkesnek érezvén magát, Konstantinápolyba és Marokkóba is lőtt. A’ kormányzóság félni kezd, hogy e‘ kivándorlás ragályos leend, és a’lakosság közt számos követőre találand, mi a’ szándéklott sze­­liditést ’s gyarmatosítást nem igen leend képes előmozdítani.“ — Ibollaiulla. Húga, oct. 7. Ma ünnepélyesen lemondott a' király a' trónról. A' lemondásban világosan ki van jelentve, miszerint a’ király élemült kora miatt tartja terhesnek a'kormányt az alaptörvényben tett változtatás után. Szilárd, erős, férfi kezet, ifjú kort kíván az ország boldogságának elő­mozdítása, mellyet öregség és régi visszaemlékezések nem lankasztnak. Az uj király ígéri, hogy mindenben atyja nyomdokit követi, a’ haza javát teljes erejéből előmozdítja ’s az alaptörvénynek él. — Olaszország. Olasz határ, oct. 3. Az egyházi tartományokban attól félnek , hogy a­ franczia hajóhad valami helyet el talál foglalni a tengerparton. Ezen félelemnél fogva már több terv megfordult a­ kormány fejében, de vagy pénze , vagy lelki ereje nincs kivitelére. Kevéssel ezelőtt két római mér­nöktiszt jelent meg Anconában, az erősséget jó karba hozandó, de mind a* mellett is semmit sem tett. A’ haladó párt az egyházi tartományokban uj forradalomra számit Francziaországban, és S. Marino köztársaságban több ollyan ember tart gyakori összejövetelt, kik régóta változást óhajt­unk. — tiiabonaál* : Pest, oct. 23 kán: Tisztabuza : 200, 100. l.SC,—Készeres: 150,140, 130;— K­ozs : 120, 125,—, — ; Árpa: 105, 100, — ; Zab : SS, 85, 82; —Köles: —,—,—, —; Köleskása: —,—,—, —; Kukuricza: 05,90,84,— pesti in. váltó garas.— 1*éll*keU‘t 8 Becsben, oct. 21 ken : Opítes st­at­uskötetezvény : 1043 l­. ; 1pCtes 0Sys; 3pCtes : ?0; 1S3 tiki kölcsön : 0?21 IS30ki : 200re­s és 58­3 s. 2pC­cs bécsi városkötelezvény 61 bankrészvény darabja------. Esz­terházy sorsjegy: 43' 2._ *­­ _________________________ Vasiltrészvény­­:S­QN­1 gitii közhajózási : Ferdinand éjszaki : 01 ír., majlandi 1021 , győri : 0­1 Jr. stimagőzhajóz­ási 020- 030. Szerkeszti N­­e­k­m­e­c­zy.—Nyomtat­ja T­r­a­tt­n­­e­r - K­á­r­o­l­y­i, url­ ulcza 453.

Next