Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)

1840-02-22 / 16. szám

rent. szombat, feb­r. 22. ül a s. g a r o p » * á fi é­s Erdély. ORSZÁGGYŰLÉSI HÍREK. Tczikk a’ mezei rendőrségre 1. (Vége ) 29. g. Közbirtokban a’ közös csősznek szegődött bérét minden köz­­birtokos birtokához aránylag tartozik viselni, melly az illető rendőrbiróság előtt mind a’ köz, mind a’ magányos birtokosokon szóbeli per utján megvehető 30. §. Ki a’ birtok őrzésére megbízva nem volt, és mégis a’ kártevőt a’ károsodott­nak feladja, vagy a’kárban levő marhát behajtja, nemcsak a’hajtópénzzel,hanem azonfelül a’kártételért jelen törvény értelmében fizetendő pénzbírsággal is jutal­­maztassék meg.—31. §. Ki az erdei, mezei, szőlői vagy tó-.csonzt,megveri, habár ez, záloglással adottig erre alkalmat, nemcsak a’ gyógyítási költségeknek, úgy a’ mennyire a’ megsértetett élelme keresésére ideiglen , vagy orvosolhatlan csonkítás esetében örökre alkalmatlanná lett, ebből eredt károsodása pótlására köteleztessék, hanem azonfelül fájdalomdij fejében a­ sérült részére járandó 24 forinttól 100 ftig, igaz törvényes értékében értve, terjedhető birsággal, úgy a k­inin fokozatához arányzandó testi büntetéssel sőt halálos sebesítés esetében a­ büntető törvények értelmében más büntetéssel is fenyíttessék. 32. §. Melly csősz, pásztor vagy szolga az urnák vagy helységbeli előjárónak,ez pedig a’ károsított­unk ’s illetőleg a’ mezei szolgabirónak vagy kapitánynak, a’ mezei, kerti, szőlő­­beli vagy erdei előtte tudva levő kárt 3madnap alatt be nem­ jelenti, a’ költségek egyszeres, úgy a’ kár mineműségéhez képest, egyszeres vagy kétszeres, a’ vilá­gosítható kártevővel egyetembeni megtérítésén felül a’ vétség fokozatához arányzólag fenyíttessék. 33. §. Másnak álló- vagy folyóvizeiben ’s csatornáiban halászni, csikászni vagy pióczát szedni, a’ költségek egyszeres, a’ kár kétszeres megtérítésével fenyíttessék, fenmaradván azonfelül a’vizek tulajdonosának azon joga, hogy a’vizeiben elkövetett hatalmaskodást a’törvények értelmében annak rendes útján követelje. 34. §.Ki a’ mezei, kerti, szőlőbeni, erdei, vagy vizi általa okozott károk becsűit rá nézve szerfölötti nagynak és stílyosnak tartaná, szabad­ságában áll azon becsüt az illető mezei szki­óval vagy kapitánnyal megvizsgál­­tatni,őt ugy hozván magokkal a’ körülmények, mind a’két fél által egyenlő számban állítandó becsüsök és ahoz értők által a’ mezei, kerti és szőlőbeli káro­kat ugyan az első becsli után 3madnap alatt, az erdei és vizi károkat pedig legfö­­lebb 10 nap alatt még egyszer megbecsülteim, ’s ekkor ezen uj becsli a’ szbi­ó ál­tal is megvizsgáltatván, fog kielégítés alapjául szolgálni. 35. §. A’nagyobb és ki­sebb köz országos vagy postautakat vagy ollyanokat, mellyek az egész község által a’mezei gazdaság vagy a’szomszéd helyek közti közlekedés végett mint közösek kihagyattak és használtatnak, helyeikből kiszorítani, önkényleg más vonalra általvinni, készakarva vagy gondatlanságból felszántani,elfoglalni folyó árokkal, vagy sűrű ’s ritkábban ásott gödrökkel kelletinél, vagy a’kiszabott szé­lességre nem ügyelve, összeszorítani, azok mellékén levő élő sor vagy karfákat és védoszlopokat, nemkülönben azokon épült fa- vagy kőhidakat, kirakott csa­tornákat, útmutató oszlopokat rongálni, vagy épen azok alkotórészeit feszeget­ni, ellopni, az okozott kár kétszeres, a’ vizsgálatra fordított költségeknek pedig egyszeres megtérítésén felül a’ vétség és szántszándékos rész akarat fokozatá­hoz mért fogházi büntetés alatt tiltatik, az okozott kár vagy foglalásnak azonnal helyrehozása az illető rendőri tisztre tartozván. 36. §. A’határban levő dűlő és mezei utak, mellyek a földművelés tekintetéből a’helység lakosinak nagy részé­től használtatnak, azon helység összes la­kosi,legyenek azok nemesek vagy nem­nemesek, valamint a’ határos birtokosak által, kik t. i. azon úthasználatához ké­pest aránylag részesek, mindenkor járható állapotban tartassanak , mi ha az il­lető mezei szki­ó felszólítására ’s ezáltal a’ rendelt időre nem teljesítetnék , en­nek kötelességében álland azon rész utat vagy hidat a’ vonakodó helység vagy közbirtokosság költségére helyrehozatni ’s egyszersmind a’ vonakodókon rövid szóbeli per útján meg is venni. Azon esetben pedig,midőn jégeső, köd’s más elem­viharok által az aratásra, nyomtatásra vagy cséplésre felfogadott gabonában olly tetemes kár okoztatott, hogy a’ beállott munkások a’ kötött szerződéshez képest szokott béreket ki nem kereshetik, az illető mezei szbi­ó vagy kapitány köteles­sége leend a’körülmények szoros megvizsgálása után a’vonakodó munkások’s az illető földbirtokosak közt egyességet eszközleni, mi ha nem sikerülne, a’ le­kötelezett munkások bérét az általok nyomban kezdendő munkájukhoz és kenye­rük szerezhetéséhez képest meghatározni,ugyszinte akár a’munkabér vagy élel­mezésnek nem a’ szerződés szerinti kiszolgáltatása, akár a’ bérleti munkának e­­gészben vagy részben más munkások javára juttatása, vagy más bármelly a’ tett szerződés megszegtéből eredt kérdések rövid utáni elintézése ’s bírálása szinte a mezei szbb­ót illetendi; sőt ha a’ munka­tétető akár a’ bérlett munka elvállalá­sából­ reménylett haszon megszorításával, akár a’ tett alku bármiképeni megsze­gésével szántszándékosan kárt okozott volna, a’ bérlett munkások ezen áruknak részökrel kétszeres pótlását szintén sommás úton követelhetik, a’felebbvitelnek, akármelly nagy legyen a’per tárgya, itt is csak birtokon kivüil leend helye. 37. §. Arató, nyomtató, vagy cséplő vagy más bármi mezei munkát általában szerző­désképen felvállaló munkások nem ritkán nem ügyelvén szerződésükben foglalt lekötelezésekre, ennek a’ maga idejében vagy épen nem tesznek eleget, vagy bízván abban, hogy nyomban más munkást helyettök állítani nem lehet, szerfö­lötti kivánataik teljesülésére a földbirtokost kényük szerint uj alkukötésekre kényszerítik, az illyesek által gyakorlott viszszaélések zabolázására rendeltetik, , rT.aral­’ ny°i»tatót, vagy cséplőt, a’ rendes úti levelen kívül helybeli előjá­­rástol ah­ol nyert bizonyítvány nélkül, hogy a’vállalkozó munkás,úgy annak tár­sai, midőn t. i. többek nevében ajánlkozik, személyeiket’s kézi munkáikat a’ kö­telezett mezei munka idejére még senki részére sem kötelezte le, sem a’ munkás lakhelyeben, sem azon kívül bárki is felfogadni ne merészelje, az elvállalt mun­ka teljesítésétől vonakodó ’s megszökött aratók, cséplők, nyomtatók pedig, úgy más bárminemű mezei munkások,bárha időközileg már más gazdánál be is állot­tak volna, nemcsak az elsőbb elvállalt, de nem teljesített munkának a’kötött alku szerinti megtel­élére az illető mezei szbi­ó vagy kapitány által helybe állíttassa­nak, hanem azon belül az okozott kár és költségek dijába, az elmulasztott és me­­­zei munkára alkalmas napszámok helybeli folyó árának kétszeres megtérítésével­­büntettessenek. Azon bérlő pedig, kitől az illykép csalfáskodó munkások elsőbbi kötelezésük teljesitésére az illető­t. szolgabiró vagy kapitány által visszaállít­tatnak, ugyanazon kárpótlást követelheti ; hogyha azonban az illy bérlő, aratót, nyomtatót vagy cséplőt a’fentebb érdeklett bizonyítvány nélkül fogadott volna föl, a’kétszeres vállalkozás miatt történhető visszaállításokból eredt kárát a’tör­­vény önmaga részérőli megszegtének tulajdonítsa, ’s kárpótlást a’munkáso­kon nem követelhet, sőt részéről történt csábítgat­ás esetén még a’ 39dik szakasz ódik ,a rendeletének leend helye. 38. §. A­­mi akár tékozlás, akár kétes kimene­telű per, akár házbeli vagy örökösödési kérdések, akár végre közbirtokossági el nem rendezett használat miatt zár és hivatalos felvigyázás alá vett és veendő er­dőket illeti, miután ezeket leginkább a’ szokásban levő mérsékelt használat ürü­gye alatt károsíttat­ni, sőt végkép is kipusztíttatni számos eset mutatja, ezen visszaélések káros következésinek meggátlására rendeltetik: a) Mihelyt­­en érintett nemű erdőnek pusztítása vagy rongálása az illető hatóságnak az arra fel­vigyázói tartozó tisztviselő vagy zájgondviselő által, vagy akármi más után fel­­fedeztetik, azon töv­ényhatóság a’panasz valósága megvizsgálását rendelendi el. b) Az e’ czélra megbízott küldöttség azon esetre, ha csakugyan az erdő pusztulá­sát, vagy hacsak rongálását is valónak t­alálja,azt azonnal birói zár és tilalom alá vettnek nyilatkoztatja; ha pedig közös erdő volna az, azonnal a közbirtokossá­got az azon erdő iránti arányosító pernek legalább három hónap leforgása alatti megkezdésére szólítandja fel. az eszközlöttekről a’ legközelebb közgyűlésre je­lentést teendő. Melly közgyűlésen, ha még nem volna, zárgondviselő azonnal rendeltessék, kinek, ugyszinte a’ t. ügyész és földmérőnek is, a küldöttségi je­lentés jövendőbeli használatul kiadandó leszen. c) Ha e’ felszólítás következté­ben a’ közbirtokosak 3 hónap alatt az arányosító pert el nem kezdenék, azt min­den további jelentés nélkül a­ tiszti ügyész, a’ neki már kiadott küldöttségi jelen­tés ’s e’ jelen törvényre hivatkozás mellett az azt megkezdeni vonakodó közbir­tokosok ellen és azok költségein azonnal megkezdendi, melly alkalommal, az ál­tala felszólítandó t­iszti földmérő is, a’ neki hasonlón kiadott küldöttségi jelentés­nél fogva, szinte a’ közbirtokosság költségin, az erdőt azonnal, vagy ha szükség úgy kívánná, az akadályoztató költségin rendelendő hatalomkor utalma alatt fel­mérendő d)­jra az érdeklett közbirtokosak vagy a’ perben megjelenni vonakod­nának, vagy egy birói megintő levél után is, az osztálybeli kulcsot, melly szerint az erdő aránya elitélendő lenne,felfedezni nem akarnák, azon esetben azon kulcs szerint leszen egy törvényszék lefolyta alatt a’ per minden azzal járó költséggel együtt elítélendő, melly az 183216:12dik­­czikk által előszámláltak közül legal­­kalmasbnak fog birói kép találtatni. e) Az egyes birtok alatti erdőkben a' favá­gás eszközlése a’ zárgondviselő felelet alatti rendelkezésitől függi a’ közös bir­tok alatti erdőkben ellenben a’ fellendített arányosító per lefolyta alatt az úrbéri fáizás fenmaradván, egyébkint semmi szin és ürügy alatt a’ favágás nem enged­tetik, ’s igy csak az ezenkivüli használatok, mennyiben azok az erdő növésének ártalmára nem lennének, maradhatnak fen mint a’ közbirtokosság jövedelmei, azonban mindenkor a’ zárgondviselő felügyelése alatt. f) A’ fenlevő erdőtilalom­ megtörését az illető mezei tiszt vagy szbi­ó akár a’zárgondviselőnek, akár a’ megyei tiszti ügyésznek vagy annak, kit a’ történt kár illethet, sommás panaszá­ra nem az okozott költségeknek, hanem igaz törvényes értékű 200 forintra rugó birságnak 2­bben a’ zárgondv­iselő,1­­3 részben pedig a’ megyei pénztár javára ité- tendeknek, megtérítésével, sőt midőn több közbirtokos közös használata alá tar­tozó erdőre vetett tilalomnak rontása történnék, még az okozót ez utóbbiak javai egyszeres pótlásával jelen törvényben szabott eljárás útján köteles fenyiteni. 39. §. A’ gyümölcsfák­ és kertekben az ország sok és nagy részeiben kifejtett ipart a’ hernyók által tétetni szokott károk csüggesztvén leginkább, ezen károknak , mellyek nemritkán egyes emberek vagy rész akaratja vagy kártékony tu­nyasága által eredvén, egész vidékeket sújtanak, a­ mennyire lehet, eltá­­voztatására rendeltetik: a) minden más gyümölcskert vagy gyümölcsfák szomszédságában levő kertes gyümölcsfatulajdonos esztendőnkint kerté­ben vagy illetőleg fáiról a' hernyókat leszedetni köteles. 2­ E' kötelesség elmulasztása miatt a’ szomszédkert vagy gyümölcsfa tulajdonosa által be­­panasztott fél a’ m. szkiró által, ki előtt leszen panasz teendő, a' hernyók­nak kertében vagy illetőleg fáiról mart. lóig leendő leszedésére hivatalo­san iitetni fog, melly határidő eltelte után ugyan a' m.­szki­ó, minden más felszólítás vagy kijelentés nélkül, a' hernyókat az azokat leszedetni vona­kodó félnek rövid utón megveendő költséginapnul­­lóig leszedetni fogja. 40. §. Ellenben mindazon intézkedés, mellyeket a’ mezei rend fentartásá­­ra, ’s a’ városokon ’s helységeken kivűűl fekvő javak ’s birtok biztosítására a’ helybeli körülményekhez képest a’ törvényhatóságok czélszerűen és hasznosan tettek ’s rendeltek, mennyiben a’ törvény rendelkezésivel nem ellenkeznek, ezentúl is megerősíttetnek. 41. §. Jelen törvényben szabott fogsági büntetés ’s jelesen a’ 8, 9, 18,19,23,27,28, 35. alattiak, mennyiben ezen §. alatt foglalt vétségek a'tett miségéből már a'becstelen­­ség bélyegét a’ tettesre nem hárítnák, t. i. mennyiben azok lopást, rablást és személy erőszakos megtámadását, mint már általán a’ fenyíró törvény­ek által tiltott vétségeket magokban nem foglalnak, az ítéletben kimondott marasztalás erején túl becstelenséget, következőleg polgári jogainak, habár ideigleni megszorítását is, a’marasztaltra nem vonják. 42. §. Ellen­ben midőn a’marasztalt fél, vagy egyetemes marasztalás esetében társai a’ marasztalt kárpótlást vagy bírságot meg nem téríthetnék, nehogy a’ vagyontalanság, vagy vagyonaik eltitkolása bűnre ösztönző büntetlenség forrásává váljék,a’meg nem térített pénzmennyiséget igaz törvényes érté­kű , ezért egy napot számlálván, fogsággal tegyen eleget. Egyébként a’ fogság mineműségére rendeltetik, hogy a’fentebbi 8,9, 18,19,23, 27, 28 és 35. §-ban rendelt fogsági büntetés, melly különben a'jelen §. értel­mében a’kimondott marasztalás erején túl becstelenséget magában nem foglal, pénzzel is megváltható lenne, vagy a’ melly marasztalási mennyi­ség meg nem téríthetése miatt mondatik a’marasztaltra, tisztes letartóz­tatásnál sulyosbbá nem is tétethetik, 43. §. Az okozott költségek és kár egyszeres pótlása é s a’ kártétel mindenkor a’károst illeti, hol azonban kártétel és költségek pótlásával rendeltetik fenyíttetni, a’ kár illy módoni másodszori megtérítése, ugyszinte a’ hajtópénz másodszori megfizetése, valamint egyéb jelen­t­­etben szabott pénzbírságok, ide nem értve a’ 30 , 31 és 37 ik szakasz kivételképens rendeletét, az egyszeres megtérítésen felül a­ kár kétszeres pótlása rendeltetik, a’ mezei rendőri tisztek fizetési­nek fedezése az illető megyei és városi pénztárt fogja illetni. Mezei szél­­ szánt,

Next