Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)
1840-02-22 / 16. szám
rent. szombat, febr. 22. ül a s. g a r o p » * á fi és Erdély. ORSZÁGGYŰLÉSI HÍREK. Tczikk a’ mezei rendőrségre 1. (Vége ) 29. g. Közbirtokban a’ közös csősznek szegődött bérét minden közbirtokos birtokához aránylag tartozik viselni, melly az illető rendőrbiróság előtt mind a’ köz, mind a’ magányos birtokosokon szóbeli per utján megvehető 30. §. Ki a’ birtok őrzésére megbízva nem volt, és mégis a’ kártevőt a’ károsodottnak feladja, vagy a’kárban levő marhát behajtja, nemcsak a’hajtópénzzel,hanem azonfelül a’kártételért jelen törvény értelmében fizetendő pénzbírsággal is jutalmaztassék meg.—31. §. Ki az erdei, mezei, szőlői vagy tó-.csonzt,megveri, habár ez, záloglással adottig erre alkalmat, nemcsak a’ gyógyítási költségeknek, úgy a’ mennyire a’ megsértetett élelme keresésére ideiglen , vagy orvosolhatlan csonkítás esetében örökre alkalmatlanná lett, ebből eredt károsodása pótlására köteleztessék, hanem azonfelül fájdalomdij fejében a sérült részére járandó 24 forinttól 100 ftig, igaz törvényes értékében értve, terjedhető birsággal, úgy a kinin fokozatához arányzandó testi büntetéssel sőt halálos sebesítés esetében a büntető törvények értelmében más büntetéssel is fenyíttessék. 32. §. Melly csősz, pásztor vagy szolga az urnák vagy helységbeli előjárónak,ez pedig a’ károsítottunk ’s illetőleg a’ mezei szolgabirónak vagy kapitánynak, a’ mezei, kerti, szőlőbeli vagy erdei előtte tudva levő kárt 3madnap alatt be nem jelenti, a’ költségek egyszeres, úgy a’ kár mineműségéhez képest, egyszeres vagy kétszeres, a’ világosítható kártevővel egyetembeni megtérítésén felül a’ vétség fokozatához arányzólag fenyíttessék. 33. §. Másnak álló- vagy folyóvizeiben ’s csatornáiban halászni, csikászni vagy pióczát szedni, a’ költségek egyszeres, a’ kár kétszeres megtérítésével fenyíttessék, fenmaradván azonfelül a’vizek tulajdonosának azon joga, hogy a’vizeiben elkövetett hatalmaskodást a’törvények értelmében annak rendes útján követelje. 34. §.Ki a’ mezei, kerti, szőlőbeni, erdei, vagy vizi általa okozott károk becsűit rá nézve szerfölötti nagynak és stílyosnak tartaná, szabadságában áll azon becsüt az illető mezei szkióval vagy kapitánnyal megvizsgáltatni,őt ugy hozván magokkal a’ körülmények, mind a’két fél által egyenlő számban állítandó becsüsök és ahoz értők által a’ mezei, kerti és szőlőbeli károkat ugyan az első becsli után 3madnap alatt, az erdei és vizi károkat pedig legfölebb 10 nap alatt még egyszer megbecsülteim, ’s ekkor ezen uj becsli a’ szbió által is megvizsgáltatván, fog kielégítés alapjául szolgálni. 35. §. A’nagyobb és kisebb köz országos vagy postautakat vagy ollyanokat, mellyek az egész község által a’mezei gazdaság vagy a’szomszéd helyek közti közlekedés végett mint közösek kihagyattak és használtatnak, helyeikből kiszorítani, önkényleg más vonalra általvinni, készakarva vagy gondatlanságból felszántani,elfoglalni folyó árokkal, vagy sűrű ’s ritkábban ásott gödrökkel kelletinél, vagy a’kiszabott szélességre nem ügyelve, összeszorítani, azok mellékén levő élő sor vagy karfákat és védoszlopokat, nemkülönben azokon épült fa- vagy kőhidakat, kirakott csatornákat, útmutató oszlopokat rongálni, vagy épen azok alkotórészeit feszegetni, ellopni, az okozott kár kétszeres, a’ vizsgálatra fordított költségeknek pedig egyszeres megtérítésén felül a’ vétség és szántszándékos rész akarat fokozatához mért fogházi büntetés alatt tiltatik, az okozott kár vagy foglalásnak azonnal helyrehozása az illető rendőri tisztre tartozván. 36. §. A’határban levő dűlő és mezei utak, mellyek a földművelés tekintetéből a’helység lakosinak nagy részétől használtatnak, azon helység összes lakosi,legyenek azok nemesek vagy nemnemesek, valamint a’ határos birtokosak által, kik t. i. azon úthasználatához képest aránylag részesek, mindenkor járható állapotban tartassanak , mi ha az illető mezei szkió felszólítására ’s ezáltal a’ rendelt időre nem teljesítetnék , ennek kötelességében álland azon rész utat vagy hidat a’ vonakodó helység vagy közbirtokosság költségére helyrehozatni ’s egyszersmind a’ vonakodókon rövid szóbeli per útján meg is venni. Azon esetben pedig,midőn jégeső, köd’s más elemviharok által az aratásra, nyomtatásra vagy cséplésre felfogadott gabonában olly tetemes kár okoztatott, hogy a’ beállott munkások a’ kötött szerződéshez képest szokott béreket ki nem kereshetik, az illető mezei szbió vagy kapitány kötelessége leend a’körülmények szoros megvizsgálása után a’vonakodó munkások’s az illető földbirtokosak közt egyességet eszközleni, mi ha nem sikerülne, a’ lekötelezett munkások bérét az általok nyomban kezdendő munkájukhoz és kenyerük szerezhetéséhez képest meghatározni,ugyszinte akár a’munkabér vagy élelmezésnek nem a’ szerződés szerinti kiszolgáltatása, akár a’ bérleti munkának egészben vagy részben más munkások javára juttatása, vagy más bármelly a’ tett szerződés megszegtéből eredt kérdések rövid utáni elintézése ’s bírálása szinte a mezei szbbót illetendi; sőt ha a’ munkatétető akár a’ bérlett munka elvállalásából reménylett haszon megszorításával, akár a’ tett alku bármiképeni megszegésével szántszándékosan kárt okozott volna, a’ bérlett munkások ezen áruknak részökrel kétszeres pótlását szintén sommás úton követelhetik, a’felebbvitelnek, akármelly nagy legyen a’per tárgya, itt is csak birtokon kivüil leend helye. 37. §. Arató, nyomtató, vagy cséplő vagy más bármi mezei munkát általában szerződésképen felvállaló munkások nem ritkán nem ügyelvén szerződésükben foglalt lekötelezésekre, ennek a’ maga idejében vagy épen nem tesznek eleget, vagy bízván abban, hogy nyomban más munkást helyettök állítani nem lehet, szerfölötti kivánataik teljesülésére a földbirtokost kényük szerint uj alkukötésekre kényszerítik, az illyesek által gyakorlott viszszaélések zabolázására rendeltetik, , rT.aral’ ny°i»tatót, vagy cséplőt, a’ rendes úti levelen kívül helybeli előjárástol ahol nyert bizonyítvány nélkül, hogy a’vállalkozó munkás,úgy annak társai, midőn t. i. többek nevében ajánlkozik, személyeiket’s kézi munkáikat a’ kötelezett mezei munka idejére még senki részére sem kötelezte le, sem a’ munkás lakhelyeben, sem azon kívül bárki is felfogadni ne merészelje, az elvállalt munka teljesítésétől vonakodó ’s megszökött aratók, cséplők, nyomtatók pedig, úgy más bárminemű mezei munkások,bárha időközileg már más gazdánál be is állottak volna, nemcsak az elsőbb elvállalt, de nem teljesített munkának a’kötött alku szerinti megtelélére az illető mezei szbió vagy kapitány által helybe állíttassanak, hanem azon belül az okozott kár és költségek dijába, az elmulasztott és mezei munkára alkalmas napszámok helybeli folyó árának kétszeres megtérítésévelbüntettessenek. Azon bérlő pedig, kitől az illykép csalfáskodó munkások elsőbbi kötelezésük teljesitésére az illetőt. szolgabiró vagy kapitány által visszaállíttatnak, ugyanazon kárpótlást követelheti ; hogyha azonban az illy bérlő, aratót, nyomtatót vagy cséplőt a’fentebb érdeklett bizonyítvány nélkül fogadott volna föl, a’kétszeres vállalkozás miatt történhető visszaállításokból eredt kárát a’törvény önmaga részérőli megszegtének tulajdonítsa, ’s kárpótlást a’munkásokon nem követelhet, sőt részéről történt csábítgatás esetén még a’ 39dik szakasz ódik ,a rendeletének leend helye. 38. §. Ami akár tékozlás, akár kétes kimenetelű per, akár házbeli vagy örökösödési kérdések, akár végre közbirtokossági el nem rendezett használat miatt zár és hivatalos felvigyázás alá vett és veendő erdőket illeti, miután ezeket leginkább a’ szokásban levő mérsékelt használat ürügye alatt károsíttatni, sőt végkép is kipusztíttatni számos eset mutatja, ezen visszaélések káros következésinek meggátlására rendeltetik: a) Mihelyten érintett nemű erdőnek pusztítása vagy rongálása az illető hatóságnak az arra felvigyázói tartozó tisztviselő vagy zájgondviselő által, vagy akármi más után felfedeztetik, azon tövényhatóság a’panasz valósága megvizsgálását rendelendi el. b) Az e’ czélra megbízott küldöttség azon esetre, ha csakugyan az erdő pusztulását, vagy hacsak rongálását is valónak találja,azt azonnal birói zár és tilalom alá vettnek nyilatkoztatja; ha pedig közös erdő volna az, azonnal a közbirtokosságot az azon erdő iránti arányosító pernek legalább három hónap leforgása alatti megkezdésére szólítandja fel. az eszközlöttekről a’ legközelebb közgyűlésre jelentést teendő. Melly közgyűlésen, ha még nem volna, zárgondviselő azonnal rendeltessék, kinek, ugyszinte a’ t. ügyész és földmérőnek is, a küldöttségi jelentés jövendőbeli használatul kiadandó leszen. c) Ha e’ felszólítás következtében a’ közbirtokosak 3 hónap alatt az arányosító pert el nem kezdenék, azt minden további jelentés nélkül a tiszti ügyész, a’ neki már kiadott küldöttségi jelentés ’s e’ jelen törvényre hivatkozás mellett az azt megkezdeni vonakodó közbirtokosok ellen és azok költségein azonnal megkezdendi, melly alkalommal, az általa felszólítandó tiszti földmérő is, a’ neki hasonlón kiadott küldöttségi jelentésnél fogva, szinte a’ közbirtokosság költségin, az erdőt azonnal, vagy ha szükség úgy kívánná, az akadályoztató költségin rendelendő hatalomkor utalma alatt felmérendő d)jra az érdeklett közbirtokosak vagy a’ perben megjelenni vonakodnának, vagy egy birói megintő levél után is, az osztálybeli kulcsot, melly szerint az erdő aránya elitélendő lenne,felfedezni nem akarnák, azon esetben azon kulcs szerint leszen egy törvényszék lefolyta alatt a’ per minden azzal járó költséggel együtt elítélendő, melly az 183216:12dikczikk által előszámláltak közül legalkalmasbnak fog birói kép találtatni. e) Az egyes birtok alatti erdőkben a' favágás eszközlése a’ zárgondviselő felelet alatti rendelkezésitől függi a’ közös birtok alatti erdőkben ellenben a’ fellendített arányosító per lefolyta alatt az úrbéri fáizás fenmaradván, egyébkint semmi szin és ürügy alatt a’ favágás nem engedtetik, ’s igy csak az ezenkivüli használatok, mennyiben azok az erdő növésének ártalmára nem lennének, maradhatnak fen mint a’ közbirtokosság jövedelmei, azonban mindenkor a’ zárgondviselő felügyelése alatt. f) A’ fenlevő erdőtilalom megtörését az illető mezei tiszt vagy szbió akár a’zárgondviselőnek, akár a’ megyei tiszti ügyésznek vagy annak, kit a’ történt kár illethet, sommás panaszára nem az okozott költségeknek, hanem igaz törvényes értékű 200 forintra rugó birságnak 2bben a’ zárgondviselő,13 részben pedig a’ megyei pénztár javára ité- tendeknek, megtérítésével, sőt midőn több közbirtokos közös használata alá tartozó erdőre vetett tilalomnak rontása történnék, még az okozót ez utóbbiak javai egyszeres pótlásával jelen törvényben szabott eljárás útján köteles fenyiteni. 39. §. A’ gyümölcsfák és kertekben az ország sok és nagy részeiben kifejtett ipart a’ hernyók által tétetni szokott károk csüggesztvén leginkább, ezen károknak , mellyek nemritkán egyes emberek vagy rész akaratja vagy kártékony tunyasága által eredvén, egész vidékeket sújtanak, a mennyire lehet, eltávoztatására rendeltetik: a) minden más gyümölcskert vagy gyümölcsfák szomszédságában levő kertes gyümölcsfatulajdonos esztendőnkint kertében vagy illetőleg fáiról a' hernyókat leszedetni köteles. 2 E' kötelesség elmulasztása miatt a’ szomszédkert vagy gyümölcsfa tulajdonosa által bepanasztott fél a’ m. szkiró által, ki előtt leszen panasz teendő, a' hernyóknak kertében vagy illetőleg fáiról mart. lóig leendő leszedésére hivatalosan iitetni fog, melly határidő eltelte után ugyan a' m.szkió, minden más felszólítás vagy kijelentés nélkül, a' hernyókat az azokat leszedetni vonakodó félnek rövid utón megveendő költséginapnullóig leszedetni fogja. 40. §. Ellenben mindazon intézkedés, mellyeket a’ mezei rend fentartására, ’s a’ városokon ’s helységeken kivűűl fekvő javak ’s birtok biztosítására a’ helybeli körülményekhez képest a’ törvényhatóságok czélszerűen és hasznosan tettek ’s rendeltek, mennyiben a’ törvény rendelkezésivel nem ellenkeznek, ezentúl is megerősíttetnek. 41. §. Jelen törvényben szabott fogsági büntetés ’s jelesen a’ 8, 9, 18,19,23,27,28, 35. alattiak, mennyiben ezen §. alatt foglalt vétségek a'tett miségéből már a'becstelenség bélyegét a’ tettesre nem hárítnák, t. i. mennyiben azok lopást, rablást és személy erőszakos megtámadását, mint már általán a’ fenyíró törvények által tiltott vétségeket magokban nem foglalnak, az ítéletben kimondott marasztalás erején túl becstelenséget, következőleg polgári jogainak, habár ideigleni megszorítását is, a’marasztaltra nem vonják. 42. §. Ellenben midőn a’marasztalt fél, vagy egyetemes marasztalás esetében társai a’ marasztalt kárpótlást vagy bírságot meg nem téríthetnék, nehogy a’ vagyontalanság, vagy vagyonaik eltitkolása bűnre ösztönző büntetlenség forrásává váljék,a’meg nem térített pénzmennyiséget igaz törvényes értékű , ezért egy napot számlálván, fogsággal tegyen eleget. Egyébként a’ fogság mineműségére rendeltetik, hogy a’fentebbi 8,9, 18,19,23, 27, 28 és 35. §-ban rendelt fogsági büntetés, melly különben a'jelen §. értelmében a’kimondott marasztalás erején túl becstelenséget magában nem foglal, pénzzel is megváltható lenne, vagy a’ melly marasztalási mennyiség meg nem téríthetése miatt mondatik a’marasztaltra, tisztes letartóztatásnál sulyosbbá nem is tétethetik, 43. §. Az okozott költségek és kár egyszeres pótlása é s a’ kártétel mindenkor a’károst illeti, hol azonban kártétel és költségek pótlásával rendeltetik fenyíttetni, a’ kár illy módoni másodszori megtérítése, ugyszinte a’ hajtópénz másodszori megfizetése, valamint egyéb jelentetben szabott pénzbírságok, ide nem értve a’ 30 , 31 és 37 ik szakasz kivételképens rendeletét, az egyszeres megtérítésen felül a kár kétszeres pótlása rendeltetik, a’ mezei rendőri tisztek fizetésinek fedezése az illető megyei és városi pénztárt fogja illetni. Mezei szél szánt,