Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)

1840-10-14 / 83. szám

­­ EOCÍ­ZIAÍIAT : Ma­gyarország és Erdély­­kinevezések ; budapesti hangászegyesület; liptó-és zalamegyei tiszt­ujitás ; m.imnarosmegyei köz­gyűlés ; szerencsét­lenség T. Kesziben ; agarásztársaság ; Marceglia Mátyás *­-; fium­ei vihar; boldogkői régiség; különféle; ipar-és lő/­sér­­figy; Ausztria (az ausztriai követ hivatalos jelentése S­­yria és Egy­ip­tus elvételéről M. Alitus; rsat. katonai összeesküvés Gallicziában; sa­t.) Spanyolország (a’ madridi junta újabb határzaji ; ’s­a’ t.) Anglia (tűzvész a­ devonporti hajógyárban ; elegy; sat.) Espartero útban Mad­rid felé; Francziaország (rendkívüli utalvány hadiköltségekre; Napoleon Lajos nyilatkozata pairszék előtt ; s a t.) Törökország (az ango­lok ’s törökök Beyruthot bevették; a’ consulok az ostrom alá vett Alexandriai elhagyták; 's a" t.) Németország, Hollandia, Gabonaár. Dunavizállás. — Magyarország és Erdély. ( cs. ’s­aj), kir. Felsége Ür­ményi József cs. ki­r. kamarást és Fehérmegye volt alispánját, Z­a­r­k­a Jánost Vas megye helyettes-a­l­­ispánját ‘sasztrob­icz­ky Mildóst Zólyom megye volt-alispánját a kir. itélő-tábla biráivá méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. Továbbá: 0 es.’s ap. kir. Fels. Mécsé­r­y Dánielt Pozsony és Vasmegye táblabiráját a­ dunántúli kerületi táblához szegényi ügyvéddé mélt.kegy. kinevezni. 0 es.’s ap. kir. fels. fancsali Joób Sámuelnek, fens. Szász-Co­­burg F­erdinand javai ’s központi kanczellária-igazgatójának Bécsben, a’ belgák királyától nyert Leopoldrend ’s az uralkodó szász-coburg-gothai ágtól ajánlott udvari tanácsnoki czim elfogadhatását megengedni ke­gyes volt. Ö cs. ’s ap. kir. fölsége legf. kéziratával 1 * i ig­r­a­in János valósá­gos cs. kir. országtanácsost, aranygyapjasrendi kanczellárt és magyar kir. sz. Istvánrend kiskeresztesét ez utóbbi rend alapszabályi értelmében ausztriai báróságra méltóztatott emelni. — A’ mm­. magyar kir. udv. Kamra a­ szulini vám- és 30czad-hivatal­­nál megürült bárczaszedő helyre D­u­r­o­v­i­c­s Móricz kézsmárki 30czadi gyakornokot alkalmazá. Mi­hál­y­fy Antal bástyaházi kir. sómázsáló nyugalmaztatott. A’ p­e­s­t b­u­d­ai hangászegyesület 5dik zeneéve f. eszt. oct. 1 jén kezdődött. Az igazgató választmány ez intézet haladásának, alapszabályi czélszerű módosítása, az énekiskola megalapítása (m­elly­­nek jótékonyságát többnyire szegény szülők , különösen pedig hangmű­­­vészek gyermekei már tettleg élvezik) végre az egyesület tagjai számá­ra felállítandó nyugintézet előmunkálati által, czéljának leglehetőbben megfelelő ’s különösen a’hangművészetben nemesb izlés-képezésre leg­­sikeresb irányt törekvők adni. A’jó és hasznosnak széppel párosításában szünetnélküli­­igyekezete mellett reményű , hogy a’ t. közönség kivána­­tinak mindinkább megfelelhet, ’s hatását munkássága terjedésivel lehet­­ségig gyümölcsözővé teheti , mihez azonban Buda és Pest rokonvárosok t.cz. zenekedvelőji é s hangművészeinek szives pártoltatását a’megkezdett zeneévre is illőleg kikéri. Az egyesületi módosított szabályoknak, vala­mint a’ nyugintézet alaptervének felsőbb helyen m­egerősittetése épen most váratik. Mihelyt ez megérkezik, azonnal köztudomásúl adatik az e’ czélra különösen tartandó közgyűlésben, hol egyszersmind az egyesüle­ti vezérügyek elrendezése is megtörténik , addig is az egyesület jelen évi műelőadásihoz (mellyek elsőre a’ nevezett közgyűlés után minél előbb leszen) szükséges előtanulmányok és készületek történnek. Mivel pedig az igazgató választmány az egyesületi költségek leglehetőbb ’s biztos’ alapját óhajtaná megnyerni,szükségesnek tartá­s. évi zeneelőadásira már most megnyitni a’ bérletet ; 's ennélfogva kéri a' t. ez. egyesületi tagokat 's azokat, kik mostantól kezdve az egyesületbe lépni kívánnak, méltóz­­tassanak ez iránti szándékjokat részint saját aláírásuk által azon iveken, mellyeket az egyesület néhány barátja bemutatásul elvállalni szíves volt, részint tettleg befizetendő évi részvényük által, és pedig Pesten Klausz E. L. egyesületi pénztárnok, Budán pedig Miletz I. urnát minél előbb nyil­­ványítani. Klausz urnái megszemlélhetni több izbeli kívánatra a­ kör­ben (cercle) leendő számjegyes székek tervét is , hol kiki tetszése sze­rint egész évre megtartandó székszámot választhat, vagy­ előre megren­delhet. A jelen évi részvények , minden előadásra egyetemben, követ­kezők : egy számjegyes székre a körben 5 ft.*, három számjegyes székre ugyanott 10 ft.* egy belépti jegyre a’ terembe 3 ft.*, három belépti jegyre a‘ terembe 6 ft. ezüst. Ujan belépő tagok az évi részvényen kivül 2 ezüst ftot fizetnek alappénz fejében. Pesten 1840. oct. 12-én a’pestbu­dai hangászegyesület iga­zgató'vál­aszt­m­á­n­y­a. Az udvari főhaditanács több évi gondolkodás után az eddigi kovás­­puska helyett csappantyusakat kezd használni az osztrák hadseregnél.A­ vadászokon kivül már néhány sorezred is kapott csappantyus puskát. — és Zala­ megyének f. évi sept. 30-án megújított tisztkara következő : első alispán : Kerkapoly István ; 2dik: Csillag Lajos ; főjegyző: Tuboly Mi­hály , első all. : Jód János , 2dik : Novák Ferencz ; főadószedő : Koppány Fe­renc/. ; levéltárnok ; J­­á/.y Farkas; főügyész : Molnár János ; al . Barc/.a Sán­dor s Dénes László ; főszámvevő : Jakabff­y Gergely ; tapolczai járásbeli főbí­­ró : Malatinszky f­erencz ; al . Bogyay József’s Bárány András ; aladószedő : Nagy József; esküitek : Mezriczky Károly, Nagy Sándor ’s Horváth Károly , Szántai javasd. főbíró : Hertelendy Imre ; al . Septey Ádám ’s Bogyay József ; aladószedő : Oroszváry András ; esküi­tek : Laskóczy Károly, Töreky József s Laskóczy László. Kapornaki járásban főbíró : Csátlyi Elek ; al . Oroszváry Lajos és Inkey Kázmér ; aladószedő: Thassy Gábor; esküs­ek: Koltay Lajos, Thassy Lajos s Lóránt S­amás. Egerszegi járásban főbíró : Simony Mihály ; al. Farkas András és Kozáry László ; aladószedő: Tuboly Aloiz ; esküitek: Nagy Imre , Baranyay Pál és Hegyi Pál. Lövői járásban főbiró : Bertalan Pál; al : Simony Pál és Szénné Lajos ; aladószedő : Sós József; esküitek : Baka Já­nos , Zakaly János és Simony János. Muraközi járásban főbiró: Horváth Péter; al : Tomasics István és Sellyey László ; aladószedő : Barics János; eskü­ttek : Csarics Ferencz , Oszterhueber Kázmér és Tkassics József. Számvevő-segéd: Nagy Sándor. Főorvos: Fleischhaker József, 2dik : Feletár József; főmér­nök : Tóth Antal, 2d­­k­ : Csepely József. Lajstromzó : Há­­y Ágoston. Pertár­nok: Mázsik Károly. Állomási biztosak: tapolczai: Rhédey Ferencz; sümegi: Nikola Ádám; keszthelyi­: Hákóczy József; kiskomáromi : Kocsis László ; bat­­tyiki : Bolla Ist­ván ; kanizsai : Farkas János ; egerszegi : Koppány József ; lete­­nyei : Kolosa József ; lövői : Mihalka János ; balosai : Király Ferenc­. ; lendvai­ Tarnóczy Sándor ; Csáktornyai : Tkassics Aloiz ; perlaki : Mohr Ferencz; kos­­tori : Horváth József; tisrjei : Lázár Zsigmond ; füredi rendbiztos alszolgabirói czimmel : Morocza Károly ; megyei hadnagy : Bertalan Vincze ; várnagy: Ko­vács Vendel;ménlovak gondviselője : Szenadel Antal. Ezeken t­úl minden járási sebész , bába , hajdú , pandúr minden tisztestül megerősittetett. L­i­p­t­ó-Sz. Miks. oct.2kán: Liptó kettős nemzeti ünnepet ült, ugyan is sept. 23kán kesselőköi Majthényi Antal báró’s cs. aranykulcsos, mint főispán, a’ megye határán őt üdvözlő fényes küldöttség kíséretében este felé a’ középponti helyre érkezvén, általányos lelkesüléssel fogadtatott, ’s a’megye házán kivül a’város is kivilágittatott,ez alkalommal leginkább kitűnvén , hogy a’ kebelbeli izraelita község résziről felállított diszosz­­lopon magyar felírás tündöklött. Másnap a’ kinevező, ’s beiktatási szer­tartásoktól felmentő k. udv. leiratok ismétt kihirdetésével, az ülés meg­­nyittatván,a’főispán, számos küldöttség általi meghivatás után a’Kir.és HR. körében megjelent, ’s kineveztetési kegy. oklevele felolvastatása után a’ főispáni hitet magyar nyelven ünnepélyesen létévé. Mi megtör­ténvén, a’járásbeli főbirák által ősi szokáshoz képest háromszor magas­ra emeltetett’s a’ számosan összesereglett KKrhoz és RR­hez remek szó­noklatot beszédet tartott, mellynek minden egyes tételeiben megannyi biztositó nyilatkozást leltünk, hogy boldogittatásunkban magas hivatala fő feladását’s jogaink tisztelésében a­ köz­megelégülés eszközlése leg­­czélszerű­bb módját keresi,­­s igy az eddig csak ideiglenes kapcsolat ál­­landósittatván , a’belöröm nem puszta remény, vagy tisztelkedési vágy­nak , hanem az eddigi kormányzása szülte belső meggyőződésnek tiszta folyadéka, szűnni nem akaró éljenzésekben méltán kereső rész volta­­képem­ kitörésre — ’s a’tömött teremben nem létezett olly részvétlen szív, melly legforróbb fohászai közzé örömittasan nem számította volna azon köz óhajtás valósulását, hogy a’ kedvelt főkormányzót, az isteni gond­viselés hosszú évek sorával megáldani kegyeskedjék. Délben a’ beigta­­tott főispán 300. személyt vendégle meg ’s fels­ urunk ’s aszszonyunk­­nádorunk, ’s az uralkodó ház minden tagjai hosszú éltéért a' főispán ál­tal — ennek egészségéért pedig többek által áldomáspoharak ürittettek. — Ezt 4. nap múlva követte a’ másik ünnepély, t. i. a' tisztujitószék, mellynek határidejéül sept. 28-án tűzetett. Négy hónap óta, az eddig illy mértékben nálunk alig ismert forrongás a’ kebleket általányosan meg­szállván,a’ tisztválasztás kimenetele mélyebben érdekle mindenkit. Első alispánságra három versenytárs lépett föl, u. m. a’ két alispán és főjegy­ző — (­Liptóban t. i. régi szokáshoz képest az első alispánok többnyire tisztviselők sorábul választatnak) mindeniknek hatalmas baráti lévén , kiki igyekezett választatását lehetőségig biztosítani,­­s csakugyan a’ reménylett többség iránti számolások gyakran változtak is, végre köze­ledvén az eldöntő pillanat, miután a’megyei Rt., a’ hely szűkét illő fi­gyelembe véve, azt határozni jónak találták, hogy a' választók a me­gyeház előtti téren gyülekezzenek össze, szavazás pedig a kath.sz.egy­­ház melletti temetőből történjék, sept. 28-án reggeli 8^2 órakor lobogó zászlókkal megérkeztek a Madocsányiak, ’s igy utánok nem sokára a' Palugyayak is — mindegyik rész kedvenezének neve harsogó felkiáltá­­sival tisztelkedvén’s többség leírásával magát kecsegtet­v­én. — Kilencz órakor a’megyeház kapuja előtt készített állomáson a’főispán ur helyet foglalván, az összesereglett nemességhez rövid velős beszédet tartott, mire volt első alispán Okolicsányi Márk az egész tisztviselő kar nevében előbocsátván a’ hivatalróli lemondást, a’ megye pecsétjét, ’s főjegy­ző a’levéltár kulcsait átadta, ki is, a’ kijelöltek neves felmondása után, történt felkiáltásból a’többséget ki nem vehetvén, szószedést rendelt.Volt első alispán hivatala megtartási szándékával ekkor már végkép felhagy­ván, a’szavazók véleménye kétfelé oszlott, ’s nemcsak a’ részvevők, hanem a’ néző sokaság türelmét is erős próbára téve a' bizonytalanság , mig a­ főispán ur szavazás befejeztével a’ golyók megolvasásához fo­gott. Palugyay Farkas volt másod-alispán ládájában 456 (Xiptóban min­den esetre tiszteletes kisebb szám) az előtti főjegyzőében pedig 561 golyó találtatván, Madocsányi Pál első alispánnak kiáltatott ki, a’ többi tisztviselő pedig többnyire felkiáltással választatott meg, ’s a tisztújító szék esti 6. óra tájban az uralkodó ingerültség daczára kellő csenddel , és komolysággal, a’nélkül, hogy a’ lehető kihágások megfékeztetésekül alkotott rendszabályok tettleges alkalmazásira némi szükség forgott volna fen, végkép befejeztetett. A’ beiktatási ünnepély újabban kitünteté hogy hivatalaikhoz jutott szeretett nagyainkhöz bizodalomra is méltán számolhatnak, a‘ ti­s­z­t v­ál­a­s­z­t­á­s kedvező lefolyta pedig ünnepélyes tanúbizonyságul szolgál, hogy a’ részre h­a­j­­­a 11 a­n , ’s meg­­hasonlott érdekekhez lehető kiméletességgel viseltető kormányzónak személyessége, kedvező bel­átást gyakorlani még nem szűnt meg édes

Next