Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)

1840-11-25 / 95. szám

Pest, 1840. F . CHL AR­AT . Magyarország és Erdély; budai jótékony nőegyesület ; Gazdasági - egyesület, Kisfaludy-társaság ; budapesti hangász­egyesület; tamás-váraljai tűz ; szerencsétlenség pinczegőz által, Egerben; ipar- é s tőzsérü­gy; s a t.) Anglia (a’ királyné csakugyan viselős; 's a’ t.) Francziaország (a’ jogminister fölszólitása a’ rendkezelés ügyében ; l­ione és Saone folyam kártékony pusztításai; lapvélemények Palmerston legújabb nyilatkozatáról; a’ National törvényszék előtt; lapvélemények a’ kormány eddigi k­amraszózati többségérül; békeki­látások; elegy. ’s a’ t.) Törökország. Olaszország. Gabonaár. Pénzkelet. Dunavizállás.— Magyarország és Erdély. Budai jótékony nőegyesület. Fois. uraik, csász. és ki­rálynénk Anna Mária, ’s fois. özv. csász. ’s királyné Karolina Auguszta a’ budai singlék intézetében egy beteg-ágyat 1000 p. fttal alapítani ke­­gyeskedének; továbbá röns. cs. kir. flig. Károly ugyan végre 1000 p. ftot küldeni méltóztatott ; báró Orczy Józsefné, született gr. Pejachevich­ Francziska egyesületi tag szinte egy ágyra 1000 p. ftot áldozni, nemkü­lönben gr. Beckers Józsefné , szül. gr. Rottkirchen Natália e. t. éven­­kint míg él 60 p.­ftot megajánlani szíveskedének. Költ Pesten az 1840. nov. 19kén tartott ülésből. Külkey Henrik s. k. titoknok. A’ pestbudai hangászegyesület második műelőadása e’ f. Ydik zeneévben vasárnap nov. 29kén, délutáni 4 órakor lesz Pesten a’ városi nagy redutteremben. — Belépti jegyeiket a’ t. ez. egyesületi ta­gok által vehetik (de csak bi­z­to­s i­t­ó lapjaik előmutatása mellett) f. hónap 27 és 28kán Pesten egyesületi pénztárnok K­r­a­u­sz E. L., Bu­dán 3siletz Imre urnái; előadás napján azonban csupán az egyesületi izószobában. — (K­isfal­udy-Társasá­g.) 1. A’ Kisfaludy - Társaság által 1840re kitűzött következő aestheticai kérdésre: ,,/WV különbség van a’ dráma és regény közt tár­gy , mese, szerkezet, személyek, chara­­cter­ kifejtés és helyzetekre nézve t­­s az utóbbiak változatoss­ága, meglepő fordulatai, mennyire­­s hol hasznéolhatók inkább ? m­élig és mennyi helyet foglalhat, s miféle módosításokat szenved az el­beszélői elem a drámában s viszont a drámái az elbeszélőben , no­vember 20aig, mint a’ beküldés határnapjáig, a pályamunka érkezett kö­vetkező jelszavakkal: 1) Pictoribus atque Poetis quidlibet audendi sem­per fuit aequa potestas. 2) Libi quivis speret idem, sudet multum, frustra­­que laboret. 3) versenypályától az uj magyar se rettegjen vissza ’sa’t. II. A’Kisfaludy-Társaság által 1840re kitűzött következő költői feladásra : ,, Kívántatik egy­ a történet­ekből merített, vagy azokkal összeszőtt tárgynak beszély képen, szabadon alkotott vér salakb­an­r kidolgozta­tása. 4’­lg­i­ai és didacticai elemnek is hely engedtetik, november 20- kaig, mint határnapig , 27 pályavers érkezett­ be következő jeligékkel: 1) Békehon. Árpádnak honját Salamonnal sok baj em­észté (Vörös­marty). 2) 4’ király és cé por. Bár kicsi, charactert, embert ismertető e’ történet.3.) Pálfy Miklós Győrnél. Anna virum­quecano. 4.) Csák és cé kirélyleány. Szerte nézett ’s nem lelé bánját a’ hazában (Kölcsey). 5.) Pontuszparti tir. Si tentemus te adloqui, an aegre laturus est­at cohibere sermones quis valent ! (11-b ). 0) Dugovich Titus. A’ hazáért halni szép halál nekem (Garay). 7.) Imre és András. Zengi tetteket, a’ haza szebb idejét, a’régi csatákat (Vörösmarty). 8) Nagy Lajos. Oh szentek ! oh dicsők ! a’ nemes utókor ajkain dal kél fölöttetek (Bajza). 9) Nagy Lajos. Ó, ’s ki lehetne egyéb a’hármas béretek uránál (Vörös­marty). 10) Csata tornya. Vizsgáld és látandod, hogy csak születés és halál teszen gazdagot úgy mint szegényt történeti személylyé. (Gibbon után) 11) A­­made falvi sírdomb. Siculicidium. 12) 4’ bajnok és neje Galambocz vltránál. Az egybeolvadt nemzet izmosodva nő. (Kisfaludy K.) 13) Em­rekirály. Felduzzad dobogó keblem, visszanézek az őskor­ba. (Ossian) 14) Marius Carthago romjain. Miért térjen vissza sze­mem a’ bús korba, melly eltünő , mielőtt dal ömledeznék hirtelen kelő vi­harként? (Ossian) 15) 4’ honéddozat. Vérzettek és elhulltak ők de győzedelmesen, tettük sugára átragyog időn, enyészeten. (Bajza). 16) Gyulag.Omne túlit...17) Elemér és Jolánta. Örömnek könnyei folyják­­el szememet, midőn virágozni látom nemzetemet. (Barcsai). 18) Mohá­csi temetés. y.éivov .5’ égu'j Oaxijio. (Antigone). 19) Martinúzi. A’ férfiú , mikor fogadást fogadand az úrnak , avagy esküvéssel kötelezi a magát, meg ne szegje az ő beszédét (iMóz. IV. k. XXX. r.) 20) Imre kirély. Király a’legföbb tiszt, kit Hunnia hív kara tisztelve emel fel. (Gr. Teleki Ferencz). 21­) Mátyás választása. Vox populi vox Dei. 22) Ne­gyedik Béla. Élete ártatlan, keserűség tárgya halála (Péczely Ford.) 23) Salamon. Mindene tépve vagyon, tetemén nincs semmi királyi (Vö­rösmarty). 24) Mo hites. Hősvértől pirosult gyásztér! sóhajtva köszönt­­lek (Kisfaludy Káról). 25) Negyedik Béla. Jer Béla ! mondd meg, hány ezer hősöket öltek Sajónál Ázsia szörnyei? R. Gy. 26) Fibán. Most csak tükör ’s talány által látunk, de majd színről színre ? Sz. Pál Korinth 1. L. 13 r. 12 v. 27) Gisella el­ső királynénkról. Mi volt jutalmad, jó hölgy, mindezért? (Vörösmarty). A’jeligés levélkék, a’jelenvolt tagok pecsé­teivel lepecsételtetve, a’ jegyzőnél őriztetnek, a’ pályázó munkák pedig, bírálat végett, az e’ végre választott tagoknak adattak ki. Az eredmény 1841.kifebr. 6ikán a’Kisfaludy-társaság közülésében fog közhirré té­tetni. Pesten a’Kisfaludy-társaság üléséből nov. 22-én 1840. Tóth Lőrincz jegyz.6 s. k. A’ magyar gazdasági­ egyesület f. nov. 13. és Ali­kén választottsági üléseket, 15kén pedig , valamint folytatva 16án és 17én előleges határozat, 's a’ határnap közretétele következtében egye­sületi elnök Károlyi György gr. előlülte alatt számos b r. tag jelenlétiben (­ rendkívüli közgyűlést tartott, mellyeken köv. tárgyak fordultak elő: I. Az 1838dik év végén kihirdetett jutalomkérdés ügyében örömét fejezé ki a'bíráló bizottság honi gazdairóinknak a'köz­jólét iránt tanúsított rész­vétük felett, miután az érintett jutalomkérdés megfejtéséül tizenhatan léptek a’ pályára, ’s noha azt tökéletesen ’s kielégitőleg egyik sem fejté meg, azonban a’ beküldött pályairatok majd mindenikében lelt olly egyes helyeket, mellyek a’ közzetételt m­egérdemlenék, esannyira, hogy azok­nak öszveségéből lehetne tán csak egy tökéletes egészet pártatlan dolog­­ism­érőnek öszszealkotni. — Jelenté továbbá ugyanazon bizottság, hogy az érintett kérdés szellemét leginkább a’ 13dik és 16dik számú pályaira­tok közeliték meg, mellyeknek bírálatába bocsátkozván, miután a’pá­lyakérdési hirdetvényekben közvetett föltételek világos tartalma ellené­re a’13dik és illy jelmondaté: „Allgemeine Grundsätze können wir wohl durch die Erfahrung erwerben’s a tb pályairat szerzőjének neve a’bíráló bizottság tudomására jutott, az a’jutalomtul elesett, ’s a’ pályadijul kitűzött 100 arany ezüst emlék-serlegestül közmegegyezéssel a’ 16 dik számú és „Systema variandumis jelmondatu felelet szerzőjének ítéltetett, a’ munka kinyomatását a’ fogyatkozásoknak szerző általi kija­vítása után ajánlván, egyszersmind a’ 11 dik számú pályairatot, mellynek jelmondata: ,,4« idő int minket's d te dicsérettel említvén. — Ennek következtében az érintett 16dik számú felelet jelmondatos névrejtő levél­kéje felbontatván , kisült, hogy annak szerzője ,, Védgi Mihélyt­, ki­nek az oda ítélt jutalom, a’ többiek szerzőinek pedig, vagy a’ titoknok tértetvényét előmutatandó megbizottaiknak pályairataik jeligéstül olly megjegyzéssel határoztatak kiadatni, hogy a’postán, vagy gyorsszeké­ren érkezettek csak egy hiteles személy vevenye (recepisse) mellett, a’ 1dik számú pedig egyedül a’tudomásra jutott szerzőnek hiteles tanú előtti megnevezése, ’s ennek folytában az átvevő előtt történendő felbontatása után adassék ki. II. Azon közgyűlési küldöttség, melly a’ szabályok át­vizsgálása iránt bízatott meg , javaslatát előterjesztvén, ennek következ­tében az egyesület szabályai tetemes változást szenvedtek , mellyek an­nak idején egész terjedelműkben közrefognak létetni. III. Minthogy az egyesületi alelnököknek a’ szabályokban megál­lapított száma betöltve nem volt, azoknak teljesítéséül az egyesületi egyik alelnökség elvállalá­sáért közakarattal Andrássy György gr. gömörmegyei főisp. helytartó ur kéretett meg, ki is valódi értelmű honszereteténél fogva, mint minden ho­ni köz­intézetnek egyik legbuzgóbb pártolója ’s legrarikább részvétű előmozdítója a’ bizodalomnak 's közakaratnak szerényen engedett. IV. Miután az egyesület munkálati körének tágultával annak dolgai is any­­nyira szaporodtak, hogy azoknak pontos végrehajtására az eddig foglal­kozott egyesületi tisztviselők minden szorgalmuk és iparkodásuk mellett sem valának többé elegen, — az egyesület imént javított szabályiban négy előadói hivatalt alapított, kiknek feladásaik lesznek: egyes szak­osztályokban a­ jegyzőkönyvet vinni, a’ titoknokot levelezéseiben ’s egyéb munkálatiban segíteni, az állatmutatást, terménykiállitást ’stb. el­rendezni, fiók-egyesületek létesítésében ’s az alapítványok gyarapítá­sában munkás részt venni ’s a’ t. Addig is pedig, mig az egyesület korlá­tolt pénzerejének öregbültével mind a­ négy előadó hivatal illő fizetés mellett betölthető leend , azoknak egyikére közakarattal Török János táblab. urat a’ rohonczi intézet volt oktatóját ’s az egyesület képviselő ’s választottsági tagját választá, ki valamint az egyesület ügyeinek előse­gítésében buzgó törekvésű munkálati, jelesen több külföldi nagy érdekű és hasznos összeköttetés megszerzése által, úgy a’ gazdasági tudósítá­sokban , rohonczi közleményekben , ’s egyebütt közrebocsátott értekezé­seivel magának a­ gazdasági literaturában is jeles érdemeket szerzett, és a’ gazdasági tudományokban mind elméleti mind gyakorlati ismereteinek ’s ügyességének számos­ tanujeleit adá. V. Az egyesület budai szőlő­iskolájának elrendezése ’s czélszerű intézése Öffner Józs. dr. tiszt. tagja (ki arra Schams Ferencz halála óta gondot viselni szives volt) és Török János egyes, előadó arra bízatott, a fő felügyelés továbbad is az illető szakosztály körébe tartozandván. VI. A­ Mezei­ Naptárt illetőleg öröm­mel értesült az egyesület, hogy annak jövő 1841dik esztendőre 15.000. példányban közrebocsátott kiadása rövid idő alatt mind elkelt, melly kedvező eredmény élénk tanú jele annak, hogy az eddigelé csupán aggszokásihoz ragaszkodva balitéletekben tespedett köznép már fogékony kezd lenni az okszerű gazdálkodás elveinek illő méltány­lására. Ez örvendetes ismeret-vágynak kielégítéséül, ’s a’ hasznos gazdasági ismeretek minél gyorsabb terjesztéséül késznek nyilat­kozott ugyan a’ gyülekezet a’ Mezei­ Naptárnak néhány ezer példánybani ujánta kinyom­atására, azonban tekintvén az egyesület korlátolt pénzere­jét, mellyet naponkint szaporodó feladásai annyifelé igénylenek, tekint­vén továbbad az esztendő végének közelgését, mikor a’ közönség magát többnyire ellátja kalendáriommal, egyedül abban állapodott meg, hogy a’Mezei-Naptár 1842re ismét számosabb példányban adassék ki, mint

Next