Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)
1841-04-03 / 27. szám
106 - seiben foganatos intézkedéseket tevén a’ nagyszerű czél gyakorlati kivitelére. Nem lehet nem helyeselnünk a’ választmány azon nézetét, miszerint szinte ezernél több lelkes férjfiat ’s úrhölgyet kért meg az egész honban gyüstökül, hogy igy minél többen vállalkozzanak alapítókul, akár egyesek, akár testületek, kik az alapítványi 200 , (egyházi közönségekre nézve 100) vagy több pengő ft. ajánlatot pontos kamatfizetés mellett folyvást maguknál megtarthatván , nemcsak tiszta erkölcsi osztalékban veendenek részt, de a’ mint halljuk, ajánltatni fog az egyházkerületi főtanácsnak, hogy az alapítók, az iskolai oktatóknak mind kijelölésiben, mind választásiban , valamint az állandó iskolai igazgatóság tagjainak kinevezésiben is egyenként szavazattal bírhassanak. Szép befolyást adó előjog, de következménye, úgy hiszszük, még szebb jelentőségű. Mert igy nem a’ kárhozatos nepotismus, hanem közvélemény választandja meg a’ legjelebb oktatókat; közvélemény és nyilvánosság lelke őrködendik az intézet élete fölött, melly folyvást erőben tartandja azt, 's megóvandja hanyatlástól. Úgy halljuk, sokan, kiknek az ügyhöz szólójok leszen, előre megegyeztek abban, hogy a’ fölállítandó főiskolában is ugyanazon elv tartassák fen, mellyet már a’ halhatatlan II. József minden honi tanitóintézetre nézve megállapított, miszerint t.i. az oktató választásában vallásfelekezeti tekintet nélkül, — kivévén a’ vallástanitást, — egyedül a’ megkívántató tulajdonok, u. m. tudományosság, előadási tehetség, szilárd jellem, és műveltség vétessenek figyelembe; ’s az e’ tulajdonságokról a’ két magyar hazában legismertebb ’s kitünöbb férjfiú foglaljon széket, — legyen bár katholicus, evangelicus, vagy óhitü. A’ jövő júniusban tartandó egyházkerületi főtanácsnak e’ tárgyban hozandó végzését tehát feszült figyelemmel várják mind azok, kik az „indifferentismust“ úgymint a’ „separatismust“ egyiránt a’ közjó mételyeinek tekintik. — Hitelesen tudjuk továbbá, miként a’ választmány már elhatározta legyen javaslatot tenni az említett főtanácshoz az iránt, hogy tekintettel a’ miveit külföld tanitóintézeteire, egy korszerű ’s lehető legjobb, egyébiránt honunk körülményeihez alkalmazandó teljes iskolai rendszer kidolgozására, nemcsak több a’hoz értő jeles férffi keressék meg, hanem az e’ fontos tárgyban előre kitűzendő vezérelvek szerint (például: hogy kivétel nélkül minden tudomány, ’s az idegen nyelvek is magyarul adassanak elő, ’sa’t.) akárkitől kidolgozandó tervekre, első, másod, és harmad rendű jutalmak is tétessenek , miket ügy-és emberbarátok szándékoznak a’ szent czélra öszszetenni; — valamint, hogy hírlapok utján is szólittassék föl minden, kinek az ügy szivén fekszik, és ahoz szólani hivatását érzi, hogy nézeteit ’s javaslatát egészben, vagy csak egy ágában is a’ létesítendő rendszernek, szinte hírlapban közleni, ’s ezzel is a’ szép czélt elősegélleni szíveskedjék. — Illy igen czélszerű ’s jól kiszámított lépések fogván tétetni a’ pesti reform, főiskolára, bízvást remélljük, hogy az ollyan fog lenni, mint lennie kell a’ kor kivánatihoz képest. Ezeket méltó figyelemgerjesztésül tudatni kívántuk olvasóinkkal addig is, mig a’ választmány nevében hivatalosan közlendőket lapjainkba iktathatnék. (Pesti lóverseny) ang. mf. angol mérföld. — ar. = arany. — e. = esztendős. — ft = font. —ism. = ismételve. — k. = kancza. — m. = mén. — 1 ang. mf. = 848 pozsonyi él. A’ * jegyzett dijak örökre lévén alapítva, évenként, múlhatlanul kijárnak. I. Jun. 3kán,csütörtökön, délután. * 1. Nemzeti díj. 250 ar. 30 aranyat érő és Magyarország czimerével ékesített serlegben az első lóé; 50 ar. a’ másodiké. Tétel 16 ar. fele bánat; a' tétesz’ fele az első , fele a’ második lóé. Futhat magyarhoni 3e. minden m. és k., melly sem Pesten, sem Parndorfon sem Simmeringen díjért még nem futott. 1 ang. mf. Teher 85 ft., k. 2 fonttal kevesbet, külföldi lovas 4 fonttal többet.— * 2. Batthyány-Kazimir díj. 100 ar. Futhat minden ló; 1 ang. mf. — 3e. GS; 4e. 94; 5e. 101; 6e. 106; id. 109 ft; belföldi telivér és angol félvér 4 fonttal, többet; angol telivér még 10 fonttal többet; m. 2 fonttal többet. Tét 20 ar. „fuss vagy fizess.“ A’ tétesz 40 aranyig a’ második lóé, azon felül az elsőé. Béjelentés a’ futás előtt 3 nappal. — * 3. Hazafi díj: 100 ar. Futhat magyarhoni minden k., 2 ang. mf. ism.; 3e. 68 ft.; 4e. 94 ft ; 5e. 101 ft.; 6e. 106 ft.; id. 109 ft.; telivér 5 fonttal többet; simmeringi díj nyerője ugyanazon évben 3 fonttal többet. .— * 5. Batthyány-Hunyady-díj. 100 ar. Futhat minden k.;2ang. if.; 3e 80 ft.; 4e. 100 ff.; 5e. 106 ft.; 6e. és idősb 110 ff.; ausztriai birodalmi 4 fonttal kevesbet. Tét 20 ar. fele bánat. — II. Jun. Gkán , vasárnap, délután. * 5. Asszonyságok’ pálya díja. 100 aranyat érő billikom az első lóé; a’ díjból fenmaradt aranyok 50-ig a’ másodiké ; azon felül ismét az elsőé. Futhat angolt kivéve minden m. és k . 1600 öl ism. 3e. 70 ft.; 4e. 90 ft. 5e. 96 ft.; 6e. 100 ft.; id. 103 ft.; mn. 2 fonttal többet. —6. Pest-városi díj. 150 ar. Futhat minden ló. 150 ar. az elsőé, a’ díjból fenmaradó ’s tétpénzekből begyülő aranyok 50-ig a’ másodiké, azon felül ismét az elsőé. Tét 10 ar. .. fuss vagy fizess.“ A’ nyerpont előtt 30 öllel kezdve a’pályakor egyszer körül (1268 ös 2'6") ism.; 3e. 74 font; 4e. 100 font; 5e. 107 ft.; 6e. 112 ff.; ido ft. — Ausztriai birodalomban született ló 6 fonttal, k. és pr. 2 fonttal kevesbet. — * 7. Erdélyi-díj. Az 1839 ’s 1840-ik évekről megmaradt 200 arannyal együtt 300 ar. Futhat érte a’két magyar hazában született ’s nevelt akármilly származású m. és k.; 1600 öl; 3e. 85 ft.; 4e. 100 ft.; 5e. 107 ft.; 6e. 110 ft.; id. 112 ft. Téttel egyegy lóért 50 ar.; fele bánat; a’ tétesz is a nyertesé. Aláírhatni a’ futás órájáig. Egy személy több lovat állíthat vagy nevezhet a pályára. Ha 6 alako nem találkozik, azon évben nem lesz ezen díj elnyerhető , hanem az aláírók feloldoztatván , a’ dij mindaddig a’ következő esztendeihez csatoltatik, míg csak az aláírók’ száma hatra nem telik. — 8. Paraszt-verseny. Első lóé 75 pgő for.; 2-iké 25 pgő forint, iirthatnak mezei gazdák saját lovai. E’ czélra van szánva. Szalbek Jakab uraba ajánlott egy arany is. Béjelentés a’ futás’ napjáig. — III. Jun. Okén, szerdán, délután. — * 9. Széchenyi - díj. 100 ar. értékű. Futhat minden mes k. 1600 ölm. 3e. 87 ft; 4e. 102 ft.; 5e. 109 ft.; 6e. 113 ft . id. , . ’ 2 fonttal kövesbe!. le! 10 ar. fele banat. A’ tétesz 40 aranyig a második: lóé, azon felül az elsőé. — * 10. Festetics-Nákó díj. 78 . TM:»fes* vagy fizess.“ A’ tétest a’díjhoz kapcsoltaik. Futhat minden auszriai birodalmi és 6 esztendősnél nem idősbén. 2 ang. mf. 3e. 87 ft 4e. 113 ft.; 5e. 119 ff.; 6e. 123 ft. - - 11. Ostor-díj Tét 10 ar. ..fuss vagy fizess“ A’ lelesz is az első lóé. Futhat minden ló, melly a’ fu-V ”mía,mie-a fial. Sem parntoríi sem simmeringi téren díjt nem nyert. :[1, ,nf„ 3e. 68 ft.; 4e 94 ft.; 5e. 101 ft; 6e. 106 ft.* id. ina f . és pr ’ 2 folyVketesV?8!! '^i akármi,11 v«rü Io^c,b 8 fonttal többet; lí I . - ital kevesbet. Bejelentés a’ futás napjáig. — Meskó Jakab b. 400 aranyat alapítván , ’s tevén-le , annak kamatja ezen ostor’ vételére fordittatik. — # 12. Széchenyi- kard. 100 ar. értékű. Most Hunyady József gr. birtokában. Futhat minden ló. 4 ang. mf.; 3e. 82/2 ft ; 4e. 96 ft.; 5e. 102‘/2 font.; 6e. 105’/6 ft; id. 107'/2 ft.; k. 2 fonttal kevesbet. Melly ló e’ kardot elnyeri, legjobb pályázónak ismertetik azon esztendőben. A’kihívás a’ pályanap előtt 8 nappal történik. Ha a kard birtokosát ki nem hríják , nála marad a’ kard; de ha a’ kihívást el nem fogadja, tartozik a’ kardot a’ kihívónak átadni, melly esetben, vagy pedig ha a’ kard’ birtokosa meghalna, a’ futtatás pénztétel nélkül megyen végbe. Ha pedig a’kihívást elfogadja, minden kihívó 30 aranyat teszen le, fele bánat. Az igy egybegyült summa a’ nyertesé. A’ kardot birtokosa nem tartozik nyertes lovával védni. — * 13. Esterházy-kard MostTraunXav.gr. birtokában. Futhat magyarhoni minden m. és k.; 1 ang. mf.; 3e. 80 ft.; 4e. 94 ft.; 5e. 100 ft.; 6e. 103 ft.; id 105 font, k. 2 fonttal kevesbet. A’ futás e’ kardért mindig a’pesti verseny’utolsó napján megy végbe. Melly ló e’ kardot elnyeri, legsebesb honi lónak ismertetik azon esztendőben. A’kihívás a’pályanap előtt 3 nappal történik. Ha a’ kard’ birtokosát ki nem híják, nála marad a’ kard; ha a’ kihívást el nem fogadja, tartozik a kardot; a’ kihívónak átadni s melly esetben, vagy ha a’ kard’ birtokosa meghalna, a’ futtatás pénztétel nélkül megyen végbe. Ha pedig a’ kihívást elfogadja, minden kihívó egyegy lóért 20 aranyat teszenle , fele bánat. Az igy egybegyűilő summa a’ nyertesé. A’ kardot birtokosa nem tartozik nyertes lovával védni. — 14. Paraszt-verseny. Első lóé 30 pgő sor.; másodiké 20 pgő sor. Futhatnak mezei gazdák ’s egyéb adózók’ saját lovai. — Mindazon dijakra, mellyeknél külön bejelentési határidő nincs kikötve, ez idén april 24-ig szükséges a’ díj’ külön megnevezésével és a’ ló tökéletes leírásával a’ bejelentést megtenni, bérmentes és recepisse melletti levélben illy czim alatt: „Versenyt illető a’ n. Casinoban, Pesten.“ Ezen kívül, minden futtató tartozik pályára szánt lovát a’ futás előtt 48 órával a’ n. Casinoban levő ívre följegyezni vagy följegyeztetni, hogy igy a’ napi versenyrend annak idejében kinyomathassék. A’ napi versenyrenden föl nem jegyzett lovak azon napi díjfutásokban nem részesülhetnek, és ugyanott föl nem jegyzett versenyek is csak a’ följegyzettek után mehetnek végbe. — A’ lovak’kora a’közönséges évtől számíttatik, úgyhogy például minden, 1838-ban világra jött ló 1841-ikben mint 3e. jelenik meg, ’s igy tovább. A’ GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSE: jun. 5kén, délelőtti 10 órakor a’ n. Casinoban. ÁLLATMUTATÁS : jun. 5, 6, Zikén , a’ Köztelken. SORRVERÉS: jun. 7, és 6ikén délelőtti 10 órakor ugyanott. PARASZT KANCZACSIKÓK’ JUTALMAZTATÁSA: jun. 7k én délutáni 5 órakor, ugyanott. A’ Zemplénymegyei martz. közgyűlés eredményei köv. 1) Felolvastatván is Pest, Ung, Mármaros, Heves, Esztergom, Abauj és Borsod megyéknek a’ vegyes házassági tárgyban kelt határozatai, mivel a’ megyének ez érdemben határozata ’s annak értelmében még a’ múlt évben ő Fels, fölterjesztett felirata is van, azok köztudomásul vétetni ’s viszonyos nyilványosság tekintetéből a’ Zemplénymegyei is velők közöltetni rendeltetett. 2) Ámbár az Ország idei a’ magyar nyelvet, köztömeynél fogva minél elébb tökéletes diplomatikai lábra állítani óhajtják’s ekkint a’ magyar nemzet erejét a’ közös nyelv által egybeforrasztva központosítani , mind a’ mellett fájdalmasan kelle tapasztalniok, hogy a’ keleti vallásu lelkészek a’ nemzetiség sz. ügyét a’ mirigyes panslavismus terjesztésinek feláldozni ’s a’ népet még olly helyeken is, hol eddig tökéletes magyarok valának, az orosz nyelv és literatura tanulására kényszeríteni viszsza nem rettennek, ’s az anyahon szentesített törvényei iránti engedelmességről végkép megfelejtkezni hálátlanok. Ezen , főkép a’ keleti vallásu lelkészek által, mint látszik, országos irányt venni szándékozó panslavismusra vonatkozólag ’s e’ szép megyében mind eddig annyira elhanyagolt népnevelésre is kellő tekintettel, ezen üdvös határozatot hozok: „Mélt. Popovits Vazul munkácsi görög egy. megyés püspök m. 184 -ik hivatalos levelében a’ népnevelés sikeres előmozdítása tekintetéből arról értesíti a’ megyét, miszerint lelkészeinek szoros kötelességül tette , hogy a’ növendékeknek a’ tanítók által ellátott vagy ellátandó iskolákba járásra ösztönt nyújtsanak, sőt szükség esetén kényszerítő eszközökkel is éljenek ; mennyiben pedig több helyen részint a’ tanító fizetése, részint a’ szükséges iskolai épűlet hiánya miatt, az emberiség szent ügye veszélyeztetnék , a’ megyét hivatalosan felszólítja, az illető tisztviselőknek oda utasíttatásuk végett,hogy midőn a’ lelkészek által megkéretnek,az elősorolt esetekben nekik segédkezeket nyújtsanak.“ Ugyanez alkalommal felolvastatok a’ megye egyik kiküldött tbirájának a’ terebesi és hardicsai görög egy. közönség, az illető földesurak által az iskolai hely kijelölése és fölépítése tárgyában a’ nmltsgu m. kir. Helytartó- Tanácshoz telt esedezésekre a’ megyétől vett határozat következtében abbeli hivatalos jelentése, hogy valamint Terebesen úgy Hardicsán is az Andrássy Károly grófnő által az iskolai épületre alkalmas házhely jelöltetett ki, sőt Terebesre nézve a’ tisztelt grófnő , a’ hon nyelv czélirányosb taníttatása tekintetéből azon ajánlatot is tette, hogy a’ latin és görög szert, katholicusok különben is egyesülve lévén, a’ növendékek számához alkalmazott iskolát épitend , ’s mind a’ tanítókat mind tanulókat szükséges könyvekkel ellátandja, melly nyilványitást azonban a’ helybeli görög egy. lelkész azért, mivel a’megyés püspöki rendeletnek ellenére ezen iskolában a’ tanulók az orosz nyelv és literaturában oktatást nem veendnek, nem fogadott el, tehát e’ jótékony ajánlat sikereztetése tekintetéből, czélszerűnek vélné a’ jelentéstevő ülnök a’ megyés püspök hivatalos megkerestetését, hogy ez ajánlat elfogadása iránt az illető lelkészhez rendeletét kiadni ne terheltetnék. Ugyanez alkalommal előterjesztetett, hogy megyebeli Bekecs helységben létező különböző vallásbeli felekezetű lakosok gyermekeik neveltetése tekintetéből egy tanítót közösen fogadván, a’ szerencsi görög-egy. lelkész azért, hogy ott a’ növendékek a’ tanulmányokban oktatást honi nyelvben veendnek, nemcsak az ezen felekezetbeli szülők gyermekeit oskolába járásban akadályoztatta , hanem azokat a’ további odamenettől el is tiltotta. Ennek folytában előadatott, hogy megyebeli Monok helységb. ág. vallásu községiek a’ földesuraság által felállitott közös iskolai intézetbe gyermekeiket azért, hogy ott a’ polgári tanulmányokban a’ más vallású növendékekkel közösen veendnek oktatását, küldeni nem akarták. E’ közbejött tárgyak élénken tüntették elő a’ megye ideinek a’ népnevelés érezhető szükségét, hogy azon néposztály, mellyel alkotmányunk jótékonyságának koszorújába nem rég befonni kezdenek, ennek jogszerű élvezhetése.