Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-04-03 / 27. szám

­ 106 - seiben foganatos intézkedéseket tevén a’ nagyszerű czél gyakorlati kivitelére. Nem lehet nem helyeselnünk a’ választmány azon nézetét, miszerint szinte ezernél több lelkes férjfiat ’s úrhölgyet kért meg az egész honban gyüstökül, hogy igy minél többen vállalkozzanak alapítókul, akár egyesek, akár testüle­tek, kik az alapítványi 200 , (egyházi közönségekre nézve 100) vagy több pengő ft. ajánlatot pontos kamatfizetés mellett folyvást maguknál megtarthat­ván , nemcsak tiszta erkölcsi osztalékban veendenek részt, de a’ mint halljuk, ajánltatni fog az egyházkerületi főtanácsnak, hogy az alapítók, az iskolai oktatóknak mind kijelölésiben, mind választásiban , valamint az állandó isko­lai igazgatóság tagjainak kinevezésiben is egyenként szavazattal bírhassanak. Szép befolyást adó előjog, de következménye, úgy hiszszük, még szebb je­lentőségű. Mert igy nem a’ kárhozatos nepotismus, hanem közvélemény választandja meg a’ legjelebb oktatókat; közvélemény és nyilván­osság lelke őrködendik az intézet élete fölött, melly folyvást erőben tartandja azt, 's meg­­óvandja hanyatlástól. Úgy halljuk, sokan, kiknek az ügyhöz szólójok leszen, előre megegyeztek abban, hogy a’ fölállítandó főiskolában is ugyanazon elv tartassák fen, mellyet már a’ halhatatlan II. József minden honi tanitóintézetre nézve megállapított, miszerint t.i. az oktató választásában vallásfelekezeti te­kintet nélkül, — kivévén a’ vallástanitást, — egyedül a’ megkívántató tulaj­donok, u. m. tudományosság, előadási tehetség, szilárd jellem, és műveltség vétessenek figyelembe; ’s az e’ tulajdonságokról a’ két magyar hazában legismer­­tebb ’s kitünöbb férjfiú foglaljon széket, — legyen bár katholicus, evangeli­­cus, vagy óhitü. A’ jövő júniusban tartandó egyházkerületi főtanácsnak e’ tárgyban hozandó végzését tehát feszült figyelemmel várják mind azok, kik az „indifferentismust“ úgymint a’ „separatismust“ egyiránt a’ közjó méte­lyeinek tekintik. — Hitelesen tudjuk továbbá, miként a’ választmány már el­határozta legyen javaslatot tenni az említett főtanácshoz az iránt, hogy tekin­tettel a’ miveit külföld tanitóintézeteire, egy korszerű ’s lehető legjobb, egyéb­iránt honunk körülményeihez alkalmazandó teljes iskolai rendszer kidolgozásá­ra, nemcsak több a’hoz értő jeles férffi keressék meg, hanem az e’ fontos tárgy­ban előre kitűzendő vezérelvek szerint (például: hogy kivétel nélkül minden tudomány, ’s az idegen nyelvek is magyarul adassanak elő, ’sa’t.) akárkitől kidolgozandó tervekre, első, másod, és harmad rendű jutalmak is tétesse­nek , miket ügy-és emberbarátok szándékoznak a’ szent czélra öszszetenni; — valamint, hogy hírlapok utján is szólittassék föl minden, kinek az ügy szivén fekszik, és ahoz szólani hivatását érzi, hogy nézeteit ’s javaslatát egészben, vagy csak egy ágában is a’ létesítendő rendszernek, szinte hírlapban közleni, ’s ezzel is a’ szép czélt elősegélleni szíveskedjék. — Illy igen czélszerű ’s jól kiszámított lépések fogván tétetni a’ pesti reform, főiskolára, bízvást reméll­­jü­k, hogy az ollyan fog lenni, mint lennie kell a’ kor kivánatihoz képest. Ezeket méltó figyelemgerjesztésül tudatni kívántuk olvasóinkkal addig is, mig a’ választmány nevében hivatalosan közlendőket lapjainkba iktathatnék. (Pesti lóverseny) ang. mf.­­ angol mérföld. — ar. = arany. — e. = esztendős. — ft­ = font. —ism. = ismételve. — k. = kancza. — m. = mén. — 1 ang. mf. = 848 pozsonyi él. A’ * jegyzett dijak örökre lévén alapítva, évenként, múlhatlanu­l kijárnak. I. Jun. 3kán,­csütörtökön, délután. * 1. Nem­zeti díj. 250 ar. 30 aranyat érő és Magyarország czimerével ékesített ser­legben az első lóé; 50 ar. a’ másodiké. Tétel 16 ar. fele bánat; a' tétesz’ fele az első , fele a’ második lóé. Futhat magyarhoni 3e. minden m. és k., melly sem Pesten, sem Parndorfon sem Simmeringen díjért még nem futott. 1 ang. mf. Teher 85 ft., k. 2 fonttal kevesbet, külföldi lovas 4 fonttal töb­bet.— * 2. B­a­tt­hy­á­n­y-K­a­z­i­mi­r díj. 100 ar. Futhat minden ló; 1 ang. mf. — 3e. GS; 4e. 94; 5e. 101; 6e. 106; id. 109 ft; belföldi telivér és angol félvér 4 fonttal, többet; angol telivér még 10 fonttal többet; m. 2­ fonttal többet. Tét 20 ar. „fuss vagy fizess.“ A’ tétesz 40 aranyig a’ má­sodik lóé, azon felül az elsőé. Béjelentés a’ futás előtt 3 nappal. — * 3. Hazafi díj: 100 ar. Futhat magyarhoni minden k., 2 ang. mf. ism.; 3e. 68 ft.; 4e. 94 ft ; 5e. 101 ft.; 6e. 106 ft.; id. 109 ft.; telivér 5 fonttal többet; sim­meringi díj nyerője ugyan­azon évben 3 fonttal többet. .— * 5. B­att­hy­ány-Hunyady-díj. 100 ar. Futhat minden k.;2ang. if.; 3e 80 ft.; 4e. 100 ff.; 5e. 106 ft.; 6­e. és idősb 110 ff.; ausztriai birodalmi 4 fonttal kevesbet. Tét 20 ar. fele bánat. — II. Jun. Gkán , vasárnap, délután. * 5. Asszonyságok’ pálya díja. 100 aranyat érő billikom az első lóé; a’ díjból fenmaradt aranyok 50-ig a’ másodiké ; azon felül ismét az elsőé. Futhat angolt kivéve minden m. és k . 1600 öl ism. 3e. 70 ft.; 4e. 90 ft. 5e. 96 ft.; 6e. 100 ft.; id. 103 ft.; mn. 2 fonttal többet. —­6. Pest-városi díj. 150 ar. Futhat minden ló. 150 ar. az elsőé, a’ díjból fenmar­adó ’s tét­pénzekből begyülő aranyok 50-ig a’ másodiké, azon felül ismét az elsőé. Tét 10 ar. .. fuss vagy fizess.“ A’ nyerpont előtt 30 öllel kezdve a’pályakor egy­szer körül (1268 ös 2'6") ism.; 3e. 74 font; 4e. 100 font; 5e. 107 ft.; 6e. 112 ff.; id­­o ft. — Ausztriai birodalomban született ló 6 fonttal, k. és pr. 2 fonttal kevesbet. — * 7. Erdélyi-díj. Az 1839 ’s 1840-ik évekről meg­maradt 200 arannyal együtt 300 ar. Futhat érte a’két magyar hazában szü­letett ’s nevelt akármilly származású m. és k.; 1600 öl; 3e. 85 ft.; 4e. 100 ft.; 5e. 107 ft.; 6e. 110 ft.; id. 112 ft. Téttel egyegy lóért 50 ar.; fele bánat; a’ tét­esz is a nyertesé. Aláírhatni a’ futás órájáig. Egy személy több lovat állít­­hat v­agy nevezhet a pályára. Ha 6 alak­o nem találkozik, azon évben nem lesz ezen díj elnyerhető , hanem az aláírók feloldoztatván , a’ dij mindaddig a’ következő esztendeihez csatoltatik, míg csak az aláírók’ száma hatra nem telik. — 8. Paraszt-versen­y. Első lóé 75 pgő for.; 2-iké 25 pgő forint, iirthatnak mezei gazdák saját lovai. E’ czélra van szánva­­. Szalbek Jakab ur­ab­a ajánlott egy arany is. Béjelentés a’ futás’ napjáig. —­ III. Jun. Okén, szerdán, délután. — * 9. Széchenyi - díj. 100 ar. értékű. Futhat min­­den m­es k. 1600 öl­­­m. 3e. 87 ft; 4e. 102 ft.; 5e. 109 ft.; 6e. 113 ft . id. ,­­ . ’ 2 fonttal kövesbe!. le! 10 ar. fele banat. A’ tétesz 40 aranyig a második: lóé, azon felül az elsőé. — * 10. Feste­ti­cs-Nákó díj. 78 . TM:»fes* vagy fizess.“ A’ tétest a’díjhoz kapcsoltaik. Futhat min­­den auszriai birodalmi és 6 esztendősnél nem idősb­­én. 2 ang. mf. 3e. 87 ft 4e. 113 ft.; 5e. 119 ff.; 6e. 123 ft. - - 11. Ostor-díj Tét 10 ar. ..fuss vagy fizess“ A’ lelesz is az első lóé. Futhat minden ló, melly a’ fu-V ”mía,mie-­a fial. Sem parntoríi sem simmeringi téren díjt nem­ nyert. :[1, ,nf„ 3e. 68 ft.; 4e 94 ft.; 5e. 101 ft; 6e. 106 ft.* id. ina f­ . és pr ’ 2 folyVketesV?8!! '^i ak­ármi,11 v«rü Io^c,b 8 fonttal többet; lí I . - ital kevesbet. Bejelentés a’ futás napjáig. — Meskó Jakab b. 400 aranyat alapítván , ’s tevén-le , annak kamatja ezen ostor’ vételére for­­dittatik. — # 12. Széchenyi- k­a­r­d. 100 ar. értékű. Most Hunyady Jó­zsef gr. birtokában. Futhat minden ló. 4 ang. mf.; 3e. 82­/2 ft ; 4e. 96 ft.; 5e. 102‘/2 font.; 6e. 105’/6 ft; id. 107'/2 ft.; k. 2 fonttal kevesbet. Melly ló e’ kardot elnyeri, legjobb pályázónak ismertetik azon esztendőben. A’kihívás a’ pályanap előtt 8 nappal történik. Ha a kard birtokosát ki nem hríják , nála marad a’ kard; de ha a’ kihívást el nem fogadja, tartozik a’ kardot a’ kihí­vónak átadni, melly esetben, vagy pedig ha a’ kard’ birtokosa meghalna, a’ futtatás pénztétel nélkül megyen végbe. Ha pedig a’kihívást elfogadja, minden kihívó 30 aranyat­ teszen­ le, fele bánat. Az igy egybegyült summa a’ nyer­tesé. A’ kardot birtokosa nem tartozik nyertes lovával védni. — * 13. Es­terházy-kard MostTraunXav.gr. birtokában. Futhat magyarhoni min­den m. és k.; 1 ang. mf.; 3e. 80 ft.; 4e. 94 ft.; 5e. 100 ft.; 6e. 103 ft.; id 105 font, k. 2 fonttal kevesbet. A’ futás e’ kardért mindig a’pesti verseny’utolsó napján megy végbe. Melly ló e’ kardot elnyeri, legsebesb honi lónak is­­mertetik azon esztendőben. A’kihívás a’pályanap előtt 3 nappal t­örténik. Ha a’ kard’ birtokosát ki nem híják, nála marad a’ kard; ha a’ kihívást el nem fogadja, tartozik a kardot; a’ kihívónak átadni s melly esetben, vagy ha a’ kard’ birtokosa meghalna, a’ futtatás pénztétel nélkül megyen végbe. Ha pedig a’ kihívást elfogadja, minden kihívó egyegy lóért 20 aranyat teszen­­le , fele bánat. Az igy egybegyűilő summa a’ nyertesé. A’ kardot birtokosa nem tartozik nyertes lovával védni. — 14. Paraszt-verseny. Első lóé 30 pgő sor.; másodiké 20 pgő sor. Futhat­nak mezei gazdák ’s egyéb adózók’ saját lovai. — Mindazon dijakra, mellyeknél külön bejelentési határidő nincs kikötve, ez idén april 24-ig szükséges a’ díj’ külön megnevezésével és a’ ló tökéletes leírásával a’ bejelentést megtenni, bérmentes és recepisse mel­letti levélben illy czim alatt: „Versenyt illető a’ n. Casinoban, Pesten.“ Ezen kívül, minden futtató tartozik pályára szánt lovát a’ futás előtt 48 órával a’ n. Casinoban levő ívre följegyezni vagy följegyeztetni, hogy igy a’ napi versenyrend annak idejében kinyomathassék. A’ napi ver­senyrenden föl nem jegyzett lovak azon napi díjfutásokban nem részesülhet­nek, és ugyanott föl nem jegyzett versenyek is csak a’ följegyzettek után mehetnek végbe. — A’ lovak’kora a’közönséges évtől számíttatik, úgyhogy például minden, 1838-ban világra jött ló 1841-ikben mint 3e. jelenik meg, ’s igy tovább. A’ GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSE: jun. 5kén, délelőtti 10 órakor a’ n. Casinoban. ÁLLATMUTATÁS : jun. 5, 6, Zi­­kén , a’ Köztelken. SORRVERÉS: jun. 7, és 6ikén délelőtti 10 óra­kor ugyanott. PARASZT KANCZACSIKÓK’ JUTALMAZTATÁSA: jun. 7k én délutáni 5 órakor, ugyanott. A’ Zemplénymegyei martz. közgyűlés eredményei köv. 1) Felolvastatván is Pest, Ung, Mármaros, Heves, Esztergom, Abauj és Borsod megyéknek a’ vegyes házassági tárgyban kelt határozatai, mivel a’ megyének ez érdemben ha­tározata ’s annak értelmében még a’ múlt évben ő Fels, fölterjesztett felirata is van, azok köztudomásul vétetni ’s viszonyos nyilványosság tekintetéből a’ Zemplénymegyei is velők közöltetni rendeltetett. 2) Ámbár az Ország idei a’ magyar nyelvet, köztömeynél fogva minél elébb tökéletes diplomatikai lábra állítani óhajtják’s ekkint a’ magyar nemzet erejét a’ közös nyelv által egybe­­forrasztva központosítani , mind a’ mellett fájdalmasan kelle tapasztalniok, hogy a’ keleti vallásu lelkészek a’ nemzetiség sz. ügyét a’ mirigyes panslavismus ter­jesztésinek feláldozni ’s a’ népet még olly helyeken is, hol eddig tökéletes ma­gyarok valának, az orosz nyelv és literatura tanulására kényszeríteni visz­­sza nem rettennek, ’s az anyahon szentesített törvényei iránti engedelmesség­ről végkép megfelejtkezni hálátlanok. Ezen , főkép a’ keleti vallásu lelkészek által, mint látszik, országos irányt venni szándékozó panslavismusra vonatkozó­lag ’s e’ szép megyében mind ed­dig annyira elhanyagolt népnevelésre is kellő tekintettel, ezen üdvös határozatot hozok: „Mélt. Popovits Vazul munkácsi görög egy. megyés püspök m. 184 -ik hivatalos levelében a’ népnevelés si­keres előmozdítása tekintetéből arról értesíti a’ megyét, miszerint lelkészeinek szo­ros kötelességül tette , hogy a’ növendékeknek a’ tanítók által ellátott vagy el­látandó iskolákba járásra ösztönt nyújtsanak, sőt szükség esetén kényszerítő eszközökkel is éljenek ; mennyiben pedig több helyen részint a’ tanító fizetése, részint a’ szükséges iskolai épűlet hiánya miatt, az emberiség szent ügye ve­szélyeztetnék , a’ megyét hivatalosan felszólítja, az illető tisztviselőknek oda utasíttatásuk végett,hogy midőn a’ lelkészek által megkéretnek,az elősorolt esetek­ben nekik segédkezeket nyújtsanak.“ Ugyanez alkalommal felolvastatok­ a’ me­gye egyik kiküldött tbirájának a’ terebesi és hardicsai görög egy. közönség, az illető földesurak által az iskolai hely kijelölése és fölépítése tárgyában a’ nmltsgu m. kir. Helytartó- Tanácshoz telt esedezésekre a’ megyétől vett ha­tározat következtében abbeli hivatalos jelentése, hogy valamint Terebesen úgy Hardicsán is az Andrássy Károly grófnő által az iskolai épületre alkalmas házhely jelöltetett ki, sőt Terebesre nézve a’ tisztelt grófnő , a’ hon nyelv czélirányosb taníttatása tekintetéből azon ajánlatot is tette, hogy a’ latin és görög szert, katholicusok különben is egyesülve lévén, a’ növendékek számá­hoz alkalmazott iskolát épitend , ’s mind a’ tanítókat mind tanulókat szüksé­ges könyvekkel ellátandja, melly nyilványitást azonban a’ helybeli görög egy. lelkész azért, mivel a’megyés püspöki rendeletnek ellenére ezen iskolában a’ tanulók az orosz nyelv és literaturában oktatást nem veendnek, nem fogadott el, tehát e’ jótékony ajánlat sikereztetése tekintetéből, czélszerűnek vélné a’ jelentéstevő ülnök a’ megyés püspök hivatalos megkerestetését, hogy ez aján­lat elfogadása iránt az illető lelkészhez rendeletét kiadni ne terheltetnék. Ugyan­ez alkalommal előterjesztetett, hogy megyebeli Bekecs helységben létező kü­lönböző vallásbeli felekezetű lakosok gyermekeik neveltetése tekintetéből egy tanítót közösen fogadván, a’ szerencsi görög-egy. lelkész azért, hogy ott a’ növendékek a’ tanulmányokban oktatást honi nyelvben veendnek, nemcsak az ezen felekezetbeli szülők gyermekeit oskolába járásban akadályoztatta , hanem azokat a’ további odamenettől el is tiltotta. Ennek folytában előadatott, hogy megyebeli Monok helységb. ág. vallásu községiek a’ földesuraság által felállitott közös iskolai intézetbe gyermekeiket azért, hogy ott a’ polgári tanulmányok­ban a’ más vallású növendékekkel közösen veendnek oktatását, küldeni nem akarták. E’ közbejött tárgyak élénken tüntették elő a’ megye ideinek a’ népneve­lés érezhető szükségét, hogy azon néposztály, mellyel alkotmányunk jótékony­ságának koszorújába nem rég befonni kezdenek, ennek jogszerű élvezhetése.

Next