Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)
1841-07-24 / 59. szám
1841. GLAL AT: Magyarország és Erdély (kinevezések ’s előléptetések; budapesti napló; mozgalmak a’ „Kelet népe“ ügyében, adesealphi marquisiie Pesten, — ' .4 • I tI .1 .1 I i i nnKikArf r*iT ; /tlloMnflO hArL~/1«-ir·ir»rkná ui'.’vukór . 'Tfttr lP «» r mf'rrm ml'rCQ vn i n I t 1 A# A1/ O *71 n 1 8g5gHU!£LLÜLÜ'. . ' ' 1 11_ÜLVLlUllJgJl j?Magy»r#rsz»& én Erdélyes cs. ap. kir. Fels. Desseöffy Antalt, Temes-megye első alispánját, idi valló törvényszék elnökévé, továbbá Mesznil Viktor bárót a’magyar idv. kanczellaria fogalmazó gyakornokát, ugyanazon kormányszék tisztei fogalmazójává, Paraszkay Lőrincz beszterczebánya-kerületi tartóbiztost „főtartomány-biztossá; — a’ windschachli kir. bányaigazgatóságlegürült első rendű rétegmesteri segéddé Lang Rudolf eddigi másodi rétegmesteri segédet, ennek helyébe Maczkó Károly aknaelöljárót, idrendii rétegmesteri segéddé Thery Vilmos föhutászt ’s ennek he- Saitz János selmeczi beánya akad. tanitósegédet méltóztatott legkegy. szni. A’ am. magyar kir. udv. Kamra a’ keblebeli lajstromzó-hivatalnál megmásod-segédi tisztségre Lorencsovics Máté lajstromzót, helyébe al Sándor írnokot, ennek helyébe Smith Mátyás Károly járulnokot,helyébe Grobetty nép. János fizetésiben gyakornokot alkalmazá, ba Gaszer György hatvani sómázsamestert (saját kérelme következet hasonló ranggal Bajára, valamint Podhajeczky János szigeti szálírt szinte hasonló rangban Bustyaházára helyezte át; ’s ekkér a’ szigeti mesteri hivatalt megszüntette, ellenben Bocskóra két szálmestert nevezett .I. Preinesberger János szigeti sószállitási mázsáiét és Merkl vissói erdészhivatali szersáfárt, ugyszinte a’ neustifti harminczad- és zedei hivatalra Krenész Márt. nádkuti harminczadost, helyébe Neis János nádkuti útlevélvizsgálót, ennek helyébe pedig Mednyánszky úr sopronyi harminczadi gyakornokot alkalmazá, a’ berdoveczi harmincál ellenőrködő tisztirnok Rajakovics Gábort kisjáczi (klanyeczi) harsadossá mozdítá elő , ’s helyébe 111 avszky Lajos ottokai utlevélvizs, ennek helyébe meg Korotich Márton berdoveczi 30ad-felvigyázót, kuti utlevélvizsgálóvá Fleischhacker Ferdinánd alhói 30ad-felvi- 3t, radafalvi utlevélvizsgálóvá pedig Thianich Mihály varasdi 30ad-ryázót nevezte ki. A’ Szion 39 száma szerint nm.Lonovics József Csanádi püspök a’ vegyessági ügyet egészen tisztára hozta ’s elvégezte e szentségével (negotium orum matrimoniorum ab eodem plene terminalum) miképen? a’ magyar m érsekhez nem sokára megérkezendő romai bullák világositandják föl. Bártfa nyárhó 13kán: A' nm. m. h. tanácsnak f.é. tavaszutó Iván kelt 16,185 alatti kegyes intéz vényéből a' mai ülésben szives örömmel értettük , hogy k. fels. óhajtásunkat teljesitőleg kegy. megengedni méltóztatott, miszerint sulikban ugyan a’ város költségin , az iskolai tömeg minden terheltetése ül, 6 iskolából álló nagyobb közgymnasián állíttassák föl. Leend tehát c'snak eddigi két nemzeti-lyány-és rajz-iskolájin kivül, hat iskolából álló óbb köz gymnasiuma is tulajdon költségin, a’ köznevelés könnyítésére’s apadására. Jövő iskolai folyam kezdetével,azaz 1841 Octoberben Richterz főigazgató ur személyes jelenlétében mind a’ hat iskola meg fog illő ün- gyel nyittatni. — Fábry István főjegyző: Budapesti napló. A’ haza külön részeiből érkezett levelek sze- Széchenyi István gr. „Kelet népe“czimü politikai irata több megyébe nem jutott el, mivel a’ nyomatott ezer példány nagy részint itt helyben kelt el; Ifogva megrendelések e’ fontos munkára, mint halljuk, olly nagy számérkeznek folyvást minden oldalról, hogy a’ sik kiadás valóban nélkülözhetszükséggé látszik válni, ’s minél előbbi megjelenése sürgető közohajtásra. A’ ns gróf e’ jeles elmeműve több elmét hoza mozgásba, ’s hir szerint csak P esten három rokontartalmú munka van készülőben, mellyek rövid idő multilágot látandnak. Némellyek azt hiszik ugyan, hogy a’ „Világ“ fénye ezt fölösleg a’ fagygyugyertya vagy mécs, de mi e’ véleményben nem esznk, mert szövevényes politikai kérdések vitatásakor még a’legcsekélyebblátszó észrevétel vagy megjegyzés is sokszor képes az egész ügyet vagyilágositani, vagy legalább uj oldalát tüntetni ki, mellynek körülményesgálata aztán tisztább ismeretére vezethet legalább egyik vagy másik vitás álliak. — Pozsonyi hírek szerint Kliegl osztóműve rövid idő múlva elkészül, és a’ szedőgépet Pesten szándékozik létesíteni, melly szerencsés határraik örvendhetni, mert itten, hazánk középpontján, sokkal könnyebb nagyszerű olatát czélszerüleg előmozdítani. — Erba-Odescalchi marquisne múlt kedesti 7 óra felé gőzösön érkezvén Pestre, kitűnő diszszel fogadtatott. Esti órakor zenével tisztelétt meg a’ szegény gyermekkórházi választmány , ly intézet gyámolitására négy daljátékban fog a’ marquisne énekelni olasz íven a’ német színházban. Az első előadás aug.ikán leend. A’ szenvedő gyermekek ügyében őszintén kivánhatni, hogy ezen előadások dúsan gyücsözzenek. — A’ német színház igazgatója színházi vállalatával hoszszas küzím után megbukott; Pest városa tehát, hogy a’ német színházat be ne jön zárni, választmányt neveze ki a’ színház ideigleni kormányzására ; e’ osztmány mindent megtett, mit választmányok tehetnek: a’ színészek diját részben csökkenté, hogy helyes játszásra nagyobb kedvök lehessen; több részt elbocsáta, hogy a’ megmaradt kevésb számú színészre gyakrabban üljön a’ játszás sora’s hogy annálfogva jeles játékra jobban készülhessenek ; rövidebb, mint ez előtt hoszszabb idő alatt. Azonban e’választmányi törekvések siker nélkül maradtak, mert a’ körülmények súlya végre csakugyan bezárást hozott volna a’ német színházra, ha még jókor két idegen vállalkozó nem találkozik, kik pénzüket ’s idejüket e’ mulatóhely föntartására ajánlók. E’ szerint most már saját szemeinkkel láthatjuk ebbül is, milly malasztos gyümölcsöket terem a’ collegialis szinházigazgatás, ’s bár okulnánk rajta ! Vagy e’tárgyban is újra be kell talán bizonyulni azon régi közmondásnak, hogy csak „maga kárán tanul a’ magyar? itt nem szeretnék e’ közmondás valósulását tapasztalni , mert nálunk nemzeti intézet sorsa forog kérdésben, amott pedig csupán egy időtöltési eszköznek szűnt volna meg munkássága. Pedig a mi színházunk is aligha illy veszélyhez nem közelít. Az országos választmány ugyanis olly mostoha körülmények közt vette azt által, hogy a’ részvényestársasági igazgatóság már szinházbezárással fenyegetőzött, nem bírván a’ költséget a’ jövedelemmel födözni. Az országos választmánynál nem jelentvén magát eléggé érdemes, jártas ’s biztos férfi az igazgatás elfogadására, fiókválasztmányra jutott színházunk ügye. Azóta folyvást országos segélyből kell támogatni azt, ámbár ezen segély igen nagy része még nem fizettetett le, következőleg nem is lőkésíttethetett. Mi lesz ennek vége ? mi úgy hiszszük senkinek sem válik gyalázatára nyíltan kimondani , hogy szinházigazgatáshoz nem ért, mert bár sok hivatal van a’ világ minden birodalmában, mellyről elmondhatni: „fac me talem, et talis erő“, de a’ szinházigazgatás nem illyesmi. Ha színházunk kormányát nemcsak erőteljes szilárd de független kezek is nem ragadják meg, úgy legroszabbtól lehet tartanunk. — Pest város f. évi jun. 5-én tartott tanácsülésében köv. bérszabás határoztatott a’ pesti bérkocsisok számára, kocsizásért a’ város kerületében, melly félóráig nem tart 20 kr.,egy aszszonyság, ez árszabás előtt, casinoi hangversenybe menvén , a’ Wurm kávéháznál bérkocsira kényszerült ülni, mivel esni kezdett ’s azon néhány lépésért egy pgó frtot kelle fizetnie! 1/2 órára 24 kr.,tehát a’ pesti szervitatérről ezentúl a’ budai várba 24 krért vkocsizhatunk, holott eddig legalább 1 pgő frtot kelle fizetnünk, egy egész órára 48 kr.; 2 órára 1 fr’s 12 kr.; a’ temetőbe, várakozással ’s visszavitellel 1 fr 12 kr. (eddig sokszor öt húszassal sem elégültek meg} ; 3 órára 1 fr 36 kr; ez napra a’ városban 2 fr. (jövő évben tehát 2 frtért fogunk a’ lóversenyre kocsizhatni, mig az idén 7 — 8 pgő frtot kelle fizetnünk; egy egész napra a’ városban 4 fr, 15 napra a’ városon kívül 2 fr 24 kr; egész napra pedig 4 fr 48 kr, mindigyben. Éjjel, november, december, január és február hónapokban esti 8 órától, a’ többi hónapokban pedig esti 9 órától kezdve kettős bér jár. Ez árszabás jutalmas’s egyedül az kívánatos, hogy a’ bérkocsisok majd meg ne verjék vagy pedig le ne pökdössék azt, ki e’ szerint akar nekik fizetni. Mi leginkább azért siettünk közlésivel, hogy t. olvasóink magokat e’ lókormányzók önkénye alól fölmenthessék, mert a’ kocsik oldalzsebeiben 20 eset közül 19szer bizonyosan hiában fogják az árszabást keresni. — Ma egy hete reggel 7 óra tájban, a’ horgonyőrség hanyagsága miatt, egy hajó a’ hidat annyira megrongálta, hogy a’ közlekedés délig csupán csolnakokkal vala eszközölhető, olly szép renddel, minőt a’múlt télen megszoktunk. Pesten ugyan, a’ rendőrség dicséretére legyen mondva, meglehetősen kényelmes helyről történt az elindulás, de a’ budai oldalon ott állottak parthoz a’ hajósak, hol kedvök tarta, ’s az emberek magas szemétdombokon vánszorogtak keresztül partra, ’s még örülhettek, ha a’ csolnakból kiugráskor orrukra nem buktak. Említést ’s illő megrovást érdemel még azon körülmény is, miszerint a’ csolnakokban ülődeszka nem lévén, a’hölgyek is szorosan öszszetolulva állni kényszerültek , mi a’ disztelenség mellett könnyen szerencsétlenséget is okozhatott volna. Nem ártana néhány teljesen fölkészült ladikot minden pillanatban készen tartatni, miután tapasztaljuk, hogy majd minden ügyetlen vagy részeg hajókormányos kedve szerint rongálhatja öszsze hajóhidunkat. Vájjon nem lehetne minden hajóra, midőn a’hídon általbocsáttatik, egy ügyes pesti hajóst vagy kormányost állítani, hogy azt a’ hídon veszély nélkül vezesse áttal? — E’ hét elején egy jóöltözetű fiatal ember karján erett átmetszé, ’s egy fa alá fekütt, honnan elvitetett. — Nemzeti színpadunkon f. hó 14ikén „Bájital“ dalj. 2 felv. adalék; 15ikén „Angyal és daemon“ vigj. 3 felv.; 16ikán „Tolvajkulcs“ színj. 3 felv.; 17ikén bérszünettel „Borgia Lucretia“ dalj. 3 felv., Carl Henriette a’ czimszerepet, mint vendég, ritka tökéllyel adá , ’s megmutató, hogy a’ hang hiányzó ezüst csengését is pótolhatja némileg a’ tökéletesen kiképezett művészet, különösen megható volt Carl a’ sik felvonásban, mellynek végét rendkívül fárasztó nehézsége miatt mások ki szokták hagyni. Erkelről sajnosan említjük, hogy darab idő óta nem halad a’művészetben ’s hanyagsága feddést érdemel; egészben véve az előadás gyönge volt, ’s a’ 3ik felvonási gyönyörű bordal minden hatás nélkül veszett el; 18ikán „Havasi rémkirály“ bohózat 2 felv.; 19ikén „Móri vásár“ vigj. 3 felv.; 26ikán „Rágalom iskolája“ vigj. 5 fel.; 2fikén „Norma“ dalj. 2 felv.; Déryné a’czimszerepben, mint vendég lépett föl’s többszöri taps és elöhivatásban részesült, a’ kikfelv. párdalt Adalgisával (Mochonaky Amália) ismételnie kelle; Déryné sokáig kedvencze volt a’ magyar közönségnek, ’s ezen napi föllépte nem szült iránta kellemetlen véleményt, mert ámbár az idő nem emeli senki hangjának tisztaságát, ő mégis, néhány igen