Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-07-24 / 59. szám

1841. GL­AL AT: Magyarország és Erdély (kinevezések ’s előléptetések; budapesti napló; mozgalmak a’ „Kelet népe“ ügyében, adesealphi marquisiie Pesten, — ' .4 • I t­I .1 .1 I i i nnKikArf r*iT ; /tlloMnflO hArL~/1«-ir·ir»rkná ui'.’vukór . 'Tfttr­ lP «» r mf'rrm ml'rCQ vn i n I t 1 A# A1/ O *71 n 1 8g5gHU!£LLÜLÜ'. . ' ' 1 11_ÜLVLlUllJgJl j?Magy»r#rsz»& én Erdély­es cs. ap. kir. Fels. Desseöffy Antalt, Temes-megye első alispánját, idi valló törvényszék elnökévé, továbbá Mesznil Viktor bárót a’magyar idv. kanczellaria fogalmazó­ gyakornokát, ugyanazon kormányszék tiszte­­i fogalmazójává, Paraszkay Lőrincz beszterczebánya-kerületi tartó­­­biztost „főtartomány-biztossá; — a’ windschachli kir. bányaigazgatóság­­legürült első rendű­ rétegmesteri segéddé Lang Rudolf eddigi másod­­i rétegmesteri segédet, ennek helyébe Maczkó Károly aknaelöljárót, idrendii rétegmesteri segéddé T­h­­­e­r­y Vilmos föhutászt ’s ennek he- Saitz János selmeczi beánya akad. tanitósegédet méltóztatott legkegy. szni. A’ am. magyar kir. udv. Kamra a’ keblebeli lajstromzó-hivatalnál meg­­másod-segédi tisztségre Lorencsovics Máté lajstromzót, helyébe al Sándor írnokot, ennek helyébe Smith Mátyás­ Károly járulnokot,­­helyébe Grobetty nép. János fizetésiben gyakornokot alkalmazá, ba G­a­­­s­z­­­e­r György hatvani sómázsamestert (saját kérelme következ­et hasonló ranggal Bajára, valamint Podhajeczky János szigeti szál­írt szinte hasonló rangban Bustyaházára helyezte át; ’s ekkér a’ szigeti mesteri hivatalt megszüntette, ellenben Bocskóra két szálmestert nevezett .I. Preinesberger János szigeti sószállitási mázsáiét és Merkl­­ vissói erdészhivatali szersáfárt, ugyszinte a’ neustifti harminczad- és zedei hivatalra K­re­nész Márt. nádkuti harminczadost, helyébe Neis­ János nádkuti útlevélvizsgálót, ennek helyébe pedig Mednyánszky úr sopronyi harm­inczadi gyakornokot alkalmazá, a’ berdoveczi harmin­­cál ellenőrködő tisztirnok Rajakovics Gábort kisjáczi (klanyeczi) har­­sadossá mozdítá elő , ’s helyébe 111 a­v­s­z­k­y Lajos ottokai utlevélvizs­­, ennek helyébe meg Korotich Márton berdoveczi 30ad-felvigyázót, kuti utlevélvizsgálóvá Fleischhacker Ferdinánd alhói 30ad-felvi- 3t, radafalvi utlevélvizsgálóvá pedig Thianich Mihály varasdi 30ad-­­ryázót nevezte ki. A’ Szion 39 száma szerint nm.Lonovics József Csanádi püspök a’ vegyes­­sági ügyet egészen tisztára hozta ’s elvégezte e szentségével (negotium orum matrimoniorum ab eodem plene terminalum) miképen? a’ magyar m érsekhez nem sokára megérkezendő romai bullák világositandják föl. Bártfa nyárhó 13kán: A' nm. m. h. tanácsnak f.é. tavaszutó Iván kelt 16,185­­ alatti kegyes intéz­ vényéből a' mai ülésben szives örömmel értettük , hogy k. fels. óhajtásunkat teljesitőleg kegy. megengedni méltóztatott, miszerint sulikban ugyan a’ város költségin , az iskolai tömeg minden terheltetése ül, 6 iskolából álló nagyobb közgymnasián állíttassák föl. Leend tehát c'­snak eddigi két nemzeti-lyány-és rajz-iskolájin kivül, hat iskolából álló óbb köz gymnasiuma is tulajdon költségin, a’ köznevelés könnyítésére’s apadására. Jövő iskolai folyam kezdetével,azaz 1841 October­ben Richter­z főigazgató ur személyes jelenlétében mind a’ hat iskola meg fog illő ün- gyel nyittatni. — Fábry István főjegyző: Budapesti napló. A’ haza külön részeiből érkezett levelek sze- Széchenyi István gr. „Kelet népe“czimü politikai irata több megyébe nem juto­tt el, mivel a’ nyomatott ezer példány nagy részint itt helyben kelt el; Ifogva megrendelések e’ fontos munkára, mint halljuk, olly nagy szám­érkeznek folyvást minden oldalról, hogy a’ sik kiadás valóban nélkülözhet­­szükséggé látszik válni, ’s minél előbbi megjelenése sürgető közohajtás­ra. A’ ns gróf e’ jeles elmeműve több elmét hoza mozgásba, ’s hir szerint csak P esten három rokontartalmú munka van készülőben, mellyek rövid idő mul­­tilágot látandnak. Némellyek azt hiszik ugyan, hogy a’ „Világ“ fénye ezt fölösleg a’ fagygyugyertya vagy mécs, de mi e’ véleményben nem esz­­nk, mert szövevényes politikai kérdések vitatásakor még a’legcsekélyebb­látszó észrevétel vagy megjegyzés is sokszor képes az egész ügyet vagy­ilágositani, vagy legalább uj oldalát tüntetni ki, mellynek körülményes­­gálata aztán tisztább ismeretére vezethet legalább egyik vagy másik vitás álli­­­ak. — Pozsonyi hírek szerint Kliegl osztóműve rövid idő múlva elkészül, és a’ szedőgépet Pesten szándékozik létesíteni, melly szerencsés határra­­ik örvendhetni, mert itten, hazánk középpontján, sokkal könnyebb nagyszerű olatát czélszerüleg előmozdítani. — Erba-Odescalchi marquisne múlt ked­­esti 7 óra felé gőzösön érkezvén Pestre, kitűnő diszszel fogadtatott. Esti órakor zenével tisztelé­tt meg a’ szegény gyermekkórházi választmány , ly intézet gyámolitására négy daljátékban fog a’ marquisne énekelni olasz íven a’ német színházban. Az első előadás aug.­­ikán leend. A’ szenvedő gyermekek ügyében őszintén kivánhatni, hogy ezen előadások dúsan gyü­­csözzenek. — A’ német színház igazgatója színházi vállalatával hoszszas küz­­ím után megbukott; Pest városa tehát, hogy a’ német színházat be ne jön zárni, választmányt neveze ki a’ színház ideigleni kormányzására ; e’ osztmány mindent megtett, mit választmányok tehetnek: a’ színészek diját részben csökkenté, hogy helyes játszásra nagyobb kedvök lehessen; több részt elbocsáta, hogy a’ megmaradt kevésb számú színészre gyakrabban üljön a’ játszás sora’s hogy annálfogva jeles játékra jobban készülhessenek ;­ rövidebb, mint ez előtt hoszszabb idő alatt. Azonban e’választmányi törek­vések siker nélkül maradtak, mert a’ körülmények súlya végre csakugyan be­zárást hozott volna a’ német színházra, ha még jókor két idegen vállalkozó nem találkozik, kik pénzüket ’s idejüket e’ mulatóhely föntartására ajánlók. E’ szerint most már saját szemeinkkel láthatjuk ebbül is, milly malasztos gyümölcsö­ket terem a’ collegialis szinházigazgatás, ’s bár okulnánk rajta ! Vagy e’tárgy­ban is újra be kell talán bizonyulni azon régi közmondásnak, hogy csak „maga kárán tanul a’ magyar?­ itt nem szeretnék e’ közmondás valósulását tapasz­talni , mert nálunk nemzeti intézet sorsa forog kérdésben, amott pedig csu­pán egy időtöltési eszköznek szűnt volna meg munkássága. Pedig a­ mi szín­házunk is aligha illy veszélyhez nem közelít. Az országos választmány ugyan­is olly mostoha körülmények közt vette azt által, hogy a’ részvényestársasági igazgatóság már szinházbezárással fenyegetőzött, nem bírván a’ költséget a’ jövedelemmel födözni. Az országos választmánynál nem jelentvén magát eléggé érdemes, jártas ’s biztos férfi az igazgatás elfogadására, fiókválasztmányra jutott színházunk ügye. Azóta folyvást országos segélyből kell támogatni azt, ámbár ezen segély igen nagy része még nem fizettetett le, következőleg nem is lőké­­síttethetett. Mi lesz ennek vége ? mi úgy hiszszük senkinek sem válik gyaláza­tára nyíltan kimondani , hogy szinházigazgatáshoz nem ért, mert bár sok hi­vatal van a’ világ minden birodalmában, mellyről elmondhatni: „fac me talem, et talis erő“, de a’ szinházigazgatás nem illyesmi. Ha színházunk kormányát nemcsak erőteljes szilárd de független kezek is nem ragadják meg, úgy legroszabbtól lehet tartanunk. — Pest város f. évi jun. 5-én tartott tanácsülésében köv. bérsza­bás határoztatott a’ pesti bérkocsisok számára, kocsizásért a’ város kerüle­tében, melly félóráig nem tart 20 kr.,­­egy aszszonyság, ez árszabás előtt, casinoi hangversenybe menvén , a’ Wurm kávéháznál bérkocsira kényszerült ülni, mivel esni kezdett ’s azon néhány lépésért egy pgó frtot kelle fizetnie!­ 1/2 órára 24 kr.,­­tehát a’ pesti szervitatérről ezentúl a’ budai várba 24 krért vkocsizhatunk, holott eddig legalább 1 pgő frtot kelle fizetnünk,­ egy egész órára 48 kr.; 2 órára 1 fr’s 12 kr.; a’ temetőbe, várakozással ’s visszavitellel 1 fr 12 kr. (eddig sokszor öt húszassal sem elégültek meg} ; 3 órára 1 fr 36 kr; ez napra a’ városban 2 fr. (jövő évben tehát 2 frtért fogunk a’ lóversenyre ko­­csizhatni, mig az idén 7 — 8 pgő frtot kelle fizetnünk­; egy egész napra a’ vá­rosban 4 fr, 15 napra a’ városon kívül 2 fr 24 kr; egész napra pedig 4 fr 48 kr, mind­igyben. Éjjel, november, december, január és február hónapokban esti 8 órától, a’ többi hónapokban pedig esti 9 órától kezdve kettős bér jár. Ez árszabás jutalmas’s egyedül az kívánatos, hogy a’ bérkocsisok majd meg ne verjék vagy pedig le ne pökdössék azt, ki e’ szerint akar nekik fizetni. Mi leginkább azért siettünk közlésivel, hogy t. olvasóink magokat e’ lókormány­zók önkénye alól fölmenthessék, mert a’ kocsik oldalzsebeiben 20 eset közül 19szer bizonyosan hiában fogják az árszabást keresni. — Ma egy hete reg­gel 7 óra tájban, a’ horgonyőrség hanyagsága miatt, egy hajó a’ hidat an­nyira megrongálta, hogy a’ közlekedés délig csupán csolnakokkal vala esz­közölhető, olly szép renddel, minőt a’múlt télen megszoktunk. Pesten ugyan, a’ rendőrség dicséretére legyen mondva, meglehetősen kényelmes helyről történt az elindulás, de a’ budai oldalon ott állottak parthoz a’ hajósak, hol kedvök tarta, ’s az emberek magas szemétdombokon vánszorogtak keresztül partra, ’s még örülhettek, ha a’ csolnakból kiugráskor orrukra nem buktak. Említést ’s illő megrovást érdemel még azon körülmény is, miszerint a’ csol­­nakokban ülődeszka nem lévén, a’hölgyek is szorosan öszszetolulva állni kény­szerültek , mi a’ disztelenség mellett könnyen szerencsétlenséget is okozhatott volna. Nem ártana néhány teljesen fölkészült ladikot minden pillanatban ké­szen tartatni, miután tapasztaljuk, hogy majd minden ügyetlen vagy részeg hajókormányos kedve szerint rongálhatja öszsze hajóhidunkat. Vájjon nem le­hetne­­ minden hajóra, midőn a’hídon általbocsáttatik, egy ügyes pesti hajóst vagy kormányost állítani, hogy azt a’ hídon veszély nélkül vezesse áttal? — E’ hét elején egy jóöltözetű fiatal ember karján erett átmetszé, ’s egy fa alá fekütt, honnan elvitetett. — Nemzeti színpadunkon f. hó 14ikén „Bájital“ dalj. 2 felv. adalék; 15ikén „Angyal és daemon“ vigj. 3 felv.; 16ikán „Tolvajkulcs“ színj. 3 felv.; 17ikén bérszünettel „Borgia Lucretia“ dalj. 3 felv., Carl Hen­riette a’ czimszerepet, mint vendég, ritka tökéllyel adá , ’s megmutató, hogy a’ hang hiányzó ezüst csengését is pótolhatja némileg a’ tökéletesen kiképezett művészet, különösen megható volt Carl a’ sik felvonásban, mellynek végét rendkívül fárasztó nehézsége miatt mások ki szokták hagyni. Erkelről sajnosan említjük, hogy darab idő óta nem halad a’művészetben ’s hanyagsága feddést érdemel; egészben véve az előadás gyönge volt, ’s a’ 3ik felvonási gyönyörű bor­dal minden hatás nélkül veszett el; 18ikán „Havasi rémkirály“ bohózat 2 felv.; 1­9ikén „Móri vásár“ vigj. 3 felv.; 26ikán „Rágalom iskolája“ vigj. 5 fel.; 2fi­­kén „Norma“ dalj. 2 felv.; Déryné a’czimszerepben, mint vendég lépett föl’s többszöri taps és elöhivatásban részesült, a’ kikfelv. párdalt Adalgisával (Mo­­chonaky Amália) ismételnie kelle; Déryné sokáig kedvencze volt a’ magyar közönségnek, ’s ezen napi föllépte nem szült iránta kellemetlen véleményt, mert ámbár az idő nem emeli senki hangjának tisztaságát, ő mégis, néhány igen

Next