Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-08-07 / 63. szám

252 évű­ fiatal ember Budapesten elveszett, melly szomorú eseményt a’ „Pesti Hír­lap“ fölszólitása következtében itt *) egész terjedelmében sietünk közleni, azon buzgó óhajtással, bár szép reményű fiát a’szerencsétlen atya ismétkeb­­lére karolhatná! — A’ „Világ“ 62dik számában“ megjelent ’s ellenünk in­tézett daraboskodásra csupán azt jegyezzük meg, hogy olly hangon vitázni nem tudunk és nem is fogunk, mert különben is, mint állandó buzgó homoeopa­­thák, minden paprikás és borsos eledelt kerülni szoktunk. N. I. — F. észt. jul. 23 án esti hét órakor idegguttaütés következtében hunyt el Zomboron Torontálbanzombori Rónay (család régi neve szerint Oexel) Károly torontálmegyei érdemült főszolgabíró ’s helyettes alispán , ’s volt országos öszszeiró, élete 5 - ik évében. Kesergő özvegyén született nagy-budai Ver­mes Annán kívül gyászolják őt fiai: Móricz Torontália egye­t. főjegyzője, ’s Lajos kir. táblai hites jegyző. — Béke hamvaira.­­A’ magyar orvosok és természetvizsgálók Pesten tartandó­­dik nagy­gyűlése ügyében.) Már ugyan szerencsénk volt Magyar- és Erdélyország or­vosit és természetvizsgálóit jövő sept. 6dik ’s köv. napjain Pesten tartandó nagygyűlésünkre hirlapilag meghíni, ’s arra kérni, hogy a’ tisztelt résztven­­ni kívánó tagok sept. 3 — 4 és 5dikén délelőtti 10 órától lig, délután pedig 3tór 6ig az ujvilágutczában levő Orvoskar - épület egyik földszini teremében szükséges behratás és veendő napirend végett magukat előttünk személyesen megalázni szíveskedjenek. Gondolván mindazáltal, hogy tán előbbi hirdetésünket mindenki tisztelt társunk közül nem olvasta, szükségesnek tartottuk följegy­­zett határidőnket hírlapjainkba ezennel újra beiktatni, még pedig azon hiva­talos kéréssel, hogy a’ gyűléseken szólani kívánó minden tag beiratáskor egy különös lapra azt is följegyezni ne terheltessék, melly tárgyról és szabad tet­szése szerint minő nyelven kivánand értekezni, hogy e’ végre a’ szükséges rende­lések előre megtétethessenek. Oda terjed még végül hivatalos kérelmünk: mél­­tóztassanak tisztelt természetvizsgáló és orvostársaink mennél nagyobb szám­mal megjelenni, ’s a’ terjedelmes természettudományok mezején fáradhatlan munkásság ’s kísérletek által szerzett mennél több gyümölcseiket a’ haza oltá­rára letenni; de részünkről nem is kételkedünk, hogy haladó nemzetünk tu­dományos fiai minden igyekezeteiket arra forditandják, hogy zsenge cseme­ténk erős gyökereket vervén a’ haza javára állandóan virágozhassák és gyü­mölcsözhessék is. Mi, bennünket illető fő kötelességünknek tartandjuk a’meg­jelenendő nagy érdemű orvos - természetvizsgálói közönségnek mind a’ tudo­mány, mind a’kényelem és mulatság tekintetében erőnkhöz ’s tehetségünkhöz képest segédkezeket nyújtani. Pesten aug. 4-én 1841. Kubinyi Ágoston al­­elnök, Flór Ferencz titoknok. Jövő szombaton augustus 14kén Szerdahelyi József ur javára bérszünet­tel először adatik . ..Portici néma“ hősi opera 5 felvonásban Seribe után for­dította Szilágyi Pál. Muzsikáját szerző Auber. Az uj diszitvényeket festette Engert színházi diszitő. Az előforduló tánczokat betanitotta és rendezi Hasen­­hut balletmester. Az uj öltözetek Podhracky József ruhatárnok ügyelete alatt készültek. Asztalos Károly országos­ igazgató- választmányi­ titoknok. Az 1840-i­s törvényczikk következtében kiküldött országos választmány munkálatinak könnyebbitése végett, ő cs. kir. fönsége az ország nádora föl­szólítá az ország minden hatóságait, hogy az idei januarius hónap elejétől számítandó hat hónapi határ­idő alatt a’hatóságok börtöneiben 10 év alatt t.i. 1831-től kezdve 1840 végéig raboskodó gonosztevők iránt bizonyos ada­tokat nyujtsanak­ be. Ns. Veröcze vgye, mellynek kebelében a’ megyei hatósá­gon kivül két pallosjoggal bíró uradalom létezik, úgymint Veröcze és Valpó, sietett e’ hivatalos fölszólitásnak pontosan megfelelni, miért is főleg az em­lített uradalmakat arra utasitá, hogy ők a’ saját börtöneikben tiz év alatt ra­­boskodók iránti adatokat a’ megyei főügyészszel közöljék, mi annak idejében megtörténvén, a’ megye tiszti főügyésze az egész megye 10 évi rabjairól el­készített táblasorozatát a’ KK és RRnek annak idejében benyújtotta, ’s ennek jelentése az Eszéken junius 30 án tartott megyei közgyűlésből a cs. kir. fön­­ségének az ország nádorának hivatalosan fölküldetett. E’ táblasorozat eredmé­­nyét, mint az egész hont érdeklő nyilványosságu tárgyat sietünk a’ magyar olvasó közönséggel közleni; lássa t.i. a’ méltányos közönség, hogy ns Verőcze vgyéböl valamint jelenleg , úgy „jóval“ a’pesti Hírlap 39 száma előtt is jöt­tek a’ megye dolgait érdeklő tudósítások a’ magyar Hírlapokat olvasó közön­ség tudomására. Az 1831. év január elsejétől kezdve 1840. december utol­jáig ’s igy tiz év alatt egész ns. Verőcze vgyében raboskodott 1215. egyed, ezek közül fölmentve jön 321. elitélve 894.— Az elitéltek között volt 35 szántszándékos gyilkos, 16 csecsemőgyilkos, 7­3 vétkes emberölő és véreng­ző gonosztevő, 21 haramia.­4 gyújtó. 207 marha-or. 337 tolvaj. 95 egyéb vér- * 19­ségek miatt elitélt, és 106 rendőri (politiai) kihágások miatt bűnhődő.Nem sze­rint 830 férfi, és 64. némber. Ezek között 16 évet el nem ért egyed, férfi 12. némber 3 . Huszonnégy éves koráig 152 férfi, 26 némber, negyven éves koráig 413 férfi, 24 némber. Negyven éven tul 2­57 férfi, 7 némber. Állapot­­jokra nézve volt közöttük 9 nemes, 2 tisztesebb rendű, 721 jobbágy, 162 idegen csavargó. Vallásra nézve 570 katholikus, 36 kálvinista, 27­5 n.e. görög, és 13 zsidó. Büntetésre nézve elítéltettek fél évnél rövidebb börtönre 618, egy évire 109, egytől 3 évig 98, három évre 3­3, három évnél tovább­ra 3­6. E’ tiz év alatt az egész megyében t. i. mind a’ megyei mind az ura­­dalmi raboskodók közül, halálra ítélve ’s elvesztve jön egy, a’ másik elitélt a’ halálíte végrehajtását börtönbeni halálával előzte­ meg. G­­erecze és Szerém vidékén az őszi vetések váratnál rosszabbul fizetnek, a’ tisztabuza keresztje (21 kévéjével számítva) alig ad meg 1 p. m. a’rozs alig 1V% p. m. a’szün­telen tartó szárazság és a­ rekkent hőség miatt a’ tengeriből sem sokat vár­hatunk. A’ példátlan melegség julius 17. 18kán 33 —40 foknyira rúgott — a’ mezőkön ’s kertekben sok növényt elpörzsölt. Az eszéki sz. illésnapi soka­­dalom silány volt, eladó sok, vevő kevés, a’ pénz napról napra kevesebbülni látszik. A’ szőlő-gerezdek érni kezdenek’s úgy tartják, hogy September ele­jéig minden szüretnek vége leend , bortermést igen jót jóslanak. A’ marha hús fontja árszabás szerint 10 v. kr. a’ tiszta búza mérője (pozs.) 4 f. 30 kr. váltóban határoztatott meg. (Felelet a’ Jelenkor 51. és 52. számában Nyilványi József közleményére az abauji ref. egyházmegye-gyűlésről. Vége.) Nincs tekintete továbbá a’ pap­nak , mert nincsenek a’ reformátusoknak törvényeik; forognak ugyan kézen két rendbeli kanonok is: a­­m. a’ budaiak és Gélei Katonáéi, egyik tökéletlenebb a’ másiknál, de jobbítás ’s fejdelmi megerősítés nélkül. Az egyházi gyűlések a’ szent­ léleknek könyörgés általi ünnepélyes segédelmül hívásán kezdetnek, azon­ban bennök nem ritkán más lélek ül széket, kinek pártolására az utolsó sorú vi­lági uracs is szavat emelve helybenhagyást ’s tapsot nyer, a’ közönséges pap pedig, ha ellenkezőleg fölszólal, böcsülettel lehordatik­ Szóval illy fejetlenség ide­jén nem volna csuda, ha a’ papi kijelölt csak jó jövedelmű gazdag egyházba, oda is igen vén pap főnök mellé , kinek már féllába koporsóban, hízelegné ma­gát be segédül’s főnökét naponkénti boszszantás, ’szef. által kergetné ki világból, a’ világi ülnökök’ ajtaján vagy kétszer koldulna mély bókok közt pártfogást, az esperessel ’s papi ülnökökkel mit sem gondolva, ’s ha végre így per sundam bundám bekapott, igyekeznék önállásu lenni, bár miilyen eszközök által is, né­pe előtti kedvességét örökítve, ám de a’ nép erkölcstelensége ellen soha se pa­poljon , sőt benne legalább hunyoritással egyezzék meg, ’s legyen Eli paphoz hasonló; ezt mind helyben kellene hagyni, mert quis contra torrentem? —mun­­dum quo vadit vadere sinas. Úgy látszik, bejött már a’papok restauratiojának is ideje, hát csak corteskedjünk a’ hogy lehet ’s cortesinkül válaszszunk népszerű , azaz jól ivó iskolatanítókat is. ’S ha általok ekklézsiához jutottunk , legyünk há­­ladatosak irántuk közbenjárásukért, ’s habár soha nem tanúnak is, magasztaljuk őket, mitsem gondolván a’ növekedő emberiséggel. Hogy továbbá egyházunkban megmaradhassunk,ij hallgatóinknál ispánkodjunk, velők vadászgassunk, üssük a’ pagátot, mert a’ könnyen hivatalba juthatás’ ezen korában egy kimaradt papot száz lesi, a köz­rendű híveinkkel pedig együtt pipázgassunk, őket ma­gunkkal komázgatni engedjük, keservesen szerzett tisztes házi bútorainkat velők mocskoltassuk be, mert mind ezt papjaitól törvényesen kívánhatja azon köz ne­mes , ki tisztujitás előtt illyenekre néha még alispánja házánál is fel van sza­badítva ’sa’t, így ha a’ hajdan olly virágzó ’s világ­ csodálta tudósokban gazdag ref. papság a’ legtudatlanabb egyedekké ’s haszontalan szolgákká fajul, rajta ne sokat törődjünk, nem mi számolunk érte. Kiterjeszkedhetnénk itt még főis­koláink igazgatására, ’s tőkepénzeik kezelésükre is; de minthogy egy valaki a’ Jelenkorban a’ debreczeni collegium felöl ezt már némileg emlité, itt önként fá­­tyolt vonunk az illyenekre. Valóban óhajtható volna, ha a’ ref. papok sorsa minél­­előbb javíttatnék, meghagyatván ugyan a’confraternitatis rendszer az igazgatás­nál, de törvények által határok közzé szorittatván;—óhajtható hogy a’ papokat ’s ta­nítókat köztünk ne a’ nép fizetné, ’s ha választhatná is,miután megválasztó, csak per utján tehetné ki, hol az igazságtalan papüldözök — mint erőszakoskodók ’s hatal­­maskodók világ szerint is érezhetőleg büntettetnének meg, azért megmaradna a’ szabad Protestantismus, mert a’ szabadság nem a’ féktelenségben, hanem a’ tör­vényben áll, — különben félő, hogy a’ref. vallás honunkban elaljasodik, a’ház meghasonlik ’s elpusztul, ’s méltán kérdhetjük, hogy ha a’ papok, tekintetük nem lévén a’ nép erkölcstelenségére szemet hunyni kénytelenek leendnek, lesz e sikere a’ fenyitő palozának, csetneki sarkantyúnak, bakó bárójának, sőt a’ ja­vító-rendszernek is? —Szót tesz továbbá Ny.­ur az abauji egyházak csekély jö­vedelmeiről, ’s okát adja, miért silányodtak azok el; mi szavait így igazítjuk meg: Sok régi egyház igen gazdagon volt megajándékoztatva buzgó elődink által, mint a’ szesztai ’s csécsi, különben néptelen egyház ma is sok földdel bir, de azt a’ buzgótlan utódok nem, vagy roszszul mívelik ’s gazt terem. Sok egyház, mint a’ ré­gi egészen elnéptelenült, vagy a’ buzgó elődök méltatlan unokáji — van rá példa — az egyház’ ingatlan javait mérés ’s birtokarányosításkor magoknak tulajdonították ’s ellenük senki szavat emelni nem mer’s a’­­ hogy több okot el­­mellözzü­nk. Fölhozza végre Ny­­ur, mint Abaujmegye határzatát, hogy a’falu­si iskolák ’s tanítók vizsgálatára küldöttség van kinevezve, melly a’jeleseket megdicsérje—szép jutalom! melly annyit ér mint lm és édesházörnek a’simogatás— a’ hanyagokat ’s korhelyeket pedig kicsapja, quo jure? hát kivánhatnak­­,’s ha mind annyiszor kicsapják, kapnak e 12. köböl gabonára, mellynek azonban bármi cse­kélység, pontos bejövetelévül maga a’ buzgó Ny­­ur sem áll jót, szorgalmas jó­zan életű, ’s tanult iskolatanítókat? — gondoljuk ehez, hogy ennyiért némelly egyházban a’ cathedrában is majd egyenlő terhet viselnek papjaikkal. — Hány kondásnak nincs két, három ennyi jövedelme? ki azonban hi­ány nélkül besze­di fizetését, hét számra sem hajtván ki, mig neki nem fizetnek, a’ pap ’s tanító pedig fizettetlen sem teheti, hogy hét számra ne harangoztasson; azonban amaz, ha boszszantják, a' falut néha még fölgyujtással is fenyegeti, ennek pedig tűrni kell, ha fát vágnak is a’ hátán. Jobban tette volna Ny.­ur, ha az abauji gyű­lésen e’ végzés helyett, ollytonna tanácskozást tartatottnak említett volna, mikép javíthassák a’ szegény falusi mesterek sorsát,? — ha az igen tisztelt küldöttség a’ derék ifjabb Pázmándy Dienes példája szerint fejenként minden éven csak két, két iskolatanulót jutalmaztatna is. De tán némellyek azt felelnék erre: igen ám, ki fordítsa figyelmét illy tárgyakra, — nincs pénz; de kérjük szépen, van wisthre és tarokra? Az hogy illy hatalmas anathemázók papokra ’s tanítókra nézve Ny. ur és társai csak nem boszszantanak annyira, mert a’ római katholicusoknál is némelly világi urak praesentálhatnak ajánlhatnak egyedeket papokul ’s tanítókul, de ne felejtsük uraim, ott, a’ kiknek ezen jog van engedve, e’ melléjó csomó ter­het is kaptak ám, mert ők a’ szó teljes értelmében patronusok, templomot, pap­lakot, iskolát ők tartoznak építtetni, a’ papnak dézmát engedni, öt nagyobb ré- iszonyú szerencsétlenséget kell h­irdetn­nk, olly iszonyút , minőt­ti­ sorsnak néhe atka ritkán szokott a halandókra róni, nehogy önsúlya alatt eltemettessenek. Eg atya elveszte fiát, s három hét óta a" legkinos" bizonytalanság faggatja szivét mert még most sem tudja: életben van é vagy meghalt e az ? Három hét óta sem­mit sem tud felőle, csak azon rettenetes bizonyosság lebeg rémkép gyanánt átsii napjain s álm­atlan éjein keresztül, hogy nincs fia — 's olly hoszszas idő óta­­­eg atyának örökkévalóságnak tetsző idő óta—semmi legkisebb reménysugár, melly keb­le zivataréjét földerítené, egy hajszálnyi hir sem, mellyhez aggott szí've szabad fonalát köthetné ! Tegnapelőtt volt nálunk a' szerencsétlen apa, t.­llobozy Antal a Borsodból, s kényes szemekkel és fájdalom-é s keservtől fojtott hangon beszélő el hogy fia julius 1ökén egyszerre eltűnt s azóta nyomába sem akadhatni többé. A­ fi 19 éves, nyúlánk, szőke volt, fejének bal részén szilvaforma, többi hajánál fehéreb olt vala látható. Patakon és Miskolczon mindig a­ legkitűnőbb tanuló volt, s Pes­en­c­se évi turista lévén, igen jól viselte magát, és szelid erkölcse és példa magaviseletéért mindenkitől szerettetett. Eltűnéséről nem tud egyebet , mint hog Julius löken délelőtt, atyjának levelet irt, mellyben panasznak vagy komolysága semmi nyoma; délután estve felé átment Budára­­. U­raskó krisztinavárosi káplá­noz, hol ti.­2 óráig mulatván, attól érzékenyen elbúcsúzott. Azóta nem tudatik .'jV­­da -f Pestvá­rosi hatóságok mindenütt kerestetek, még ispotályokban is C^, tud­omással bírható személyek kérdeztetek — de mind hiába. A k­utya ,levében kd»jük tehát mind azokat, kik az elveszett fiuró hivilKlivnklin^^v flottak volna: lennének szívesek az atya megnyugtatásán bátorkodunk orv*TM ^)e?lf borsod vármegyéhez hirt adni; valamint bizodalmasai ,^*“*«­ többi MerkeMlathr».inlat is, mellistatná Ul-V közünségesb elterjedés végett becses lapjaikban közleni

Next