Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-08-25 / 68. szám

274 dékkal, úgy szinte rendíthetetlen hive maradand az egyháznak, és szoros el­különítő határt vonand a’nemzet igényei és római udvar követelései között, melly utóbbinak most követni kezdett rendszerére legtávolabb okot sem adott Spanyolország. Izabella királynét legszentebb jogai daczára sem ismeré meg a’ romai udvar, sőt folyvást kétségbe vonja e’ jogokat, és d. Carlos ügyét pár­tolja, ámbár elég világosan tudja, hogy a’ spanyol nemzet e’ igen túl adott, és szót sem akar róla többé hallani. Ha tehát Roma d. Carlos ügyét pártolja, úgy egyenesen a’polgárharczot szándéka Spanyolországban megújítani; ’s va­lóban, meg nem foghatni, mikép lelhet Romában pártoltatásra a spanyol pap­ság azon része, melly ellenszegülést, rablást ’s gyilkolást tanácsol, és igy a’ szent vallást fertőzteti meg, melly mellett küzdőnek mondogatta magát.Sok spanyol főpap a’ láziló tanácsokat meg sem mere tiltani, rettegvén, hogy ez által Roma haragját idézendi föl. A’ római udvarosak világi uralkodást akart magának Spa­nyolországban szerezni, és lelki hatalmát koránsem használta a zendülés elfoj­tására, ámbár azt igen csekély erővel eszközölhette volna, melly különös bá­násmódja homlokegyenest ellenkezik a’ szent vallás felebaráti szeretetet hir­dető elveivel. E’nyilatkozványt 100ezer példa osztatá el a’ kormány az országban. — Krisztina királyné ellenmondása a’ gyámsági ügyben a’ mérsékpártiaknál némi viszhangra talált, mi Esparterót igen boszantja és emészti, annál inkább, mivel haragját palástolja; neje azonban épen nem tartóztatja magát viszsza, ’s több társas körben olly módon nyilatkozók az özvegy királynéról, mikép azt olly magas műveltségű hölgy alakb­ól senki nem várta volna. Espartero hiúságát különösen az sérté meg, miszerint hozzá intézett levelében nem ne­­vezé őt az özvegy királyné kormányzónak, ’s a’ levelet e’ szokott mondással fejezé be, mellyet alattvalók ellenében a’ spanyol királyok használnak: „Isten tartson meg téged szent utalmában !“ — Espartero népszerűsége országszerte hanyatlik, ’s rövid idő alatt egészen öszsze is fog omlani, mivel úgy sem igen tartós alapokra volt az építve. A’ nemzet nagyobb része ugyanis csupán mint zendülés ellen emelt gátat tisztelé és tartá őt szükségesnek, a’ hadsereg pe­dig részvevő bajtársát kedvelé benne. E’ két ok most megszűnt; zendüléstől már nem igen tart többé a’ nemzet, a’ katonaság szeretete pedig Esparterotul elfordult, mióta a’ testőrezredeket felére csökkenté, ’s az egész hadseregnél több olly változtatást tön, mellyek következtében a’ tisztek kilátásai igen szomorúak kezdenek lenni. — A’ királyné gyámja, Arguelles, annyira föl sem veszi Krisztina ellenmondását, hogy Santacruz marquisnőt, kit még Krisztina neveze ki föud­­varmesternőül Izabella királyné mellé, e’ hivatalból elbocsátá, ’s helyére Mina tábornok özvegyét nevezé ki,az indiai patriarchát pedig gyóntatói hivatalától fosztá meg, ’s helyét egy igen túlzó föllengősdi szerzetessel pótolá ki. E’ változások következtében az udvari tisztkar nagyobb része le akar hivataláról mondani. — Anglia (A’ toryk súlyos helyzete. Elegy.) London aug. Hkén : „Az angol la­pok jelenleg jobbatlán jóslatokkal telvek a’ tory ministerség által követendő ösvényről, ’s nagy részint azon véleményben öszpontosulnak, miszerint a’tory kormányzás igen sok akadályba fog ütközni. A’ whigek azért buktak meg, mi­vel hirdetett elveikhez hűtlenekké lettek ’s nem haladtak úgy, mikép a’ közvéle­mény kívánta ; ha tehát a’ toryk is illy hibába esnek és nem fognak javítá­sokhoz, úgy mindenesetre igen rövid idő múlva le kellene az uralkodásról lép­­niök. Már pedig sem egyházi, sem politikai tekintetben nem használhatnak ha­ladási rendszabályokat, mert sem az uralkodó egyház jogait nem szoríthatják szűkebb korlátokba, sem a­ választásjogot nem terjeszthetik ki, ha elveikhez hívek akarnak maradni. Ennélfogvást, ha elveiket sértik meg, és javítás útján haladnak, úgy a’ tory szellemű választókat zúdítják föl magok ellen és meg­buknak; ha ellenben nem haladnak, vagy némelly tekintetekben épen viszsza­­mennek, úgy a’ nem választó nagy tömeget ingerük föl, melly igen könnyen úgy megriaszthatja majd a’szabaditékos választókat, hogy a’ tory kormánynak is­mét buknia kell. A’ dolgok e’ sajátszerű helyzetében tehát csupán valami előre nem látott okos kormányterv segíthet a’ toryk baján, mire Peel csakugyan elég észszel bir, de Stanleyben igen nagy ellenkezésre fog találni, mert ez utóbbi bizonyosan mindent el fog követni, hogy a’ whigek némelly életbe vágó üdvös rendszabályit megsemmizhesse. Peelnek rendkívüli erőfejtésbe kerülene rövid ideig kormányon marad hatása is, és az események történhető fordulatát még csak némi biztossággal sem igen sejthetni. — Frost, a’ newporti chartistafe , Hobarttownból, hova száműzetve van, több társaival együtt megszökött, ámbár ez kitűnő magaviselete tekintetéből fölvigyázói hivatalt viselt, és sorsa nem volt épen elviselhetlen. A’menekvők 20 napig bolyongtak szerte a’ tengeren, leg­nagyobb nélkülzésekkel küzdve; de miután egyetlen hajóval sem találkoztak, mellyen Európába vagy Amerikába vitorlázhattak volna, ismét viszszatértek Ho­­barttownba és önként átadák magokat a’ hatóságnak. E’ merényök óta mind­nyájan szoros­ fölvigyázat alatt állnak.—A’ spitalfieldi selyemtakácsok 16láb­­nyi hoszszu nagy képet készitnek ajándékul a’ királynénak, melly több ezer font sterlingbe kerülend. — Howiek 1. annyira szivére vette megbuktát a’ vá­lasztásoknál, hogy két évig hitvesével együtt szárazföldön szándékozik tar­tózkodni. — Cambridge György hg egy német hgnővel fog házasságra lépni. Reszelik, miszerint a’ királyné is megkeserítni szándékozik Peelnek a’ kormányzást, minden olly törvényjavaslatnál ugyanis, melly whig elveken alapszik, azt fogja nyilványítani, hogy whig rendszabályokat tory ministerség ellenében nem erősíthet meg.“ — ( Tory hivatalvadászok. A’ legfiatalabb O’ Connell is izgató. Elegy.) Peelt falusi jószágán naponkint ostromolják a’ toryk hivatalokért, pedig olly nagy számban jelennek­ meg nála, hogy ugyszólván három Anglia minden hivata­lával sem lehetne őket kielégíteni. Jobbadán mindnyájan a’ ,facms talem tab's erő jelmondat barátai, és koránsem válogatnak a’ hivatalokban, hanem csak azt kérik, hogy jó és szabott bizonyos fizetés legyen kapcsolatban vele. — Dr­.??p.­!Ljjg”d.ban”azonkint repealgyűléseket tart, ’s a’ közpénztárba leg­közelebb 1 font sterlinget fizetett­ le négy napos unokája nevében, kit azonnal ünnepileg tagjává nyilatkoztattak a’ repealtársulatnak. — A’ Globe igen cso­dálkozik , hogy majd valamennyi európai hatalom a’ mély béke daczára foly­vást újabb adósságokba veri magát, és azon megjegyzést teszi: vájjon milly eszközhöz fognak majd nyúlni, ha háború találna kiütni, és új segély­forrá­sokra lenne szükségük ? Egyedül Poroszország gazdálkodik jól, mert ez évről évre fogyasztja adósságait, újabbak csinálására pedig legkisebb szükséget sem érez. — Stopford hajóvezér tiszteletére egymást érik az ünnepi lakomák, mi­ken többi közt azon reményét fejezé­ ki, hogy a’ polgári öltözetben megje­lent hadilisztek hihetőleg rövid idő múlva hadi díszruhát kényszerülendnek ölteni.“ — ITrasicaiaorgatag. (Lajos Fülöp leveleinek ügye angol esküttszék ebbe jő. Elegy.) Paris, aug. 13ikán: „A’ hires Contemporaine pert készül indítani a’Times ellen, mi­vel ez utóbbi által rágalomral vádoltaték, ’s ennélfogvást angol esküttszék fog rövid időn ítéletet mondani Lajos Fülöp leveleinek valódisága felöl. A’ Contempo­raine most még koszusabb Lajos Fülöp ellen, mivel mint állítják, a’ kérdéses leve­lek szőnyegre jötte óta 2­00ezer frankig vásárlóit viszsza hajdan irt leveleiből, ’s a’ Contemporaine leveleiért folyvást egy fillért sem akar adni. — A’legitimis­ták titkon országszerte miséket mondatnak Bordeaux hű szerencsés fölgyó­­gyultaért, kiben még folyvást nagy reményeket helyeznek. — A’boulognei em­lék beavatására seregesen tódulnak a’ kiváncsiak; a’ térre nyíló ablakok felét 500 frankkal is fizetik az unatkozó pénzes angolok. Parisban már kocsit is alig kaphatni Boulogne felé, ’s az angolok ezrenkint hagyják oda szigetjöket, hogy e’ ritka látványban részesülhessenek. — MiáftISMi elegylik­. A’maroccói kormány követet küldött Lissabonba, ki háború-fenyegetéssel kéri a’ hátralevő adósság megfizetését. Ha sereg nem megy is egymás ellen, habár hajóhad nem áll is egymás ellen tengerre,még is illy hadüzenet káros a’ por­­tugáli kereskedésnek, mert a’maroccóiak martalócz-levelet osztanak ki minden portugál hajó kiraboltatására. — Thiers aug. 6kán Kölnbe érkezett ’s nejével a’ város nevezetességit megnézte. — A’ szultán ismét M. Alira bízta Arábia kor­mányzóságát. — Khinai t­udósí­tás­o­k jun. 19ig terjednek, mik szerint a’ khinaiak most is folytatják ismeretes halogatási rendszerűket. A’ császári nyi­­latkozványok csak olly engesztelhetlen hangon beszélnek az angolok ellen, mint ezelőtt; egyben többi közt ez is áll: „ők (az angolok) pártütői konokságukat a’ legvégsőig vitték,’s én a’ császár esküszöm, hogy a’két hatalom nem állhat meg egymás mellett, hanem egyiknek vagy másiknak győzni vagy esni kell.“ Ennek következtében több tartományi hatóság parancsot kapott, hogy siettesse sergit Canton ellen „az angolok megsemmitése végett.“ Bremer hajóparancsnok Calcut­tából sok erősitvénnyel és szállító­hajóval Khinába indult, ’s úgy hiszik, hogy mi­helyt megérkezik, azonnal elkezdi az ellenségeskedést. Csuzan sziget isméti el­foglalását is rebesgetik. — Pendzsab teljes fejetlenségben van. — Nepallal rövid idő múlva kiüt a’ háború. — Ujabban rebesgetik, hogy Luxemburg alkotmányt fogna kapni, és már a’ kormány is foglalkoznék e’ tárgygyal.—Nisszai levél szerint ott és Lesz­­kovczában újra rakonczátlankodott a’ török katonaság ’s úgy látszik, hogy Jakub b. a’ többi török tisztviselővel legjobb akarat mellett sem bírja rendben tartani a’ katonaságot, mellynek száma most azon környéken 16ezerre rúg. — Washingtonban a’ középponti tanács a’köz jószágok különböző tartományok közti feloszlatásával foglalkozik, e’ nélkül Pennsylvania, Illinois, Mississippi és Ujyork tartományok megbuknak ’s európai adósságaik kamatját sem bírják fizetni.—A’szeminol indiánok ellen újra elkezdődött a’háború, ’s hogyha tör­­ténetirójok volna, ez olly tetteket fogna feljegyezni, mellyek az indiánokat a’ régi kor hősei mellé tennék, de mi az amerikaiaknak nem válnék becsületjükre Több év óta küzd már az egyesült statusok katonasága és 200 cubai szelin­dek e’ maroknyi nép ellen, ’s még is egy talpalatínyi földet sem birtak meg­­hódítni ’s czéljokat utoljára is térítők, szeretet és pálinka által érik el.— M. Ali örül a’ whig ministerség megbukásán, mivel azt hiszi, hogy a’ toryk jobb indulattal lesznek iránta, pedig azok még rövidebb úton végezhetnek vele. — Abyssiniában a’ francziák a’ tengerpart mellett egy darab terméketlen földet vettek, de tulajdonkép azt sem tudhatni: kitül? mert azon föld azé volt, ki elfoglalta ’s egyik birtokos addig birta, míg más onnan el nem kergette; a’ francziák tőszomszédságában az angolok is vettek egy darab földet, kitől­ egy kecskepásztorral, ki épen akkor ott találta legeltetni kecskéit, midőn az angol hajó megjött, és igy a’ földet akkor ő birta. Az angolok mindenkép nyugta­lanítják a’ francziákat, ’s azon ürügy alatt, hogy kémek, már több franczia utazót letartóztattak. — A’ német lapok egyre osztoznak a’ franczia lapokkal a’ rajnai határ felett, ’s jelentik, hogy ők az egész német nemzet érzelmit mondják ki, de a’ franczia lapok erre azt felelik, hogy censurált lap csak azt mondhatja ki, mit megengednek neki, ’s igy az sohasem tekintethetik a’köz­vélemény tolmácsának. — A’ brazíliai kormány folyvást pénzszükséggel küzd. — Tosti bibornok a’ közlekedés előmozdítására gőzhajót akar a’Tiberisen járatni. — Thiers Berlinbe aug. 12k én érkezett meg ’s az ott tartózkodó francziák és a’franczia követ ki­tűnő figyelemmel vannak iránta. — Az orosz kormány 30 millió rubel hiteljegyet akar kibocsátni és hir szerint a’ ministerségben is változás történik.—A’Dá­­nia, Anglia és Svédország meghatalmazottiból álló biztosság öszszeült a’ Sund­­vámot szabályozandó. A’krétai zendülésnek egészen vége’s két angol hadi hajó 2­56 görögöt szállított a’ Piramisba, kik segitségökre voltak a’ krétaiaknak.­­ A’montenegrói vladika egy fiumei kereskedő-ház által 2000 darab fegyvert és 500 mázsa puskaport rendelt meg’s ki nem tudják találni mi czélja ezen hadi ké­szülésnek. Montenegro és Dalmátország közt mind a’ két fél megelégültével ment végbe a’ határjárás. — Czei'Helmeczy.—Nyomtatja angol gyors - saj tón T r a 11 n e r - K á r o 1 y i, uri-utcza 453.

Next