Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-05-29 / 43. szám

ITagyarország és Erdély Budapesti napló. E’ napokban egy izraelita haszonbérlője tevél érkezek hozzánk , mellyben keservesen panaszkodik lapjaink egyik özelebbi czikkje ellen, melly haszonbérlői eljárását gáncsold, ’s annak két nevét minden áron tudni kívánja, ámbár a’ róla mondottak megczáfolását még csak nem is kisérti meg. Igen furcsa az, hogy mindenki csak a’ személlyel szeret bíbelődni, és a’ dolog elől sötétségbe törekszik menekülni. Mi jón kérdéses czikk írója nevét nem födezhetjük fel, mert nem akarjuk öt desk izraelita haszonbérlő honfitársunk boszujának kitenni, ki, ha történetesen :állásra hozzá találna vetődni, levesét majd igen megsózná, borát megviszné, lovainak penészes szénát adna, ’s végre talán még négyszeres krét is használna számoláskor. Sokan igen balul fogják föl nálunk a’ nyilvánosság elvét, ’s magok az egész világ ellen korlát nélkül szeretnének szálkai és írhatni, de mondjon csak valaki ollyasmit, mi által magokat sújtva ezik, vagy mi nincsen ínyükre, azonnal a’ kövesdi molnár gyanánt följajítnak, ’s talán czáfolathoz fognak? Dehogy, gyűléseken actiót kiáltoznak fűibe , mig végre elhallgatni kénytelen, mivel a’ nagy zajban úgy sem hulláik szavát, hírlapokban pedig nevét kutatják és motozzák, ’s erre egyszer ár port is használtak; mellynek azonban érdemletten szerencsétlen sorsa, zen gyakori név utáni motozgatások boszantók ugyan minden szerkesztöség, nézve; de azért az illyesmitöl csak ujoncz borzadhat viszsza, mert végre rs megszokja ezt az ember, hogy a’ kiváncsi motozókat és kutatókat minden vérivülés nélkül, hideg mosollyal’s egész tisztelettel visszautasítja ’s titkát szevi magának tartja meg. Nem tagadhatni ugyan, miszerint igen kívánatos vol- ha minden hírlapi levelező egész nevét tenné tudósításai alá; de ez nem indenkor gyakorolható, és a’ nyilvánosságra igen könnyen káros hatású betne, mert sokan álszeméremből egészen hallgatni fognának inkább , ’s másk olly állásban lehetnek, hogy valamelly hatalmasb ellen nem emelhetik föl sózatukat állásuk koczkáztatása nélkül, mit a’ gyakori névkutatás eléggé nusit, mert miért történik ez? Hogy az illető beküldőn magát az érdeklettegboszulhassa ! ’S van száz meg száz mód, melly szerint minden törvényes iatkozás nélkül is árthatni a’ beküldőnek, habár szorul szóra igaz volt is inden mondása. Illy méltatlankodások elkerülése végett szükséges a’ névteleng , ’s a’ viszszaélések meggátlásául csak az kívánatos, hogy a’ szerkesztőségt lehetőségig óvakodók legyenek, ’s fontos sérelmeket fölfedő adatokat csak raluk tökéletesen ismert szellemű levelezőktől közöljenek. Mi nem olly igen nyeges híreket illet, azok időveli megczáfolása, ha t.i. nem valósulnának, aki ártalmára nem lehet, ’s az egész világ minden hírlapjában olly mindenes események sorába tartozik, hogy csak épen nálunk gerjeszthet némi eléietlenséget, kik még csak most kezdünk egy kis nyilvánossághoz szokni, tehát valaki, akár álnév, akár saját neve alatt más egyed ellen valamit , nem kell azért mindjárt a híres Torquemada nyomozó rendszerét követni, nem meg kell őt szépen czáfolni, igen, kétségbehozhatlan adatokkal kellene föllépni, ’s aztán a’ sértett fél igazolva kezd az egész közönség előtt, igaz ismert vagy ismeretlen sértőt megvetés sújtja. Illy elégtétel mindenk elfogadható a’ nyilványosság mezején kapott sérelmekért. Példa erre Anna, hol minden hírlapi czikk, igen igen kevés kivétellel, név nélkül jelenikeg, ’s ha aztán a’teljes sajtószabadság mellett lehetőségig kíméletlenül oszoztatik valaki, közügyi vagy egyéb visszaélések ’s kicsapongások miatt, [»próbálja meg, menjen a’ szerkesztőhez, ’s kívánja az illető czikk írója egneveztetésit, bizonyosan egész tisztelettel ’s szokott kimért hidegvérűség,1 ajtót nyitand neki a’ szerkesztő gentleman, ’s a’ megtámadott aztán védelére csupán azon egy fegyvert használhatja, melly őt megsebzé, ’s ezen halmas fegyver: a’ sajtó, úgy van, ha fesztelenebb mozgást óhajtunk a’ sajnak, úgy tanuljunk egy kissé tűrni, és ne jajgassunk minden toll-legyíntésiatt, mint valamelly megbüntetett iskolás gyermek, hanem fogjunk férfiasánkat, és mossuk tisztára a’ rajtunk ejtett szennyet, ha pedig ezt tenni nincs Sorságunk, ám akkor üssünk mellünkre, mondjuk: „Mea culpa!“ és jobbitik meg magunkat. Cardigan ezredest Angliában valamennyi lap olly kimétlen szigorral, sőt mondhatnók durvasággal ostorozá, hogy nálunk hasonmegtámadtatás után még a’ roszul mérő mészároslegény is halált követelne megtámadó fejére, ’s mit tett Cardigan ? Ő gróf, peer és ezredes, és még nagy bölcsen hallgatott, mert olly vétkesnek érzé magát, hogy még a’ szót sem merészlé védelmire használni, mi legalább azon egy jót tanúsítja, így számos hibáját az undok szemtelenség nem szaporítja. E’ nézetekből milván ki, csekély véleményünk szerint, a’ levelezők névtitkát mindenesetre szigorúan tartozik megörteni a’ szerkesztőség, ’s teljességgel nem igérelhet jogot levelezője akaratja ’s megegyezése nélkül neve felfedezésire , elly őt talán üldöztetésnek teheti ki, mi több esetben nemcsak magát, haim egész családját is szerencsétlenné teheti. Egyedi szerény ízetünk szerint tehát a* Szerkesztőségek tartoznak minden magányérdeki szeélyességet szigorúan mellőzni, fontos a közügyek, hatóságok, testületek, sztviselők’s a’ t. iránt emelt gáncsokat csak tökéletesen ismert jellemű levezőktül közleni, minden valódilag megsértetnek alapos cáfolatát szilárd részhajlatlanság nélkül közleni, habármilly érdekeibe ütköznének is azok a’ szerkesztőnek; és ha mind e’ vigyázat daczára mégis történnék valami kellemetlenség , ám akkor ne terítsük a’ vizes lepedőt a’ levelező nyakába, hanem vegye annak súlyos következményit saját vállára minden szerkesztő, ki a’ félelmet nem ismeri ’s kinek azt nem is szabad ismerni, miután elég bátor volt a’ nyilvánosság ’s közvélemény eszközlésére önkényt föllépni ; mert ha böcsületsértő álhírt közöl bármelly szerkesztőség, úgy azért talán inkább gáncsolhatni azt, mint a’ beküldőt, mivel illy komoly tárgyaknál a’ szigorú és óvakodó figyelemnek mindenkor alá kell rendelni a’ mohó javítás-óhajtást, vagy az ujságterjesztési vágyat, melly kisebb nagyobb mértékben mindnyájunknak bűne, kik valaha a’ napi sajtót mozgásba hozták. Vizsgáljuk meg tehát a’ levelezők adatait, ’s ha szükség, tehát czáfoljuk, vagy czáfoltassuk azokat meg, de nevök kihirdetésivel boszutárgyul ne tűzzük ki őket, hanem máskor vigyázóbbak legyünk. — E’ napokban a’ királyutczában sebesen hajtó kocsis egy gyermeket gázoltatok el; a’ kocsis börtönben ül, a’ gyermek sirkertben nyugszik, és az elvesztett egyetlen ’s reményteljes gyermek szülési sírnak, a’ közönség pedig reményű, miszerint a’ városhajduk ezentúl nem híjába leendnek az utczán fölállítva, hanem minden rendzavart, vagy hatósági parancs-áthágást gátlani fognak; annyival is inkább , mert szinte e’ napokban egy éltes ügyvédet is lesújtott lábairól egy sebesen vágtató kocsi, ’s csak véletlenségnek köszönhetni, hogy életébe nem került a’ kocsisnak jó kedve. —Nemzeti színpadunkon f. hó 2 ikén„30 év egy játékos életébül, szinj. 3 szakaszban, adalok: 22 ikén„Bűvös vadász“ dall. 4 felv.; 23 ikán „Zsigmond király álma“, szinj. 4 felv.; e’ színművet czélszerűbb lett volna vásár alatt adni; 24 ikén „Tréfa és valóság“, vigj. 3 felv.; 25- kén másodszor bérszünettel „Belizár“, dalj. 3 felv., nézők középszámmal; Scott Emma, mint vendég Belizár neje szerepét éneklé, és ismét nem elégitheté ki a’ közönséget; hangja most, betegsége után, gyönge, ’s kiáltozássá fajul, midőn azt megereteti, mi igen kellemetlen hatású; játéka olly férfias ’s némelly tagjártatásai olly gyöngédtelenek, hogy nőiséget azokban épen nem lelhetni föl, ’s igy őt dalszínészetünkre nézve csak akkor mondhatnók némi nyereségnek, ha kitűnő első énekesnő mellett harmadrendű szerepekre lehetne őt használni. Mochonaky Amália minden fölléptekor új kellemet fejt ki, mit azonban nem dicséretül, hanem csupán buzgalma méltánylásául mondunk, bizton reménylvén , hogy szerénysége minden méltányló szónak tökéletes megérdemlésire buzditandja őt; 26ikán „Gazdag és szegény“, dráma 5 felv.; 27ikén „Ikrek“, vigj. 4 felv., rövid idő múlva , mint hírlik, uj dalma jutand színpadunkra , mellyben Bezzi olaszul fog énekelni; mi e’ hirt nem hiszszük, mert Bezzi hangja olly gyönge, ’s Pesten annyira ismeretes, hogy olaszos fölléptét egész daljátékban teljességgel nem bírjuk motiválni, az országos igazgatóságtól pedig épen nem várhatni, hogy kitűnő nyomós okok nélkül, olasz énekléssel kívánja előmozdítani nemzeti nyelvünket; ez tehát hihetőleg csak olly puszta hír, minőket százankint szoktak nagy városokban pamlagokon mindennap gyártani. N. I. — (Pesti vizgyógy- és edzőintézet.) A’ Budapesti napló az olvasó közönség háláját érdemlő figyelmét más hasznos intézetek mellett erre is forditá, mellytől mi ’s utánunk kétségkívül számtalanok várják és veendik is életök legnagyobb kincsét, az egészséget. Igen, mi nem tudjuk, szeressük, vagy bámuljuk inkább a’felállító és igazgató orvos urnak számos más dolgai mellett ama’ szorgalmát , mellyel e most zsenge de idővel kétségkívül nagy jelentőségre jutandó intézetet kiséri; ha csak lehet, naponként megfordul e itt, bizalmat sajtoló nyájasság, és türelem és ügyességgel hallgatja ’s intézi azok egészségi ügyeit, kik tőle várják szabadulásukat; nincs olly csekélység, melly figyelmét elkerülje, nincs olly gát ’s akadály ámbár ezek számosak—mellyet idő és ész segítségével leküzdeni ne tudjon. Megválasztja szigorún a’betegségeket, mellyeket ide felvesz, és ha nedvbajok de egyszersmind gyógyíthatók, rövid idő alatt szép sikert mutat elő, bármilly súlyosak is azok , a’ melly esetek pedig nem a’nedvek hibájin alapulnak, azokat kedvencz gyógymódjára, a’hasonszenvre veszi.—Az intézet maga igenis egyszerű, de minden bizonnyal czélirányos, nem akarván szemet izgató külső pompája, hanem csak tettek által fényleni; van benne két izzasztó szobán ’s ezekben a hat ágyon kívül egy kis konyha viz-melegitésre, azok számára, kiknek erre szükségök van; továbbá két fürdő, mindegyik nagy és kis káddal, mellyekbe szünet nélkül foly a’ fris viz, még pedig magasról, hogy fürdéskor a’ fejet alája lehessen tartani, fő felé történhető vértódulás meggátlására. A’ viz olly kedves, hogy bámulják mindenek, kik kísértették, tiszta , fris, hideg (7 foknyi) és kellemes voltát, melly tulajdonok Pesten, mint kiki tudja, talán csak itt találtatnak fel, legalább illy fokban, és a’számos látogató közül még nem foghatott kié’ vizelten senki.—Harmadik része a’ zuhany, melly 4 fokozatú, esőzuhany — az edződni vágyó egészségesek kedvencze — az egy, két, és harmadfél hüvelynyi sugárzuhany, mellyek csak hasonló vastagságú esők feltétele által hozatnak létre ugyanazon csőbül. Itt van az izzadni segítő szekrény is azok számára, kik maguk nem képesek annyi meleget termeszteni ágyban, hogy izzadhassanak; e’ szekrényben vizgöz által a’ lég embervér-fokig (30" Reaum.) melegittetik , hogy az izzadás könnyen de egyszersmind erötetés nélkül essék meg. Van az intézetben egy galvani szép készület is. A’ vidék igen mulattató ’s alkalmas testmozgásra, keletről az ős Rákos, nyugatról a’szép városliget kínálkozik társalgás vagy magány, árnyék vagy nap, sik vagy domb, de mindenesetre portalan alkalommal. Járnak ide Pestről csoportonként jó teje sirósvajra, sőt nem lévén elfoglalva minden szoba betegek által, laknak is itt sokan, kik jó étkekre is szert tesznek. Mi, kik állandóan itt gyógyittatunk, hatan vagyunk, egyik közülünk szövet czipében jött nehezen mozogható tagokkal, most pedig máris „exultat utgigasad currendam viam“, kedvünk vidám, mire orvosunk is szüntelen ösztönöz; az orvoslás nem több mint 30 p. fiba kerül havonként, mit aligha találhatni fel másutt.—Kö- 1841. Pest, szombat, május 29. 4‘*‘lik szám. FOGLALAT: Magyarország és Erdély Cbudapesti napló: nézetek a’ nyilvánosságról; nemzeti játékszín, 'sat.; pesti vizgyógy-és edző intézet; adakozások Kölcsey emlékére és a’ vakok pesti intézetére; szatmár- abauj- és vasmegyei közgyűlési határzatok ; vallástürelmetlenség példája Zalában; nógrádi papi gyülés; veszprémi hírek; ’sa’t.) Amerika (délszaki Peruban zendülés ütött ki; ’sa’t.) Spanyolország (Esparlero az esküt letette; ’sa’t.) Törökország. Külföldi elegyhir. Legújabb. Dunavízállás. —