Jelenkor, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)

1842-05-04 / 36. szám

vázatok többsége szerint ágostai vallásu Freiseisen Dániel ur választatott meg ref. egyházi tanácsbirónak egyszeri szavazásra. Az óhajtott unió eszméjétől lelkesülve, értik Hereg protestáns ekklézsiái az idő szellemét, örömérzéssel telvék , hogy a’két rokon felekezet egymáshoz közeledésének ezen választás által is némi nyilványos jeleit a’haza előtt fölmutatni szerencsések. Fölvétetett még az egyházi elaggott sze­mélyek, özvegyek,’s árvák számára ezelőtt néhány évvel alapított egyházi takarék­­pénztár állapotja a’tiszántúli superintendentia, ezen egyházmegyéhez intézett fel­szólítására, hogy az általa indítványozott minden egyházi megyére kiható su­­perintendentialis takarékpénztárhoz ez is járulna, nyilvánvit, hogy továbbra is ma­ga kívánja fentartani, már ezideig is szép tőkéjű özvegy árvai pénztárát, ennek czélszerűbb , igazságosabb kezelésére mindazáltal némelly lelkes­ lelkészek indít­ványozására, bölcs intézkedések tétettek. Még több dolog is tárgyaltatott, de un­tatni nem akarok is reményünknek, hogy sereg reform, egyház­ rendei haladni ja­­vutni törekednek, teljesedést óhajtunk. Képes: Baranya, Szabad Szentkirály april­ékén. Minden az idő változékonysága alá van vetve, csak a’ magas erény ’s emberiséget méltányolni tudó nagy lélek tarthatja fen a’ boldogítandó utódok keblében a’ hálaszülle emléket. Illy emlék emelkedik mai nap keblünkben, midőn nm. nagykéri Scitovszky János megyés püspökünket keblünkben tisztelhettük. Ugyanis hódolva tisztelt főpásztorunk nem gondolván az idő mostohaságával, egészsége koczkáztatása mellett több plébáni­ában iskolai próbatéteken megjelenvén, illyczélból hozzánk is, kiknek isko­lánk számára 1841. aug. 20 án ezer fr. alapítványt tett, eljőve. Láttuk itt a’ ke­gyes főpásztort nem hallgatóképen ’s méltányolást vagy ellenkezőt kijelentőleg, hanem mint buzgó tanítót, ki minden egyes gyermeket, noha ezek száma 140re megyen, az olvasás, keresztyéntudomány, földleírás, hazai történetek és számve­tésből kikérdezni, példákat feladni ’s a’t, láttunk szülőket örömkönnyel szemeik­ben, kik apró gyermekeiket először halják az egész számos nemes lakosság e­­lőtt bátran tanulmányaikat előadni, láttuk a’ kisdedeket, miként tódusának ve­télkedve a’ főpásztor eb­be minden félelem nélkül az elsőbbségi feleléshez jutha­­tásra , láttuk a’ főpásztort atyai kegygyel lebocsátkozva híveihez , illy örömünk érzetében nem lehete föl nem sóhajtanunk: engedje a’mindenható, hogy hazánk­nak több illy főpásztora szülessék, nem lenne ok ekkor a’ népnevelési tárgyat szóba hozni. Próbatétek után következik az osztályozat felolvasása ’s mintegy 60jelesbnek, amaga bőkezűségéből kalapok, sapkák, öltönyök, kezkenők , képek’s egyebekkel megjutalmaztatása’s tanulásra mindinkábbi ösztönöztetése. E­­zek után ő excja a’ szülőket gyermekeiknek iskolába küldésére, a’ tanulókat szorgalmas tanulásra, a’ tanítót béketűrésre ’s pontosságra intvén, tőlünk el­búcsúzott, noha örömmel szemléltük volna tovább is körünkben; tudván azon­ban , hogy több ezerek javára is fordittatvák főpásztori gondjai, azért kebleink­ből azon buzgó óhajtás kell: vezérelje a’ mindenható minden léptein szerencsé­sen hazánk javára ’s az emberiség boldogitására ; ’s habár emléke kebleinkben felejthetlenné edződött is, ezeket mindazáltal legmélyebb hálánk’s tiszteletünk je­léül köztudomásra hozni tartozánk. Szabad szentkirályi nemesség tanácsa. Spar­ ’s tobServaty. A’ szgyörgyi debreczeni vásár, mint rövi­den említők, egyike volt a’ legsilányabbaknak minden tekintetben.Az országszerte uralkodó pénzszükséget’s rósz utakat mondják főokának. A’szekérbér egy má­zsától, mi eddig szinte hallatlan volt, Pestről Debreczenig lóvírt is volt, ’s a’ gyár- és kézmünek semmi vagy igenigen csekély kelete. Egy részben a’ rósz u­­tak miatt igen kevés hazai termék szállíttatott e’ vásárra. Hamuzsir, a’ máskori 5 — 6 ezer mázsányi mennyiséghez képest, alig volt 200 mázsa ’s 8 fr. 45 kr.— 9 fr. 30 kr. pengőn kelt, timsó 6 fr. 48 kr. — 7 ftig ; sziksó : 9 —10 frt; mosat­­lan hulladékgyapju élő magyar juhról ’s birkáról 19 — 22 fr.; gubacs köble: 10 for. 15 kr.—10 30 fr. kr.; fagygyú mázsája: 12 fr. 48 kr.— 13 fr.; rövid lósző­ré 27 fr. 30 kr. — 28 fr.; hoszszúé: 50—52 fr.; egy nyiretübirkabőr párja: 1 fr. 48 kr.— 2 fr.11 5 kr ; kétnyiretüé : 1 fr. 18 kr.— 1fr. 24 kr.; lóbőr: 3 fr. 12 kr. — 4 fr. 2­4 kr.; tehénbőré: 8 fr. 48 kr. — 9 fr. 3­6 kr.; ökörbőré : 13 —14 forint mind pengőben értve. — Győrött lehűlni kezd az élet ára,ha azonban sokáig elmarad az esés, aligha nem szökkenend föl újra. A’szorgalmi vállalatok rész­vényei becse magasulni kezd a’ bécsi tőzsércsarnokon, mert ápril 27k én a’ bécsgyőri vasúté 88'főre szökkent’s az Eszterházy sorskötelezvénye 48112 re. (Aradm­egyei csatorna bevégezte ) A’Fehér-Körös folyónak mostani rende­zett állapotjakor­­. Aradmegyében a’ butvini és kőkarrói határszéltől a’ malom csatornái vizosztóig, vagyis 900 öl tározatra 6 lábnyi a’kis vizszineset, azaz: 100 ölre 8 hüvelyk; a’ vizosztótul a’borosjenői megyei hídig 17,300 ölre 96 lábnyi,azaz:minden 100 ölre 6­ 12 hüvelyk; a’ borosjenői hidtól Gyula-Varsánd alatt a’ malomcsatorna vize öszszefolyásaig a’ Körössel avagy 31,700 öl távozat­­ra kis vizszineset 65 láb, azaz minden 100 ölre 25/12 hüvelyk. Innen világos, hogy a’ butyini vizosztótól Boros-Jenöig tart a’ hegyek­ közti nagyobb eset, és ebből nyolcz malom Boros-Jenöig megemészt — fölösleg adva — 78 láb 6 hüv. ese­tet ’s igy levitetik az alsó vidékre és felosztatik 1­7 láb 6 hüv. eset. Ila ezen csatorna folytattatott volna­­. Békesmegyében, oda vitethetendett még 12 láb és 6 hüvelyk eset, öszszesen a’ lapályvidékre öt ölnyi eset. Ha a’ vizosztó még beljebb a’ hegyek közé építtetett volna , még több vizesetet lehete lehozni, de a’ jelen czélra nem kivántatott több viz­eset és a’ költségi gazdálkodásra is kellő tekintet volt, így ne féljünk azoktól, kik azzal ijesztgetnek, hogy lapályinkon ártatlan vizerejű gépeinkhez kivántató vizesetre számot nem tarthatnánk. A’he­­gyekbeli Vizszineset levitele és a’ lapálybani felosztása problémáját az aradi ma­­lomcsatorna megfejtette tökéletesen. Ez gyökeres javítás vizi technikánkban , mellyre nézve különös jellemét földünk felületének szükséges jól felfogni, hogy lapályinkban a’ veszedelmes vizgátlásokra ne szoruljunk és mégis olcsó ere­jű vizi gépeket alkothassunk, de regula mindenek előtt értetik, a’ közönség­nek maga gabnája őrletésére házi használat végett is , aztán kereskedésre gőz­erővel is dolgozván, a’ hol­t­­i vizerő nem elegendő. Lapályinkban a’ tüzelő-szer olly drága, hogy a’ nép már is trágyával tüzel, mi terem igy később szán­tóföldjében? Ínség, éhenhalás! Nemcsak hogy tüzeléssel fogyasztja a’trágyát, sőt éghető és trágya-szerekkel keríti udvarát, födi épületeit is (ennek elkerülé­sére alkalmat teremteni, dicső feladat; itt a’ tiltás nem használ), mi által nyo­morúsága és bizonytalan sorsa helységinknek legmagasb fokát érte; mivel ha szárazság és erős szélkor valamellyikben tűz támad, szabadithatatlanul minden a’ szél mentiben földig ég, pedig gyakori az eset, melly ismét drágítja a’ tüze­lési és építési szereket. Ezeket tehát kíméljük, a’hol csak lehet, vizéről hasz­nálva hazai gépekre a’ drága anyagú tűzi erő helyett. A’ kaposvizi szabályzatnál még 1820ban terveztem 17 malomra csatornát, mellynek vizosztója kész, és a’két első malom azon őröl. Az egész terv kivitelére reászorul­t. Tolna és So­mogym­egye, ha a’ siói három malom megszűnik. A vizvezetéseket törvényink régóta sürgetik, kiváltkép az 1723 ki í 22 törvényczikk, melly igy szól: „Hajóz­ható folyóvizek is különféle csatornák és árkok által az ország több részeire eresztessenek a’kereskedés könnyebbitése végett.“ Malomcsatorna hajózható is lehet és vize kereskedésre is dolgozhatik. Ezen száz tizennyolcz éves törvény lelkét ma is holt betű födi. Pestről Tiszánkhoz , Debreczenbe, Arad-, Szabad­ka-, Temesvárra és tovább mai napig hajdankori barbár karavanismus szerint kell utaznunk, azaz, itt, bátorság, kérelem nélkül, pedig oda mindenüvé ha­józható csatorna ’s ez által kövecsett út könnyen vezethető. Szeretjük polgári alkotványunkat az angoléhoz hasonlítni. Külsejük némelyekben hasonló ugyan, de még mostan nem életük. Láthatni John Russell „The history of the english Governement and Constitution" munkájából. Nálunk a’ nemzetnek még iparéle­te nincs, ez az angolnál a’ föld gömbjén legvirágzóbb. Az ipar nagyszerűsé­gét mutatja, hogy Londonban és környékén 240 építő mérnök (Civil Engine­er) dolgozik *); nálunk még most építésből itt sem bírna megélni. Minden al­­kotványnak csak „hazafiság és erényes nemzetiség" ad életet. „Vanae sine mo­­ribus leges. Ilovácz sz."„Az angol csatornázati első törvény 17­5 -ben kelt és igy 3­2 éves utóbb a’ miénknél, ’s hol vagyunk az angolhoz képest ez iparban? A mi dolgozó erőnk mindig kész volt, midőn az angolnál a’ pénz is hi­ányzott annyira, hogy Bridgewater hű személye és háza évenkinti tartását, négy ezer p­o­ntra volt kénytelen szoritni ama’törvénytől kezdve, míg élt, azaz: tizen­négy évig, hogy az első angol csatornát végrehajthassa, ezen csudaemléket, melly alkotója dicsőségét Anglia gazdagságával ’s boldogságával egyesítette. Bridgewatert a’ technikában Brindley vezette, egy született mély itéletü, iskolá­ban nem tanult, molnárból lett vizmérnök. **) Ha illyen hozzánk jött vagy ná­lunk találkozott volna akkor, midőn főmért, idősb Eszterházy Miklós hg Eszter­­házát 1780 év körül építtette, ’s e’ végett a’ Fertő-tavat és Hanság-mocsárt kiszáritni törekedett (különben mindenki tudhatta, hogy sárboz-tanya, szunyog- és bagolyfészek reend, a’ mint lett is azon magyar paradicsomból, (mint Vá­­lyi András nevezi) ’s midőn nagymélt. Károlyi Antal gr. az ecsedi lápot 1778 dik évtől kezdve lecsapolni igyekezett. Ezen erőteljes akaratú és hatalmas két hazafi a’ magyar hydrotechniát oda vitte volna, hogy most az angolokkal ver­senyeznénk, azokéinál áldásosb vizeink használatában. Ha csak tiz évig is nem lészen a’ fent nevezett huszonegy megyének malomcsatornája , hetvennyolez millió napszám veszend el. Mennyi hasznost és díszest lehetne illy, eddig el­­pazérlott, erő által eszközleni a’ hazában, ’s győzni elszánt akarattal! Az erő most is készen várja a’ közhasznú munkát, mellynek nem százados emlegetése, hanem értelmes siető cselekvése bizonyít való haladást, hazafiságot és emberi­séget. T. Aradmegye önnön hatóságával hozott létre olly vizszabályzatot, melly negyvenkét határt (pusztákkal együtt) szabadít meg az árvíztől, és alko­tott olly intézetet, melly szinte az emberiségnek szolgál, mivel évenkint há­romszáz hetvenkét ezer napszámot (lehúzván az őrlési idő hatodrészt) ajándé­koz a’ népnek , és az építési hét év alatt évenkint forgatott keblében százezer pengő forintot, melly összeg ezen intézet nélkül aligha maradt volna a’ me­gyében , de még nagy részint a’ hazában sem, a’ dolog helyzete szerint, most eddig áldatik a’ megye leginkább a’ szegényebb néposztálytól úgy , hogy több helyen az oláh nép ájtatos papvezette­ ünnepélylyel ment a’ malomcsatornához hálát adni az Istennek, imádkozni a’ t. megyéért és földesurakért az őrlési jó­tétemény élvezése miatt. Duna-Földváron mart. 31kén 1842. Beszédes József körösi igazg. vizmérnök. Hélanterida. (Rosas évi üzenete a’ törvényhozáshoz.) Rosas buenos-ayresi elnök évi üzenetében a’ törvényhozó testülethez kifejezi kivonatát: a’ külnemzetekkel bé­kében élni, mindazáltal félreveti mégis Anglia és Francziaország közbenjárá­sát a’ Buenos-Ayres és Banda-Oriental közti kereskedésre nézve. Legneveze­­tesb azonban az üzenetben Rosas tábornok formaszerinti lemondása az elnök­ségről. — Montevideoban elégületlenek valának Coe parancsnok engedékeny­ségével, miszerint ez az utolsó buenos-ayresi ütközetben Brown hadvezért nem fogatá el. — Th­an­yalországt (Részletek a’ madridi zavargásról. Intézkedés a’rabszolga-kereskedés el­len. Elegy.) April Iáikán tökéletesen helyre állott már a’ nyugalom Madrid­ban; a’ csendzavarók közül 14 kolompost fogtak el. A’ napszámosak t. i. 5 real helyett hatot követeltek ’s ebből származott az egész zavargás, ámbár igen meg­lehet, hogy a’ titkos társulatok is szították egy kissé a’ tüzet. — Don Fran­cisco infanst ünnepies tisztelgésekkel szándék Madridban elfogadni, ’s Espar­­tero fényes lakomával készül őt megörvendeztetni. — Andalúziában olly nagy az ínség, hogy valamennyi szentegyházban nyilványos imádkozás határozta­­tott a’ baj elhárittatásáért. — A’ havannai hatóság igen kemény rendszabá­lyokkal törekszik a’ rabszolga-kereskedést elnyomni; minden ültetvényt el­­koboztat a’ kormány, mellyen a’ tilalmazó rendelvény kihirdettetése után vásá­roltatott rabszolgára talál. Mindazok, kik ellen rabszolgákkali kereskedés bi­­zonyiltalik be, 10 évi kényszeritett munkára ítéltetnek. — A’ baszk tartomá­nyokban igen kedvező szellem uralkodik most a’francziák iránt, mit nem igen jó szemmel lát Anglia, miután a’ spanyol-franczia szorosabb szövetség nem igen Transactions of Civil Engineers. Lond. 1836. ^ír) Bridgewater diverted all his resources in this Channel, and to inlarge his me­ans for (he undertaking he limited his personal expenses to 55 100 a year. Andit (Canal) is a stupendous monument,whereby his memory is associated with the wealth , and prosperity of England. The works were projected by the celebrated engineer John Brindley, and executed under his direction, and constitute a las­ting memorial of his genius and skill. — American Conv. Lexicon Philadelphia 1830 Canals of great Britain ezikkben.

Next