Jelenkor, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-104. szám)

1843-05-04 / 35. szám

Megjelenik a’ Társalkodóval együtt minden héten kétszer : t.i. vásári szám alatti Trattner­­Károlyihoz első emeleten , egyebütt nyakba kivántató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivati ír , t.i. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerktő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453 dik­án , egyebütt pedig minden királyi posta­hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy más külföldi tartomá­­nypostahivatal utján történhetik a­ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik s pontosan közöltetik. FOGLALAT. Magyarország és Erdély. Országgyűlési követek; Dessewvffy József gróf f. nemzeti szinház (bírálati sikere a­ szózatra beküldött .­2 verseny h­angműnek; gazdasági egyesület munkálkodási; kisdedóvó vitéz, egyesület in­tézkedései, Pest uj gőzös első próbaútja ; Verőczemegyei követválasztás és utasítás ; Tolnamegyei t­sztujitás és köve­tválasztá­s; Csongrád megyei követ és tisztválasztás; Heves megyei követutasítás főbb vonalai; Veszprém vgyei követválasztási gyűlés; barsi követválasztás ; Zemplény és Zágráb mgyei közgyűlés vége; debreczeni követválasz­tás; pannonh­egyi örömnap , igazitás ; Spanyolország: Ujabb ministersegmodositási hir, pénz­­társítlányok; Vitatkozás a’ badajozi választások felett; Anglia: Joinville Iig. Afrika nyugati partvidékin, udvari hirek ; Franczi­aország: börtönjar­tási ügy, algíri hírek; Törökország: Az orosz ultimátum átadatik; Külföldi elegyhir. Értesitő. Magyarország­ és Erdély Országgyűlési követek : Zemplén v me­­gye részéről: Lónyay Gábor és Dráveczky Aloiz. Torna megyeérü­l: Komjáthy Samu másodalispán és Soltész János. Zólyom m­egyeérül: Radvánszky An­tal e. alispán és Géczy Péter tb. Aradmegyeérü­l: Tö­rök Gábor másodalispán és Csernovics Péter tb. Aba­­ujmegyeérül : Bárczay Mihály és Semsey Albert. Bi­haréról : Beöthy Ödön e. alispán és Komár­omy Gy. Hevesmegyeérü­l: Almásy Pál és Fejér Lajos. Már­­maroséról : Sztojka Imre báró és Mihály Gábor 1006 szavazattal. — Szabadkáéról: Szárics József polgár­mester és Zomborcsevics Ferencz alj­egyző. Horvát­ország résziről a’ főrendi táblához : Busán Herman bántáblai közbiró , a’ Rendek táblájához : Ozsego­­vics Metell varasdmegyei főjegyző’s Klobucsarics Károly, károlyvárosi váltó itrvszki ülnök , helyettes követekül pedig Zdencsay Sándor körösmegyei alis­pán é s Mihalyevics Ignácz verőczemegyei főbiró, ka­locsai főkáptalanéról,­ Szathmáry Antal kan., az eg­riéről : Roskoványi Ágoston, Csanádiéról: Fábry Ig­nácz, sz.-fejérváriérul : Korizmics Antal, nyáradi d. szertári ásóérul: Fogarasy Mihály. Dessewffy József gr. a’ m. tudom. társaság igazgató ’s tiszteleti tagja, több megye elsőrendű tb . számos országgyülésen’valódi hazafi érdemdicsésel ko­szorús követ, a’ haza, fejdelem, nemzetiség, emberi­ség, tudományosság’s családja, javának szeplőtelen’s végperczeig egyiránt bő szívvel ’s lélekkel szentelt él­te 73dik ’s házassága 3­7dik évében Pesten f. évi má­jus 2-án rég. 1 órakor bélgyuladás áldozatja lett Cor­­nelia-telkű­ hitvese Sztáray Eleonóra grófnő ’s Virginia Marczell és Emil magzati ’s menye (Wenkheim Pauli­na b.) mély keservekre. Tetemei tegnap máj.­s án tör­tént megáldatásuk után a’ nemzetségi sírboltba szállít­tatnak végnyugalmokra. Mély gyászu családján kívül Szabolcs, Abauj, a’ m. akadémiai testület és zászlós rend egy jeles publicista, franczia finomságot attikai szvada minden bájai ’s kellemeivel egyesitő társal­gó, ledér,’s vidor szeszélyű­ iró,tárgyavatott ihletű köl­­tész, gyöngéd férj és lelkes atya, szóval: ritka jel em­ber ’skill tulajdoni állat diszlő Nestor­ kedvencz tagja elhunytét fájlalja a’közszeretetü’s tiszteletű hamvadó­ban. Béke lebegje körül. Have svavis anima. Pest, május. I jén. Ma tette Pest nevű uj gőzös , déli 2 óra tájban , első próbaútját. A’ vele men­ni kivánkozók száma olly nagy volt, hogy Sámson nagy gőzösnek garde de dame gyanánt kellett vele men­nie. Mind két hajó ormán egyegy tábori­ zenekar vala felállítva.A’ nagyszámú közönség feszülve várta a’ nagy jelenet kezdetét. A' szép alakú Pest, a’ két város jeleslejei’s hölgyei színével diszelgve, lobogó zászlók­kal, durrogó örömlövésekkel ’s harsogó muzsikaszó­val indult el, Sámson, némi távolságra utána. A’ két gőzös tisztelgő lövéseire , a’ parti mozsarak’s bu­dai hegyormok viszhangjai válaszoltak. A’ nádori vi­ruló sziget az ó-budai hajógyár, regényes álomképek gyanánt huzódozának el. A’ kiránduló közönség álta­­lányosan azt hitte, hogy Váczig fognak felmenni, ott kiszállni ’s már előre képzelte , mint fogná annak ut­­czáit a’tarka colonia elborítani. Azonban Stáposztás- Megyernél P­e­s­t ’s utána S­á­m­s­o­n is egyszerre vis­szafordult. Mint kis gyermek szájából, ki a’ hintálást még keveslelte , nem hallatszott a’ közönség szájából más, mint a’sok sajnálkozó , ah ! oh ! ’s néhány femi­ne femine ! De e’ visszafordulás csupán egy vizi-tréfa , — egy kis elsö május helyetti e­lső aprilforma rásze­­dés volt. Mert midőn Pest és Sámson, két délcze­­gen úszkáló hattyú gyanánt, a’ két város közzé vissza­ért, a’ parti község bámu­tára ismét felfelé kanyarodott. E’ kanyarodást a’ nap hősének Széchenyi István gróf urnak egy nyilványos toastja tette még ünnepélyesebbé, mellynél — a’ velenczei dogok által tengerbe vetni szo­kott jegygyűrű­­helyett — egy a’ Duna-gőzhajózás és a’ pesti polgárság javára ürített kőbányai palaczkot vetett a’ Duna medrébe. Dunakeszi táján Pozsonyból szem­közt lővén István gőzös, azt, mint érkezett vendé­get, Pest és Sámson kezükbe vették; ’s a’ két város, egy még eddig nem látott szivemelő látványt — három egyszerre érkező gőzöst — szemlélt. Az állandó hid oszlopai felett csinos zászlók lengedeztek , a’ partok feketültek a sok nézőtől. István, mint ven­dég első bocsáttatott a’ kiszállóhoz; addig Pest és Sámson — mint fellegekből kóvályogva leszálló sa­sok — még egy nagy kanyarodást tettek ’s utóbb foly­­vásti zene és mozsármoraj közt Árpád és István mellé állottak. Az állóhid talpköve letétele óta, a’ két testvér város illy nagyszerű ünnepélyt nem látott. Szekrénye­sy. Nemzeti színház. A’ Vörösmarty Mihály „szózat“ ára érkezett 2­2 pálya melódia megbirálásához, alulirt következő t. ez. urakból alakult választmányt volt szerencsés megnyerni, úgymint: elnökül magától a’ választmánytól is megkéretve: m. gr. Festetics Leo, ’s jegyzőül Mátray Gábor; választmányi tagokul pedig betűrendben: Balog Istv. Brauer Ferencz, Brandt N. Erkel Ferencz, Fáncsy Lajos, Gaál József, Grill Já­nos, Jakab István, Konti Károly, Merkl József, Schin­­delmeisser Lajos, Schodel János, Szigligeti Edvárd, Szilágyi Pál, Urbány Ágoston, Wimmer N. Winkler Ká­roly és Vörösmarty Mihály urakat. A bírálat maga ápril. 28 án megtörténvén, az említett pályaművek kö­zül a’második számú ,Ki mer nyert ’s a’harmadik szá­mú ,Minden ember legyen ember és magyar!“ jelsza­­vuak szemeltettek ki, nyilványos előadás végeit, mi­dőn egyszersmind a’ t ez. bíráló választmány ítélete nyilványosan fel fog olvastatni, ’s a’jutalmat nyert mű jeligés levele felbontatni. A’ 1­5 ik számú ... dal ered szívből, ’s szívhez vagy újra röpülni­ jelszavu zenemű, Cantate, és nem népmelódia lévén a’ czélnak ugyan meg nem felelő, de a’ műbirák ítélete szerint figyelem­re méltónek találtatván, szinte ez alkalommal megös­­mertetésül elő fog adatni. A’díjt nyert mű jeligés le­velén kívül, a’ többi jeligés levél elfog égettetni, a’ ze­neművek pedig a’ nem­zeti színházi könyvtárban fognak őrzetni, ’s a’ szerzőknek a’ lemásolás megengedtet­vén, öt év előtt semmi esetre vissza nem adatnak. A’ kijelölt három zenemű, két új vígjátékkal, a’ nemzeti színpadon szerdán május 10én fog előadatni. Pesten april. 29én 1843. Bartay Endre, nemzeti szinházi igazgató. (Gazdasági egyesület munkálkodásai) A’ m. gazd. Egyesület állattenyésztési szakosztálya I. 1843ik évi mart. 14én tartott ülésében: 1­ Előter­jesztő egyesületi előadó Stuttgartba küldött honigyap­­jaink felett hozott’s legközelebb megérkezett bírálatát a’ műértéknek, mellyből kitetszik, hogy némelly juhá­­szatai hazánknak Németország legjelesb juhtenyészté­seivel vetélkednek, mi is Würtembergben az ott min­den vidékről összegyűlt gazdák részéről annyira elis­­m­etetett, hogy honi gyapjaink folyvást a’ legfigyel­­mesb szemle tárgyai valának. A’ beküldött kimutatá­sokból a’ kiállított gyapjak osztályozata, nemesedési foka, finomsága, becsértéke, jó vagy hibás tulajdonsá­ga szoros számítás szerint látható. Helyes ’s czélsze­­rünek tartván a’ szakosztály, a’ kérdéses tabellákat az illető gyapjú-kiküldőkkel részint tudomás és serkentés, részint okulás végett közöltetni, meg lévén egyszers­mind arról győződve, hogy a’ gazdának, ki önmagát ámitni nem akarja, óhajtania kell illy alkalmat jószága alapos megismerésére. Minélfogvást a’szakosztály azon határozatot hozá, hogy mivel több honi juhtenyésztőink az idén is szólittassanak fel, miszerint a' jövő Medárd­­vásárkor juhaikat Pesten újólag kiállítani és Szász-Al­­tenburgba a’ ném­­ gazdák ez idei gyű­lésér­e gyap­­bundáikat bírálat vég­ét kiküldeni méltóztassanak. 2­ Az állatok kezességi hibáik ’s az állati rendőri sza­bályok iránt dr. L­­­eb­b­al­d Gyula, dr.Czil­chert Róbert, R­u­z­i­cs­k­a Károly, Erős Lajos és Z­l­a­má­r Vilmos urak véleményeiket benyújtván, az azok nyo­mán készítendő javaslat bőv­bb megvitatása és szer­kesztése végett választmány neveztetett, mellynek tag­jai Benkő Dániel, Heinrich János, Lumni­­czer Jósef, M­á­tt­y­u­s János, Zl­a­m­á­r Vilmos és alulirt jegyző, ’s egyúttal Stáhly Ignácz kir. tan. és ország főorvosa határoztatott megkéretni, hogy e’ választmány munkálkodásit elnökileg vezérelni mél­­tóztatnék. 3­ Dr. Eckel Ferencz a’ bécsi cs. k. ál­latorvosi intézet igazgatója jelentvén az Egyesület­­n­e, miszerint ő az alsó-ausztriai cse kir kormány­szék felszólítására már mindazon adatot kiszolgáltató, mellyek az Egyesület által oda fölterjesztett kérdé­sekben kívántatnak, egyszersmind 10 rendbeli nyom­tatványt és munkát küld, mint ollyanokat, mellyek az Egyesület által az állatorvosi rendőrségre, ’s az álla­tok kö­zességi hibájokra nézve óhajtott intézkedésekre vonatkoznak. E’ megelőző szívességért feltisztelt di­rector urnak szives köszönet szavaztatott, határoz­­tatván egyszersmind, hogy Eckel ur, Némethonszerte elismert nagy tudományossága, bő tapasztalási ’s kü­lönösen hazánk iránti nagy hajladóság tekintetéből, melyet ő a’ kormányzása alatt álló intézetbe került magyar ifjak kimivelésénél eddig nagy mértékben ta­núsított, a’ közgyűlésnek level­ző tagságra hatható­san ajánltassék. 4) Jövő medárdkori szakosztályi ülésekre az állattenyésztésből köv. kérdések ajánltat­­nak vitatásul : a) Tétettek-e próbák ’s minő sikerrel, vájjon a’burgonya, ha a’helyett hogy pálinkává ég­­­­nék, behabart ’s kifejlett állapotban feltétetik, habár nem több, de tán nem sokkal kevesebb hasznot nyujt­­é ? ’s ezáltal egy főoka a’ burgonya-szeszégetésnek elvolna-é egyszersmind mellőzve? b) Mihez fogjon a’ nagyobb birtokos, hogy a’ gyapjúnak folyvást cse­kély ára mellett sem a’nemesítés fokáról alább száll­ni, sem az előre törekvéstől elijedni kénytelen ne le­gyen? c) Ha a’ kereskedés állandó pangásában a’ gyapjuár folytonos csökkenése által a’ juhtulajdono­­sokra több évig csak veszteség várna, minő gazdasági vállalathoz fogjanak, hogy veszteségük pótoltassák? d) Mellyek a’ szarvasmarhák legdivatosb betegségei hazánkban, honnét származnak, ’s minő szerekkel szoktak orvosoltatni ? e) Melly eszközök által lehet­ne az annyira elhanyagolt méhtenyésztést hazánkban újólag virágzásba hozni ? f) A’ legelőknek jövendő­ben mindig nagyobb korlátoztatása mellett minő fogá­sokkal kell a’ gazdának élni, hogy a’ sertéstenyész­tést házi nevelés mellett szintolly terjedelemben , ’s ugyanazon olcsósággal ezentúl is folytathassa ’s mely­­lyik a’ tenyésztésre (a’ vidékhez és éghajlathoz képest) leghasznosb és legszaporább sertésfaj? T­ö­r­ö­k J­á­­n­o­s, egyesületi előadó: A’ kisdedovó t. M. t. egyesület közp. választottsá-­­ga f. é.marlius 29én Festetics Leo gr elnöklete alatt ülést tartott, melly alkalommal a’ közgyűlési végzések foganatositására vonatkozó ’s egyéb benső dolgok el­intézése közben. I. Bejelentettek az utóbbi közgyűlés óta aláirt alapítványok. Ezek szerint Kápolnai Rózák, a. 100 pft. ’s Sztankovánszky Erzsébet b. Gerliczy Vin-

Next