Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)

1844-03-24 / 24. szám

varrAiAT Magyar-és Erdélyország (előléptetések ; Fás szó hitelük'tárgyában ; Országgy. közlemény: 118d. frdi ü­lésb. a’ haza-jólléti költségek létesítése ügyében mondott jeles beszéde egy gr. 120 il. orsz. rdi ülésb. a’ megy. kihágás­­i eljyben előterjesztett nézeetű­ a’ k. személynöknek; 17­3d. ker ü­lésb. az orsz. választ. tagok névsora felolvastatván a’ szintezen napi 122 d. rdi orsz. ülésb. a’haza-jólléti vá­lasztmány névsora; a’ m­. kicsapongást illető munkálatban a’ 25 -t­ól a’ 39-ig haladtak némi módosításokkal; 122 és . d. frdi ü­lésb a’ városrendezési ügyben a’ po­g._ qualificatio tetemes változást szenvedett; 123 d. orsz. rdi ü­lésb. a’megy. kihágások iránti tanácskozás folytatása; 124 frdi ülésb az országház-épitési választmány tagjai a’ frdk résziről s a városrendezési tárgy, folyt, a' 89 §d­)pontjáig 12­ id. rdi orsz. ü­lés a’ kihágás- ügy­i munkalatb. a 4/ §ig haladt; pestmegyei közgyűlés folytatása ’s vége; budapesti napló; józsef napi vásár minősége; irodalmi ujdonságok;szinházi krónika; nyi­latkozat az Ungar gyanúsítására ’s nyílt levél az izraelita pesti orvos-növendékektől czáfolatul ’s igazolásul; Somogy­in. közgyűlés.) Spanyolország (Alicante a’ kormány hatalmában; Bonetet előzték vagy agyon lőtték; uj összeesküvési terv, filippi­­ni szigetek sat) Franc­ziaország (pecsétőri válasz a’ püspökök feliratára; a’ párisi erősitvények elleni kérelmek mellőztetnek ) Anglia (vélemény a’ spanyol királynő férjválasztásával a' fi­atal Olaszország mozgalmra.) Orosz­ország (a’ zsidók elleni szigor enyhül; a’ moszka politika a’ bécsihez látszik hajolni némelly közü­gyekre néz­ve; a’ czár és czárné nyáron cseh—tepliczi fürdőbe szán­dékoznak, s onnan Bécset is meglátogatni a’porosz és ba­jor királyokkal együtt) Értesítő: ITIngyarország és Erdély A’ mn. m­. k. Kincstár a’budaörsi megürült kasznár­­ságra Funk Eduard ó-budai igazgatósági írnokot ne­vezé ki. Kovácsy Ferencz pesti harminczadi áruvizsgá­ló­t. évi febr. 22kén , K­eischl Ferencz lyuttai kam­­er­­damester febr. 21kén m­egh­aláloztak. Pár szó hitelü­n­k járajáb­an­. Azt mondják, hogy hol sok az orvos , ott legna­gyobb a’ halomás,’s hol gyakran britnek őszinte barát­ságért habzó serleget, ott leginkább hi­ányzik az­ így vagyunk épen hitel dolgában is. Mennyit beszélnek mű­és­tök ’s óvatlanok e’ tárgyban? Mint kimutatják a’ ked­­ves fészket, hol a’nemzeti jóllét életerén rágódó féreg — a’ hitelhi­ány oka — tanyázik ’s mégis a’ kölcsön­­szerzés napról napra nehezebb munka,a’ kamatláb pedig perczenkint magasbul! Ezen körülményt ugyan sokan szeretnék a’ váltótörvényekre mázolni, mikkel még mindig nehezen barátkozunk meg; mert sujtásos nem­zetiségünk előtt nem igen bókolnak ’s a’ permázt alkotó szertartások fekete légiója, ezen csűrcsavarást előmoz­dító tartaléksereg, úgy oszlik elöttük mind köd napfény elöl. Igaz ugyan, mikép a’pénzleszámitás bizonyítása nem kivántatván, ezen körülmény nem egy kincssovár lelket tántorít ’s tántorított arra, hogy követelését egy zérussal (o) megtoldja ’stb. de én olly esetet is tudok, mikép egyszerű kötelezvénynyel ’s nem váltónál fogvást iratott magának az erényes és jólelkű izraelita 400 pft. kölcsön fejében egypár hónapra 860at,mondom nyolcz­­százhatvan pftot. , ’s mi czifrább, mivel az adós csak aláírta ’s igy tanuk is kellettek, a’ szerkezet szerint szó­beli perrel megvehető kötelezvényt törvényes bizony­ság is megerősité,’smi még szomorúbb dologt azadás el is marasztaltatott. Ezen valósággal megtörtént esetet, némelly nagy zsidóbarát nem kis szívfájdalmára (mi azonban ke­resztyénen is megtörténik) azért említem itt meg, mi­kép kitessék, hogy váltótörvények nélkül is sikeresen uzsoráskodhatni; ’s azért mivel a’ gyermek kezét meg­vágta , vagy úját gyertyánál megégette, csak a’ Mátyás­­előtti divatos evésmódot ne támaszszuk fel, se a’világ­tól ne irtózzunk; hisz maga ’s más is tanul a’ példán. Megvan a’váltótörvények haszna, mind a’ mellett, hogy mint minden institutio a’világon,nem zár el a’visszaélés elől minden utat,mit furfangos ész fel nem kutatna. Rö­vidség az eljárásban, gyorsaság a’ végrehajtásban ezen kellékek azok, mik váltótörvényinket ajánlatosakká te­szik ’s mikben általok a’ hitelre vezető ösvény egyik széle megtöretelt. Igenis! a’ hitelre vezető ösvénynek csak egyik széle! Mert mit ér rövid eljárás és gyors végrehajtás még magában, ha nincs érték ! És itt azon ellenvetés ötlik elő, mire felelés tárgya tulajdonkép cse­kély soraimnak, t. i. kinek nincs értéke, vagy ki nem­­ tud elegendő biztosítást mutatni, annak ne kölcsönöz­zünk. Ez tökéletesen igaz , de bátor vagyok kérdezni, mikép birtokosaink állását—kivévén néhány k.tudomás szerinti szerencsés és ismét néhány szerencsétlen csa­ládot — általjában véve ki tudhatjuk , csak puhatolni is, midőn pedig nem puhatolásról é s hozzávetésröl van szó, hanem abban fekszik a’ dolog veleje, hogy min­den csavarás nélküli világosságban tűnjék az elő? A’ felelet nemesi jószágunkra nézve csak tagadó lehet; mert mostani helyzetünkben nem bírunk olly tükörrel, melly­­ben magunkat ’s másokat is leterül talpig, kívül ’s belül megláthassuk ’s megláttathassuk, ezen tükör pedig a’ telekkönyv ! Boldogok kik hisznek, mond az írás; boldogok, kik birtokban vannak,mondják törvényink ’s tökéletesen igaz. Hány birtokos család van Magyarországban, melly vagyonához jogalappal ’s czimmel nem bir, de azért, birtokban van, és ismét hány birtokos család érzi ’s tud­­ja jogai semmiségét v. érvénytelenségét, de azért birto­kol ’s ki tudja, mikor ’s honnan támadtatnak meg. Ezen körülmények tehát, ’s általjában mostani egész örökö­­dési rendszerünk olly akadályok, mik legyőzhetlenekül állnak a’ hitelre vezető ösvény másik szélén. Miután tehát telekkönyvünk nincs, de mostani körülményink közt tökéletest még csak távolrul is köze­líthető nem lehet: e’ zavarban nincs más iránytű, mint szükség esetében összei­atás és becsű *). Azonban épen ezen különben igen nagy pontosságot igénylö fontos mű­tét az, mellyröl, mint a’ nap alatt igen sok dologról, el­mondhatni a’ „difficile ezt satyram non seribere“ latin példabeszédet. ’S ha már most valaki épen olly tapasztalatlan, v. pietással annyira teljes , mikép minden összeírást főleg pedig becsül, azért mert hivatalos ’s hiteles, kétségki­­vülinek tart ’s hisz, az borzasztón csalatkozhatik ; mert a’ szerint, mint az összeírok vagy becsüsök igényei fö­­lebb v. alább hangultatvák , busás napi v. tisztelet-dij , jó ebéd v. reggeli, bizony higyük el, néha olly magas lábra szökkentik a’ becsértéket **) hogy magasbra bár­­mellyik adakozó’s erényes izraelita pénzsóvárgása sem a’kamatot.­ Azt vethetni itt ellen: mikép polgári javak­nál, mikre nézve telekkönyvek vannak, illy visszaélé­seket csakugyan még sem követhetni el. Sőt inkább­­itt is napirenden vannak ám illyes kezelések;mert a’telek­­könyvbe (Grundbuch) csak a’ vétel­ nem pedig becsüár iratik,’s a’vételi ár idő, körülmények szerint felszökik v­­alászáll,’s igy a’becsültetést valóban szükségessé teszi; ez aztán még egyszer becsű, melly gyakran három, négy annyira rug, mint a’ valóságos érték; ’s igy látnivaló , mikép igen messze jár az ollyantól, millyet p. o. a’ ta­karékpénztár vagy polit. alapítványi kölcsönök részire valódi lelkiismeret szerint tétetnek ! Itt újra mondhat­ni : mikép a’ dolog igy lévén, nem kell az egész becsár erejéig kölcsönadni vagy nézze meg kiki, mire ad pénzt. Ez utóbbi sokszor ’s többnyire természet szerint lehetet­len ’s ekkor csak kell valami sinórmértéket fölvenni, mi adhat pedig illyet, hanem ha a’ becsű , ’s mégis sokszor megesik, hogy ki a’becsár féléig vagy harmadáig köl­csönöz is , elveszti s pénze egy részét. Azonban, ha a’hitelezőt óvatossága, a’hiteles összeírást ajánló nagy pecsétek daczára is, megmenti a’ veszélytől, a’ hamis műtétéi, elvileg, nem szűnik meg bűntett lenni, ’s azon körülmény, miszerint hivatalos tekintélyével élt a’hűtlen összeíró ’s becslő vissza, csak .) Szándékosan mellőzöm itt a'több sz­ükséges eljárás megemlítését, mint p. o. a’ t.hatóságok bizonyít­ványai előmutatását arról: vannak e perek fo­lyamatban a’ kérdéses javak ellen ; ’s a' betáb­­lázási kivonatot ; mert ennél már a’ jóakarat nem engedhet a’ képzeletnek olly szabad tért, ’s mivel nem sok akadhat mint akadt ollyan főjegy,ki az ér­­deklett fél magányos előadására,’ nélkül hogy a’ jegyzőkönyv­be csak távolrul is pillantott volna —, ké­z bizonyítványt adatni megyéjével arról, mi­­kép az említett fél ellen betáblázva semmi sincs, holott pedig volt ! Ezt ugyan emberi gyarlóság­nak keresztelték authentice ; etiam­ bene ! hisz stat pro ratione volun­as ’s az emberi gyarlóság úgyis széles köpönyeg; de olly széles, hogy redőji közt még a’ bűn is megfér. ##­ Egy főfő megyei birtokosnő — kicsoda ? nem mondhatni meg ! — pénzt kölcsön veendő , javait más járásbeli ’s hozzá rokon szolgabiróval iratá össze. Miért? könnyű kitalálni. Azon körülmény, hogy pénzt egy közpénztárból kapott’s azóta jó­szága egy részét eladogatá , nem tartozik ránk, mint az sem, hogy az eredeti összeírás az illető megyei levéltárban nem található, nagyobbitja azt! ’s ámbár az illető kölcsönadót sárba nem rántotta is, de más jó lelkű pénzkeresőnek — ki pontos és ha összeírást tétetett — kárt okoz : a’ mennyi­ben ez, az összeírások általán­os rész­hitele miatt nem kap annyit, mennyire szüksége van ’s mennyit neki ve­szély nélkül kölcsönözhetni, vagy azon kedvetlen hely­zetre kényszeríti,hogy ő is túlzott összeh­atást’,s becsül­tetést eszközöljön! Itt ugyan a’ gyakorlati élettel isme­retlen könnyen azt mondhatná , hogy keressük kárun­kat azon, ki az okozat oka ’s igy a’ részlelkű­ becsüsön! De hisz a’ magának maga általi biróválasztás — értem a’ megyei hivatalokat — különben szép elve gyakorla­tilag sokszor torzképe jön már az igazságszolgáltatás­nak ,s ki tisztviselő ellen panaszkodik, száz eset közül kilenczvenkilenczszer kész legyen adtióra, mert sok polgári testület azon másnak sokszor szemére lobbantott hibás elvvel tart, miszerint tagjait büntetni az egésznek tekintélycsorbitása nélkül nem lehet! Azt mondá egy­szer egy zsidó, hogy jobb szeret eznyi hatalmat, mint karnyi igazságot! É s úgy látszik , hogy életbölcsesége helyén volt. Mellőzöm itt törvénykezésünk czélszerűt­­lenségét, mint azt is, mikép gyakran biró sem akad, g. csak huzamosb idő múlva p. o. 1—2 év alatt, és sok kedvetlenkedés után, midőn pedig gyakran időrövidség­­ben volna nyereség — ki aláírná a’ keresetlevelet •— mire három előkelő megyében tudok esetet, mert a’meg­­perlendő vagy nagy restaurátor, vagy nagy befolyással bir ’s fél a’gyarló ember, hogy vagy kicseppen v. nem jelöltetik ki; arról is hallgatok, miképen a’ végrehajtás egy kis ellenállási perben, olly megyénél is, hol a’ tár­gyak minden gyűlésen elvégzetteknek trombitáltatnak ’s hol t.széki scontrónak egy pár év óta hite sincsen, két évig is elmarad ’s még csak bejelentve (insinuálva) sincs , mert tiszti ügyész ur itt ott mulatoz, elnök al­ispán ur pedig jó barátja az elmarasztaltnak, figyelmet sem érdemelvén e’ philanthropia­us megyében azon pa­rányi körülmény, hogy a’világtalan fölperes minden­napi szükséggel küzd, ezeket mondom mellőzve, azon jó reményben teszem le tollamat, hogy a’jelen ország­gyűlés , melly annyit akar , a’ telekkönyvrúl sem fog annak idejében elfelejtkezni. *) Országgyűlési Közlemény: A’ 118­. foldi ülés továbbá figyelmezteték egy báró ’s főispán által, mikép ki van már most mondva a’ nagy szó, hogy a’ nemesség fizetni fog, pedig állandóul, mert valamint a’ szükség soha ki nem fogyand, úgy a’ fi­zetésnek sem jutandunk végpontjára. Innen visszalépés többé nem lehet, de méltó is, hogy kivétel nélkül járul­jon mindenki a’ közterhekhez; a’mellett azonban fő fi­gyelem fordiltassék a’terhek igazságos feloszlatására’s a’ begyülendő mennyiségnek tiszta és czélirányos ke­zeltetésére. Mindenek előtt pedig módokat kell nyújtani a’ fizethetésre,’s akkor ha ezek nyujtvák,teljes eredmény­­re számíthatni; képességet kell előbb teremteni az adó­zásra, hogy az eszmének jövendője legyen. E’módok kikeresése által nincsenek megkötve a’ válaszmány ke­zei, sőt az intézkedés népszerűvé válandik. Most sem hajlam,sem képesség a’fizetésre.Ez okoskodás ellen egy m.gr. ismert fő eszméjét állitá következőkben. „Nem akar annak fejtegetésébe bocsátkozni, mi következményei lesznek a’ t. KK. által javasolt választ­mánynak , csak azt mondja: pénz kell e’ hazának, pénz és pénz! Hogy e’ pénz előteremtésére orsz. választ­mány küldessék ki, ebben megnyugszik; de itt arról van kérdés : kell e utasítást adni a’ kiküldendő országos vá­lasztmánynak , vagy sem ? Szóló gr. azt hiszi, ez nem­ **) Az országgyűlési költségek kivetése körüli ön­kényeskedés jut itt eszembe! me­ Uynek kivetési kulcsa némelly megyékben a' személyes érdek , gyűilölség v. pár! kedve néz­kedés! Haragusznak it­t valakire ? azt ‘s ennek párthiveit ugyan megró­ják—no hisz ez is egy kis ártatlan módja a’párt­­nevelésnek a’ józan ész világában — mig édes magukkal igen gyöngéden bánnak ’s a’ rájok eső csekélységet is egy némellyik főkolompos csak évek múltán tudja befizetni, pedig adózás em­­bi­re ! A’ telekkönyv talán efféle önkényeskedés­nek is nyakát szegné. Illyés azonban, örömest hiszem, nem sok megyében történik ; de ha egy kettőben történik is hiba, annál nagyobb, ha úgy­nevezett liberális megyében van erre példa. No de csak a’ kalmár legyen meg. 1844 vasárnap mail 24kén. 3 Bil­k szám. .. TV .. . ik h­­armíndéri l­éfen kétszer, t. r. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerktó ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 4.13 dik sz. alatti Trattner­ Károlyi I az első eme­iMegjelenk a arsaiKono­di a­llivatonái. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kivontató példányok iránt csupán a’bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ leteti, egyebütt pedig minden­­­i megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik ’s pontosan közöltetik.

Next