Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)

1844-05-16 / 39. szám

93© is ’­ országos választmány rendeltetett a’ bányatörvény ki­dolgozására, 1827 ben ennek folytában újra kikülde­tett a’ választmány, el is készité a’ kívánt törvényjavas­latot ; azonban a’többi tárgyakkal a jelen tárgy is el­maradván , a’ kívánt czélt ez ideig utolérni nem lehetett. 1839 ben is ugyan létettek lépések, de leginkább a’ bá­nyavárosok részéről akkoron előadott sérelmek orvos­lására; a’törvényjavaslat az alsó tábla részéről elké­szült , a’ FRR. azt el nem fogadták, hanem a’jelen rend­szeres munkának, melly előttünk van, fölvételére ha­lasztották. A’t. RR. átlátván e’ tárgy nagy fontosságát felfogták az által, midőn a’ bányatörvény kidolgozására két. választmányt rendeltek, ezen választm. a’ mint azt a’RR. ezen munkának kerületileg lett átvizsgálásával bőven átlátták, mindazon nézeteket és elveket, mellye­­ket excád kijelenteni méltóztatott, tekintetbe vette, leg­inkább elvkint kijelentette, hogy ezentúl a’bányamive­­lés törvénytől függ, hogy a’kincstár egyes bányatulaj­donosnak tekintetvén , bányabiróság alatt álljon, min­denkinek tulajdona épségben maradjon. A’mi a’bányá­szatnak technikai részét illeti, részt vettek a’ választ­mány tanácskozásaiban fél Magyarország bánya­polgá­rai részekről, és a’ Bánság részéről jelen volt bánya­polgárok , nézeteik figyelembe vétettek, figyelem volt az eddigi törvényekre is, és erősen hiszem, hogy ha ezen elvek, mellyek az egész munkán keresztül szőve vannak, felsöbbi helybenhagyást nyerendenek, utól lesz érve a’ czél, mellyel a’ t.RB. utolérni kívánnak, hogy a’ bánya­­mivelés, az elnyomás törvénytelen önkénytől biztosi­­tassék, hogy az ideiglenes Miksa-törvény helyett ren­des magyar nyelven szerkezeti törvénykönyv készítes­sék , és hogy a’kincstár, bányavárosiak ’s egyes bánya­polgárok közti összeütközések és leginkább a’ kincstár által elkövetett sérelmek sok tekintetben orvosolva , ’s jövendőre pedig elhárítva lesznek. Kőczélunk a’ jelen törvénykönyvben letett törvényeket, alkotványunkkal összefüggésbe hozni; de erősen hiszem, hogy nem szándékunk a’ koronának az eddiginél több jogot tulaj­donítani, ’s e’ tekintetben lehető nézeteimet ezen mun­kának egyes pontjaira nézve annak idejében előadan­­dom­. Egyébiránt csupán azt jegyzem még meg excád e­­lőadása folytában, hogy az itt előfordulandó kérdések igen egyszerűek, és nem is valami mysteriumok, és leg­inkább stítusgazdasági és politikai szempontból eldön­tendők. Mindezeket excád előadására felvilágosításként kívántam előadni; és jelenleg leginkább csak az ezút­tal felolvasott üzenetre szorítom vélekedésemet; óhaj­tásom t. i. oda terjed , hogy azon fontos okokon kívül, mellyek az üzenetben foglaltatnak ,mellyeknél fogva a’ FRRnek ezen törvényhezi járulásáta’ tek. RR. sürgetni méltóztatnak, világosan kitétessék, hogy miután ő fel­ségének a’ magyar nyelv és nemzetiség tárgyában ér­kezett k. k. válasza szerint a’magyar nyelv ’s közadmi­­nistratio minden ágaiban be fog hozatni, és igy a’ bányá­szati tárgyakra nézve is,következőleg a’nemzetiség elő­mozdítása szempontjából is, miután magyar nyelven i­­rott bányatörvény nélkül a’kivánt czélt utolérni nem le­hetne, a’ jelen bányatörvénynek még a’jelen ország­­gyűlésem megerősítése mulhatlanul szükséges. — Má­sik indítványt tette A­ megye követe, mellynek követ­keztében az ér ez­e­k nemei közül megyéjére nézve a’ „vas“at kihagyatni kívánta; igy nyilatkozott: eddig a’ vaskő A. vmegyében egyedül földbirtoki tulajdon volt, ’s minden kincstári befolyás nélkül műveltetett. Van vmegyémben nemzetség, mellynek a’ királyi fiscus ezt jövedelemképen becsű mellett adta által, és van más nemzetség, mellynek jövedelme csak nem kirekesztő­­leg a’ vaskőért alku szerint fizetett pénz. Most a’ RR. és RR. ezen jövedelmet minden pótlék nélkül elveszik. De továbbá, megyémben a’vas a’kincstártól és kormánytól egészen függetlenül kezeltetett, most a’ Bt. ezen ipar­ágat, mellynek nagy jövendője van, a’ kormány kineve­zésétől függő tisztség alá adják. Mindezért tehát, hogy igazságtalannak tartom valakinek tulajdonát és eddigelé törvényszerű jövedelmét pótlék nélkül elvenni, mind pe­dig azért, hogy a’vaskezelést a’ hazának függetlenül megtartani akarom, kérem a’ éket, hogy ezen­­ so­rból a’ vas megemlítését kihagyatni vagy legalább megyé­met az eddigi gyakorlatban hagyni méltóztassanak. — Most egy városi követ ekép szólott: Az érezbányákat már a’ görögök, művelésükre felügyelési jogot gyako­rolván , status-javaknak tekinték, mit Athénnek la­­coniumi gazdag ezüstbányáit illető rendeletei bizonyá­nak. A’görög időktől lefolyt századok alatt folyvást ép­ségben hagyaték minden népeknél c’lan, ’s korunk egyik legnagyobb törvénytanára Mittermayer szerint helyesen mert ha a’ status nem gyakorolna felügyelési jogot az érezbányák felett, a’ pillanatokig jövedelmező, de vé­letlenül káros tolvajbányászat által a’rendszeres és biz­tos bányászat háttérbe szorittatnék. — Szóló követ e’ sok százados gyakorlat szentesítette theoriát tisztelvén, a’ felügyelési ’s engedményzési jogot kétségbe nem von­ja ’s megszoritni nem akarja. Azonban a’ koronának e’ senkit ki nem záró ’s meg nem szorító engedményezési jogát általányosan mondaná ki, nem sorolván el egyen­­kint az érczek nemeit, ’s ezt azért nem , mert a’ korona e’ felügyelési ’s engedményezési jogokon kívül bir még más t. i. a’ bányai regálék jogával. És ezen jog a’ kor­mánynak atyai szerelmének különös tárgya. A’ népek és kincstárak közt a’ bányaregálék felett sok küzdés volt, mellyeken rövid szemlét tart a’ szóló, leírván, mint i­­gyekeznek a’terjeszkedő természetű kormányok minél tovább’s több több éreznemekre terjeszteni hódításaikat ’s a’ regale-szedési jogot; mint iparkodtak a’ bányákat saját monopóliumokká tenni; mint igyekeztek ellenben a’ megszorító czélzást észrevett népek a’ kormányokat az engedményzés és felügyelés korlátai közé visszaszo­rítani. Említé végre a’ bányáknak honunkbani állapotát ’stb., h­o­g­y a’ kormány a’ bányaregalénak legtöbb , de nem minden érczekre nézve van birtokában, ’s szüksé­gesnek tarjá, hogy ezen különbség az érczek különbö­ző nemei közt teherviselési tekintetben gondosan fen­­tartassék. Minthogy azonban eféle szárazabb fejtegeté­sek törvényhozó termünkben nem nagy figyelmet szok­tak gerjeszteni, szóló követ le sem gombolitja beszédé­nek egész fonalát.­­ Többen pártolák mind a’ két in­dítványt, mert érdekében áll a’statusnak, hogy a’ föld gyomrában rejlő kincs napfényre jöjjön, ’s legalább az első szükségű érczek a’lehető legjutányosabb áron kap­hatók legyenek, ha a’„vas“ is királyi adományozási jog alatt álland , a’bányai műveltetésnek ezen ága csor­bulást szenvedne, nem fognak biztosíttatni a’vele fog­lalkozók , ’s attól lehet tartani, hogy úgy fognak járni mint Francziaországban, hol azon szabály : „minden , mi a’ föld gyomrában van, a’ statusé“ az erdőkre is ki­­terjesztetett,­­s igy a’ földesúrnak még tulajdon erdejét is meg kell váltani. Azon észrevétel is létetett, hogy e’ kitétel „adományi ’s engedélyezési jog“ helytelen, mert vagy egy e’ két szónak értelme, ’s akkor az egyiket ki kell hagyni, vagy különbség létezik köztök,’s akkor az megmagyarázandó. Továbbá a’„sz. korona“ szó, fel van cserélve a’„király“ szóval; e’kettő közötti különb­séget azonban törvényeink világosan kifejezik. Azért a’ „korona“ szó megtartassák. A’ szerkezet mellett egy m. követ hathatósan szólalt fel. Beszédének tartalma ez : Az indítványozó követ a’királyi kincstárnak önkénye el­len biztosítékot keres a’ jelen törvényjavaslatban ; a’ szóló azonban egy sokkal károsabb és többször tapasz­talt önkény ellen biztosíttatni kívánja a’vasbánya-mive­­lőket és ez a’ földesúri önkény, melly ellen máskép nem biztosíthatják ,mint ha a’ vasat kir.adományozás aláve­tik. Nem tagadhatni ,hogy régi törvényeinknél fogva a’ vas a’király adományozása alá tartozott, sőt ezeknek rendeletéből a’ bányatized vagy urbura terhének is alá­vetve volt, több megyékben a’ szokás ezen urburát eltö­rölte, és igy e’jelen törvényjavaslatnak 11 dik­sában e­­zen tizedmentesség általányosan megalapíttatván, egye­dül azon kérdés felett vitázhatunk, váljon a’vasbánya­­mivelés haszna és szüksége tekintetéből jobb­á a’ vasat földesúri tulajdonnak tekinteni vagy mint a’ korona jo­gát a’ király adományozása alá vetni ? hogy ha a’ több­ség az első nézethez áll, akkor a’ vasbányák művelését egy csapással lehetlenné teszik, mert senki találkozni nem fog, ki saját költségein a’vasérczeket csak azért keresse, hogy a’ feltaláltakat a’földesúrnak átengedje, és azon bányát tulajdonnak ne nézhesse, mellybe sok­szor ezereket fektet egy jövendő áldás rovására; ezen tulajdont egyedül kir. adományozás által nyerhetni, és ezt a’ földesurnak engedelmétöl föltételezni annyi, mint a’ vasnak, melly első szükségeink közé tartozik , ter­mesztését gátolni. A’ kir. adományozás meg nem tagad­­tathatik , és ingyen történik, de hogy ha egyszer meg­történt, már akár földesúr akár szomszéd, a’ bányát el nem veheti és a’ b­á­n­y­a­i tulajdonnak ezen szentsége a’ bányaművelésnek okvetetlen föltétele. Egyébiránt az a­­dományozás és az engedményezés között azon lényeges különbségre tekinteni kell, miszerint az adományozás egyedül az érezbányák megnyitására és igy az érczás­­ványok termesztésére szükséges, a­ felkérő tehát ez ál­tal bányatulajdont nyer, az engedményező pedig azon járulékokra adatik, mellyek az 5dik­óban elősoroltat­­nak és igy azon műhelyekre nézve szükséges, mellyek az érczek kiállítására a’földszinén megkivántatnak, és az illető földesurnak teljes kármentesítése nélkül fel sem állíttathatnak, azért a’ szerkezetet mellett szavaz.— A’ „korona“ ’s „király“ közötti különbségre vonatkozó­­lag egy másik követ az alkotványos életnek azon örö­kös működésére emlékeztetett, mellynek következtében mind a’ fejedelmek , mind a’ nemzetek szüntelen törek­szenek jogaik kiterjesztésére ’s ezért a’magyar közjog­ban is a’ „korona“ az ország összegét teszi, az azzal feldiszesített „k­i­r­á­l­y“ pedig az igazság és kegyelem kutforrását. E’ különbségre támaszkodik az 1807 fel­írásnak azon kitétele : quod Regnum Hungáriáe non sit patrimonium Augustae Domus Austriacae. Igy a’só nem a’ király tulajdona, hanem a’koronáé. A’ vasra nézve pe­­dig figyelmezteté a’Akt,hogy ez a’legszükségesebb érez, ’s azért az minden terheltetéstől vagy egyedárusságtól meg kell éni. —Elnök ő exc. megjegyzé, hogy a’,ko­rona' szónak értelme eddigi törvényeinkben sokkal job­ban le van téve, mintsem erről kétség vagy veszély tá­madna. — A’ szerkezet meghagyatott.­­ A’ mik­ában a’ kőszénbányák miveltetése iránt az rendeltetik , hogy a’ kőszén bányák földesúri birtok tartozéki ugyan,ezeknek cserkészése és fölkérése mindazáltal a’ bányászatot na­ponkint mind inkább megszorító fa-szükség pótlása te­kintetéből, bányászati czélokra mindenütt szabadidő mi­­velésök a’ földesúron kívül másnak csak e’ czélból és csak királyi engedély mellett engedtetik meg. A’ neve­lésért a’ földbirtokosnak illendő bér fizetendő, és ez a’ bányamivelő és földbirtokos közt vagy szabad alku út­ján állapíttatik meg, vagy ezen alku nem sikerülvén, vá­lasztott bíróság által határoztatik meg ; de biróilag sem a’ termék 1­0ed részénél kevesebbre, sem 4ed részinél többre nem határoztathalik. A’ 4ik§. a’ választott bíró­sághoz a’ bányamivelő 2 tagot, a’ földbirtokos szinte 2 tagot, ezek ötödikül egy elnököt választanak. — Előa­datott, mikint a’ kőszén már a resolutiók szerint sem tar­tozik a’ k. jogok közé, nem a’bányajoghoz,mert az ado­mányozási jog egyedül az érczekre terjeszkedik ki. A’ földesúri jogot nem lehet korlátolni. Más oldalról azon­ban felhozatott, hogy miután a’ status érdekében fekszik hogy a’ földalatti kincsek napfényre kerüljenek, több földesurak pedig vagy hanyagság vagy haszonkeresés végett — hogy t. i. erdejök nagyobb becsben maradja­nak — másokat e’ kincsek fölkeresésében ’s előterem­tésében gátolnak, mi által leginkább a’bányászat felvi­rágzása szenved. Ha törvényeink az erdők pusztítására nézve a’ földesúri jogot megszoríthatják,miért ne lehet­ne azt a’ kőszénre nézve is, miután itt is a’ status java forog fen? — Ennek ellenében elismerteték ugyan a’sta­­tusnak kisajátitási joga, de az a’földesúrnak tökéletes kármentesittetését hozná magával,mert hogy a’status ja­va egyesek kárával elömozditassék, az csak a’ legna­gyobb köz szükségben, melly még, hála, elő nem állott, menthető volna. ’S elnök ő úm. hozzáadá, hogy általán az egész kőszén állapotja még ismeretlen előttünk, ’s azért erről rendelkezni még nem lehet. Sem bizonyos a­­lapon,sem más országok adatain nem fenekük az e’ szakaszban kitett maximum és minimum. Lehetne azon­ban ezen ügyet egészen a’felek közti egyezkedésre hagy­ni, ’s csak akkor, ha a’ földesúr semmikép nem akarna megegyezni, lehetne a’k.adományzásnak helye egy har­madikra nézve, de maga a’ földesur a’ köszént minden felsőbb jóváhagyás nélkül mivelhesse. A’ földesur pe­dig, ha mindjárt egy harmadikra nézve történnék az a­­dományozás, a’ leendők letétele után a’ kőszénbányát mindig visszaválthassa. —Ezen javaslat azonban el nem fogadtatván, a’ többség inkább az egész kik §t. kiha­­gyandónak rendelte. 143 d. orsz. ülés,máj. 8án d. e. 9 és ér. Folytattat­­ván a’ bányatörvény, annak egyes §§ felett több styla­­ris változtatást érdeklő indítványok tétettek , mellyek minden megjegyzés nélkül hangzottak el. Szóbeli változ­tatás két szakaszban történt: a’ 2 zik §ban e’ szó helyett általuk „termesztett“ aranyból „szedett“ tétetett; — az 58. §. „Bánáti“ helyett „Krassói“ tétetett. Azonban NI. megye követének pártolás nélkül maradt két indítványát el nem mellőzhetjük. A’ 1­0 -ban az urburától függeszt­vén a’ bányák jövendőjét,minthogy az nem egyéb , mint a’ status jövedelmeinek egyik rovata, érdekében állna serkenteni inkább mint elnyomni a’ bányamivelőket, azt egy huszadrészre leszállittatni kérte. A’ 30ik-ban kí­vánta a’ bányai ügyeket a’ helybeli hatóságok bírásko­dása alárendelni,­­ mert feladata a’törvényhozásnak a’ bányai testületet egybeolvasztani a’ polgárival; ’s er­re figyelemmel is voltak a’ BR. a’ városok rendezésében figyelemmel a’megyei kihágások munkálatában; itten a’ honoratiorok közé soroztattak, ’s befolyással bírnak a’ bányamivelők, nem látja tehát által az elkülönözés szük­ségét. A’ 6 -ik­­. egy kis vita tárgya volt. Némellyek e­­gészen kihagyatni kivánták;mások csak ezt „külön osz­tályt képezve“ a’ többség pedig, minthogy a’ kormány ellenében garantia kell, ’s a’ bányai perekben szakértő bírók kívántatnak, nem foghatván meg,mikintitélhet pél­dául örök alapilletősége iránt támadható kérdésben olly egyed, ki ahoz nem ért, vagy az érezpróba elleni kifo­

Next