Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)
1844-10-24 / 85. szám
reczeni pálya fel fogja emészteni. Erre a’társaság megbízottja csodálkozva kérdő: hát azt hiszi a’ gróf, hogy mi a’ debreczeni localt fel fogjuk építeni ? Csodálkozom úgymond , hogy a’ gróf olly okos ember létére, annyi financiális jártassága mellett,is (én e bókokat meg is köszönöm neki) át nem látja , hogy a duna-balparti vonalt azért kelle nekünk Debreczenig kinyújtani, hogy a’ nemzet közvéleménye, az ifjú óriás annál inkább kapjon rajta ; ezzel kelle nekünk elsőséget szerezni a’ jobbparti társaság felett. Majd felépítjük először a’ pestausztriai vonalt, ’s ha a’ debreczeni pályára kerül a’sor, felhagyunk az építéssel. Igen ám de — mondám én — igy a’ nemzet az egész pályától megvonja a’ 4 ’s 5d. % biztositást. Hát tartsa meg — mond a’ megbízott —magának a’ nemzet,majd előállunk akkor vele, hogy a’pestausztriai vonalon is roppant veszteségünk van, hogy a debreczenit felépitnünk teljes lehetsen. IC mellett azon feltételben, miszerint az egész pálya 80 év múlva a nemzetre viszszaszállna, sem látván több hasznot, mint azon ígéretben, miszerint valakinek arra nyuttatnék remény , hogy a’ 80 éves özvegyet suo tempore ő veendi el; kívánom hogy a’ pest-debreczeni vonal egész 5% jövedelme biztosíttassák, a’ pest-ausztriai vonal pedig magára hagyassák. De ha kívánságom többséget nem nyer, a’ tiszai megye főispáni helyettesének indítványát pártolom ; ’s alku végett azon utasítással kívánom az orsz. választmányt kiküldetni, hogy mind az alsó mind a’ felsővonal 18 millió pengő forintra állapitott öszszes tőkéjének 4. és 5dik száztoliját akkép biztosítsa, hogy a’ fizetés csak akkor álljon elő a’ nemzet részéről, ha a’ pest-debreczeni vonal is fel leend építve; ’s hogy a’ nemzetet a’ társaság részéről is egy millió forintnál nagyobb summával igyekezzék biztosítani. E’ két feltételt a’ társaság, ha benne legkisebb jó szándék van, elfogadhatja; mert itt a’társaság részéről kikötendő biztosítási summának hevertetés végetti letételéről szó nincs, attól a’ kamatot folyvást szedheti. Illy föltételekre, ki vállalatában biztos, könnyen ráállhat. — 246d. frdi ülésk. oct. 15kén országbíró ö kegy. elnöklete alatt hitelesíttetett válaszüzenete a’ m FRB- nek a’ Pestről Ausztria határszéléig ’s Debreczenig vezetendő vasút tárgyában. 0- Társ.) Ezután elegy, ülésben a’már közlött 4 r. k. kir. válasz olvastatott fel: a) A’ kir. válaszokban foglalt észrevételeknek a’ t.javaslat egyes szavaira is kívánt kiterjesztése tárgyában, mellynek értelmében, a’ mennyiben ő felségének k. k.r. válaszai az ország idei által ebibe terjesztett t.javaslatoknak nemcsak érdemére , hanem egyes pontjaira nézve is kiterjesztettek : ő fis. az eddig szokásban volt concertatio módjához tovább is ragaszkodik. b) Az országgy. költségeknek egyedül a’ nemesek ’s ezen nevezet alá foglaltak által leendő viselése tárgyában, mellyben ö fels. a’fölterjesztett javaslatot kegy. helybenhagyja. c) A’ törvénykezés folyama tárgyában , melly tárgyat érdeklő.javaslat 2. és 3. §szát ö fels. az igazságkiszolgáltatás minden alkalmas eszközökkeli előmozdításán az ország ideivel egyiránt igyekezvén, kegy. helybenhagyja; az érintett.Javaslat 1. §ban említett ’s a’ kir. és báni táblák, mint első bíróság előtt folyó ügyekre nézve pedig a fels. tovább is az 1 836 : 45. t. ez.rendelete ’s értelméhez ragaszkodik. d) A’ szekeres házalók eltiltatása iránt fölterjesztett felírásra kelt válaszban, mivel az ország idei által idézett törvényekből a’ házaló kereskedésnek szekeren is gyakorolhatása nem következtethető ’s annak illyetén kiterjesztése sem a’ helyes ’s követésre méltó politikai rendszerrel, sem a’közkereskedés, sem az adózó nép boldogitása czéljával meg nem egyeztethető , a’ kir. II.tanács által Somogymegye RRhez ez iránt kiadott eltiltó rendeletben semmi ollyas,mi a’ törvényekkel ellenkeznék, nem foglaltatván: a fels. az ország idei kivonatában meg nem egyezhetik. Ezután hitelesíttetett az orsz. sérelmek és kivánatok iránt idik, ’s a’ pótólagos sérelmek iránti 3dik üzenete a’ hRRnek. Egyúttal az itélőmester bemutató a’t.RRnek a) a’magyar ezredekbeni tisztségekre ’s hadi parancsnokságokra született honfiak alkalmazása iránt; b) a’ nemnemesek hivatalképessége tárgyában , és c) a’ zsidók ügyében kelt üzenetet ’s fel írást és javaslatát. 308 d. ker. ülésb. octob. i 5kén, a’ zsidók dolgában készített 2dik üzenet hitelesíttetése után a’ magyar nyelv tárgyában érkezett k. kir. válasz vétetett föl; erre nézve úgy, mint az országgy. szállások ’s az orsz. sérelmek és kivánatok tárgyában érkezett k. kir. válaszokra az illető kir.jegyzőknek meghagyatokt, hogy azokból a’törvénybeiktatandókat t.javaslatba foglalják, azon pontokra pedig , leginkább a’ magyar nyelv tárgyában , mellyekre még semmi, vagy kielégítő válasz nem érkezett.Válasz újabb felirás utján szorgalmazandó. Ez alkalommal T. m.követe a’ KR. múltkori határozata köv. szükségesnek vélte azon kor. választmányt kiküldetni , melly a’ kir. válaszok nyomán szerkesztendő t.javaslatokat, az orsz. RR. t.javaslatával összeegyeztetendi; mi elfogadtatván, arra nézve az illető kerül, jegyzőkön kívül a’ megyék résziről kerül elen kint, a’ kir. városok, sz. kerületek és káptalanok közül választandó egy egy tag fog működni. Ezután a’ pénzügyi választmány munkálata folytatólag került tanácskozás alá. A’ RR. az orsz. választmány véleménye nyomán világosan kimondották, hogy az alakítandó orsz. pénztári teherviselés a’ törvényes idő alatt öszszehivandó legközelebb országgyűlés befejezéséig fog tartani olly formán , hogy ha a’ törvényhozás akkor további intézkedést e’ részben nem leend , ezen mostani ajánlat jövőre azonnal meg fog szűnni; kivévén mindazáltal az ollyan esetet, ha az ország egyedikünk irányában valamelly kötelezést vagy biztosítást világos törvény által bizonyos évekre vállaland magára, mert az illy kötelezés teljesítésére szükséges öszszeg erejéig az orsz. kincstári teherviselés a’ kötelezett biztosítási évek lefolytáig fog terjedni; teljes joga lévén azonban a’ t.hozásnak , az e’ végett kivántató jövedelem forrásit ’s a’ feloszlás és kivetés kulcsát, úgy a’ kezelés módját is időközben , országgyűlésről országgyűlésre kijelölni ’s meghatározni. Ennek folytában N. m. követe indítványt ten egy orsz. választmány kiküldetésére, melly a’ körülmények megvizsgálása után jövő országgyűlésre véleményt készitne az iránt: miképen lehessen a’ közösteherviselést az alkotmányos jogok mententartása mellett életbe léptetni. Az utána szólt B. m. követ az orsz. választmányt szükségtelennek találta , ámbár lelkéből óhajtá a’ közösteher minél elöbbi életbejutását, mert a’ haza jóllétét csak ezúton hiszi elérhetőnek. Miután, úgymond szónok, a’ tegnapi szavazat által a’ közösleherviselés megbukott, az üzenet és felírásban kimondatni kívánta, mikép a’ BR. megismerik, hogy a’ nemzet jövendő jóllétét, felvirágzását csak a’ közösleherviselés által mozdíthatni elő, és most azt csupán azért nem kívánják eszközlésbe hozni, minthogy az igazságos arányfelosztás életbe léptetésére több olly előkészület szükséges , mellyek jelen országgyűlés rövid ideje miatt nem teljesíthetők. Az indítvány ellen I. megye követe megemlité, mikép ezen kérdés már a’ tegnapi szavazat által eldöntetett, ’s küldött a’választmányi munkálathoz és azért nem járultak, mivel az itt felállított közösteherviselés elvével az alkotványos szabadságot hitték felforgatandónak. U. m. követe pedig a’ közösteherviselés elvét azért nem kívánta kimondatni, mert szerinte erről, meddig az úrbéri viszonyok el nem intéztetnek, szó sem lehet. Mire válaszul adatott, miszerint II. követe statustanja egészen uj, ’s állítása nemcsak Magyarországban, de egész Európában olly absolut minoritásban áll, hogy azt eddig senki sem mondotta ; ha ott, hol az úrbéri viszonyok fenállnak , a’ közteherviselőröl szó nem lehet, akkor Ausztria, Csehországban stb. az fen nem állhatna. Itt nem jelenről, hanem a’jövendősül van szó, ’s ki a’ közüs teherviselés elvét kimondani nem akarja, az az 1723: 97. f. ellen cselekszik ; ki van mondva itt, hogy ki mennyiben az alkotvány jóvoltában részesül, a’ szerint a’ terheket is viselni tartozik; ez elvet még a’ nemadózás emberei sem tagadták, ’s ha kimondanók azt, hogy a’ magyar nemesség a’ közterhekben részesülni nem tartozik, az által a’legnagyobb igaztalanságot mondanék ki ’s a’ legbélyegzőbb homályt vetnék magunkra,’s még a’nép azon osztályit ingerelnék a’ nemesség ellen, mellyek a’ közterheket viselik, mert a’ közteherviselés elvét minden status magáévá tette. Valóban különösnek találom,mond Cs. m. követe, azon okot, hogy a’ nemesség az aránylagos közteherviselésben nem osztozhatik, mig az úrbéri viszonyok el nem intéztetnek. Eddig a’ nemesség mindig azzal védte magát, hogy ő más után osztozik a’ status terheiben, mi sokkal több a’közadónál; azonban ha e’ részben computus létetnék, kitűnnék a’ roppant különbség. Ugyanis: azok, kik a’status közterheit viselik, az adózó nép, 1790töl fogva 1843. évig fizetett 336 millió pengő forintot, mig a’ nemességnek azon időre fizetett subsidiumai, beértvén a’ koronázási ’s fölkelésre tett költségeket, úgy a jó és termesztvényekben adott seggedelmezéseket is,a’ status czéljára 68 millió forintnál többet nem adott; ez iszonyú nagy különbség, ’s nézzük , mikép áll az adózók sorsa : birtokukban alig van több 10 millió hold művelés alatt levő földnél, melly szántásra vetésre használtaik , ’s ha ennek holdját 40 pengő forintra számítjuk,pedig hány hold van, melly ennyit sem ér! ) öszszesen esik érte 400 millió forint; már most, ha a’ kilenczedet, tizedet ’s azon úri tartozásokat felszámítjuk, miket az adózó földjétől évenkint szolgálni tartozik , ’s hozzá azon 336 milliót adjuk, mindenkinek meg kell vallani, hogy az adózó a’ közterhekben túlságosan terheltetett, ’s azon föld értékét, mellyre a’ nemadózók azt állitják, mikép a’ nemesség adó alapja az úrbéri telket jelölte ki, az adózó egészen lefizette, mihez képest a’ dolog illy állásában a’ közös adó terhének ki nem mondatása valóban szégyenitö, ’stb. Végre a’ kérdés szavazatra kerülvén, a’ b.i indítvány, melly az orsz. választmányi munkálatban is kimondatott, 29 szó többséggel 1 9 ellen elfogadtatott. A’ kisebbségben maradt megyék: Abauj, Zemplény, Sáros, Ung, Szabolcs, Szepes , Bereg, Ugocsa, Mármaros, Soprony , Liptó , Somogy, Veszprém, Fejér, Esztergom, Mosony,Bács, Turócz és Pozsega;nem szavazott Nyitra. Ezután folytatólag a’ közmunkák szabályoztatását tárgyazó 1.javaslat került vizsgálat alá’s az orsz. választmány javaslata minden lényeges változtatás nélkül elfogadtatott. Voltak ugyan, kik az ingyenmunkákat megszüntetni 's azokat a’ közpénztárból kívánták fizettetni. Továbbá B. m. a’ négyes vagy kettős fogatot, minthogy ezen határozatlan kifejezés visszaélésekre szolgálhat alkalmul, kettősre kívánta tétetni, annyival is inkább, mivel az adózó saját munkáját a’ szántást kivéve, többnyire kettős fogattal szokta teljesíteni. Cs. m. követe az úrbéri házas zsellérekre rótt 6, a’ házatlan zsellérekre pedig 3 gyalog szolgálati napot sokalla, mivel nem látta arányban az egész telket biró 12 napi szekeres munkájával. Az egész lelkes jobbágy úgymond az úrbéri törvények szerint 52 szekeres vagy 104 gyalog napot tartozik földesurának szolgálni, a’ házas zsellér pedig 18 gyalog napot,itten tehát az arány úgy áll mint 1 : 6 ; az úrbéri törvények szerint tehát itt sem lehet igazságosan más arányt határozni, ’s annálfogva a’ 6 napot négyre kívánta csökkentetni, annyival is inkább, mert ezen arány megtartása szerint az '/» lelkes kevesebbet szolgálna mint a’ külső telket nem biró házas zsellér; a’ házatlan zsellért pedig, kinek a’ status semmit sem ad, minden közmunkától fölmentetni kívánta, ’stb. Azonban ezen indítványok szavazat útján a’ többség által mind elvettettek, csupán Bud m. követe javaslatára, a’ BB. más izbeli határzata következtében a’ 14. §ban kimondatott, hogy magányos utazókra nézve a’ kényszeritett elöfogatok megszüntetnek. 247d. orsz. fldi ülésb. országbírói kegy. elnöklete alatt oc. 16kán napirenden volt a’Fiume ’s Buccari szabad kerületek elrendezése iránti másod rendi üzenet, melly körül fontos vitatkozások nem támadtak ’s a’ nm. gyülekezet a’meg egyezésre nem jutott pontok iránt a’ t. RR. okait olly nyomosaknak nem találta, hogy azok által előbbi nézeteitől elmozdittathatnék. — Ezután fölvételék a’ községek jegyzéji körüli üzenet’s azon elnöki kérdésre, váljon fordul e szükség elő, hogy ezen tárgy körül most különös változás vagy rendelkezés történjék? egy gr. megismert dolognak állitá, hogy a’ községi jegyzők eddigi helyzete’s hivatalos eljárása teljességgel rosznak’s megváltoztatandónak nem mutatkozott sőt az ebbeli kelléknek egészen megfelelt, azért itt is valamelly különös rendelkezés szükségét annál kevésbbé látta , minthogy e’ tárgy körül az úrbéri törvény is rendelkezett a’ m. FeRRnek múltkor felállított elve szerint pedig az úrbéri törvények megváltoztatása szükségesnek nem találtatott. E’ nézetben a’ többség is megegyezvén, a’ t. RBnek üzentetni rendeltetett, hogy ez úttal jelen javaslatuktól elállani szíveskedjenek. Az ülés többi részét a’ zsidók honosítása körüli üzenet,’s t.czikkely és felirási javaslat rostálása foglalá el,mellynek következtében a’ 1.czikk lényeges változtatások nélkül elfogadtatott, a’ fölirási javaslat körül pedig többféle változtatás ajánllatni fog. 309 d. ker. a 1 és b. oct. fokán. Mindenekelőtt Vukovártól a’ magyar tengerpartig építendő vasútvonal iránti üzenet ’s azon vasútépítésre nézve a’ vállalkozó társasággal kötendő szerződés föltételeiről szóló javaslat hitelesíttetett. Azután a’ pénzügyi munkálat került folytatólag tárgyalás alá. A’ fizetendő összegnek törv.hatóságok közti felosztása ’s miképeni kezelése feletti tanácskozás más alkalomra választatván , ezúttal a RR. azon szükséges czélok kijelölésével foglalkoztak, mellyek az orsz. pénztár jövedelmeiből létesítendők; ezek közt az orsz. választmány javaslata nyomán első helyre tűzetett a honi közlekedés kifejtésére szükséges közlekedési eszközök létesítése, az ország fővárosából Pestről kisugárzandó fővonalu megyei és községi utak elkészítése és fentartása. Erre nézve K. m. követe előadó, mikép küldött az ajánlott subsidiumot legnagyobb részben a’ fiumei és orsz. középponti vasút létesítésére kívánják fordittatni, ’s a’ kőutakról jelen országgyűlésen rendelkezni nem akarnak. Az utána szólott megyei követ is hasonló véleményben nyilatkozott. Szónok ugyanis a’ választmányi javaslatban igen sok vonalt lát