Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)

1844-10-24 / 85. szám

reczeni pálya fel fogja emészteni. Erre a’társaság meg­bízottja csodálkozva kérdő: hát azt hiszi a’ gróf, hogy mi a’ debreczeni localt fel fogjuk építeni ? Csodálkozom úgymond , hogy a’ gróf olly okos ember létére, annyi financiális jártassága mellett,is (én e bókokat meg is köszönöm neki) át nem­ látja , hogy a duna-balparti vonalt azért kelle nekünk Debreczenig kinyújtani, hogy a’ nemzet közvéleménye, az ifjú óriás annál inkább kap­jon rajta ; ezzel kelle nekünk elsőséget szerezni a’ jobb­­parti­ társaság felett. Majd felépítjük először a’ pest­­ausztriai vonalt, ’s ha a’ debreczeni pályára kerül a’sor, felhagyunk az építéssel. Igen ám de — mondám én — igy a’ nemzet az egész pályától megvonja a’ 4 ’s 5d. % biztositást. Hát tartsa meg — mond a’ megbízott —ma­gának a’ nemzet,majd előállunk akkor vele, hogy a’pest­­ausztriai vonalon is roppant veszteségünk van, hogy a debreczenit felépitnünk teljes lehetsen. IC mellett azon feltételben, miszerint az egész pálya 80 év múlva a nemzetre viszszaszállna, sem látván több hasznot, mint azon ígéretben, miszerint valakinek arra nyuttatnék re­mény , hogy a’ 80 éves özvegyet suo tempore ő veendi el; kívánom hogy a’ pest-debreczeni vonal egész 5% jövedelme biztosíttassák, a’ pest-ausztriai vonal pedig magára hagyassák. De ha kívánságom többséget nem nyer, a’ tiszai megye főispáni helyettesének indítványát pártolom ; ’s alku végett azon utasítással kívánom az orsz. választmányt kiküldetni, hogy mind az alsó mind a’ felsővonal 18 millió pengő forintra állapitott öszszes tőkéjének 4. és 5dik száztoliját akkép biztosítsa, hogy a’ fizetés csak akkor álljon elő a’ nemzet részéről, ha a’ pest-debreczeni vonal is fel leend építve; ’s hogy a’ nemzetet a’ társaság részéről is egy millió forintnál na­gyobb summával igyekezzék biztosítani. E’ két feltételt a’ társaság, ha benne legkisebb jó szándék van, elfogad­hatja; mert itt a’társaság részéről kikötendő biztosítási summának hevertetés véget­ti letételéről szó nincs, attól a’ kamatot folyvást szedheti. Illy föltételekre, ki válla­latában biztos, könnyen ráállhat. — 246d. frdi ülésk. oct. 1­5kén országbíró ö kegy. elnöklete alatt hitelesíttetett válaszüzenete a’ m FRB- nek a’ Pestről Ausztria határszéléig ’s Debreczenig ve­zetendő vasút tárgyában. 0- Társ.) Ezután elegy, ülés­ben a’már közlött 4 r. k. kir. válasz olvastatott fel: a) A’ kir. válaszokban foglalt észrevételeknek a’ t.javaslat egyes szavaira is kívánt kiterjesztése tárgyában, melly­­nek értelmében, a’ mennyiben ő felségének k. k.r. vá­laszai az ország idei által ebibe terjesztett t.javaslatok­­nak nemcsak érdemére , hanem egyes pontjaira nézve is kiterjesztettek : ő fis. az eddig szokásban volt concer­­tatio módjához tovább is ragaszkodik. b) Az országgy. költségeknek egyedül a’ nemesek ’s ezen nevezet alá foglaltak által leendő viselése tárgyában, mellyben ö fels. a’fölterjesztett javaslatot kegy. helybenhagyja. c) A’ törvénykezés folyama tárgyában , melly tárgyat ér­deklő­­.javaslat 2. és 3. §szát ö fels. az igazságkiszol­gáltatás minden alkalmas eszközökkeli előmozdításán az ország ideivel egyiránt igyekezvén, kegy. helyben­hagyja; az érintett­­.Javaslat 1. §ban említett ’s a’ kir. és báni táblák, mint első bíróság előtt folyó ügyekre nézve pedig a fels. tovább is az 1 836 : 45. t. ez.rende­lete ’s értelméhez ragaszkodik. d) A’ szekeres házalók eltiltatása iránt fölterj­esztett felírásra kelt válaszban, mivel az ország idei által idézett törvényekből a’ há­zaló kereskedésnek szekeren is gyakorolhatása nem kö­vetkeztethető ’s annak illyetén kiterjesztése sem a’ he­lyes ’s követésre méltó politikai rendszerrel, sem a’közkereskedés, sem az adózó nép boldogitása czél­­jával meg nem egyeztethető , a’ kir. II.tanács által So­­mogymegye RRhez ez iránt kiadott eltiltó rendeletben semmi ollyas,mi a’ törvényekkel ellenkeznék, nem fog­laltatván: a fels. az ország idei kivonatában meg nem egyezhetik. Ezután hitelesíttetett az orsz. sérelmek és kivánatok iránt idik, ’s a’ pót­ólagos sérelmek iránti 3dik üzenete a’ hRRnek. Egyúttal az itélőm­ester bemu­tató a’t.RRnek a) a’magyar ezredekbeni tisztségekre ’s hadi parancsnokságokra született honfiak alkalmazá­sa iránt; b) a’ nemnemesek hivatalképessége tárgyá­ban , és c) a’ zsidók ügyében kelt üzenetet ’s fel írást és­­ javaslatát. 308 d. ker. ülésb. octob. i 5kén, a’ zsidók dolgá­ban készített 2dik üzenet hitelesíttetése után a’ magyar nyelv tárgyában érkezett k. kir. válasz vétetett föl; er­re nézve úgy, mint az országgy. szállások ’s az orsz. sérelmek és kivánatok tárgyában érkezett k. kir. vála­szokra az illető kir.jegyzőknek meghagyatokt, hogy azokból a’törvénybeiktatandókat t.javaslatba foglalják, azon pontokra pedig , leginkább a’ magyar nyelv tár­gyában , mellyekre még semmi, vagy kielégítő válasz nem érkezett.Válasz újabb felirás utján szorgalmazandó. Ez alkalommal T. m.követe a’ KR. múltkori határozata köv. szükségesnek vélte azon kor. választmányt kikül­detni , melly a’ kir. válaszok nyomán szerkesztendő t.­­javaslatokat, az orsz. RR. t.javaslatával összeegyez­­tetendi; mi elfogadtatván, arra nézve az illető kerül, jegyzőkön kívül a’ megyék résziről kerül elen kint, a’ kir. városok, sz. kerületek és káptalanok közül válasz­­tandó egy egy tag fog működni. Ezután a’ pénzügyi vá­lasztmány munkálata folytatólag került tanácskozás alá. A’ RR. az orsz. választmány véleménye nyomán vi­lágosan kimondották, hogy az alakítandó orsz. pénztá­ri teherviselés a’ törvényes idő alatt öszszehivandó leg­közelebb országgyűlés befejezéséig fog tartani olly for­mán , hogy ha a’ törvényhozás akkor további intézke­dést e’ részben nem leend , ezen mostani ajánlat jövőre azonnal meg fog szűnni; kivévén mindazáltal az ollyan esetet, ha az ország egy­edikünk irányában valamelly kötelezést vagy biztosítást világos törvény által bizo­nyos évekre vállaland magára, mert az illy kötelezés teljesítésére szükséges öszszeg erejéig az orsz. kincs­tári teherviselés a’ kötelezett biztosítási évek lefoly­­táig fog terjedni; teljes joga lévén azonban a’ t.hozás­nak , az e’ végett kivántató jövedelem forrásit ’s a’ fel­oszlás és kivetés kulcsát, úgy a’ kezelés módját is idő­közben , országgyűlésről országgyűlésre kijelölni ’s meghatározni. Ennek folytában N. m. követe indítványt ten egy orsz. választmány kiküldetésére, melly a’ kö­rülmények megvizsgálása után jövő országgyűlésre vé­leményt készitne az iránt: miképen lehessen a’ közös­­teherviselést az alkotmányos jogok mententartása mel­lett életbe léptetni. Az utána szólt B. m. követ az orsz. választmányt szükségtelennek találta , ámbár lelkéből óhajtá a’ közösteher minél elöbbi életbejutását, mert a’ haza jóllétét csak ezúton hiszi elérhetőnek. Miután, úgymond szónok, a’ tegnapi szavazat által a’ közösle­­herviselés megbukott, az üzenet és felírásban kimon­datni kívánta, mikép a’ BR. megismerik, hogy a’ nemzet jövendő jóllétét, felvirágzását csak a’ közösleherviselés által mozdíthatni elő, és most azt csupán az­ért nem kívánják eszközlésbe hozni, minthogy az igazságos arány­felosztás életbe léptetésére több olly előkészület szükséges , mellyek jelen ország­gyűlés rövid ideje miatt nem teljesíthetők. Az indítvány ellen I. megye követe megemlité, mikép ezen kérdés már a’ tegnapi szavazat által eldöntetett, ’s küldött a’választ­­mányi munkálathoz és azért nem járultak, mivel az itt felállított közösteherviselés elvével az alkotványos sza­badságot hitték felforgatandónak. U. m. követe pedig a’ közösteherviselés elvét azért nem kívánta kimondatni, mert szerinte erről, meddig az úrbéri viszonyok el nem intéztetnek, szó sem lehet. Mire válaszul adatott, misze­rint II. követe statustanja egészen uj, ’s állítása nemcsak Magyarországban, de egész Európában olly absolut mi­noritásban áll, hogy azt eddig senki sem mondotta ; ha ott, hol az úrbéri viszonyok fenállnak , a’ köztehervise­­lőröl szó nem lehet, akkor Ausztria, Csehországban stb. az fen nem állhatna. Itt nem jelenről, hanem a’jöven­dősül van szó, ’s ki a’ közüs teh­erviselés elvét kimondani nem akarja, az az 1­723: 9­7. f. ellen cselekszik ; ki van mondva itt, hogy ki mennyiben az alkotvány jóvoltában részesül, a’ szerint a’ terheket is viselni tartozik; ez el­vet még a’ nemadózás emberei sem tagadták, ’s ha ki­­mondanók azt, hogy a’ magyar nemesség a’ közterhek­­ben részesülni nem tartozik, az által a’legnagyobb igaz­­talanságot mondanék ki ’s a’ legbélyegzőbb homályt vet­­nék magunkra,’s még a’nép azon osztályit ingerelnék a’ nemesség ellen, mellyek a’ közterheket viselik, mert a’ közteherviselés elvét minden status magáévá tette. Va­lóban különösnek találom,mond Cs. m. követe, azon o­­kot, hogy a’ nemesség az aránylagos közteherviselésben nem osztozhatik, mig az úrbéri viszonyok el nem intéz­tetnek. Eddig a’ nemesség mindig azzal védte magát, hogy ő más után osztozik a’ status terheiben, mi sokkal több a’közadónál; azonban ha e’ részben computus lé­tetnék, kitűnnék a’ roppant különbség. Ugyanis: azok, kik a’status közterheit viselik, az adózó nép, 1­790töl fogva 1843. évig fizetett 336 millió pengő forintot, mig a’ nemességnek azon időre fizetett subsidiumai, beértvén a’ koronázási ’s fölkelésre tett költségeket, úgy a jó és termesztvényekben adott seggedelmezéseket is,a’ status czéljára 68 millió forintnál többet nem adott; ez iszonyú nagy különbség, ’s nézzük , mikép áll az adózók sorsa : birtokukban alig van több 1­0 millió hold művelés alatt levő földnél, melly szántásra vetésre használtaik , ’s ha ennek holdját 4­0 pengő forintra számítjuk,­­pedig hány hold van, melly ennyit sem ér! ) öszszesen esik ér­te 400 millió forint; már most, ha a’ kilenczedet, tize­det ’s azon úri tartozásokat felszámítjuk, miket az adózó földjétől évenkint szolgálni tartozik , ’s hozzá azon 336 milliót adjuk, mindenkinek meg kell vallani, hogy az adózó a’ közterhekben túlságosan terheltetett, ’s azon föld értékét, mellyre a’ nemadózók azt állitják, mikép a’ nemesség adó a­l­a­p­ja­­­­ az úrbéri telket jelölte ki, az adózó egészen lefizette, mihez képest a’ dolog illy állá­­sában a’ közös adó terhének ki nem mondatása valóban szégyenitö, ’stb. Végre a’ kérdés szavazatra kerülvén, a’ b.i indítvány, melly az orsz. választmányi munká­latban is kimondatott, 29 szó többséggel 1 9 ellen elfo­gadtatott. A’ kisebbségben maradt megyék: Abauj, Zem­­plény, Sáros, Ung, Szabolcs, Szepes , Bereg, Ugocsa, Mármaros, Soprony , Liptó , Somogy, Veszprém, Fejér, Esztergom, Mosony,Bács, Turócz és Pozsega;nem sza­vazott Nyitra. Ezután folytatólag a’ közmunkák szabá­­lyoztatását tárgyazó 1.javaslat került vizsgálat alá’s az orsz. választmány javaslata minden lényeges változtatás nélkül elfogadtatott. Voltak ugyan, kik az ingyenmun­­kákat megszüntetni 's azokat a’ közpénztárból kívánták fizettetni. Továbbá B. m. a’ négyes vagy kettős fogatot, minthogy ezen határozatlan kifejezés visszaélésekre szolgálhat alkalmul, kettősre kívánta tétetni, annyival is inkább, mivel az adózó saját munkáját a’ szántást ki­véve, többnyire kettős fogattal szokta teljesíteni. Cs. m. követe az úrbéri házas zsellérekre rótt 6, a’ házatlan zsellérekre pedig 3 gyalog szolgálati napot sokalla, mi­vel nem­ látta arányban az egész telket biró 12 napi sze­keres munkájával. Az egész lelkes jobbágy úgymond az úrbéri törvények szerint 52 szekeres vagy 104­ gya­log napot tartozik földesurának szolgálni, a’ házas zsel­lér pedig 18 gyalog napot,itten tehát az arány úgy áll mint 1 : 6 ; az úrbéri törvények szerint tehát itt sem le­het igazságosan más arányt határozni, ’s annálfogva a’ 6 napot négyre kívánta csökkentetni, annyival is inkább, mert ezen arány megtartása szerint az '/» lelkes keve­sebbet szolgálna mint a’ külső telket nem biró házas zsel­lér; a’ házatlan zsellért pedig, kinek a’ status semmit sem ad, minden közmunkától fölmentetni kívánta, ’stb. Azonban ezen indítványok szavazat útján a’ többség ál­tal mind elvettettek, csupán Bud m. követe javaslatára, a’ BB. más izbeli határzata következtében a’ 14. §ban kimondatott, hogy magányos utazókra nézve a’ kény­­szeritett elöfogatok megszüntetnek. 247d. orsz. fldi ülésb. országbíró­i kegy. elnök­lete alatt oc­. 1­6kán napirenden volt a’Fiume ’s Buccari szabad kerületek elrendezése iránti másod rendi üzenet, melly körül fontos vitatkozások nem támadtak ’s a’ nm. gyülekezet a’meg egyezésre nem jutott pontok iránt a’ t. RR. okait olly nyomosaknak nem találta, hogy azok által előbbi nézeteitől elmozdittathatnék. — Ezután föl­vételék a’ községek jegyzéji körüli üzenet’s azon elnöki kérdésre, váljon fordul e szükség elő, hogy ezen tárgy körül most különös változás vagy rendelkezés történ­jék? egy gr. megismert dolognak állitá, hogy a’ községi jegyzők eddigi helyzete’s hivatalos eljárása teljességgel rosznak’s megváltoztatandónak nem mutatkozott sőt az ebbeli kelléknek egészen megfelelt, azért itt is valamelly különös rendelkezés szükségét annál kevésbbé látta , minthogy e’ tárgy körül az úrbéri törvény is rendelkezett a’ m. FeRRnek múltkor felállított elve szerint pedig az úrbéri törvények megváltoztatása szükségesnek nem ta­láltatott. E’ nézetben a’ többség is megegyezvén, a’ t. RBnek üzentetni rendeltetett, hogy ez úttal jelen javas­latuktól elállani szíveskedjenek. Az ülés többi részét a’ zsidók honosítása körüli üzenet,’s t.czikkely és felirási javaslat rostálása foglalá el,mellynek következtében a’ 1.czikk lényeges változtatások nélkül elfogadtatott, a’ fölirási javaslat körül pedig többféle változtatás ajánl­­latni fog. 309 d. k­e­r. a 1 é­s b. oct. fokán. Mindenekelőtt Vukovártól a’ magyar tengerpartig építendő vasútvonal iránti üzenet ’s azon vasútépítésre nézve a’ vállalkozó társasággal kötendő szerződés föltételeiről szóló­­ ja­vaslat hitelesíttetett. Azután a’ pénzügyi munkálat került folytatólag tárgyalás alá. A’ fizetendő összegnek törv.hatóságok közti felosztása ’s miképeni kezelése fe­letti tanácskozás más alkalomra választatván , ezúttal a­ RR. azon szükséges czélok kijelölésével foglalkoztak, mellyek az orsz. pénztár jövedelmeiből létesítendők; ezek közt az orsz. választmány javaslata nyomán első helyre tűzetett a­ honi közlekedés kifejtésére szükséges közlekedési eszközök létesítése, az ország fővárosából Pestről kisugárzandó fővonalu megyei és községi utak elkészítése és fentartása. Erre nézve K. m. követe elő­­adó, mikép küldött az ajánlott subsidiumot legnagyobb részben a’ fiumei és orsz. középponti vasút létesítésére kívánják fordittatni, ’s a’ kőutakról jelen országgyűlé­sen rendelkezni nem akarnak. Az utána szólott megyei követ is hasonló véleményben nyilatkozott. Szónok u­­gyanis a’ választmányi javaslatban igen sok vonalt lát

Next