Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)
1844-02-08 / 11. szám
térengésekkel,czáfolgatásokkal,személyeskedő uj meg- támadásokkal ’s védelmekkel, mik a’ fens. elnök gyako- ( rabi) felszólításit’s rendreintéseit vonták, magok után a nélkül hogy a’ heves vitatkozások eredményre juthattak volna ; továbbá febr. 1jén kerületi ülés a KKr. esőknél, mellyben a’magy. nyelv ügyében jan. 30-án megállapított határozat néhány követi ostrom daczára is ujlag megerősittetett ’s hitelesíttetett, ezután a’ főispáni esküminta kerülvén vitatás alá,midőn egyik követ az esküszegés iszonyatosságát ’s az eskütörő jellemtelenségét nagy hévvel rajzolá,a’ hallgatóság egy a’ hirlapokból eléggé ismert egyed nevét harsogtatá közbe nagy tombolással ’s midőn egy más m. követ az esküminta-módositás iránti előadása közben egy bizonyos megye viszonyait, különösen pedig az ottani főispán eljárását megrovólag érinté, az illető megyének előbb érkezett követe védszót emelt a’ főispán mellett, mi haragra lobbantván egymás megyei követet ez legerősb kifejezésekben árasztá ki hevét nemcsak a’ főispáni védszónok ellen , hanem az érdeklett megyei zavarok főbb eszközléje ellen is , ’s beszéde zártával a’zaj újra olly mértékben tört ki, hogy az elnök alig eszközölhető annyi csendet, miszerint a’ főisp. esküminta ujdon átdolgoztatását végzésül kimondhassa ,’s az ülést befejezettnek nyilatkoztathassa. A’ megújult zaj ’s tombolás még a’ tereikül kitódulás közben is folytattatott sőt a’ terem falain kívül is kicsapongással ;— febr. 3kán a’ 92dik orsz. ülésb. a’Kir.’s Rdnél a’magy. nyelv iránti legújabb határozat tárgyaltatott, a’ horvátorsz. követek latin előadása csendesen kihallgattatott, a’ kerül. napló ügyében kettődik üzenet a’ t őrökhez elfogadtatott,mire a’városok rendezetérül szóló munkálat elővételével a’ m. elnök e’ fontos tárgy iránti általányos nézeteit előterjeszté, errül azonban ’s a’ történt felszólalásokrul jövőre. A’ kisdedóvóintézeteket M.O. terjesztő Egyesület, alapszabályinak értelmében, f. évi február 1 lén ’s ha keilend folytatólag 18 án d. e. 10. órakor. Pest vgyeteremében fogja tartani idei téli közgyűlését, mellyre az egyesület tagjai ’s minden ügybarát tisztelettel meghivatik. Tanácskozás főbb tárgyai lesznek a Ja’központi választmánynak mult nyári közgyűlés ótai munkálkodásáról előterjesztendő jelentése, b) A’ számadás-vizsgáló bizottvány jelentése, c) Költségvetés, d) Tisztválasztás. És végül a’ netalán érkezendő értekezések felolvastatása, mellyek iránt tisztelettel kéretnek az illető t. ez. hazafiak, legyenek szívesek felolvasandó dolgozataikat alurhoz utasítani, hogy azok előbb választmányi ülésben felolvastassanak. Ezúttal az egyesület t. ez. képviselői hazafiai szives birodalommal felszólittatnak , méltóztatnának az iveiken eddigelé aláirt uj rendes , vagy örökös tagok becses névjegyzékét szintén alálirthoz átküldeni,az aláirási iveket gyűjtés végett magoknál megtarthatván. Pest febr. 3án 1844. Stuller Ferencz egyesül, titkár (újtér, Ürményiház ! Titoknoki jelentés a’ Kisfaludy - társaság, l§43/iki munkálatairól, ’s pénztára mibenlétéről. I. A’ Kisfaludy-társaság, mint magyar szépirodalmi intézet, a’ mult évben is szives örömmel igyekezett czéljának megfelelni. Munkásságát úgy irányzá, hogy mig egyfelől a’ folyó élet és ízlés szükségeit, ’s a’ nagy közönség igényeit tartaná figyelemben, más felö a’ szépműtant,melly inkább a’ szép és fenséges törvényeit fejtegeti, ’s a’ szépirodalomra készülök vezetésire ’s ízlésének művelésére szolgál, se felejtse ki munkássága napirendéből. — Elsőre nézve egy állandó bizottság van kinevezve a’társaság kebeléből, mellynek tiszte a’ Külföldi Regénytár számára művek és fordítók választása, szóval: az egészre felügyelés; másodikra nézve a’ lefolyt évben különös szeretettel fordult a’ társaság a’ világ legifjabb és legköltőibb nemzetének, a’ helléniek irodalma felé, míg jutalom-iratai és egyéb tagtársi munkálatok által mindig a’ hazai szükséget veszi szemügyre, ’s ennek hiányait igyekszik pótolgatni.— A’ kedvező sükerrel megkezdett szép műtani írókhoz Plato Hippias Majorja és Quintiián vannak kiszemelve, Székács József pedig Plato lonának fordításával örvendezteté meg a’ társaságot. Hensztmarin Imre ujonan választott tag egy a’ hellen dramaturgiáról szóló ’s körülbelül 20 ívre menő eredeti, vizsgálódó munkájával köszöntött be, melly az Évlapok VI kötetében fog megjelenni. Szabó István, az Odyssea fordítója, miután Aesop meséit adá nyelvünkön, még Isocrates három parainesisét, mint a’classica literatura remekeit, plántálta által,megjelenendőket a’ hellen könyvtár két kötetében. A’második kötet számára, a’ görög anthologia lefordítására is tétettek már lépések. Szabó István székfoglaló értekezése a’ hellen és magyar prózát állitá egymás ellenébe ’s éles észrevéve tehetséget tanúsítván, igyekszik egyenvonalt huzni néhány hellen és magyar prózairó között. — Lehed el F. a’ műfordítás elveiről larta vizsgáló értekezést, ’s azt hogy annál hozzáférhetőbb legyen a’társaság tagjain kívül a’ nagy közönségnek is, nyomtatásban adá, olly czéllal, hogy minden ahoz értőtől szívesen fogad helyeslést, vagy gáncsot, felvilágosítást vagy pótlékot, az ismeretek és ízlés terjesztésének ime nagy csatornája a műfordítások felől akarván tisztába hozatni fogalminkat. Majd Erdélyi János tarta felolvasást a’ magyar népdalköltészetről, ’s figyelmet gerjesztvén azoknak szándéklott gyűjtése által, a’társaság szívesen vallá magáénak ez ügyet, mint az ajakról ajakra menő poezisnek, az énekben élő költészetnek megismerésére legczélirányosbat, e’ részben teendő lépéseit az egyetemes magyar népköltészetre kiváná kiterjeszteni; ’s felszólításokat határra különösen is egyesekhez,de általányosan is újságok által minden ahoz értőhöz. Egyesek közöl Józsika Miklós b. és Döbrentei G. k. tanácsos és akadémiai r.tag ígértének hathatós segédkezeket.Garay János ,,A’ magyar írók és irodalom Pesten, ötven év előtt és most’ czim alatt, irodalom-történeti hit és jellemző festést, és vázlatokat ira, melly a’jelen órában fel fog olvastatni. Szóntagh G. „A’ művészet kutforrásai, elemei, kellékei és viszonyairól az élethez, mintegy gyakorlati szempontból irt, világos, derült színben tüntetvén elő a’ költészet végczélját, melly szinte a’ mai ünnepélyen fog olvastatni. — Józsika Miklós b. költői munkásságot fejte ki Tündérvár czimű novellájával, képeket állítván elő a’ múltból; e’ dolgozat is a’ jelen óra figyelmét igényli. Sebedel F. eszméket közöl a’ magyar verstan átalakításához,vizsgálódásai után uj adatokat ’s tanulságokat emelvén ki, szinte még a’ folyó ünnepély alatt; — ugyancsak e pótlék-adatokat gyűjte a’ római mértéken irt régibb magyar költők ismeretéhez,ez által is bővitvén irodalmunk történetét. Kellő figyelmet fordított a’ társaság a’színészetre is, ’s e’végeit Goethe Schauspielkunst czimű munkája kiszemelve , melly már csak a’ szükséges alkalmazást várja, egyébiránt kész Bajza József tagtárs fordítása szerint.— A’ társaságnak mult évi nyomtatványai következendők. A’ Külföldi Regénytárt V—XXlig folyó füzetekben folytatta ’s folytatta. Eszközlé Kisfaludy K. munkáinak negyedik kiadatását,ezeket ifj.Kilián, amazokat Hartleben könyvárus által. A’ ,Nemzeti Könyvtár második folyamát is megindította, mellyből már három füzet, Kármán Józsefnek, a’ korán elhunyt jelesnek írásival, Fanni hagyományaival és Csokonai munkáinak egy részével, világ előtt van. Kiadá végre a’ társaság Eggenberger J. könyvárus által Évlapjai IV kötetét, ’s arra, mint történetei ’s a’ keblebéli mozgalmak élő tanúság-levelére egész szerénységgel, de némi önérzettel is bátorkodik hivatkozni. — Kelt Pesten, febr. 2. 1844. Erdélyi János titoknok. Jelentés. II. A. 1844.ki jutalmakról. A’ társaság által kihirdetett ezen jutalomkérdésre : ,,Előre bocsátván , mik legyenek az úgynevezett uj franczia (komoly) dráma jellemző tulajdonai; mutattassék ki , milly viszonyban soll a’ drámai világirodalom egyéb kitűnőbb irányaihoz,: mik annak egyfelől követésre , másfelől kerülésre intói oldalai; melly irány az , mellyet mind a’ belső becset, mind a’ színi hatást tekintve —szinköltőinknek követni kell,“ a’ kitűzött határnapig egyetlen pályamű érkezett. Nem lehetvén többé szó a’ felől, vájjon a’ jutalom kiadassáké vagy ne, minthogy a’ társaság alapszabályai azt mindenkor kiadatni rendelik, bírálók véleménye egyedül arról ten tudósítást, kinyomásáéké vagy ne , a’ kézirat, miért azt kell e tekintetbe venniük: dramaturgiánk, mint jelenleg áll, fogé nyerni általa, ’s fognak nyerni drámaköltőink? Előszámlálván pontról pontra észrevételeiket a’ bírálók igyekeztek a’pályairat fény- és árnyoldalait egyaránt kitüntetni ,’s bár örömmel vettek észre éleselmű megjegyzéseket, de találtak igen is afféle gyöngékre, mellyek az írót elárulják , hogy a’ szemlélődést mód nélkül szereti , ’s azonnal sikamlik pedig , mihelyt a’ tapintat által biztosítható gyakorlat mezejére lép, melly hiány mellett az éles szemlélődés csak egyoldalúság, minek az élet hasznát nem veheti; minde’ mellett az ülés tanácsosának latvan ha ez kinyomatik, mintha semmisem, a’ kézirat kinyomatását elhatárzá ugyan , de olly föltétel alatt, hogy az szerzőjének kijavítás végett visszaadassék , mi nem leven több pályázó , senki másnak ellenére nem lehet , ’s még egyszer vétessék bírálat,’s csak ekkor bocsáttassék sajtó alá. — Ezen költői feladatra: ,,kívántatik egy valamelly emberi szenvedélyt előállító ’s az életre nézve fontos igazságokkal átszőtt tanköltemény, mellyben a’ tárgy nemcsak a’ külső (kötött) hanem a’ belső (költői) alak szépségivel is képzelemhez és kedélyhezszólókig adatik elő ,éi 19 pályamű érkezett. A’ bírálók az idei versenyt általán véve kevés sikerűnek találák; mindazáltal egyező véleményük szerint a’ IV. VT. VII. X. számnak és így mindössze négy látszott figyelemre érdemesnek, kettő pedig u. m. a’ Vili. és XVI. számú egymásnak méltó versenytársai’s épen ez által némi huzamos!) fontolgatásnak lőnek tárgyai; a’ Vili. számút,, Az életből“ ajanlák különösen költői ereje, mig a’ másikat, a’ XVIket„F értés“ czim alatt feladatához hűsége , tárgyához mintegy tapadása, végre a’ tankölteményi forma határozottsága, oda emelék, hogy ennek ítéltetnék a’ jutalom ; a’ Villdik száma pedig,,az életből“ dicséretre tartatott érdemesnek; Kisfaludy K. munkáiból egy emlék-példánynyal megtiszteltetni , ’s a’ közülésen felolvastatni rendeltetett.—Felbontatván az ekép eldöntött sorsú pályamunkákra hivatkozó jeligés levélkék , kitűnt, hogy az aesthetikai pályairat szerzője ,,M . 11 e r Godofred köz- és váltó ügyvéd ’s törv. dra. Pesten.“ —Feltöretvén a’ XVII. számú költemény jeligés levélkéje , abból e’ név vala olvasható : ,,N e y Ferencz.“ — A’ Vili. számú pályairat szerzőjéül pedig e’ név tűnt elő : ,,Tárkányi Béla, Egerben.“ — A’ többi jeligés levelke felbontatlanul elégetteték, a’kéziratok a’társaság levéltárába tétettek, kivévén a’ későn érkezteket, mellyek szerzőik által a’ társaság titoknokától minden órán viszszakaphatók. III. Jelentés az újonnan kitűzendő jutalom-kérdésekről. Szép műtani kérdés: „Adassék elő , miilyennek kellene a’ korszerű eposnak lennie ? A’ gépek (úgynevezett maschinák) használhatóké vagy milly módosítással? ’s ha épen nem, mi lehetne azok pótléka, hogy nagyszerűségét, mellyel a’ regényen fölül áll az epos, korszerűsége mellett is fentarthassa?“ — Jutalma 15 darab arany. — Szépműi feladás: ,,Kívántatik a’ magyar történetekből vett valamelly szakasz vagy jelenet prósai leírása , mellyben a’ tények hitelessége mellett a’ művészi előadásra legyen fő ügyelem.“ Jutalma 15 darab arany.—Mind a’ két rendbeli pályamunkák beküldésének változhatlan határideje f. évi nov. 2 f)ka , mikor azokat névrejtő jeligés levélkék kíséretében a’ társaság titoknoka veszi át.— Kelt Pesten febr. 2-án 1844. Erdélyi János titoknok. IV. Jelentés a’ pénztár állapotjáról febr. 2. 1844. A) Tőke pengőben : 1) Az alaptőke , melly száztól házával kamatoz 1790 fr.; 2) Kovács Mátyás egri kanonok alapítványa 100 frt; 3) Czambert János ,,ügyes selyemtenyésztőjéből“ 10 frt; 4) Viola József moldvai fejdelem orvos alapítványa 70 frt; 5) Scheitel Ferencz alapítványa 50 frt; 6) Fogarasy Jánosé 50 frt; 7) Lukács Móriczé 50 frt ; 8) Trefort Ágostoné 50 frt; 9) Kis Lajosné, szül. Mészáros Máriáé 50 frt; 10) Zichy Domokos gr. veszprémi püspöké 50 frt; 11) Gróf Andrássy Györgyné, sz. gr.Königsegg Francziskáé 50 frt; 12) gr. Andrássy Györgyé 50 frt; 13) id. Sehedius Lajosé 50 frt ; 14) Szemere Pálé 50 frt; 15) Rákóczy János, pestmegyei alügyészé 50 frt; 16) gróf Batthyány Ivázméré 50 frt; 17) Névtelené 50 frt; 18) Bloch Móriczé 50 frt; 19) b. Podmaniczky Fridiiké 50 frt; 20) b. Podmaniczky Árminé 50 frt; 21) Pesti színészeké 50 frt; 22) Gévay Antalé 50 frt ; 23) Kiss Ivárolyé 50 frt ; 24) Sopronymegyeé 50 frt; 25) Micsky Zsigmondé 50 frt; 26) gr. Erdődy Kajetáné 50 frt; 27) Szőllősy Jánosé 50 frt; 28) Péchy Józsefé 50 frt ; 29) Debreczeni polgári casinoé 50 frt ; 30) Nagy Svárolyé 50 frt ; öszszeg 3270 forint. B) Bevétel: 1) Pénztármaradék 1843 febr. Gról 1 arany és 211 frt 18% kr. pengőben. 2) Kamatokból 160 frt 17 kr. 3) Pártoló tagok segédpénzeiből és adományokból: 1) gr. Dessewffy Virginia 4 frt; 2) Timber Lajos 4 frt; 3) Boronkay , szül. Vass Klára 4 frt ; 4) Richter Aloiz 4 frt; 5) Szirmay, szül. Szulyovszky Teréz 4 frt; 6) Forster, szül. Iluttkay Sarolta 4 frt; 7) Székács Józsefné 4 frt; 8) Czuczor Gergely 4 frt; 9) Ruttkay Emil 4 frt; 10) Ilmfalvy 4 frt; 11) Fábián Gábor 4 frt; 12) Király Antal 4 frt; 13 ) Verbathay Márton 4 frt; 14) Nagy Mihály 4 frt; 15) Sántha Mária 4 frt; 16) Pintér Ferencz 4 frt ; 17) Lugossy József 4 frt; 18) Vass József 4 frt; 19) Majthényi szül. Bartakovicsné (3 évre) 12 frt; 20) pápai casino 4 frt; 21) Forintos János 4 frt; 22)Vermes Illyés 4 frt; 23) Kiss Emilia 2 frt . öszszesen 98 frt. — 4)Lefizetett alapítványokból 100 frt.— 5) Kiadott könyvekből 153 forint. Összeg : 1 arany és 722 fr. 35% kr. C) Kiadás: 1)Jutalmazások és tiszteletdíjakra 177 frt; 2) a’Takarékpénztárba kamatozás végett 100 frt. nyomtatásokra és kötésre 144 frt 24 kr. 4) elegyekre 13 frt 47 kr. Öszszeg : 435 frt 11 kr. 1)) Pénztármaradék : 1) Készpénzben 1 arany és 287 fr. 24% kr. 2)Segédpénzi és kamattartozékban 48 frt. Összeg: 335 frt. 24% kr. pengőben és 1 arany.— Pesten a’ társaságnak febr. 2kán tartott üléséből: Sdieder Ferencz igazg., s. k. Erdélyi János titoknok, s.k. Sopronymegyei közgyűlés. Első évnegy. közgyűlésünket jan. 22k én kezdvén 27k én zártuk be, ’s ámbár tudjuk, hogy a’ sokkal fontosb országgyűlési közlemények elsőbbséget igényelnek, mégis a’ megyei körűlésből is némelly érdekesdeket közlendőknek vélünk. Elnöklő másod alispánunk a’ mult évben történteket a’ közigazgatás köréből híven rajzolván, e’ megye lakosinak mind erkölcsi, mind anyagi jobbléte emelkedésivel örvendeztete meg bennünket. Ugyanis a’ rabok száma kevesbült, ’s bűntetteik minősége szelidűlt; az adózók pontos fizetése , vagy kötelesség nemesb érzetére, vagy lehetösb állapotra mutat; ’s igy minden cselre kielégítő. Azután követeink tudósítása fölvételét nyomban az orsz. tárgyakban foglalkozó választmány jegyzőkönyve követte, mellyben a’ népnevelőket képező rég óhajtott intézetek fölállításához szükséges egy millió pfof. megajánlása pártoltatik. Közlelkesedéssel fogadtatott e’ korszerű javaslat, ’s a’ kívánt mennyiség megajánlásának követeink által pártoltatása elhatároztatott. Indítványba téve ekkor egyik jelesbeg.biránk ez annyi érdek által szétszaggatott hazának egyesilése tekintetéből, a’ maiden vallás-felekezetre való tekintet nélküli,közös' intézeteket, mint múltkor egy 64