Jelenkor, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-104. szám)
1844-01-14 / 4. szám
PEST, vasárnapján. 14kén.4dik szám ~rr———~——---(T:—;—h i,„n kétszer- t vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerktő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453dik sz. alatti Trattner-Károlyi ház első eme-Megjelenik a arsalkodoval minden vatainál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kivántató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ létén, egyebütt pedig minden kiray megrendelés Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik ’s pontosan közöltetik. ■■ 1.fvrlusán közleméneinek merkei Szerentünk les* gr. Széchenyi István FOCI AIAT- kinevezések, előléptetések ’s halálozások; Kisfaludy társaság uj. vállalata; nemzeti casino közgyül. határnapja. Sajtótörvények. Országgyűlési közlemény (pótlék a’ január 3ki kerül, üléshöz a' megyei választásodul; folytatása a’ január okéi 131dik körül, ülésnek a’ választások körüli kihágások ügyében; legújabb, szavazati többséggel a’ megvesztegetésre büntetés szabatai rendeltetik. Toramegyei közgyűlések eredményei ’s követini asitványi pótlékok, kormányszéki rendeletiek ’s hatósági körlevelek, iránt intézkedések. Aradmegyei közgyűlés: kövét utasitások ’s hatósági rendelkezések, a’ megyei iskolák ügyébeni rendszeres munkálat; budapesti napló ; temesvári vásár. Ausztria: sajtós ’s egyéb érdekes hírek. Spanyolország: a’ cortes ülései felüggesztettek. Krisztina özv. királyné februárban térendő vissza Spanyolországba. Anglia: Greyt Irlandban Richmond, hg. váltandja föl; veszélyes ingerültség je*sei Írlandban Francziaország: ujj.i üdvözletek, akadályok Moliére emléke ügyében. Poroszország: A’ hattyú rend megujittatni; ifjú lengyelek elfogatási. Kaukázia: Az orosz-cserkesz ütközetek részletei. Értesítő.— Hungyarország és Erdély , cs. ’s kir. fels. a’ nyáradd. szertartásu káptalannál Löffler Ján. apát és székesegyházi főesperest éneklő kanonokká, Győrffy László prépost és középszolnoki főesperest székesegyházi főesperessé, Bielak József ügyvédet a’zágrábi főtanodánál r. magyar nyelvtanitóvá kinevezni ’s Nagy József császai kir. mázsamestert nyugalmazni méltóztatott. Továbbá Öcs. ’s ap. kir. föls. m. évi oct. 31 ki ’s dec. 30 rtikiegf. határzatiban Papp Konstantin Zenobius, cs. kir. tanácsost, kereskedési ’s váltótörvényszéki ülnököt, az ausztriai cs. kir. szab. bank igazgatóját, és bécsi cs. kir. szab. nkereskedőt, több rendű kitűnő érdemeit méltatva , „böhmstetteni“ előnévvel erdély-magyarországi nemessé nevezni legk. méltóztatott. A’ am. m. k. udv. kincstár a’ szőregi kamrai uradalom igazgató tiszttartójává Preneszyl Ernesztet, szőregi kasznárrá Stephanovics Benedek eddigi szokolai kam. ispánt, szőregi ellenőrködő írnokká Türbach Ferencz szlatinai kam. ispánt, gyalai kam. ispánná Scheller János szlatinai ispánhelyettest ’s a’ megürült hrádeki kamrai pénztár első írnokává Gresko József , eddigi évi lykavai pénztár-írnokot alkalmazá. Borsiczky Andor trebussai kam. aleklész nov. 23-án, ipolysági sóárnok Mirsch Jakab dec. 21kén, ’s kam. levéltári hivatalnok Sztupiczky Imre dec. 24kén meghatároztak. A’pesti nemzeti Casino-egyesület alapszabályai rendeletéhez képest i. é. január 28k án délelőtt 10 órakor ,közgyűlést tart, mellyre a’ t. ez. részvényes urak ezennel hivatalosak. — Szigeti Szerencsy István őnmlgát ’s úri családkörét a’ közelebb lefolyt év utolsó havában kettős szomorú csapás mély gyászba bobtá , háromnapi rövid időköz alatt önmlgának két nővérét ragadván el a’ halál az élők sorából , ugyanis decent. 19dikén Horváth Lászlónét, szül. Szerencsy Karolina asz., Kis-Rátkán Zemplény vm., élete 4-ldik évében gyermekszülés következtében, ’s dec. 22-én Baternay Andrásné szül. Szerencsy Borbála asszonyságot Tisza-Újlakon, Ugocsa vm., élete 44dik évében idegláz miatt. Béke az elszenderültek hamvaira! Halálozás. Kir. tan. és udvarnok ittebei Kiss Antal, Torontal megye néhai első alispánja ’s orsz.gyülési követe N. Becskereken f. évi jan. 2-án kimúlt, életének 64. évében. A’ köztiszteletü, miveit, és szellemdns férjimnak emlékezete áldásban fenmaradásra méltó, sok érdemei ’s jólétei között főleg azon nevezetes áldozatokért, mellyekkel ő a’hazai intézetek gyarapításához járult. A’Ludoviceára tett szép ajánlatát (Kiss Ágoston örököseivel egyetemben 10 ezer ft.) törvénykönyvünk bizonyítja; a’ nemzeti museumban egy irnoki dijt alapitott; a’ m. t. társaság alappénze neveléséhez évenkint 100 pfttal járult; a’ vakok és siketnémák intézeteit szép adományokkal gyámolttá; a’ magyar academiának becses régi oklevél- gyűjteményt és a’ museumnak több régi pénzt’s a’t. ajándékozott; szép lelkét tanúsítja az is , hogy az 1831ki rémletes cholera szakában, az orvosok buzdítására ’s bátorítására 300 pft. évenkénti nyugpénzt ajánlott azon orvos vagy sebész özvegyének, kinek férje a’ betegek körüli fáradozásának áldozatául esnék, ’s ezen 300 pft. nyugdijt máig is hozza az akkor kimúlt n.becskereki orvosnak özvegye.Illy nemes ’s több itt elő nem sorolható tett jellemzé a’ derék honpolgárt, kinek véletlen halálát egy esés okozta czombtörésből következett 5 héti betegség szülé. Földi részei f. január 16kán Katalinfalván tétetnek nyugalomra. Béke angyala Virasszon felettük ! Sajtótörvények. Midőn az amerikai egyesült statusok alkotványa készült, egy, Fédéraliste nevű folyóirat keletkezett, mellybe Jefferson, Madisson és az akkori események más nagy szülöttjei írtak, vitatván az elveket, mikre az alkotvány építendő vala, ’s elfogadás végett ajánlván a’ népnek. És ha az óta valamelly nemzetnél alkotványalakitásra került a’ dolog, a’ vitatkozás terve mindenkor szabad és akadálytalan volt. Vélemények szabad nyilatkozása nélkül nemzet akaratából nem is eredhet alkotvány, hanem legföljebb kegyelemből adathatik, odtrogroztathatik. — Midőn olly nemzet épit magának alkotványt, melly azt még nélkülöző , annak a’ szabad vitatkoztatás hiánya nem lehet annyira káros, mint annak, melly öröklött statusszerkezetét újítja , átalakítja; mert kinek még semmije sem vala, az mit sem veszthet, hanem az átalakítónak ügyelnie kell, nehogy a’ réginél roszabbat állítson elő. E’ tényeknél fogvást igen örvendetes , hogy kormányunk bölcsen tágitott sajtónk korlátain,’s a’discussio mezejét előttünk jóformán megnyitni kegyeskedék. Mindazáltal a’ Pesti Hírlap, 304. számában panaszos szót emel a’ magyar írók törvénykivüli állapota miatt,mellyben ők minduntalan véressé ütik magokat olly korlátokon, miket nem láttak, miket nem ismernek. És a’ P. H.igazsága lehet, panaszát némileg magunkévá tesszük mi is ; ámde van mégis, mi a’ journalistát többi íróhoz képest meglehetősen megnyugtathatja. Ő ugyanis a’jelen röppenő perezének élhet ’s a’ pillanat embere lehet. Különösen pedig ha valakinek ez országban, a’ P. H. szerkesztőjének bizony nincs mit panaszolnia mostani sajtóállapotunk ellen; mert — mikép Kormosy úrnak maga mondá — a’ kakas is ur a’ maga szemetjén; mit ő szerdán megirt ’s megírhatott, az már csütörtökön nem tudom én hány ezer példányban röpül szerteszét a’hazán. Ugyde nem minden kakasnak van külön szemetje; a’ roppant többségnek szolgálatára nem áll készen a’ gyors sajtó (értsd: censura) ’s a’ posta. Következőleg ha valaki e’roppant többségből véleményét némelly politikai tárgy iránt sajtó útján akarja közzé tenni,kénytelen vagy a’journalisták pártfogásához folyamodni, vagy külön könyvet írni. Tartalmas könyvek haladási ’s átalakulási kérdésinkröl vajmi üdvösek volnának a’ fentebb szempontokból gondolkodó fejekben nem igen gazdag nemzetünknek ! — Ámde írjon csak valaki politikai tárgyú könyvet: szomorún tapasztalandja, hogy mig a’journalista a’jelen röppenő perezének él, ő egyéb nem lehet, mint „post festa sacerdos“, hogy e’ szerint gyakran mindegy, akár későn, akár soha sem láthat munkája napvilágot. Illy körülmények közt a’ politikai discussio megnyitott mezeje úgy szólván a’hirlapirók egyedárusságába van adva. A’ nemzet megbecsülhetlen utasitás jogánál fogvást a’ megyei termekben gyönyörű tere nyílik ugyan a’ politikai discussionak ; hanem ez a’ tágabb sajtószabadság hiányát, részint a’ gyűlések szűkkörű és zajos, részint a’ beszédek elhangzó természete miatt, koránsem pótolhatja ki. „La littérature est l’expression de la société“ mond a’ franczia. És csakugyan tudományos irodalmunk tükre a’ nemzettest tudományosságának. Némelly tehetösb honfiak gazdag kincseket mentének ugyan idegen irodalmakból ; hanem épen ezért idegenszerűek e’ kincsek és nem mindenkinek adatott meg a’ tehetség , idegen formákat hazaiakhoz és hazaiakat idegenekhez czélszerűn mérni tudni. Kapkodunk fejeink fölött csattogó theoriák után, mig lábaink ezredéves épülethez ’s a’körülte feltornyosult tenger körülményhez vannak nőve. Ki a’ megmondhatója: legjobb ügyekezetünk mellett is nem fog e alkotmányunk feloldhatlan szövevénybe bonyolulni?"A’ P. Hírlap állítja azt „hogy szabad sajtó nélkül Magyarhon békés utáni kifejtése vagy épen lehetetlen, vagy csak tömérdek időpazarlás ’s fájdalmas vajúdások után tehető.“ És ez valószinü, mert „korunk az öntudatos ébredés és haladás kora, ’s mint illyen, jelentőségére nézve, Árpád honalapitási korszakával jöhet mérlegbe“, mikép Szontagh Gusztáv legújabb munkájában mondja. Midőn a’ hazának hős erőre volt szüksége , minden honfi karja tudott kardot forgatni, úgy ha jelenleg a’nemzetnek öntudatra kell eszmélnie, illő , hogy mind azok , kik a’ közintézkedésekben bármikép részt vesznek, hatáskörükhöz képest emelkedjenek föl az értelmiség ’s tudományosság polczára. Hogy ez most nem úgy van, azt igen sajnosan tapasztaljuk. Csak néhány tárgyat említek. Fenyitő esküttszékek ajánltatnak a’ nemzetnek , de vájjon hánynak van felölök tiszta fogalma; alkotványunkat képviseletivé kívánják némellyek átalakítani, de vájjon hány látja tisztán a’ különbséget, melly ősi alkotványunk ’s a’ nyugati képviseletek közt van? A’ hírlapok nem fejtegethetik rendszeresen: mikép fejlődők ki az esküttszéki intézet az angol alkotványban? mikép ’s miért illett az más nemzetek alkotványiba ’s mikép illenék a’ miénkbe is? A’ hírlapok a’ szabadság ’s biztosítékai elméleteiről nem igen értekezhetnek ; a’ hírlap legfeljebb azt mondja, miszerint „a’ képviselet ma már egyedüli forma, mellyben egy nemzet szabad lehet,“ hanem hogy mi az a’képviselet tulajdonképen, azzal világért sem bajlódik. És iskoláinkban tanultuk é , és irodalmunkból tanulhatjuk é azt? Illy állapotban rendszerint pártoljuk az eszmét, mert pártoltatása liberalismushoz tartozik, és liberálisnak lenni vajmi dicsőség; vagy megbuktatjuk azt, mert conservativek akarunk lenni, bár néha néha elmondhatná valaki: isten bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit mivelnek. És nekünk mind e’ mellett mégis átalakulási kort kell élnünk. Adja isten, hogy ne valljuk kárát eljárásunknak, miszerint az értelmesség fő tényezője nélkül fogánk átalakulásunk nagy munkájához ’s tán csak midőn a’megyei ’s kir. városi kérdéseken már átesénk , akkor fogjuk az 1791: 12d. törv.czikk alkalmaztatását a’sajtó ügyére sürgetni. —■ Egyébiránt a’sajtó-törvények tárgyát nemcsak az Íróknak vetendő korlátok teszik, hanem az írói tulajdon biztosítása is. Mondhatjuk: minden ember vagyona többé kevesbbé biztosítva van az alkotványos hazában, de— mi a’ nemzetnek bizony nem igen nagy díszére válik—az irói tulajdon szomorú kivételt szenved. Magyar ember legtávolabbról sincs szellemi munkájának gyümölcse iránt biztosítva : övé csak a’ roppant fáradság; de haszna, ha sanyarú körülményink közt némillyen volna is, lehet bárkié. Hogy illy állapotban mégis nem puszta járatlan nálunk az irói pálya, azon szörnyen csodálkoznunk kellene, ha iránta következő tények föl nem világosítanának: 1) Irodalmunk még csak bölcsőjében van ; örvendetes tünemény , ha a’ munka első kiadása kel el, úgy hogy ritkán jöhet valakinek kedve azt saját számára másodszor adni ki. 2) A’ külföldi erkölcsök és szokások mindenben nagy befolyással lévén ránk, helylyel közzel pótolják törvényeink hiányát. Német ember egy pipagyárt sem mer cs. k. privilégium nélkül megindítani, nem hogy könyvárus lévén, bátorsága lehetne más munkáját minden engedelem nélkül eltulajdonítani. 3) A’ jogérzet erkölcsi hatalma minden tiszta keblűt eltartóztat minden, bár tényleges törvénnyel nem tiltott orzástól is. Mindazáltal mégis vannak példák , és idővel, ha igy maradunk, bizony leendőek sűrűbbek és sulyosbak is, hogy az elmernü mindjárt születése után annak, kinek semmi köze hozzá, úgy vagy még jobban jövedelmez, mint tulajdonosának. Alig jött ki például koszorús költőnk Fóti dala az Athenaeumban , a’ „világba termett ember“ azonnal felmarkolá azt és szétkapdosták , a’mint csak lehetett. Pedig isten ritka ajándéka fóti dalokat szülhető tehetség; és még az illy tehetség is koránsem hányhat úgy rakásra elmeműveket, miként például ügyvéd porokét, vagy zsidó váltókat. És a’ váltókról mégis gondoskodók már a’ magyar törvényhozás, de az irói tulajdonról még csak nem is gondolkodónk, ’s miért nem ? mert még nem égett körmünkre. Schedel Ferencz úr hathatós szót emelt ugyan ez iránt először a’Budapesti Szemlében, aztán külön kiadásban, és mégis az írói tulajdon biztosítását, tudtomra, egyetlen egy megye sem foglalá utasításba, pedig a’ magyar törvények a’ küldők akaratából ’s nem a’ küldöttek önkényéből folynak. B. Országgyűlési közlemény. Pótlék a’január 3ki kerül. üléshez: Azon vezéreszmék , mellyek a’ kerületi választmányt a’ követválasztásról kivántató és előbbi számunkban közlött