Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-05-04 / 36. szám

nek a’ takarékosak kamataihoz annyira, hogy még a’ kezelési költségek is béven fen maradjanak. De hogy a’ takaréktár pénzei szaporodásáról némi fogalmunk legyen,tájékozásul lássuk, mit vár­hatunk egy olly takaréktártól, m­elly 15 ezer lélek­kel biró városban keletkezik ? 15000 illy városban van háznép —1——3000 a’ cselé­deket ide nem értve. Ha a’ takaréktár jótékonysága felől a'nép illően van értesítve, túlzás nélkül felte­hető, hogy évenkint minden család ahoz 10 fttal já­rulni fog, ez teszen egy év alatt 3000.10-30000 ft ’s igy 3 — 4 év alatt annak alapja leend­ő=100,000f. Ettől ha a’takarékosak kapnak 4%­kam­at.­­/= 0,04 A’ tőke forgattatik 6^ kamattal . . £=0,06 A’kezelési évi költség 1000 f. . . e=1000 Részvényesek tőkéje 20,000 f. ennek ka­matja 6^tel.......................= 1200f. A’ takarékosak kamatja 100,000X0,04 =4000f. ’s így az évi költség 1000+1200 +4000,k=6200f. Föltévén hogy a’takaréktár törlesztési fölté­telekre ’s életbiztosítási vagy ápoló-tőkék ’s évi be­tételekre is intézi munkálkodását, ekkor a’ részvé­nyesek 20,000 ft. tőkéjének csak fele leszen hever­­tetendő, sőt ha az itt 10,000 ftnyi kölcsönt veszén fel bár magasb kamatra, akkor a’ 10.000 frtnyi rész­vénytőkét is kiadhatja kamatra, ’s legföljebb csak egy procentet veszt, vagy utalványt ad 10,000 ftig a’rögtön kívánt fizetések fedözésére ’s igy a’ gyü­mölcsöző pénzalap­oik évben , midőn már a’pénztár alakulva leszen A’részvényesek fele tőkéje . . . ~ 10,000 A’takarékosak betett pénze . . . ~100,000 Minthogy a’ betett pénznek 'A évig ka­matja nem jár, 110000 ftnak % évi kamatja 6-tel............................— 3,300 egész tőke a~ 113,300 vegyünk 10 évet, leszen '/* évenkint kamatozva 10 év múlva a’pénztár*) KV(,+ ^),01[ 113,300 6200 "1 6200 62001 0,06 J 0,06 121,334f.21p. A’részvényesek 10,000ftja ben hever lOOOOf. —p. A’ takaréktár egész értékeld 1334f.21p. Most már a’ részvényeseket ki lehet fizetni ............................g ^ 20000f. — p. Marad a’ pénztárban 111334f.21p. íme mit sem fölöslegezve 10 év múlva a’ részvénye­sek pénzeire szükség nincsen, pedig a’ részvénye­seket 6^ kamatban részesítettük , a’ takarékosakat pedig 4^ben. Úgy ám , de ha nincs 100,000ft beté­ve a’takarékosak által? — ha nincs ennyi, nem is kell 3300 kamatot fizetni, sőt ekkora’ részvényesek 10,000 ftját sem szükség mind hevertetni ; mit kell­jen azonban minden lépten majd tenni, azt az okos igazgatóság tapintata elhatározza. Különösen a’ ta­­karéktárszintúgy mint bármelly keletkező jegybank serdülőkorában nem bocsátkozhatik földbirtokosok­kal viszonyba , csak im ezektől várhatja üdülését: 1) kereskedői váltók leszámítolásiból Olisconto); 2) é­­letbiztosítási tőkéket fogadhat el; 3) statuskötelez­vényeket vásárolhat ; 4) ezüst és arany zálogokra kölcsönözhet,mellyekből a’ kiadott pénz ismét hamar viszszakerül a’pénztárba.Ellenben földbirtokra még nem adhat, sem kereskedőknek folytonos számve­tésre (48orfcryftffe auf laufen­be­­Remi­mig gegen auf­itellmonine Diemoffen auf beit­graft) 5) Letéti pénzt (Depositum) vehet csekély fizetésért őrizet alá. E­­zekböl a’ pénz vagy hamar viszszatér a’ pénztárba, vagy töröb évi kamat nem jár ’s igy a’ szükséges fi­zetésekre fentarthatók, mig a’ pénztár annyira meg­­erősül, hogy nevezetes öszvege lévén annak fejé­ben summás utalványokat bocsáthat ki. De mikor jó el azon boldog idő , m­ellyben a’pénztár munkálkodá­­siban kijebb terjeszkedhetik, földbirtokosoknak köl­csönözhet , kereskedőknek előlegezhet, ezeknek is felszámitolhat, kiszámitolhat és beszámitolhat; mi­kor szállíthatja lejebb a’ kamatokat a’ kölcsönvevők hasznára, mikor discontirozhat alacsonyabb kamat­tal a’ kereskedés emelésére ? — Errül a’ közelebb számban. Poltm­rgyel gyülés. Azon indítvány követ­keztében , mellyet Ny. P. főjegyző múlt gyűlésen tan aziránt, hogy mielőtt a’ megye tisztviselő karauj választás alá esnék, jelentést ’s illetőleg számadást nyújtson be mindenik tisztviselő hivatalos ügyeinek mibenlétéről — május első napjaira számoltató gyű­lés határoztaték, melly egyszersmind ki’s betáblá­­zási gyűlésül is fogna szolgálni. A’közes tisztujitás iránt egyik t.biró aggodalomteljes nyilatkozást hal­latott, mondván, miként a’ tapasztalható mozgalmak ’s készületekből ítélve könnyen rendzavartatás vagy épen kicsapongástól lehetne tartani ’s azért czélsze­­rű­ lenne alkalmas szabályok ’s rendelkezések által minden történhető zavargásnak elejét venni; névsze­­rint pedig javaslá a’ pártfelekezeteknek szavazás­kor külön zászlók alatti becsődíttetését — ezen zász­lók félretételével —megelőzni’s gátolni, mivel úgy­mond a’ nemesség tulajdonképeni zászlója a’ megyei band.zászló;s azonban ő maga kijelenté,miként a’czél­­szerű­ rendelkezések hasonló alkalomkor ezelőtt sem hi­ányzanak, ’s most is, mennyire a’ választások ó­ hajtott végbemenetele kívánja —erre nézve gondos­kodva van; egyébiránt örömest vallja meg a’ magos elnök, miszerint 25 évi tapasztalás és 8 év óta sza­kadatlanul viselt helytartói hivataloskodása közben elég alkalma volt meggyőződnie a’ felöl, hogy Pest­megyében tisztujitáskor ollyatén zavargásoktól, mellyek a’nemesi szabadságot veszélyeztetnék, egyáltaljában nincs mit tartani. E’ nyilatkozatért K. L. a’ RR. nevében köszönetet szavazott, mi hangos ,éljen* kiáltásokkal fogadtaték. — Másod alispán ur azon jelentése után,mihez képest a’ pénztárak, ki­véve a’ hadit, már mind egyig lepecsételtetvék — fen­­sőbb helyről érkezett intézvények tárgyaltattak. Ráczkeve m.város és B. helység­ folyamodtak a’ me­gyéhez annak következtében, hogy az uardalom bi­zonyos legelőrésznek, melly előbb közlegelőül hasz­­náltaték, magát kizárólagos birtokába ’s használá­sába helyzé; az illető szakiró rövid utón megvizsgál­ván a’ dolgot, olly ítéletet hozott, mihez képest az urod. részéről via facti történt elfoglalás érvényte­lennek lan nyilványítva, ’s miután a’ község által czélba vett viszszafoglaláskor ellenállás tapasztal­­taték,a’ megyétől hatalomkal kéretett, e’ közben fen­­sőbb helyről érkezett intézvény, melly a’ dolog sta­­tusquo-ját meghagyatni kívánja. Ez esetben legin­kább az vezeték neheztelőség, hogy olly uradalom részéről származott az érintett erőszakos birtokfog­lalás, melly egyrészt elég eszközökkel bir úrbéri pör­­kezdés­es folytatásra, más részről meg épen nincs olly szorult állapotban, miszerint bizonyos darab föld rögtöni elfoglaltatása által a’ közcsendet háborítni, ’s a’lakosok nyugalmát fölzavarni volna kénytelen. Végre abban öszpontosultak a’ vélemények, hogy a’ szolgabirói eljárás küldöttség által újra vizsgálat alá vétessék,’s azon esetre, ha a’ szabiróilag hozott íté­let helyes, őfölsége eziránt fölirás utján értesíttes­­sék; egyúttal hagyassék meg a’ küldöttségnek, hogy a’ feleket egyezkedésre bírni­­igyekezzék; mi csakugyan határzatba is ment. Olvastatott jelentése azon választványnak, melly az adószedői hivatalért folyamodók érték-ki­mutatási okiratit vizsgálta meg e’ jelentésből kitet­szett, miként — egyet kivéve — valamennyi folya­modó ki bírja mutatni azon értéköszszeget, melly az illető fő vagy aladószedői hivatalra nézve biztosíté­kul kívántatik: ezen okiratok Nádor ö fönsége mint megyénk főispánja elibe fognak terjesztetni. Olvas­­taték most a’ fenséges nádor azon levele, mellyben sajnálattal értesíti a’ Réket, hogy gyengélkedő e­­gészségi állapotánál fogvást jelen nem lehet azon alkalomkor, midőn a’ nemesség legszebb sza­badságát (a’ levél saját szavai) gyakorolja ’s tu­datja, hogy a’ tisztújitás alkalmakor elnökséggel fő­­ispáni helytartó ur van fölruháztatva ’s bízik a’ Rzek bölcs belátásában,hogy pártoskodás és erőszak által ez ünnepélyt megzavartatni nem hagyják. A’tisztviselők —­ mint gyűlésileg meghatároz­va volt — az iktatói hivatalnak adák át számadásai­kat ’s iktató ur által tett jelentés nyomán kiviláglott, miszerint az illetők egyáltal­án siettek minél ponto­sabban eljárni ezen tartozásukban; ’s ha vannak is, mikre nézve részletesb ’s kimerítőbb adatok óhajt­hatók, ezeknél nem az illető tisztviselő eljárása ha­nem azon körülmény, miszerint némelly ügy még be­­végzetlen vagy függőben levő — okozáa’ végszám­tét elmaradását. Ha elgondoljuk, mennyi nehézség fordulhat elő, midőn 3 évi hivataloskodás után kiki visszatért ad lares patrios a’ nélkül hogy sokat gon­doskodott volna a­ hátra hagyandó irományok ren­dezgetésivel, lehetlen szívből nem örvendenünk ez üdvös intézkedésen, melly megnyugtatólag hat a’ hű hivatalnokra, midőn t. i. a’ hivatal terheit letéve ma­gánykörébe viszszatér; könnyít az uj tisztviselő hely­zetén is ’s annak mintegy irányt mutat, mellyhez cse­lekvését szabnia kelljen ’s így uj biztosítékul szol­gál arra nézve, hogy Pest megye, melly közjogi kér­déseket ’s a’ nemzet főbb teendőit illetőleg — min­dig az elsők között állott — lassan ugyan de annál biztosabban kezdi meg a’ benső rendezettség nagy és terhes munkáját.Másnap jegyzőkön­yrv-hitelesités­­kor örömmel hallottuk volt első alispán ur helyt, ta­nácsos D. S. U­nsága érdemeit olly czélból örökít­­tetni, hogy a'jövendőség is lássa, mi fáradhatlan buz­galommal igyekezett az hoszszas hivataloskodása bám­elly ágában a’ megye és haza javát — erejéhez képest előmozdítani; egyszersmind kifejezők a­ RR. azon reményüket, miszerint hiszik, hogy ő nsága e­­zentúl is tagtársként fogja magát tekinteni ’s illye­­nül tekintetni az őt szeretve tisztelő RRek által. Tolnamegyei közgyűlés. Ak­előtt e’ köz­­gyűlésrül­ tudósításhoz fognék, engedje meg azt. olvasó , hogy röviden dióhéjba foglalva jellemezzem e’ megyét általányosan ; így könnyebb felfogásunk lesz a’ tanácskozások ’s végzések eredményiről. — Tolnamegye ha jelenleg dicséretes egyetértésben van is ’s a’szem­élyeskedés szőnyegre alig kerül, vé­leményben két részre ágazik el: szabadelvűek’s fon­tolva haladókra. Az előbbiek fölkarolván a’ kor esz­méit ,azokat honosítani akarják, ez után nem reméll­­vén egyedül a’ haza egykori föl virágzását, a’ nélkül azonban, hogy a’ vélemény szabadságát tisztelni ne tudnák’s ha néha túlzás történik,ezt inkább az inger­lékeny ifjabb kedélyek mint a’ dolog erőszakositá­­sának vélem tulajdoníthatni. A’koreszmék sürgeté­se ’s életbeléptetése árt­a inkább, mint használ ho­nunknak, mint egyes vélemény eldönteni nem akar­hatom; de meggyőződésem­ szerint az okszerű’s tör­vényszerű újításokért anathemát nem kiálthatok az illetőkre,sőt ez legjobb ’s hatályosabb gyógyszere a’ tespedésnek melly a’jót sokszor már csirában fojtja el. ’S e’véleménypárt olly tisztes egyedeket számlál , kiknek tiszta lelkületűt kétségbe vonni, kárhozta­­tandó gyanuskodás.De nem kevésb tiszteletet igényel­nek a’ conservativek, mennyire én ismerem, ők sem ellenei a’ reformnak , csakhogy ezt az időre bízzák tevékenység mellett, mit a’nyilatkozatok nyomán állíthatni; ’s minthogy a’ kormány iránt teljes biza­lommal viseltetnek, annak rendeleteiben híven osz­toznak feltevén, hogy a’ kormányban elég igazság­szeretet van’s kegyelet a’törvények szentsége iránt, nem foghatván amaz ollyast e’ honra eretetni, mi a’ nemz. m­unicipalis jogaival ellenkeznék.E’vélemény­­ben az egyházi rend tisztes tagjai is osztoznak. A’ kép kiegészítéséhez szükséges megemlítenem, hogy első alispán urbane’ megye olly jeles elnököt tisz­tel, ki a’ kedélyek fölhevít­ésének irányt képes adni ’s finom tapintattal mind a’ két rész várakozásának megfelelni.Ezen előzvény után térjünk a’gyűlés ne­ves!) részleteire. Tavaszhe­ten vette a’ gyűlés kezdetét elnök alispán általi rövid megnyitásban , hol a’ teendők megérintettek. Első P. M. tbiró lépett föl egy több pontra ugró indítvánnyal, mellynek első pontja a’ kormánynak a' kinevezések iránti eljárását tárgyal­ván , a’ legújabb változásokat aggodalommal nézi , mert főispánok mozdittatnak el fényes állásukról olly megyékben is , hol azok köztisztelet- és szeretetben véleménykülönbség nélkül részesültek , ’s e’ fölötti aggodalmát a’ számosan kinevezett főispáni helyet­tes csak növeli. Ez eljárás a’ municipalis jogokkal meg nem egyeztethető, sőt félhetni egy a’ mosta­ninál különböző kormányzási rendszer-megállapitás­­tól; a) felszólitja azért a’ Béket ezt jól megfontol­ván veszélyes hatása miatt, óvás melletti m­eggát­­lását kéri. b) A' másik pont a’praesidialisokat illet­vén, tegye a’ megye kötelességül az alispánnak a­­zokról a’ megyét időnként gyülésileg tudósítani. c) A’ megyei pecsét az első alispánon kivű­l kizárólag mást nem illetvén, tőle azt resignatio nélkül semmi hatalom el ne vehesse. Az indítványt tárgyalás alá vette másod alis­pán , ki nyilványitván hogy ő sem ellensége az újí­tásoknak , óhajtja, hogy általa minél kevesebb visz­­szaélés eszközöltessék a’megyében;de hogy a’kor­mány eljárása törvényellenes,épen nem látja’s fölös­legnek hiszi az e’ feletti aggodalmat, sőt a’ kor­mány eljárásában teljesen megnyugszik, minthogy e­ részben visszaélések ’s bizonyos említett kormány részérőli fizetésekről tudomása nincs és azért az in­dítványt nem pártolja. Utána P. I. adá elő nézeteit a’ legszebb logikai rendben ’s az indítványt ollykép akará módosíttatni. 313

Next