Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-05-04 / 36. szám
nek a’ takarékosak kamataihoz annyira, hogy még a’ kezelési költségek is béven fen maradjanak. De hogy a’ takaréktár pénzei szaporodásáról némi fogalmunk legyen,tájékozásul lássuk, mit várhatunk egy olly takaréktártól, melly 15 ezer lélekkel biró városban keletkezik ? 15000 illy városban van háznép —1——3000 a’ cselédeket ide nem értve. Ha a’ takaréktár jótékonysága felől a'nép illően van értesítve, túlzás nélkül feltehető, hogy évenkint minden család ahoz 10 fttal járulni fog, ez teszen egy év alatt 3000.10-30000 ft ’s igy 3 — 4 év alatt annak alapja leendő=100,000f. Ettől ha a’takarékosak kapnak 4%kamat./= 0,04 A’ tőke forgattatik 6^ kamattal . . £=0,06 A’kezelési évi költség 1000 f. . . e=1000 Részvényesek tőkéje 20,000 f. ennek kamatja 6^tel.......................= 1200f. A’ takarékosak kamatja 100,000X0,04 =4000f. ’s így az évi költség 1000+1200 +4000,k=6200f. Föltévén hogy a’takaréktár törlesztési föltételekre ’s életbiztosítási vagy ápoló-tőkék ’s évi betételekre is intézi munkálkodását, ekkor a’ részvényesek 20,000 ft. tőkéjének csak fele leszen hevertetendő, sőt ha az itt 10,000 ftnyi kölcsönt veszén fel bár magasb kamatra, akkor a’ 10.000 frtnyi részvénytőkét is kiadhatja kamatra, ’s legföljebb csak egy procentet veszt, vagy utalványt ad 10,000 ftig a’rögtön kívánt fizetések fedözésére ’s igy a’ gyümölcsöző pénzalapoik évben , midőn már a’pénztár alakulva leszen A’részvényesek fele tőkéje . . . ~ 10,000 A’takarékosak betett pénze . . . ~100,000 Minthogy a’ betett pénznek 'A évig kamatja nem jár, 110000 ftnak % évi kamatja 6-tel............................— 3,300 egész tőke a~ 113,300 vegyünk 10 évet, leszen '/* évenkint kamatozva 10 év múlva a’pénztár*) KV(,+ ^),01[ 113,300 6200 "1 6200 62001 0,06 J 0,06 121,334f.21p. A’részvényesek 10,000ftja ben hever lOOOOf. —p. A’ takaréktár egész értékeld 1334f.21p. Most már a’ részvényeseket ki lehet fizetni ............................g ^ 20000f. — p. Marad a’ pénztárban 111334f.21p. íme mit sem fölöslegezve 10 év múlva a’ részvényesek pénzeire szükség nincsen, pedig a’ részvényeseket 6^ kamatban részesítettük , a’ takarékosakat pedig 4^ben. Úgy ám , de ha nincs 100,000ft betéve a’takarékosak által? — ha nincs ennyi, nem is kell 3300 kamatot fizetni, sőt ekkora’ részvényesek 10,000 ftját sem szükség mind hevertetni ; mit kelljen azonban minden lépten majd tenni, azt az okos igazgatóság tapintata elhatározza. Különösen a’ takaréktárszintúgy mint bármelly keletkező jegybank serdülőkorában nem bocsátkozhatik földbirtokosokkal viszonyba , csak im ezektől várhatja üdülését: 1) kereskedői váltók leszámítolásiból Olisconto); 2) életbiztosítási tőkéket fogadhat el; 3) statuskötelezvényeket vásárolhat ; 4) ezüst és arany zálogokra kölcsönözhet,mellyekből a’ kiadott pénz ismét hamar viszszakerül a’pénztárba.Ellenben földbirtokra még nem adhat, sem kereskedőknek folytonos számvetésre (48orfcryftffe auf laufenbeRemimig gegen aufitellmonine Diemoffen auf beitgraft) 5) Letéti pénzt (Depositum) vehet csekély fizetésért őrizet alá. Ezekböl a’ pénz vagy hamar viszszatér a’ pénztárba, vagy töröb évi kamat nem jár ’s igy a’ szükséges fizetésekre fentarthatók, mig a’ pénztár annyira megerősül, hogy nevezetes öszvege lévén annak fejében summás utalványokat bocsáthat ki. De mikor jó el azon boldog idő , mellyben a’pénztár munkálkodásiban kijebb terjeszkedhetik, földbirtokosoknak kölcsönözhet , kereskedőknek előlegezhet, ezeknek is felszámitolhat, kiszámitolhat és beszámitolhat; mikor szállíthatja lejebb a’ kamatokat a’ kölcsönvevők hasznára, mikor discontirozhat alacsonyabb kamattal a’ kereskedés emelésére ? — Errül a’ közelebb számban. Poltmrgyel gyülés. Azon indítvány következtében , mellyet Ny. P. főjegyző múlt gyűlésen tan aziránt, hogy mielőtt a’ megye tisztviselő karauj választás alá esnék, jelentést ’s illetőleg számadást nyújtson be mindenik tisztviselő hivatalos ügyeinek mibenlétéről — május első napjaira számoltató gyűlés határoztaték, melly egyszersmind ki’s betáblázási gyűlésül is fogna szolgálni. A’közes tisztujitás iránt egyik t.biró aggodalomteljes nyilatkozást hallatott, mondván, miként a’ tapasztalható mozgalmak ’s készületekből ítélve könnyen rendzavartatás vagy épen kicsapongástól lehetne tartani ’s azért czélszerű lenne alkalmas szabályok ’s rendelkezések által minden történhető zavargásnak elejét venni; névszerint pedig javaslá a’ pártfelekezeteknek szavazáskor külön zászlók alatti becsődíttetését — ezen zászlók félretételével —megelőzni’s gátolni, mivel úgymond a’ nemesség tulajdonképeni zászlója a’ megyei band.zászló;s azonban ő maga kijelenté,miként a’czélszerű rendelkezések hasonló alkalomkor ezelőtt sem hiányzanak, ’s most is, mennyire a’ választások ó hajtott végbemenetele kívánja —erre nézve gondoskodva van; egyébiránt örömest vallja meg a’ magos elnök, miszerint 25 évi tapasztalás és 8 év óta szakadatlanul viselt helytartói hivataloskodása közben elég alkalma volt meggyőződnie a’ felöl, hogy Pestmegyében tisztujitáskor ollyatén zavargásoktól, mellyek a’nemesi szabadságot veszélyeztetnék, egyáltaljában nincs mit tartani. E’ nyilatkozatért K. L. a’ RR. nevében köszönetet szavazott, mi hangos ,éljen* kiáltásokkal fogadtaték. — Másod alispán ur azon jelentése után,mihez képest a’ pénztárak, kivéve a’ hadit, már mind egyig lepecsételtetvék — fensőbb helyről érkezett intézvények tárgyaltattak. Ráczkeve m.város és B. helység folyamodtak a’ megyéhez annak következtében, hogy az uardalom bizonyos legelőrésznek, melly előbb közlegelőül használtaték, magát kizárólagos birtokába ’s használásába helyzé; az illető szakiró rövid utón megvizsgálván a’ dolgot, olly ítéletet hozott, mihez képest az urod. részéről via facti történt elfoglalás érvénytelennek lan nyilványítva, ’s miután a’ község által czélba vett viszszafoglaláskor ellenállás tapasztaltaték,a’ megyétől hatalomkal kéretett, e’ közben fensőbb helyről érkezett intézvény, melly a’ dolog statusquo-ját meghagyatni kívánja. Ez esetben leginkább az vezeték neheztelőség, hogy olly uradalom részéről származott az érintett erőszakos birtokfoglalás, melly egyrészt elég eszközökkel bir úrbéri pörkezdéses folytatásra, más részről meg épen nincs olly szorult állapotban, miszerint bizonyos darab föld rögtöni elfoglaltatása által a’ közcsendet háborítni, ’s a’lakosok nyugalmát fölzavarni volna kénytelen. Végre abban öszpontosultak a’ vélemények, hogy a’ szolgabirói eljárás küldöttség által újra vizsgálat alá vétessék,’s azon esetre, ha a’ szabiróilag hozott ítélet helyes, őfölsége eziránt fölirás utján értesíttessék; egyúttal hagyassék meg a’ küldöttségnek, hogy a’ feleket egyezkedésre bírniigyekezzék; mi csakugyan határzatba is ment. Olvastatott jelentése azon választványnak, melly az adószedői hivatalért folyamodók érték-kimutatási okiratit vizsgálta meg e’ jelentésből kitetszett, miként — egyet kivéve — valamennyi folyamodó ki bírja mutatni azon értéköszszeget, melly az illető fő vagy aladószedői hivatalra nézve biztosítékul kívántatik: ezen okiratok Nádor ö fönsége mint megyénk főispánja elibe fognak terjesztetni. Olvastaték most a’ fenséges nádor azon levele, mellyben sajnálattal értesíti a’ Réket, hogy gyengélkedő egészségi állapotánál fogvást jelen nem lehet azon alkalomkor, midőn a’ nemesség legszebb szabadságát (a’ levél saját szavai) gyakorolja ’s tudatja, hogy a’ tisztújitás alkalmakor elnökséggel főispáni helytartó ur van fölruháztatva ’s bízik a’ Rzek bölcs belátásában,hogy pártoskodás és erőszak által ez ünnepélyt megzavartatni nem hagyják. A’tisztviselők — mint gyűlésileg meghatározva volt — az iktatói hivatalnak adák át számadásaikat ’s iktató ur által tett jelentés nyomán kiviláglott, miszerint az illetők egyáltalán siettek minél pontosabban eljárni ezen tartozásukban; ’s ha vannak is, mikre nézve részletesb ’s kimerítőbb adatok óhajthatók, ezeknél nem az illető tisztviselő eljárása hanem azon körülmény, miszerint némelly ügy még bevégzetlen vagy függőben levő — okozáa’ végszámtét elmaradását. Ha elgondoljuk, mennyi nehézség fordulhat elő, midőn 3 évi hivataloskodás után kiki visszatért ad lares patrios a’ nélkül hogy sokat gondoskodott volna a hátra hagyandó irományok rendezgetésivel, lehetlen szívből nem örvendenünk ez üdvös intézkedésen, melly megnyugtatólag hat a’ hű hivatalnokra, midőn t. i. a’ hivatal terheit letéve magánykörébe viszszatér; könnyít az uj tisztviselő helyzetén is ’s annak mintegy irányt mutat, mellyhez cselekvését szabnia kelljen ’s így uj biztosítékul szolgál arra nézve, hogy Pest megye, melly közjogi kérdéseket ’s a’ nemzet főbb teendőit illetőleg — mindig az elsők között állott — lassan ugyan de annál biztosabban kezdi meg a’ benső rendezettség nagy és terhes munkáját.Másnap jegyzőkönyrv-hitelesitéskor örömmel hallottuk volt első alispán ur helyt, tanácsos D. S. Unsága érdemeit olly czélból örökíttetni, hogy a'jövendőség is lássa, mi fáradhatlan buzgalommal igyekezett az hoszszas hivataloskodása bámelly ágában a’ megye és haza javát — erejéhez képest előmozdítani; egyszersmind kifejezők a RR. azon reményüket, miszerint hiszik, hogy ő nsága ezentúl is tagtársként fogja magát tekinteni ’s illyenül tekintetni az őt szeretve tisztelő RRek által. Tolnamegyei közgyűlés. Akelőtt e’ közgyűlésrül tudósításhoz fognék, engedje meg azt. olvasó , hogy röviden dióhéjba foglalva jellemezzem e’ megyét általányosan ; így könnyebb felfogásunk lesz a’ tanácskozások ’s végzések eredményiről. — Tolnamegye ha jelenleg dicséretes egyetértésben van is ’s a’személyeskedés szőnyegre alig kerül, véleményben két részre ágazik el: szabadelvűek’s fontolva haladókra. Az előbbiek fölkarolván a’ kor eszméit ,azokat honosítani akarják, ez után nem reméllvén egyedül a’ haza egykori föl virágzását, a’ nélkül azonban, hogy a’ vélemény szabadságát tisztelni ne tudnák’s ha néha túlzás történik,ezt inkább az ingerlékeny ifjabb kedélyek mint a’ dolog erőszakositásának vélem tulajdoníthatni. A’koreszmék sürgetése ’s életbeléptetése árta inkább, mint használ honunknak, mint egyes vélemény eldönteni nem akarhatom; de meggyőződésem szerint az okszerű’s törvényszerű újításokért anathemát nem kiálthatok az illetőkre,sőt ez legjobb ’s hatályosabb gyógyszere a’ tespedésnek melly a’jót sokszor már csirában fojtja el. ’S e’véleménypárt olly tisztes egyedeket számlál , kiknek tiszta lelkületűt kétségbe vonni, kárhoztatandó gyanuskodás.De nem kevésb tiszteletet igényelnek a’ conservativek, mennyire én ismerem, ők sem ellenei a’ reformnak , csakhogy ezt az időre bízzák tevékenység mellett, mit a’nyilatkozatok nyomán állíthatni; ’s minthogy a’ kormány iránt teljes bizalommal viseltetnek, annak rendeleteiben híven osztoznak feltevén, hogy a’ kormányban elég igazságszeretet van’s kegyelet a’törvények szentsége iránt, nem foghatván amaz ollyast e’ honra eretetni, mi a’ nemz. municipalis jogaival ellenkeznék.E’véleményben az egyházi rend tisztes tagjai is osztoznak. A’ kép kiegészítéséhez szükséges megemlítenem, hogy első alispán urbane’ megye olly jeles elnököt tisztel, ki a’ kedélyek fölhevítésének irányt képes adni ’s finom tapintattal mind a’ két rész várakozásának megfelelni.Ezen előzvény után térjünk a’gyűlés neves!) részleteire. Tavaszheten vette a’ gyűlés kezdetét elnök alispán általi rövid megnyitásban , hol a’ teendők megérintettek. Első P. M. tbiró lépett föl egy több pontra ugró indítvánnyal, mellynek első pontja a’ kormánynak a' kinevezések iránti eljárását tárgyalván , a’ legújabb változásokat aggodalommal nézi , mert főispánok mozdittatnak el fényes állásukról olly megyékben is , hol azok köztisztelet- és szeretetben véleménykülönbség nélkül részesültek , ’s e’ fölötti aggodalmát a’ számosan kinevezett főispáni helyettes csak növeli. Ez eljárás a’ municipalis jogokkal meg nem egyeztethető, sőt félhetni egy a’ mostaninál különböző kormányzási rendszer-megállapitástól; a) felszólitja azért a’ Béket ezt jól megfontolván veszélyes hatása miatt, óvás melletti meggátlását kéri. b) A' másik pont a’praesidialisokat illetvén, tegye a’ megye kötelességül az alispánnak azokról a’ megyét időnként gyülésileg tudósítani. c) A’ megyei pecsét az első alispánon kivűl kizárólag mást nem illetvén, tőle azt resignatio nélkül semmi hatalom el ne vehesse. Az indítványt tárgyalás alá vette másod alispán , ki nyilványitván hogy ő sem ellensége az újításoknak , óhajtja, hogy általa minél kevesebb viszszaélés eszközöltessék a’megyében;de hogy a’kormány eljárása törvényellenes,épen nem látja’s fölöslegnek hiszi az e’ feletti aggodalmat, sőt a’ kormány eljárásában teljesen megnyugszik, minthogy e részben visszaélések ’s bizonyos említett kormány részérőli fizetésekről tudomása nincs és azért az indítványt nem pártolja. Utána P. I. adá elő nézeteit a’ legszebb logikai rendben ’s az indítványt ollykép akará módosíttatni. 313