Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)

1846-10-29 / 86. szám

516 irányulva. Hadd rakják mások az alapot, a’ falakat, emeljék az oszlopokat; ha ez megtörtént, senki sem olly ügyes a’ tetőrakásban, fülkediszitésben, vagy valamelly oszlop fejezet megerősítésében. Francziaországban árpolitikai munka ezen felosztása nép és fejdelem közt, bámulásra méltólag sikerült. A’ francziák több mint félszázadig foglalkoztak politico-socialis lakházuk alaplakásával. Nagy tisztogatás és tágítással kezdték azt, ’s az általok letett alap legmélyebb, legszilárdabb rétegén fenekült az anyaföldnek. Azóta falakat és oszlopokat is emeltek, szinte szilárdan ’s jól kiszámított viszonyokban. Saját értelemben szólva: a’francziák népjoga és szabadságai szilárdul megalapitvák, és pedig megalapitvák önkezök által. Ezen épületre megengedték Lajos Fülöpnek a’felépületet rakni—udvarát, uralkodóházát, pairjeit, ’s részint igazgatását. Mindezen dolgok virágzókká lőnek Francziaországban azon derék alap által, mellyen nyugosznak. De Lajos Fülöp mivel sem járult az épület alsó részéhez, sőt inkább gyöngité és sértegeté azt. Háborút viselt a’ helyhatósággal, nemzetőrséggel ’s juryval, minden elemével a’ népszabadságnak, mig és mennyiben csak tehette. Ha még élnek, az ő daczára élnek.— De Lajos Fülöp politikáját hazáján túl terjesztette. Akarna politikai épületeket külföldön is lakni, névszerint, daczára a’ franczia közmondásnak: „várakat Spanyolországban.“ Sem a’ havasok, sem a’ pyrennek, sem az óczeán nem tartóztatja őt fel. Itt azonban nem olly szerencsés. (Dehogy nem az, várjunk csak és megfogjuk látni) ’stb. Francxlapraiás. A’ király oct. 12. ’s 13kán st. Cloudból a’neuillyi palotába ’s tuileriákba rándult ki, hallomás szerint azon szépítéseket szemügyre veendő, miket mindkét helyütt menye fogadására tétet. Máris tudósítások érkeznek Bayonne, Pau ’s Bordeauxból előkészületekről azon ünnepélyekhez, miket nevezett városok az uj házaspár tiszteletére adandnak. A’ bordeauxi várostanács 55 ezer frankot ajánlott meg, miből 5 ezer frank a’ szegények számára fog jutni, ’s hihetőleg a’ többi város sem maradand e’ fényes példa mögött. Montpensier herczegnek arájávali első találkozása igen kedvező benyomást okozott reá. Mikint egy madridi lap írja, a’ herczeg életére tört egyed nem más, mint tébolyodott testvére don Francisco fiai rajzoktatójának; a’ szerencsétlent kórházba akarják tenni. Nyugati Algírban és pedig a’ marokkói birtokon igen nagy fejetlenség és zavar uralkodik. September elején egy, lizsdából a’ birodalom belsejébe vonult gazdag karavánt zsákmányoltak ki. Hasztalan kért ez segítséget az uzsdai bírótól. A’ rabló halasok (törzs neve) ’s társaik zsákmánya 50 ezer dollárra becsültetik; a’ fosztogatók között több lovas is volt Abdelkader csapataiból.—A’ medromahi bíró újabb bizonyságát adá francziák iránti hűségének, mert a’ városba nyugtalanságok indítása végett érkezett két küldönczöt elfogatott. Schweizból érkező tudósítások a’ miniszterségre kellemetlen benyomást okoznak. A’ kabinet Normanby lor- idot a’ szükséges értekezésre hivatá, közösen munkálandván vele e’nagy fontosságú kérdésben.A’lord azt válaszoló, mikép kész tüstint a’ kabinet meghívásának engedni, mihelyt Londonból utasításokat nyerend e’ tárgyban. Poroszország. Egy berlini levél oct. 13-áról következőleg ir: a’ hir ismét igen sokat szól egy alkotványról, mellyet meglepési modorban f. hó 15kén akarnak adni. Örömest hiszszük a’ mit óhajtunk, vagy tán még helyesebben önként mesélünk arról, miután vágyakodunk, mert a’ fölébresztett remény is egy eszköz a’ czélra. Alig lép tán a’megváltoztatott törvénykezési rendszer is annál kevésbbé pedig a’statusalkotvány életbe. A’ nyilvánosság szokatlan korlátolása mellett(csak 20 — 25 személy fogadtatik be) az inkább csak név szerint mint tettleg létezik. Mégis a’forma ezen lényeges megváltoztatását nagy jótékonyságul tekintjük, mi csakhamar élénk hatányosságot fog előidézni. — Vaspályák A’ jelenkor ezen fejezetét ismét sokszerűn tárgyalják. A’ legmagasb fokú forrongás látszik e’ nemben most uralkodni. Mint a’ szarvas, vagy félékeny zerge az üldözőnek fordul, midőn többé semmi menekülés, úgy állnak most a’ félékeny (fizetéstől remegő) részvényesek az igazgatóságok és szabályok irányában, mellyek a’ fizetéseket, mikkel a’részvényesek test és lelkűket lekötötték, könyörtelenül behajtják. Már az utólsó stádiumnál van a’dolog, — a’ részvényesek többé nem fizethetnek. Most megfordulnak,és szavakat mutatnak és nem akarnak. De egyszersmind látjuk a’mély tátongásu sebet, mellyet a’ hamis rendszabályok ’s elkésett segélykisérletek a’ legbelsőbb életen ütöttek. Palliativául a’ mai lapok legalább leírását közük az új bankjegyeknek, mik ike óta tapaszul a’sebre tétetendők. De tartunk tőle, ez utóbbi nagyobb már amannál, ’s hatályosb eszköz kívántatik a’ közkár helyrehozására.—Kastel-Lippstadt, Magdeburg, Wittenberge, Posen-Stargardt nem akarnak fizetni, legjobb, czáfolhatlan okoknál fogva! — Holnap a’ posen-stargardtiak ismét nácskozást tartanak. Az anhalti vonalra, melly igen virágzó vállalat ’s mellyre valamennyi érdekelt szívesen áldozandná mindenét, a’ novemberre egybehívott közgyűlés következtében kritikus állapot várakozik. És épen ezen vállalat ellen, melly a’legjobb folyamatnak örvendhetne, minden lehetséges akadályt gördítenek. Úgy látszik, mintha czéllapul volna kitűzve minden kigondolható gátnak (épen mint nálunk a’fiumei vasút) ’s a’részvényeseket erőszakkal akarnák tőle elriasztani. És mégis nem úgy áll a’ dolog, mert valamennyi gátrendszabály egyedül a’ tényállapot félig ismeréséből ’s azon egykedvűségből származik, melly olly hamar szokott azoknál keletkezni, kik magok mentesek a’ sarunyomástól. Talán ki sem sejditi a’ magasabb régiókban milly nagy elégületlenség ’s levertséget terjesztettek azon intézkedésekkel, mikből senki roszat, hanem mindenki jót reméllett—javát a’státus és vállalatnak, de tisztán látás és tudás szinte szigorú jogi postulatum , mire mindenki köteleztetik. Schweiz, Aare mellől October 11. Rövid elősejtelmek után Schweiz hirtelen legnagyobb nyugtalanságba, legnagyobb ingerültségbe esett. Főhely ’s egyéb kantoni küldöttek sietnek Genfbe személyes tanúságért a’dolgok helyzetéről; számosan czirkálnak az egész országban, a’ nyílványos sajtók éjjel nappal mozgásban vannak, jelentések ’s hadi tudósításokat nyomtatnak,’s hol csak valamelly gyorskocsi vagy levélposta Schweiz nyugoti részén megérkezik, már százan várakoznak ott a’kandiák seregéből, hallásául valami újnak, bátor ez kalauzok vagy a’ keresztül siető utazók szájából eredjen is. A’pártokat győzelmi hangokon diadalt kiáltani, vagy a’ dolgok váratlan fordulatán sopánkodni halljuk. E’ zűrzavarban egy rész a’szorongó conservativek méltó aggodalmát ’s a’ győztes szabadelvűek kiérdemlett örömét másik a’ status és vallásintézvények állása veszélyeztetését látja. A’ genfi kormány bukása minden esetre fontos esemény egész Schweizra nézve. Az uralkodó mozgalom jelleme nemcsak politikailag gyökeresdi, de szintolly hanem nagyobb mértékben társadalmi is. Basel oct. 12. Nálunk, mióta a’ genfi kormány lelépni kényszerült, furcsán folynak a’ dolgok. Szabadelvűek ’s conservativek egyhangúlag megegyeznek azon véleményben, miszerint itt vagy gyökeresdileg fognak a’ rendkívüli országgyűlés öszszehivatása mellett szavazni, vagy ha ez nem történik, a’basellandsthaftiak segedelmével kormányra jutandnak a’ gyökeresdiek. Előbbi valószínűtlen, másikra elegendő jelek mutatkoznak. Nevezetes a’ conservativek lanyhasága ezen, tetteket igénylő időben. Panaszkodnak és lármáznak, de nyíltan megvallják, hogy a’kormánynak nem szabad erőt kifejtenie, mert csak parányival bir ’s nem képes tartósan ellenszegülni. A’ baseli hírlap a’ genfi mozgalmat társadalminak bélyegezte, hogy a’közfigyelmet a’politikai tértől elvonja.Mindnyájan meg vagyunk győződve, mikép legkisebb fuvallatra vihar fog itt a’ státusban keletkezni,és számos conservativ örömest megvallja, hogy ez elvégre jobb volna mint az örökös aggodalomban maradás. Genf, oct. 12. A’ béke folyvást tart. Az én egymással szemközt állt pártok most közösen végzik az őrségi tisztet. Szorgalmasan igyekeznek a’ város és st. Gervais közt félbeszakadt közlekedést ismét viszszaálltani.Az előbbi státustanácsosok nagy része, néhány más személylyel, kik nem tartották tanácsosnak forradalom alatt a’ városban maradást, egy kis, kellemes fekvésű helyen tartózkodnak túl a’ savoyai határon. Egy része a’ lelépett státustanácsosoknak Wallis felé fordult. Waadtban elutasítói készültek őket azon esetre, ha a’hajó, mellyen voltak, ott kikötött volna. A’lázongás következtében okozott kár 6—800 ezer frankra terjed, mit részint az előbbi hatóságok tartoznak majd viselni. Berni levél szerint Ochsenbein kormánytanácsos od. 12-én adá be Genfbe küldetése felőli jelentését. Ő ott a’ rendet’s békét tökéletesen helyreállítva találta. Az emberek, urak, aszszonyok utczákon sétáltak, mintha mi sem történt volna. A’ halottak száma kormány részéről 6ra megy, a’sebesülteké és ugyan a’ tisztek közül 6, a’ közkatonákból 42re, azokat nem számítva, kik netán magányházakban ölettek meg, kiknek számát eddig elő nem tudják; a’ nép közül elveszett 3, megsebesült 5 ember. Luzern kanton nagytanácsa is rendkivüüleg öszszegyülvén, miután a’genfi eseményekről körülményes tudósítás adatott, ennek következtében a’nagytanács a’kormánytanácsot föltétlen hatalmazványnyal ruházta fel a’kanton biztosság ’s felsőség fentartására szükséges minden rendszabály hozatalára, ’s egyszersmind föltétlen hitelt nyitott számára a’ státuspénztárnál. 86 ik szám* Kilián György pesti kiadó könyvárusnál megjelentek, és minden más könyvárusnál kaphatók: Kisfaludy Kassics Ignácz Praxis Juridica Civilis, Stylare Juristarum Latino Hungaricum. Harmadik megbővitett és az újabb törvényekhez alkalmazott kiadás. Két kötet, borítékban 4 ft. 30 kr., vászonba kötve 4 ft 40 kr. p. p. Kilian és társánál Pesten váczi-utczai Parkfrieder-h. kapható Imádságok a’ protestáns keresztyének számára. Készítette és gyűjtötte Székács József t2rét. 382 lap, velinpapiroson, egy aczélmetszetü képpel fűzve 1 ft. 40 kr egészen vászonba kötve 1 ft. 22 kr.; bőrbe kötve aranyvágással és takkal 2 ft. 28 kr.; bársonyba kötve 5— 8 ftig pp. ________4—4 ÉRTESÍT 1846. Killián György pesti kiadó könyvárusnál megjelent, ’s 2 ft helyett 1 ft 30 kr pp* kapható Magános magyar törvény. Kérdések és feleletekben,előadá Acsádi Acsády Nándor. Harmadik kiadás az illető törvényczikkekkel bővítve, Srét, 1841. Kötve 1 fz. 20 kr. p. p. Gyári jelentés. A’ zajugróczi posztógyár igazgatóságának szerencséje van a’ tisztelt közönségnek tudjul adni, hogy mindennemű gyártványainak raktára Pesten színháztér Lepora-féléik sz. a. házban f. évi novemberjén megnyittatik,’s ezen időtől fogva , minden pesti vásáron nyitva álland, és a’ közönség eddig tanúsított bizalmának ezentúl is lehetőleg megfelelni törekedendik.—Kelt Zay-Ugróczon, 1846. évi octob. hó 12k én a’ zayugróczi posztógyár igazgatósága. 2—2 Hirdetés. Pesten Eggenberger József és fia könyvárusoknál, ’s általuk a’ hazábani minden könyvárusnál kapható, így Szegény gyermekeit könyve. Nádor ő cs. kir. föherczegsége félszázados hivatalkodása kedves emlékére. Irta Fekete János. Ára közönséges papíron ’s kötve 6 kr. volínen ’s kötve 24 kr. p.p. E’ könyvecskét , mellyből tek. Vasmegye lelkes karai és rendes folyó év sept. havában tartott közgyülésökben, szegény gyermekek közti kiosztásul, 600 példányt rendeltek meg— a’ főtisztelendő klérus, a’ tekintetes megyék, földes urak, iskolai elöljárók, tanító!? figyelmébe, pártfogásába ajánlani bátorkodunk. 2—3 Alólirt hivatalnak van szerencséje egész tisztelettel az első cs. kir. szab. gőzhajótársaság t. ez. részvényeseinek jelenteni, hogy a’ f. é. sept. 22. Bécsben tartott közgyűlésnek jegyzőkönyve ugyanott naponkint átvehető. Pesten, oct. 24.1846. A Dunagőzhajózási hivatal által. Két vízerőműi sajtó két tökélletesen jó állapotban lévő, ’s különösen Stearin gyertyagyártásra alkalmas Vízerőműi sajtó az ó-budai hajógyárban eladandó,’s hol naponként megszemlélhető. A. O.val jegyzett Írásbeli tudósításokra is adatik kimerítő felelet. Bővebb értesítést vehetni az igazgatóságnál Ó-Budán. — 1—3 Dunavizállás: Budán, oct. 16án: 5' 9" 6/;/ az 0 felett. Szerkeszti Helmeczy Mihály.—Nyomatik Trattner Károlyi betűivel, uri-utcza 453. szám.