Jelenkor, 1848. január-december (17. évfolyam, 1-104. szám)
1848-03-28 / 38. szám
PEST 38ik szám kedd martius 28k án Megjelenik minden héten négyszer: t. i. a’ Jelenkor vasárnap, kedden és csütörtökön; a’ Társalkodó pedig pénteken, mindegyik minden izben egyegy ivén. Előfizethetni helyben a’ szerkesztő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453dik sz. alatti Trattner-Károlyi ház első emeletében, egyebütt pedig minden királyi postahivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kívántató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik ’s pontosan és jutányosan közöltetik. FOGLALAT. Magyarország és Erdély. (Pest mart. 24-én országos intézkedés a’ nemzeti őrsereg alakításáról a’ pestmegyei csendbiztositó választványnak erre vonatkozó ellenészrevételeivel; törvény cikk a’ jászkun — hajdú — turopolyai, fiumei és buccati kerületekről, nemkülönben a’községi választások és színházakról, felirási javaslat a’lengyel és olasz politikai statusfoglyok szabadon bocsáttatásuk iránt. Hárs, Borsod és Baranyamegyei hírek ’sat.) Külföld. (Ausztria, Német- és Francziaország.) Értesítő: MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Pest, martius 24én 1848. A’ felizgatott kedélyek az orsz. küldöttségnek fővárosunkban részint megjelente, részint központi küldöttségünknek Pozsonybani fogadtatása következtében mármár nyugalomra készültek vonulni, midőn a’ sajtótörvényezikket tartalmazó 134ik számú országgyűlési röpirat közönségünk közt szétterjedvén, mint láng szél idejében a’ szalmás födelek közt perez alatt fellobbantá az egész tömeget.Tűz szikrázott a’ fiatal polgártársak szemeiből, kik nagyszerű munkájoknak illy silány gyümölcsét látták ’s gond és aggály az élteltek homlokán, kik a’ neveztük röpíven a’ gondolatszabadságára kimondott országgyűlési vészitéletet olvassák.— Illy hangulat és lélekháborgásban tartott a’ nagy tömeg f. hó 22 én délután három órakor a’szabadságtér felé, hol egy része megtelepedett, várva vagy sürgetve a’ rögtöni határozást azokról, kik fent a’városház gyűléstermében a’ Pozsonyból viszszaérkezett küldöttség jelentését fogadák. Ősi szokás szerint a’ diektiók kissé terjedelmesbek voltak,semmint a’nagy tömeg annak befejezését nyugottan bevárhatná,miért is a’ zaj, ’s készületei egy—eddig nálunk nem tapasztalt rendkívüli demonstratiónak perczről perczre nagyobbultak,melly akkor — midőn a’ teremben szóba hozatott a’ rendi sajtótörvény-czikkely’s annak elhamvasztása, már olly fokára lépett az ingerültségnek, millyet a’törvényszerző honatyáknak jó lenne látni, hogy tudhassák kik számára hoznak jelenleg törvényt.— E’ tömeg egy akarat, egy gondolattól áthatva a’ röpívet, mellyen az annyiszor említett sajtótörvény szavai valának nyomva, lángba veté ’s fáklyamáglyán égeté meg. Midőn a’ teremben ezen törvény módosítása eszközléséül Pozsonyba Pulszky Ferencznek mint gyors futárnak elküldetése mondatott ki, már akkor a’ keleti raj elégtételt von magának.— E’ demonstratió rendkivülisége annyira meglep bennünket, hogy azt mi, — bár hideg észszel épen nem helyeselhető,— sem nem helyeselhettük, sem nem kárhoztathattuk, ’s ez egyszer — ám mondassák felőlünk az, mi olly sokszor mondatott, alaposan , nem é : azt határozzák el mások, — hogy nézeteink kijelentésében határozatlanok vagyunk, mi ezt tettel fogjuk megczáfolni. Másnap 23 án délután 5 órakor az ellenzéki kör minden tagjai, hová most már tacite a’nép értetik, a’ museum előtti téren sereglettek öszsze központi gyülésre.A’ nép száma tömérdek ’s azon meggondolatlan feleselést kivéve, mi egy polgártárs által a’ működő választvány tagjai ellentételeit ’s maga a’ hallgató tömeg által rendre igazittatott, általában a’ sajtóügyben hozott legújabb törvényczikk volt az, melly kivétel nélkül mindenkit nyugtalanított. Központi népünk nevében ezen törvény módosításának eszközlésére— mint fönebb is érintém— Pulszky Ferencz rögtön Pozsonyba indult, ha eljárása sikerülene, figyelembe vévén a’ honatyák a’ központi nép méltányos és jogszerű kivonatát, melly már ezentúl nem csupán mint pesti, hanem mint központja az öszszes provinciális népségnek tekintendő, tehát mint ollyan, mellyben erő,tehetség és tekintély rejlik,akkor egy szép jövőnek szebb reményében bizhatunk,de ha megmaradnának a’ kimondott nézetek ’s a’ nép szava kihallgattatás helyett a’ szerkezetet fogalmazta jegyzőnek köszönet szavaztatik, akkor a’ főváros élénkülő mozgalmiban ne keresse annak senki okát, hogy a’nemzeti felelős minisztérium nem odajut érvényben, hova szépeknek vélt tervei vezetni igérkezének. Általában hibás azon vélemény, melly a’ forradalom valódi képét csak vérengzés és nyaktilóban szereti hinni, mi ezt nem forradalomnak, melly közönségesen a’ fenálló institutiók reformját szokja czélul kitűzni,hanem egyenesen a’társas élet bomladásának nézzük,melly az emberiséget természetes ősállapotába vezetheti viszsza. Vannak,kik a’ lefolyt pesti demonstratiókban is — mivel hála Istennek vér nem folyt — csak egy kis katonásdi hősködést néznek, mitől szerintük kár volt megszeppenni. E’hit ellenében elégnek tartjuk egyszerüleg Pest mai életére hivatkozni, ’s utána a’vidékekre, hol már ezzel rokonult organisált ideiglenes kormányok alakultak, mellyek a’rend fentartására ügyelnek’s mellyekhez a’nép minden idevágó bajában folyamodik,mert rendesen nem utasittatik el kielégítés nélkül.Ekép ezen választványok országos népszerűségben részesiltetnek, hatalmok folyvást nagyobbul, de mit azok csupán a’rend fentartására forditnak. E’népszerüséget tanácsos lenne respectálni még ollyanoknak is, kik tán azon fölülemelteknek hiszik magukat’s mit a’ népkivánat nyilatkoztat, vagy javasol, azt ne egyes tagjai véleményének,hanem a’nép szavaként venni, így járva el tisztünkben, sokra mehetünk, az országgyűlésnek ideiglenes végzeményit milliók fogják áldani a’ legkésőbb időkig. Az ország nyugalma, mellyre most főleg annyi nyitás közt olly kiváló szükség van, borostyán-ágakat termesztend a’férfiak számára, kik testvéreik szavát meghallgatva, olly nemes öntagadással dolgoztak a’ haza jóllétén függetlenségén. Ezen reményünk tán nem fogunk csalatkozni. A’ pestmegyei központi működő választvány naponként tart üléseket a’ sajtó- és nemzetőrségi törvényezikkek ellen, mint mellyek a’ nemzeti érdekeket vagy megdöntenék, vagy azokat elfogult básisuk miatt nem eléggé gyámolithatnák — nyilványos határzatban óvakodik, ’s óvását a’ nép ítéletére bocsátá. — Feszült várakozásban voltak nálunk az első nemzeti felelős minisztérium megalakulandása iránt is’s azért kellemes hatása volt azon tudósításnak, melly Deák Ferencz, és Kossuth Lajos urakról jelenté, miként illető tárczájokat a’ miniszterségben elfogadták. Valamint helyesléssel kisértetik —nem ugyan minden oldalról, mert hisz kivétel mindenütt van , de mégis a’ többség által Eszterházy Pál hgnek külügyi tárczakezelés végett a’minisztériumba lépte, Mészáros Lázár is mint szilárd jellemű magyar katona szívesen üdvözöltetik hadminiszterül. Azonban nem kissé nyugtalanitólag hatott annak hire,hogy az ausztriai kormánypénzügyünket nem szándékoznék önállólag a’ nemzeti kormánynak átengedni, hanem K. Kübeck vezetése alatt a’ két ország pénzügyeit továbbra is sógorsági kapcsolatban hagyni egy kalap alatt. — Mint mondám, ez kissé nyugtalanitólag hatott volna, ha ollyanok, kik néha a’ coulissák mögé is tekinthetnek,nem állítják, hogy legkegyelmesb királyunk mindazon tárczákat, mellyekre a’nemzeti minisztériumnak az ország javát eszközlő czéljai létesítésére szüksége van—átengedi önállólag, függetlenül. Ez aztán mindjárt másként hangzik ’s kíváncsiság csupán a’még hátralevő három tárcza betöltése iránt maradt fen. Financzminiszterre olly férfiú kell, kinek külföld előtt is hiteles neve van, ’stb. A’nemzetőrségi csapatok nagyobb részben már megalakultak, ’s kilencz nap óta a’ fővárosi bátorlét és rend fölött őrködnek; meg kell itt őszintén jegyeznünk, hogy ezen idő, ámbár mozgalmas napokat éltünk, egy tizedrészével sem találkozánk azon rendetlenségeknek, mellyek a’ hajdani rendszer szereplése idejekor egész a’ botrányig éreztettek. A’vidékeken szinte megtörténtek a’hullámzások, mindenütt a’ rend föntartásra ügyelő választványok alakíttattak, mellyek magokat a’ központtal közvetlen kapcsolatba tevén vállvetve működnek a’ nagy czél létesítésére, a’ nemzeti függetlenségre. — Már a’ moszkától sem félünk—mert nincs kedve hozzánk jőni, részint mert a’ Kárpátok igen magasak , részint mert a’ Duna igen mély, jobb is—mert a’ nemzetőrök puskáji csak isteni csudatétel által sülhetnének el.—Pestmegye 50 ezer fegyvert kér a’ nemzeti minisztériumtól nemzetőrei számára, ennek öszszes értéke,egyet csak 10 ftra véve, tenne fél millió pengő forintot. A’ nemzeti őrseregről előleg kijelentett határzata nyomán szinte egy külön törvényczikkben intézkedett az országgyűlés. Itt már inkább látható a’ méltányosság, ’s az hogy a’ haza atyjai a’ nemzet szabadságát—polgári biztos létét, és önállását szilárd alapokra kívánják fektetni, mik az idők viszontagságiról nem olly könnyen dönthetők meg. Ámbár e’ törvényezikkben is vannak ollyanok, mik egész bátorsággal kimaradhatnának. Például a’200 portos qualificatió. Arra, hogy valaki a’ hazát, annak személy- és vagyonbátorságát védje, elégnek tartjuk a’ tiszta jellemet ’s becsületes polgári állást.Minek ide szoros a qualiticatio?Hisz az az őrállás nem olly roppant mulatság ám, mint például a’ polgári egyéb jogok élvezete, az tetemes fáradságba kerül; ’s igy arra, hogy például valaki sötét esős éjen át a’ Józsefvárosi sáros utczákban nyakig ázottan ’s térdig sárzottan barangoljon, mint már mi néhányszor tevők , fölösleges követelés a’ 200 psrtos qualiticatio, mert ha ez megállapittatik, majd sokan fognak találtatni,kik p.o.jövedelmeiket csak 199 psrtra mondják be, ’s igy a’czél el leend tévesztve. Valamint el leend tévesztve az által is, ha—mint a’ javaslat mondja— mindenki köteleztetik magát a’ seregbe íratni; — mert hiszen köztudomású, hogy melly agarat bottal vernek nyúl után, annak fogtából kevés ember lakik jól. Hagynak a’ honszeretetre ’s tán többre megyünk. K. P. A’ személyes és vagyonbátorság, a’ közcsend és bel- béke biztosítása az ország polgárainak őrködésére bizatik; e’ tekintetből mig a’ legközelebb országgyűlés kimeritőleg rendelkeznék, a’ nemzeti őrsereg alakítására nézve következők határoztatnak : 1. §. Mindazon honlakosok, kik a’ jelen országgyűlésen hozott sajtótörvény által esküttszéki képességgel felruháztatvák *),húsz éves koruktól ötven éves korukig a’ nemzetőrseregbe beirandók, és fegyveres szolgálatot tenni tartoznak. — 2. §. A’ nemzetőrséget kir. városokban ’s rendezett tanácscsal ellátott községekben a’ helybeli hatóság, más helyekre nézve pedig az illető megyei vagy szabad kerületi törvényhatóságok szerkesztendik öszsze. 3. §. Az lső§. által nemzetőrségi szolgálatra kötelezetteken kívül az ország és kapcsolt részek minden nemesei, tehát a’hajdu, turopolyai és szentgáli nemesek is, kivévén, ha az 5ik és kik §§.reájok alkalmazhatók, a’ nemzetőrségbe magokat besoroztathatják.—4.§. A’nemzetőrségi fegyveres szolgálatra kötelezetteken kívül, az illető megyei, kerületi, városi vagy községi hatóságok a’nemzetőrségbe még más olly honpolgárokat is besorozhatnak, kiket az alkotványos rend fentartásában érdekletteknek ’s e’ kitüntetésre méltóknak ítélnek.— 5. §. A’ nemzetőrségből kirekesztetnek olly egyedek,kik rablás, lopás, csalás, vagy hitszegés miatt büntetve voltak. — 6. §. Olly egyedek, kik vérengzés miatt voltak büntetve, az őrseregbe csak akkor vétethetnek föl, ha három évi folytonos feddhetlen maguk viselete által bebizonyiták, hogy a’ közállománynak rend és békeszerető polgárai.—7.§. Olly egyedek, kik azoik’s illetőleg 6ikában emlitett vétségeket mint nemzeti erők követik el: az őrseregből az ellenök indítandó bünper befejezéséig ideiglenesen az illető törvényhatóság, vagy a’ helybeli elöljáróság által azonnal kitöröltetnek és tőlök a’ fegyver elvétetik. — 8. §. Azoknak öszszeirására, kik az lsőt. rendelete szerint, mint nemzetőrök, fegyvert fogni tartoznak, a’kormány rendeletének vétele után azonnal küldöttségeket fognak nevezni: megyékben, nem várva a’ közgyűlés tartását, a’ kisgyűlések; a’ Jászkun és Hajdú-kerületekben a’főkapitány; a’16 szepesi városban és a’turopolyai kerületben a’ kerületi gróf; fiumei és bukkari kerületben a’ tengermelléki kormányzó; szabad kir. városokban, és rendezett tanácscsal ellátott községekben a’ tanács.—9. §. Ezen küldöttségek a’ megyékben és szabad kerületekben az illető helybeli elöljárósággal egyetértőleg járnak el, és a’ körülményekhez képest a’ helybeli őrseregnek alakítását is eszközük.— 10. §. Az lső szakaszban említett egyedeknek szabadságára hagyatik lovas vagy gyalog szolgálatot vállalni; a’ gyalog seregben mindazáltal szolgálatot tenni kötelesek mindazok, kik a’ lovas sereghez nem soroztattak.—11. §. Tisztjeit kapitányig az őrsereg maga választja ’s mihelyest e’választások által az őrsereg alakítása megtörtént,megyékben, — az annak hatósága alatt álló rendezett tanácsú községekre nézve is — az alispán, sz. kir. városokban és szabad kerületekben pedig a’ főtisztviselő, a’honvédelmi miniszternek, úgy az őrsereg számára, mint szerkezetére ’s megválasztott tisztjeire nézve jelentést teszen, mire a’ kapitányságon felüli nemzetőrtiszteket a’ miniszter ajánlatára a’ nádor k. helytartó nevezendi ki. — 12.§. A’magyarországi nemzetőrség fővezérét hasonlóan a’ nádor királyi helytartó nevezendi. Horvátországban a’ fővezérség a’bánt ’s ennek nemlétében a’ nádor kir. helytartó által kinevezendő ideiglenes fővezérhelyettest, a’ magyar tengermelléken pedig a’kormányzót illeti. — 13. §. Az őrseregnek fegyverforgatásbani gyakorlására és ezen gyakorlások betanítására alkalmas katonai egyedekről az illető törvényhatóságok felszólítása következtében, a’ kormány gondoskodik.— 14. §. Azoknak,kik a’ szolgálathoz szükséges fegyvereket megszerezni nem képesek, fegyver a’ közállomány táraiból fog kiszolgáltatni. — 15. §. A’nemzetőrsereg minden tagjai a’ magyar rendes katonaság hasonló fokozatú tagjaival egyenlő rangunknak tekintendők, hisz azonban, mig csak helybeli szolgálatot tesznek,nem húznak, külső szolgálatuk idejére dijok a’rendes katonaságéhoz hasonló leszen,’s a’ törvényhatóságok házipénz *) Az isorban idézett sajtótörvény: A’ sajtóvétségek fölött nyilványosan esküttszék ítél, azon szabályok szerint, mellyek az 1843/41ki országgyűlésen kerületi választványilag kidolgozott munkában ,,a’bírói eljárásról“ foglaltatnak,melly javaslat egyedül a’ sajtóvétségekre nézve, ideiglenes törvény erejére emeltetik. Megjegyeztetvén 39ik §ára: „hogy esküttszéki képességre 200 forint évenkinti tiszta jövedelem kívántatik.“