Jelenkor, 1848. január-december (17. évfolyam, 1-104. szám)
1848-05-04 / 53. szám
PESTI ' SMT M' 1^1 J11& fj I K ' 53ik szám A 1848. ■ minden héten négyezer: t. 1. a’ Jelenkor vasárnap, kedden sütörtökön; a’ Társalkodó pedig pénteken, mindegyik minden ízben egyegy ivén. Előfizethetni helyben a’ szerkiadó tulajdonosnál úri tcza 453dik sz. alatti Trattner-Károlyi ház elsőeletében, egyebütt pedig minden királyi postahivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kivontató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik ’s pontosan és jutányosan közöltetik. FOGLALAT. Magyarország és Erdély. (Nevelést a’ népnek Miniszteri rendeletek, és kinevezések. Pestmegye közgyűlése. — Vidéki mozgalmak: Debreczen , Tolnamegye, Nagy- Kikinda, a’ bácskaság ’s egyéb vidékeken. Rövid nyilatkozat a’ megyei municipium érdekében. KülföldAnglia, Francziaország, Német, Orosz és Lengyelország. Értesít MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Pest május 3-án. A’ népet fölkeli világositni, —mert: A’ népnek szolgasága, erejének,’s ügyeinek nem tudatában tartá fel magát.— Ki ne tudná, — miként nemzet erős csak úgy lehet, ha minden pogára ismeri hazája ügyeit; viszont az absolutismus csak úgy erős, ha zsarnokságát és zsarolását a’ nép nem ismeri.— Nem ellentété: absolutismus, és a’ nemzet kebeléből emanált legjobbak kormánya?És ha ez igy van,nem világosé, mit kell tenni egy népies kormánynak,hogy olly erős legyen, mint az előtte ült absolutismusé volt? — Nem világos, hogy ha az absolutismus a’ nép tudatlanságában kereste hatalmát,a’ nemzeti kormány csak annak felvilágosításában találja azt. — Ez tagadhatatlan. — És mégis mióta széttörettek a’nép bilincsei, mi történt a’ nép fölvilágositására ? — Néhány ezer proclamátió nyomatott kemény sallangos stílusban, miből a’ nép értett valamit, vagy semmit. Három négy hétre utánna jut eszünkbe, hogy a’ tizenkét pontot magyarázni kellene,és minő eszközökkel?fotozgatás, táblabiróskodás! Privative egy valaki könyvet ir, tízesen árulja — kinek? annak ki könyvet vesz? ki hirlapokbul már úgy is megtanulta. — Mi jut ebből a’ népnek?— semmi. —És zárjuk ki az élet könyvét. Mártius tizenötödike után itt Pesten a’ tények tűzhelyén mi történt annyi proclamatió daczára ? — A’ polgárok öszeültek.Kérdezték: mi történik, miért történik ? .. — Egyik tudatlan világositá fel a’másikat. Azt akarják,mondá egyik, hogy az ifjúság rajtunk hatalmaskodjék, hogy a’ városháznál bennünket leszavazzon. És nem volt kormány, nem volt ember, ki fölvilágosítsa. De még ma is, midőn a’kormány itt van, a’ nép mindenhol az események, tények, és teendők tudatlanságában hagyatik, ’s csak jámbor lelkűknek köszönhetni,hogy a’békét még megtartják. Privát dologra bizni a’nép felvilágosítását,hanyagság.Ha kinek alkalma van a’ nép közt járni, tapasztalja, mint én is ,— miről panaszt minden felől hallhatni, mi a’ legsürgetőbb közszükség. — Egy faluba érkezvén a’ biró háza előtt csoportozva látván a helység lakosit, kérdém egy ismerőstől :Ana atyafi! hát örültök ügye a’ szabadságnak? . ,,Hej uram,dehogy örülünk,dehogy örülünk,inkább maradt volna a’régi, azt a’robotot csak leszolgáltam vóna, de most egyetlen egy fiam van, azt is katonának kell adni.—Nekem meg négy fiam van, aztán mind a’ négyet oda kell adni. Hát énöiég fejemre hogy tartom fel magamat?“ —■ — szólt egy ószember. —* így érti a’ nép a’ törvényt, és az új institutiókat. Egy más helységben szinte kérdezem : miről tanácskoznak a’ lakosok öszszecsoportozván a’ bírói lak körül. —,,Elküldöttünk két embert a’szomszéd helységbe,úgymond, hogy kérdezzék meg az öreg bírót, ő öreg ember, tud tanácsolni; mert itt azt mondják, hogy mivel szabadság van, hát a’ régi legelőnket viszszakapjuk, már most nem tudjuk, rá hajtsuk e marháinkat, vagy nem?“ — Egy harmadikban,hol nehányan bátrabbak voltak, elsőnap rá hajták az urasági legelőre marháikat. Az uraság tiltakozott, kinevelték. Másnap rá hajták a’ vetésekre;a’ földesurak hivaták a’ bírót hogy rendet tegyen, a’ biró befogatta a’ rendbontókat, és másnap fölgyújták épületeit, hol marhái, és egy husz éves fia benn égett. Fejér megyének nehány német falujában a’ törvények kihirdetése után azt mondá a’ nép, „tudjuk már mit akarnak az urak, elakarnak bennünket csábítani, ámítani, hogy majd adnak szabadságot, aztán Ferdinánd császárt le akarják tenni. És számtalan illy híreket olvasni a’ hírlapokban. A’népnek nincs egy pontja, hová ragaszkodjék,hamis prophétákkal környeztetik, vagy félénk lelkülete rémet képez magának a’ tárgyból, mellyet nem ismer. Ha a’ minisztériumnak kezében volna a’ nép morális tekintetből,és fölötte hatalmánál fogva törvényesen,ki volna ellene? Ha a’minisztérium olly morális öszszeköttetésben volna a’ néppel, hogy szavára mindannyi mindenre kész volna, akkor ismét egy szavába kerülend: mondani a’bécsi kormánynak azt, hogy 14 nap elteltével a’ nép fiait, kik külső országban katonáskodnak, szabadságot gyilkolnak, itthon akarja látni, máskép arról, mi aztán történik, senki sem felelős. És ezt mondhatná súllyal, hogy szava parancs legyen, és teljesedés. — De hol van az eszköz, mellyel morális erőt létrehozza? Állittassék egy népsajtó. Vagy nem, hadd kérdjük előbb, mi az az egyetemi nyomda annyi tőkeivel, ez ereivel? Avagy tán az egyetem ezentúl is alamizsna utján szándékoltatik fentartatni, mint az létrehozatott? Vagy nincs e nagyobb szüksége jelenleg az országnak, mint imádságos könyveket és bibliákat nyomatni? Vétessék elő az egyetemi nyomda, melly minden héten megjelenendő lapot fog nyomni, ennek szerkesztésére van ember, van egy polgár, egy népember, más szavakkal p ro- re ta rius, ki a’ nép nyelvének classicitásával bir, ki e téren egyetlen és utánozhatlan, ki a’ nép fia. Bízza meg a’kormány őt e’ lap szerkesztésével, illetőleg írásával. Itt a’fele a’ dolognak. A’posták bízassanak meg a’lapok pontos kézbesítésével. E’ lapok járjanak el minden helység jegyzőjéhez. A’ helység jegyzője vagy papja bizassék meg e’ lapok felolvasásával a’nép előtt, és azok hazafias magyarázatával.A’ helységben minden család főnöke, vagy helyettese köteleztessék a’ felolvasáson vasárnap délelőtt a’ mise előtt 8 órakor jelen lenni, hivattassék meg azon kívül minden értelmes ember,hogy tanuljanak barátkozást,testvériséget, egyetértést és legfőképen a’ dolgok miben létét, a hol buzdiltassanak becsületességre,munkásságra, hazaszeretetre, és egyéb most szükséges honpolgári erényekre. Ismerjék meg, hogy a’ kormány javaikat akarja, hogy mit kell tenni, és mivé kell tenni, hogy az öszszes haza nagy, erős, minden polgára ebben boldog legyen. A’ hol nincs népjegyző, oda a’ papok káplánjaikat küldjék ki, vagy rendeltessenek ki a’ szerzetesek, kik zárdáikban nagyobb részint a’ haza kárára henyélve élnek. Mert minden henye polgár kárára van a’ hazának, szászszorosan illyen időkben. És hol a’ nép nem magyar ajkú, jegyzőjének kell tudni magyarul, különben ez is kárára van a’hazának. Tehát szereztessék ollyan ember jegyző, pap, vagy szerzetesei magyarul is tud, és magyarázza aztán a’ nép nyelvén, de leginkább adassék utasítás a’ magyarázóknak, kötelességük mikénti eljárásában. És ennek következtében nyomassék a’ nép lap 20 ezer, ha kell 40 ezer példányban, ’s ha kell,százezerben. Ez egyúttal barom e tere lehet a’minisztérium hatalmának is. — Tizenkét gyors sajtó ellátja könnyen. Tizenkét gyorssajtó ma már nem prodigium. A’ cultus minisztert ennélfogva kéri a’polgár, ki ezt írja, olvasná és gondolná át az itt mondottakat, mert a’ hazán segíteni, ügyeit előmozdítani, eggyé hatalmassá tenni szent kötelesség. És erre a’ cultus miniszter kéretik sürgetőleg,mert az ő kezében van a’ morális erő,és a’ nevelés. Azon morális erő, melly ezer évig alvó népsziklákat tüzelő vulkánokká teve. Azon nevelés, melly az emberekben az isteni lángot a’ lelket ezer évekre elaltatá ; és azon nevelés, melly egy uj a’ régivel ellenkező irányban a’ népet mindenható istenséggé teendheti. Ezen erők a’ cultus miniszter kezében vannak. — Hivatalos értesítések a’ cultus-minisztertől. I. István nádor, Magyarország királyi helytartója, a’ közoktatási és cultus-miniszter előterjesztésére a’ karloviczi érseknek.—A’ görög nem egyesülteknek vallásbeli és iskolai ügyeik iránti intézkedési joga, az állodalom felügyelése mellett, biztosíttatván, e’ czélból az 1848 . 20. tczikk 8. Lábán az egyházi gyülekezet (congressus) egybehivása a’ kormánynak kötelességévé tétetett. Ennek teljesítéséül—az egyházi gyülekezet helyéül Karlovicz, határnapjául pedig f. évi májushónak a szertartás szerinti 15dik napja határoztatik.—Állodalmi biztosul temesi gróf és főispán Csernovits Péter ezennel kineveztetik.—Az egyházi gyülekezet tagjainak számát és a’ felekezet általi választatások arányát az idézett törvényczikkely meghatározván, a’ karloviczi érsek megbizatik,hogy szorosan a’törvény rendeletéhez ragaszkodva, a’ gyülekezet tagjainak a’ törvényes arányban leendő választására és a’ fölebb kitűzött határnapra egybehivására a’szükséges rendeléseket haladéktalanul tegye meg. —Budapest, april 26. 1848. István, nádor kir. helytartó s. k. B. Eötvös József s. k., vall. és közokt. miniszter. II. Körtevél a’protestáns egyházkerületekhez. Miután minden bevett vallásfelekezetek egyházi és iskolai szükségeinek fedezését az állodalom elvileg elvállalta, ’s ezen elvnek alkalmazásával és részletes törvényjavaslatnak készítésével a’miniszteriumot megbízta, az 1848:20. t.czikk 3. §-ának teljesítése végett a’protestáns hitfelekezettel, az egyházi és iskolai reformról tartandó értekezés helyéül Pestvárost, idejéül pedig f. évi augusztus lsejét jelölöm ki. —Ennek következtében bizodalommal hívom fel önöket, líraim, hogy addigran is az értekezlet tárgyait vitassák meg; adataikat készítsék elő, ’s az értekezletre annak idején küldjék el megbízottaikat olly számban, a’mint jónak és czélszerűnek tartják.—Tisztemnek és hazafias kötelességemnek érzéseivel várom önök küldötteit, kiket az ügynek mind szeretete, mind ismerete fog lelkesíteni, hogy a’ dolgokaj rendének megalakításában közremunkáljanak. Budapest, april 27. 1848.B. Eötvös József. III. Hivatalosan hirdettetik, hogy az alapítványi javak és tőkék’s minden idetartozó ügyek kezelései a’ közoktatási és cultus-miniszter kormányosztályához tartoznak. Budapest, april 28. 1848. B. Eötvös József: Hivatalos értesítések a’ pénzügyi minisztertől. I. Gyöngélkedésem miatt, orvosi rendeletnél fogva, egészségem helytállásáig hivatalos foglalatosságimtól el kelletvén vonulnom, az alatta’ pénzügyminisztérium köréhez tartozó azon rendeletek, amellyek törvényhatóságokhoz intézendők, Klauzál Gábor, kereskedelmi ügyminiszter úr által fognak aláíratni, a’ tárczámat illető más egyébnemű intézkedésekre pedig állodalmi titkár,Pulszky Ferenc dur van megbízva. Kelt Pesten, april 29én 1848. Pénzügyminiszter Kossuth Lajos. II. A’ sajtószabadságnak törvény általi biztosítása következtében, a’ censoroknak ezelőtt törvényellenesen viselt hivataluk megszűnvén, a’ miniszteri tanácsnak ápril 20kai határozata által fizetésűk is azonnal megszüntetett. Egyébiránt a’ tanulványi biztosság tagjai úgyis, mint a’ k. helytartótanács tanulványi osztályának személyzete lévén tekintetbe, ’s illy minőségbeni fizetésekre nézve a’törvény által biztosíttatván—hacsak más hivatalra nem alkalmaztatnak—fizetésüknek csupán felét tartják meg, másik fele censori minőséggökre számítva, szintúgy megszűnik. Hivatalos értesítések a’ pénzügyi minisztertől. I. Kinevezések. A’pénzügyi minisztériumban köv.kinevezések történtek. Státustitkár: Pulszky Ferencz. Miniszteri és státustitkári iroda: Titoknok: Stuller F. és Rákóczy J. Levéltárnok: Vörös A. Osztályok I. Só éspénztári osztályban osztályigazgató, státustitkári ranggal: Duschek Ferencz állodalmi tanácsnok. Igazgatói titoknokká, a’volt m. k. kincstártól Kállossy József alkalmaztatott. Tanácsosokká : Trifunácz P. volt kincst. tanácsnok alkalmaztatott; Láng Gy. temesi sófelügyelő kineveztetett. Törvénytudó segéd-tanácsnokká: Brunner J.; osztálytitoknokságra: Frenreisz M., Molnár J. és Hesz J. volt kincst. titoknokok alkalmaztattak. Osztály fogalmazókká: Gömöry Victor (tiszt.titokn.ranggal) Nagy Ign. és Gaal J. neveztettek. Főszámtisztekké: Trettina J. Weiszés Schraczenthaler J. alkalmaztattak. II. Állodalmi javak osztályában. Osztályigazgató: Ilkey S. Igazgatói fogalmazó: Csanády György. Az úrbéri rendezési szakban. Tanácsnok: Záborszky A. Törvénytudó segédtanácsnokok: Petrovics K. és Graefl J. Fogalmazó: Peláthy István. A’ bánság-aradi szakban. Tanácsnokká: Ghyczy M. kincst. tanácsnok alkalmaztatott. Titoknokká: Szerb Tivadar Arad városa főbírája; fogalmazóvá: Szilágyi F. kineveztettek. A’ bácsijavak szakában 2ik tanácsnokká: Csernyus Mannó volt kincstári tanácsnok alkalmaztatott. Titoknok: Thury István. Az ó-budai, felvidéki és tiszamelléki javak szakában. Tanácsnokká: Gál J. jelenleg temesmegyei főügyész. ■Fogalmazóvá: Szűcs L.