Jelenkor, 1848. január-december (17. évfolyam, 1-104. szám)

1848-05-16 / 58. szám

5 re"jelenik minden héten négyszer: t. i. a’ Jelenkor vasárnap, kedden és csütörtökön; n_ 1 a r s a 1 k o d ó pedig pénteken,, m­..?DJ... kés/tó ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453dik sz. alatti Trattner-Károlyi ház első emeletében, egyebütt pedig minden királyi posta--hivatalnál. Az ausz­tata példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle fürdetvény fölvétel Az ausztriai ik ’s vj vj • .......... "ivaui iíviy iH'ii a birodalomba vagy külföldi tartományokra kivált­­pontosan és jutányosan küzöltetik. FOGLALAT. Magyarország és Erdély. (Horvátországi és erdé­lyi izgatások a preparatisizms mellett. Miniszteri rendeletek , o vá s. irodalmi újdonságok.-- Vidéki mozgalmak: Hontii, J­urecz, Torna, N.Bánya, Debreczen, Szerém­ és J’ozsegából.) Külföld. (Franczia, Olasz, és Németország.) Értesíti­: MAGYARORSZÁG és ERDEI A. P e s I, május l 5ón. Horvátországi dolgainkkal még mindig nem vagyunk rendén, sőt kuruczabbul, mint eddig. Pedig Horvátországon keresztül vezet az út tengerpar­tunkhoz: azon át kell épitnünk fiumei vasutunkat, hogy a’ vi­lággal kereskedési ölelkezésbe jöhessünk. A’ bán rövid utón nyert hatalmát dictatorsággá emelé , ’s az illyrek lelkes örömmel, birka szelídséggel térdet,fejet hajtanak; mert csak a’ kan did­átor vezetendi őket az ígéret földére, az önkény vasvesszeje alá. Tényeket hozunk föl, mert ezekben korunk olly dús, hogy a’ táblabirói szóhalmazt bátran kerülhetjük.—Figyeljünk. Május lsején a’ zágrábi polgárság községi gyűlést tar­tott,mellyben azon helytartósági intézvény olvastatott föl,melly szerint Jellasich horvát bánná neveztetik. Zúgtak a’ zsiv­ók szűnni nemakarólag; majd gratulationális küldöttség nevez­tetik ki ő bánságához. Nyomban ezután olvastatott a’ báni kör­levél, mellyben a’hatóságok utasittatnak parancsokat a’ jövő tartománygyülésig senkitől el nem fogadni, mint kizáró­lag a’bántól’s ennek folytán azon helytartósági intézvény, mellyben István nádor főherczegnek Magyarország’s kapcsolt részeiben kir. hatalom adatik—félrevelletett, minthogy az illyrek utasítást és parancsot csak bány­októl fogadnak el. Ugyanazon napon délután a’ turmezei kerület hatósági személyzete a’ kerületi helyettes gr. Modich vezérlete alatt a’ bánnál megjelentek, midőn is az apró dictátor szemökre ve­té, hogy eddigi parancsainak nem engedelmeskedtek. Mire Modich válaszolá, miként Turmező csak a’királynak enge­­delmeskedik ’s a’ törvényes hatalomnak. Erre a’ bán: „nem csak a’ királynak, hanem nekem is engedelmeskedni fognak önök, ’sinté őket, ne engedjék a’ dolgot odáig menni, hogy fegyveres erővel kényszerittessenek a’ dictátori hatalom előtt térdet hajtani. E’hó 20án Zágráb megye közönsége közgyűlést tartand, mellyre a’ turmezeiek jogszerint megfognak jelenni. A’ lelkes kerületieknek hasonló föllépésük megbuktathatja a’ győzhet­­lennek kürtőit illyi pártot.A’városi csendbizottvány tehát ha­­tárzatot hozott, hogy a’ turmezeiek azon napra nem fognak a’ városba bocsáttatni.A’ Száva-hid egy része szót fog szedetni. Ezen igazságos eljárás az igazságos bán hatalmára tá­maszkodik ! ? A’bán a’ melléktartományok legvakbuzgóbb illyr pat­riótáit conferentiára hívta meg, mellyben a’ választási ’s kép­viseleti szabályok fognak kidolgoztatni ’s akkor majd a’tar­­tománygyűlés határnapja is meg fog alapittatni. Je­las­ich horvát bánná neveztetvén ki, midőn ren­deleteiben olly irányt von,mellyek a törvényekkel egyenes el­lentétben álltak, ’s mellyek a’ Magyarhonnén elszakadásra mulattak. Zágrábmegye első alispánja Sz­u­v­ic­h József egy levélben megtagadá néki az engedelmességet, ’s őt horvát bánnak el nem ismerő. E’ nyilatkozat a’ dictátort kissé meg­szeppentő ’s azért, hogy saját kezecskéivel ne legyen kényte­len a’ fűzből gesztenyét szedni, az alispáni levelet ábrándos környezői közt köztudomásuvá teve.Ezek fölizgaták a’fanatisált tömeget ’s fegyverre hívták a’ nemzetőrséget azon szín alatt, mintha a’ megtámadott alispánt védeni akarnák. Szuv­ich a’ kasinóban volt, hasmét fegyveres kísérettel a’ városházához vezettetett ’s onnét kigunyoltatva lakába hurczoltatott, hol e­­gész f.­hé­­keig fegyveres őrizet alatt tartatott, mig végre si­került a’megrögzött gonoszságnak a’ 65 éves agg hivatal­nokról őrültséget hitetni el ’s ennek nyomán a’ bán őt és hor­­vát-magyar pártját a’ megyei hivataltól, mellyre közbizalom által választattak, a’ törvények szentségének egyenes meg­­szeplősitésével megfosztá’ ’s önkényleg, mintha csak egy csapat bakancsossal lett volna dolga, e’ köv. ideiglenes tiszti­kart alakitá. Első alispán: Krály Sándor; 2ik: Kacskovics Fer.; 3ik: Bunyevácz József. Főj­e­gyz­ő: Zlatarovics Róbert. Fő­ügyész: Spisich Ferencz; központ főbíró: Rubido Antal; és igy tovább az utolsó eskük­ig.A’magyar horv. érzelmüek mind kihányattak ’s helyükre illyrek neveztettek ki, a’ megyei kö­zönség legcsekélyebb befolyása nélkül. Ezen botrányos báni eljárást a’ zágrábi német lap szé­pítni erőködvén, őt egyenesen az olly régtől óla várt tót messiásnak nevezi, ’s föl­ti minden fanatikus lúlot, és bigót illeet, hogy föltétlenül engedelmeskedjenek néki. Ő az úr, övé az ország, az erő és hatalom. Szláv és szláv csak egy betű különbséggel vál­toznak. Értelmük ugyanaz. Zágrábban a’ becsületes horvátoknak kasinójuk is volt, hol társalogni szoktak. Jelenleg a’főfő hatalomban nagy tá­­masztlelő illyrség odáig erőtette a’ dolgot, hogy e’ kasino május­okán bezáratott, ’s illyr színezetű zászló vonatott reá. A’ lény-csoportozatból ennyit mostanra helyszűke miatt is elégnek tartunk. Jozipovich főispánná lett Zágrábban, Hrabovszky pedig biztos. Legszerencsésebb választás, csak hogy ma­gyar táblabirói tempóra jó későn történt. Az illyr dolgok vér nélkül többé nem igazithatók rendre, és a’ minisztérium még se rendeztet mozdítható nemzeti őrséget. Azt mondják, nincs p­é­n­z­e. Ez nagy baj, kivált ol­­lyankor, midőn arra kiáltó szükség van. Azonban a’ körülmények rendkívüliek,’s ezek rendkí­vüli intézkedéseket sürgetnek. Az egyetem,fundus studiorum’stb. meglehetős összegű tőke pénzzel bírnak, vegye föl azt a’ miniszter­,’s a’ tövényes kamatokat űzesse a’státus. Ha a’ dolgok rendben lesznek e’ kölcsön normális állapotába vezethető viszsza. A’ polgár, ki e’ sorokat írja, muraközi születés, de van Varasdban is vagy három szilvafája, nem szeretné azokat az ellenségnek hagyni. Miként hagyhatná tehát az ország tenger­partját Horvátországnak, más szóval a’ muszka czárnak ? — Pedig ez könnyen megtörténhetik, ha Jozipovichnak főispáni oklevelén kívül egyéb fegyver nem adatik kezébe. J­e­­­a­s­­­c­h Bécsből támogattatik. Hrabovszky és Jozipovich­nak Pestről kell támogattatniok, különben szú­nyogok ökör ellen, testvéreit vonakodnék: bár honnan merültek, szárnyaltak e­­zen valótlan hírek, átkot mond a’ nemes székely nemzet ezen hir terjesztőire. Az Uzon helységből visszatért fegyveres csapat is csak azon hiedelemből vonult tűzhelyére vissza, hogy midőn a’ közhaza veszélyben van, nem annak védelmére használni, hanem külföldre vinni kívánják. A’neraes székely nemzetbű volt, az most is,és marad az idők végeig. Ő óvja magát, óvni fogja hazáját — igen minden testvéreit— bármellyik szögletében lakjék is, e’ kis honnak,óvni fogja egy utolsó csepp véréig izmos férfiúi karral,ha a’szükség, ha egész közhaza és szabad­­ság vagy egyesek java is kivánandja. A’nemes székely nemzet visszatorol minden róla balul elszárnyalt híreket. De sőt ezek­­ellenében, jelenleg indulandó is, egy erős csapatra—édes hona bel oltalmára — ’s kész az egész nemzet erejét, (ha női gondra’s oltalomra szorul is családi tűzhelye) föláldozni a’ haza és annak minden egyes tagjai nyugalma ’s boldogsága eszközlésére. Igenis­ nyíltan szól a’ nemes székely nemzet, mert lejárt a’ titok ideje —nyíltan szól arról —miről eddig hallgatott, mert nem volt szükség nyílt szavaira. Ő tehát ki­ állja jelenleg a’ haza biztosítására, hogy jó nyolczvanezer, kész hadi katonát kiállít oda, hol a’ haza boldogsága, nyugal­ma kívánja, ’s az ellen, ki botor lenne azt bántani. Ez a’ ne­messzékely nemzet párolás nyilatkozata’s ennek tettel is meg­felelni kész minden áron, mert a’ hű székely nemzet szereti ho­nát, szereti jó királyát, igen igazságos elöljáróit is, ’s ezekért vérét is kiontani kész, most és mind örökké. A’ nemes székely nemzet nevében, annak több hű fiaitól. Pest, május 14kén. Az erdélyi szászok mint erejének,’s méltóságának öntudatában levő, ’s a’ személyes szabadságban megérett(?) nép,mint ők magukat nevezik,a’ magyarországgali uniót le i­­g­á­z­á­s­nak fennen hirdetik.De kitalálták a’dolog nyitját, mert az illyen terrorsmus által kényszerűtétt unió távol sem mérköz­­hetik az ő magasztos eszméjükkel, mert ők uniót akarnak, nem azzal a’ separatistikus Maggyarországgal,a’ hanem dicső Ausztriával, melly iránt példátlan hűséget ők örökké bi­zonyítanak. — És ezen hűség érzetében kevély önérzettel nyújtják jobjukat a’szeretett Ausztriának.—’S jaj annak, mert hazaá­­rulónak hirdetik mindenhol, ki a’ magyarhoni uniót pártolni merészelné, mert ő nekik „Kaiserstaat“ kell, ők hívek, mint az ebek. Ők hivségökkel dicsősséget aratandnak. — Mi ez urak? Nem ellenforradalom­é?— És kinek a’ mü­­ve?Vagy ollyan föld­é a’ száz népnek kebele,hogy magától is megtermi a’ maszlagot és bolondgombát?— Nem jött é a’gonosz éjjel,és nem hinté é el a’ mérges magot, melly illy buján sarjadzik. —És kik azon gonoszok? de ki az az ember, ki előtt ez talány volna? — Nemde tudjátok, hogy ez szerelmesünk mire, szerel­mes ausztriai kormányé. — Ő szeret bennünket, csak nem tu­dom: jobban e, mint mi őket! Ő édesget bennünket,hogy a’ státus adósságba bele harapjunk, édesgető szerei pedig ezek: contrarevolutió a’ szászoknál —homloknál — ráczoknál, oláhoknál.—Elmondhatjuk mindannyinál, ismerjük mind ezt: szerelmesünk ez a’temüved. Háládatosak leszünk sírunkig. Megfizették a’ bért hajdani tróntartó szavainkért, mari­­amur pro rege nostro, megfizették azzal, hogy a’pragmatica sanctio megtételétől fogva annak létrehozatáig csak kétszáz és nehány esztendő kellett. Háladatosságot buzdítasz kebelünk­ben, ollyant, mint millyent te mutatál az urban.— És milly okos nép az a’szász alig járhat végére eszének az ember! —A’ majdsan életbejött unió közepén ő egy ma­ga álland,mint kutyaketrecz kiáradt Duna habjain hűséges la­kóival, hányatva vettetve a’ szabság hullámitól. Vagy az elsüllyedt absolutismus helyén keletkezett nép szabadság tengerén egy Sodom­a vagy Gomorka, a’ tenger­­szine fölé kinyúló torony csúcsa leendsz.— Varjútól ne várj rigó fütyülést, hanem nézzük mit beszélnek az okossab em­berek. — íme székely testvéreink nyilatkozata: Nyilatkozat. Fájdalommal értesült nemes nemze­tünk, azon kedvelten hirekről, hogy oltalmazni,védeni minden Rendelet. A’ belügyminiszter előterjesztésére rendelem , a’ mint következik: 1) főispánul Kőrös megyében: Zidarich Já­­n­os; főispánul Zágráb megyében: J­ozipo­vich Antal nevez­tetlek ki általam. 2) Jelen rendelet végrehajtásával a’ bel­ügyminiszter bizatik meg. Budapesten, april 1ván 1848. István, nádor ’s királyi helytartó. Belügyminiszter S­z­e­m­e­r­e Bertalan. líb­atollos értesítések az igazságügyi minisztériumtól. I. Körlevél a’ törvényhatóságok ’s törvényszé­­k­e­k­h­e­z. Az igazságügyi miniszter fölügyel az egész polgári törvény­kezésre, ide értve a’ sz. széki, bányászati ’s váltói bíróságokat is. — Felügyel a büntető törvénykezésre, börtönökre, közvádlókra ’s esküdtszékekre, az ügyvédi kar viszonyaira ’s hiteles helyekre. —Ugyanazért minden ezekre vonatkozó jelentések és folyamo­dások az igazságügyi miniszterhez intézendők. A’ királyi fiscussal ’s a’ királyi ügyek igazgatóságának e­­gész személyzetével csak annyiban leend érintkezésben az igaz­ságügyi minisztérium, a’mennyiben törvény szerint ném­elly bün­tető perekben a’ kir. fiscust illeti, mint közvádlót, a’ felperessé®, ’s e’ végre külön egyedek fognak, mint országos közvádlók, ki­jelöltetni,’s azoknak hivatalos eljárására az igazságügyi minisz­ter ügyelend fel.­Minden egyéb tárgyakban a’ kir. ügyek igaz­gatóságai pénzügyi miniszter alatt áll, ugyanazért olly folya­modások, mellyek a’ királyi fiscust más egyéb viszonyokra nézve tárgyazzák, nem az igazságügyi miniszterhez utasitandók. A’ kegyelmezés jogának gyakorlását ő fölsége magának fentartván, e’ tárgyakat az 1848. Illik törv. czikknek 241k §. sze­rint az ő fölsége személye mellé rendelt felelős magyar minisz­ter fogja kezelni, mind azon perek tehát, mellyek kegyelem ut­ján ő fölségéhez viendők , valamint szintén minden egyéb a’ ki­­r­ályi kegyelmezés köréhez tartozó magány - folyamodások is e­­gyenesen Bécsbe, az ő felsége személye mellett levő magyar fe­lelős miniszterhez lesznek küldendők. A’ már folyamatban levő, vagy még ezután folyamatba t­endő úrbéri perek, az 1848ik évi 10. tezikk szerint, a’ megyei törvényszéktől ezentúl a’kir. táblára lévén fölviendők , minden efféle perek, midőn fölebbvitetnek, az illető törvényhatóságok által egyenesen a’kir. táblához küldessenek !-4. Minthogy azon­ban az igazságügy miniszterének köréhez tartozik e’ részben is az igazság gyors és rendes kiszolgáltatására felügyelni, minden olly folyamodások, mellyek valamelly úrbéri pernek helytelen késleltetését illetik, vagy a’törvény­ szabta ainak elmellőzéséből származott panaszokat tárgyaznak, az igazság miniszteréhez a­­dandók. Csődületi határnapok­at, kötelezvényeknek, váltóknak’s más okiratoknak megsemmisítését az igazságügyi miniszter hir­­detteti ki. — Az határoz a’ korengedvények megadása fölött, ’s az tárgyalja a’ protestánsoknak a’ házassági akadályoktól­ föl­mentése iránti kérelmeit minden olly esetekben, mellyek ekko­ri­g a’ m.udv. kan ez­ell ária elébe tartoztak; az ügyel tol a’ hon­polgároknak idegenekkeli jogviszonyait tárgyazó ügyekre. — Minden ezekre vonatkozó folyamodások tehát, akár törvényha­tóságok útján, akár egyenesen és közvetlenül, ide terjesztendők. A’ politikai bíráskodást, mellyet eddig törvény szerint a’ma­­gyar udv. kancellária gyakorlóit, ezentúl a’ törvény további ren­delkezéséig, az igazságügyi miniszter gyakorolja. Ugyanazért a’ sommás viszszahelyeztetési perekben a’ felebbviteli bíráskodás, minden, akár polgári, akár büntető törvénykezésen elkövetett formahibák iránti folyamodások elintézése, valamint szinte ekko­

Next