Jóbarát, 1969 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1969-01-02 / 1. szám

Levél érkezett szerkesztősé­günkbe, melyben a 6. községbeli hatodikosok az osztályukban tör­tént felháborító esetről számol­nak be. Két tanuló olyan csúnyán összeverekedett osztálytársai sze­me láttára, hogy egyiküket orvosi kezelésben kellett részesíteni. Az ügy súlyosságát csak fokozza, hogy mindkét szereplője pionír volt. A levélben az osztály minden tagja határozottan elítélte N. Fe­rencet és K. Miklóst, akik tettük­kel szégyent hoztak osztagukra. Azon a bizonyos napon Mik­lós nem tudott felelni számtanó­rán egy kérdésre, s ekkor valaki a hátul­só padból előresúgta: Tök­fej! Ferinek tetszett a megszó­lítás, s sziszegve folytatta: Tök — fej, tök — fej... Barátja és pad­társa, Miklós, először nem törő­dött vele, szünetben figyelmez­tetően oldalba bökte Ferit: — Fejezd már be, te! Mert, ha nem... Mindenki tudta Miklósról, hogy hirtelen haragú fiú, de szép szó­val könnyen lecsendesíthetik. Becsengettek, s a két barát bizonyára meg is feledkezik az ügyről, ha P. Kati nem szól oda gúnyos hangon Ferinek: — Mi van? Csak nem ijedtél meg, te hős?­ — Én? — kérdezte Feri sértet­ten, s folytatni kezdte a csúfo­lódást. A lányok viháncoltak, a fiúk kíváncsian figyelték Miklós ha­ragtól vörösödő arcát. — Nocsak — mondta valamelyik ajakbigy­­gyesztve—, még másé is ráadásul Ezzel azonban betelt a pohár, Miklós dühtől elvakultan ököllel vágott Feri felé. Feri kificamodott ujját orvos igazította helyre, s a két padtárs azóta sem beszél egymással. Az osztály levelét, melyben azt kérték, szégyenítsük meg ország­világ előtt a két fegyelmezetlent, nem közöltük: írd meg, te egyetértesz-e az osztály kérésével? Kit tartasz hibásnak ebben az ügyben, és miért? Történt-e nálatok is ha­sonló eset? A borítékra írjátok rá: Vita —3. KÉRÉSÜKET TELJESHETTÉK TANTÁRGY­OLIMPIÁS Mindjárt elöljáróban hadd mondjam el, hogy a beküldött megfejtések nagy száma alapján úgy tűnik, a történelem az egyik legnépszerűbb tantárgy. S ez­­ látszik az eredményeken is. Kezdjük a kötött megoldású feladatokkal. Az első rejtvény helyes megfejtései: (balról jobbra, felülről lefelé): Maximillian Robespierre, Dózsa György, Spartacus, Horia (igazi nevén Ion Ursu), Nicolae Balcescu, Bem József. A II. rejtvény szállóigéinek szerzői sorrendben: Julius Caesar, Könyves Kálmán, Galileo Galilei, IV (Bourbon) Henrik, Mikes Kelemen, I Bonaparte Napoleon, Karl Marx. A III. feladat olvasmányjegyzék beküldése It. íme egy kis ízelítő a versenyben legjobb eredményt elért megfejtők olvasmányaiból. Hegedűs Géza: A milétoszi hajós, Gagyi László: A hadnagy esküje, Fagyejev: Az ifjú gárda, Darvas József: A törökverő, Kós Károly: Varjú nemzetség, Kós Károly: Budai Nagy Antal históriája, Sienkie­­wicz: Quo vadis? A. Bek: Volokalamszki országút, Móra Ferenc: Aranykoporsó; Rab emberfiát; Dióbél királyfi, Mihail Sadoveanu: Nyestfiak, H. Fast: Spartacus, J. Verne: Észak Dél ellen, Jókai M^ A kőszívű emberfiái; És mégis mozog a föld; A léc.^i fehér asszony; Egy magyar nábob; Kárpáti Zoltán, Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember, V.G. Jan: Batu kán; Dzsingisz kán; Tatárjárás; A jégmezők lovagja, Eusebiu Camilar: Idősekről szól a rege, Hollós Korvin Lajos: A vörös torony kincse, Tatay Sándor: Kinizsi Pál: Puskák és galambok, Gogol: Tarasz Bulba, H. Gilbert: Robin Hood, Révay József: Aranygyűrű, Julius Fucik: Riport az akasz­tya tövéből, I.M. Sadoveanu: A tenger bikája, Osztrovszkij: így edződik az acél, Zaharia Stancu: Mezítláb, W. Scott: Ionahoe, Qentin Dua rd, V. Katajev: Távolban egy fehér vitorla, Tó, a pusztán, Odessza katakombáiban, Becker Stowe: Tamás bátya kunyhója, Robert Graves: Homérosz lánya, Jósika Miklós: Abafi, L. Rebreanu: Akasz­tottak erdeje, Balázs Béla: Karcsi kalandjai, Karcsi­­ folytatja a harcot, Nagy István: Réz Mihályék kósto­lója, Szabó Árpád: A trójai háború, Borisz Polevoj: Egy igaz ember története. IV. Számtalan érdekes emléktába felirata érkezett be a versenyre. Király Endre Nagyváradról például a következőt küldte be: Nagyváradon, a török uralom alól 1692 június hó 5-én történt felszabadulása két évszázados emlékére emelte a város közössége 1892. év június hó 26-ik napján. (A tábla a Győzek téren található.) Oriold István Kolozsvárról Bolyai János emlék-­­ táblájára hívja fel a figyelmet: «E házban született 1802. dec. 15-én Bolyai János, a nagy matematikus­­ és haladó gondolkodó. Az emléktáblát állította az RNK Akadémiája.» Található a Bolyai utca 1. szám alatti házon. Papp Géza a Biasini féle házon levő emléktáblát­­ emeli ki. «Aici, în fostul hotel Biasini a poposit în zilele de 17—23 iulie 1848 în drum spre M-jii Apuseni.­ ­•

Next