Jogi Hirlap, 1931. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1931-07-05 / 27. szám

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, V. TÁTRA­ UTCA 14 16. A Jogi Hírlap Döntvénytárának ked­­vezményes ára előfizetőink részére: Magánjog P 8*40. Hiteljog P 4-20. El­járási jog P 5*20. Büntetőjog P 3*20. FELELŐS SZERKESZTŐ ELŐFIZETÉSI ÁRAK: NEGYEDÉVRE....................3-- pengő FÉLÉVRE................................6-­ pengő EGÉSZ ÉVRE.....................10-pengő Mellékleteinken az összes fontos tör­vényeket és rendeleteket közöljük. A Melléklet ára oldalanként 4 fillér. Előre beküldendő a bontó összeg 4.M P BUDAPEST, 1931 július 5. V. ÉVFOLYAM 27. SZÁM. TELEFON: 186-82 MEGJELENIK MINDEN VAS­ÁRNAK. DO BODA GYULA ÜGYVÉD­I Jogi Hírlap Döntvénytárai nélkülözhetetlenek. Kap­hatók havi 2 pengős részletfizetésre is. Az első részlet előre beküldendő. A Kúria határozatai. Magánjog 712. Ügyvéd önálló jogorvoslata a perköltség kérdésében. A pervesztés és perköltség fizetésére kötelezett felperes jog­orvoslatához az alperesi képviselő saját személyében csatla­kozott a felperesre rótt perköltségek összegének felemelése érdekében. A Kúria visszautasítja az ügyvéd csatlakozási ké­relmét, mert­ a fél részére megítélt perköltség kérdésében a fél ügyvédjének önálló perorvoslati joga nincsen. C. I. 1626— 1930. Pap, 1931. IV. 16. 713. Jelzálog terjedelme termény-követelés bekebele­zése esetén. A telekkönyvi végzés meghatározott mennyiségű termény iránti követelés erejéig kebelezi be a jelzálogjogot. A fellebbezési bíróság a dologi adós II. r. alperes ingatlanju­talékából a bejegyzést elrendelő végzés keltekor jegyzett gabonaárak erejéig enged kielégítést. A Kúria II. r. alperes felülvizsgálati kérelme folytán kimondja, hogy felperes a be­hajtás időpontja szerinti gabonaárak figyelembevétele alap­ján szerezhet az ingatlanokból kielégítést. Indokok: Minthogy a követelés, amelynek a jelzálogjog bizto­sítására szolgál gabonában van meghatározva és a ga­bona egyenértékének kiszámítására irányadó időpont te­kintetében a telekkönyvi bejegyzés alapjául szolgáló ok­irat semmiféle rendelkezést nem tartalmaz s a bejegy­zést elrendelő telekkönyvi végzés csak 500 q rozs, 100 q búza és 200 q árpa iránti követelés erejéig kebelezi be a zálogjogot, a jelzálog csak az 500 g rozs, 100 g búza és 200 g árpa mindenkori értékének a biztosítására szolgál. Ennélfogva anyagi jogot sért a fellebbezési bíróság­nak az a döntése, amellyel a felperesnek az 1925. augusz­tus végén jegyzett gabona árak erejéig enged kielégítést a II. r. alperes ingatlan jutalékából. А II. r. alperes felülvizsgálati kérelme folytán tehát a fellebbezési bíróság ítéletét ebben a részében meg kellett változtatni s а II. r. alperest csak annak a tűrésére kellett kötelezni, hogy a felperes a behajtás időpontja szerinti gabona­árak figyelembe vétele alapján szerezzen magának kielégítést az ingatlanokból. V. IV. 737­­—1929. Ter­­novszky, 1931. V. 19. 714. Tulajdonközösség árverési megszüntetése tűrhetetlen magatartás miatt. A peres ingatlan felerésze a felperes férj nevén áll, míg a másik felerész tulajdonjogát az eredetileg társtulajdonosként szerepelt I. rendű alperes feleség haszon­­élvezeti jogának fenntartása mellett ajándékozás útján a II. és II. rendű alperesekként perbevont két kiskorú leányára ruházta át. Mivel I. rendű alperes a felperes első házasságá­ból származó fia ellen elkövetett szándékos emberölés kísér­lete miatt fogházbüntetésre ítéltetett, viszont a felperes és az I. rendű alperes közötti házasságot a bíróság az I. rendű al­peres hibájából bontotta fel, a felperes ezen az alapon a tu­lajdonközösség megszüntetését kéri és arra is kötelezettséget vállal, hogy az ingatlan az árverésen a forgalmi értékének megfelelő 4000 pengőn alul nem fog elkelni. A Kúria a Tábla elutasító ítéletét megváltoztatja és a közösség árverési meg­szüntetését attól feltételezetten, hogy a felperes az árverést 60 napon belül megkéri és hogy az ingatlan az árverésen 4000 pengőn alul nem fog eladatni, elrendeli. Indokolás: Helyesen fejtette ki a fellebbezési bíróság a felhozott indokai alapján, hogy az I. r. alperes javára az ingatlan felerészére bekebelezett holtig tartó haszonélvezeti jog a tulajdonközösségnek bírói árverés útján való megszünte­tését az adott esetben nem akadályozza és hogy a II—111. r. alperesek, mint megajándékozottak ugyancsak nem hi­vatkozhatnak sikerrel az I. r. alperes haszonélvezeti jo­gára, mint a közösség megszüntetésének korlátjára. Helyesen fejtette ki a fellebbezési bíróság azt is, hogy a jelenlegi gazdasági viszonyok mellett a házas belsőség­ből álló ingatlan közösségének árverés útján való meg­szüntetésére a jelenlegi idő nem alkalmas és annak csak különös méltánylást igénylő körülmények fennforgása esetén volna helye. Ily különös méltánylást igénylő eset fennforgását azonban a m.­kir. Kúria a fellebbezési bíróság álláspont­jától eltérően az irányadó tényállás alapján okszerű kö­vetkeztetés útján megállapíthatónak látta. Ugyanis azokból a megállapított irányadó tényekből: hogy az I. r. alperes a felperesnek vele együtt élő fiára fegyvert fogott, azt megsebesítette, felperest összeverte és ezért jogerősen elítéltetett és hogy a felperes és I. r. alperes házassága az I. r. alperes hibájából ennek vét­kessé nyilvánítása mellett felbontatott, a m. kir. Kúria arra a jogi meggyőződésre jutott, hogy az I. r. alperes olyan tűrhetetlen magatartást tanúsított, ami miatt a felperesre nézve a békés együttbirtoklás lehetősége meg­szűnt. Az I. r. alperesnek ez a magatartása pedig a II—III. r. alperesekre, mint megajándékozottakra is kihat, mert ők az ajándék útján csak oly jogi helyzetet szereztek, mint aminő az ajándékozó Z. r. alperesnek volt. Ára: 20 fillér Pénzküldeményeknél a rendeltetés rövid feltüntetését kérjük

Next