Jogi Hirlap, 1933. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)
1933-07-02 / 26. szám
1933. július 2. 203 JOGI HÍRLAP -ügy a felperes ennek következtében az 1930. évi idényben már is csépelhetett ezzel a garnitúrával és így jelentékeny kárt adott. A fellebbezési bíróság érdemi ítéletével szemben a az I. rendű alperessel szemben hatáskör hiánya miatt ileti a pert. Indokok: nevezett I. r. alperes mint községi adóvégrehajtóben annak hivatalos eljárására vagy mulasztására + kereset érvényesítése egyáltalán nem tartozik a perútra (Pp. 180. §. 1. p.J. közadók kezeléséről szóló törvényes felhatalmazás TI. t. c. 2. §. 2. bek.) alapján kiadott és a 60.000— . pénzügyminiszteri rendelettel közzétett 600—• M. számú Hivatalos összeállítás a pénzügyigazhatáskörének szabályozásánál a 6. §. 10. e. pontimondja, hogy: elmarasztalják a községi (városi), a magánosoknak okozott költségek és károk sében (utalással a 131. %-ra). A 131. §. pedig közt akként rendelkezik, hogy a közadók behamával a községi (városi) közegek az általuk maik jogtalanul okozott költségek vagy károk meg'■3ÜI rendbírságban is marasztalhatók. Ilyen -elsőfokon a pénzügyigazgatóság, másodfokon játási bizottság adóügyi bizottsága határozatározata ellen a közigazgatási bírósághoz van igenyes rendelkezésből kétségtelen, hogy az 1. mint községi közeg ellen a szabálytalan adóa megvett ingóknak a vevő részére át nem K. H. e. 69. §. 7. bek.) eredően érvényesített válása az általános magánjogi szabályoktól idei bírói út kizárásával a közigazgatási hülső fokon pedig a m. kir. közigazgatási bírókörébe tartozik. Idélkesést kell következtetni az említett 131. jegén kívül még az előző 130. §-nak abból all is, hogy a törvényhatósági tisztviselők az 1886: XXI. t. e. VII. fejezetében szabályo, vagyis a rendes bíróság hatáskörét tartja tten, amivel szemben a 131. §-t nem leértem, mint úgy, hogy az adott esetben, vagy alperes еЧеп a rendes bírói út ki van a m. kir. Kúria hasonló ügyekben hozott Чп (P. VI. 784—1932. és 7181—1929. sz.) O. VI. 6359—1931. Térfi, 1933. V. 5. lat megengedhetősége. A fellebbezés bí■00 pengőt meghaladó tőkeösszeg megfigyal, azonban az alperes felülvizsgálati marasztalási összegnek egy kisebb — haladó — részét tette panasz tárgyává, hában felhozza, hogy ilyen körülmények felülvizsgálatnak. A Kúria figyelmen kfogást és a felülvizsgálati kérelmet érdemilás: V. t. cikk 37. §-a szerint az alperes attól, ha a fellebbezési bíróság által vagy követelésrésznek az értékelülvizsgálat kizárására irányadó éri esetben a 19.000—1930. I. M. B. értelmében az 5000 pengőt, hát nem zárható ki, ha a fellebbezitett követelésrész a felülvizsgálat - fékhatárt meghaladja ugyan, de az telésrész tekintetében él felülvizsgavizsgálat kizárására irányadó érték- 7, VI. 6218—1931. — Térfi, — 1933. és kamatainak előnyös sorozása. Az áránál vitás, hogy az elárverezett ingatlékkövetelés időközi kamatai is elősek-e, avagy, hogy az előnyös tételként stől függetlenül a bekebelezés rangsaégítést? A Kúria a bekebelezés rangokat, mert: a végrehajtási törvény helyébe lépett 21/000—1929. I. M. sz. rendeletek 15. §-a, illetve az 1923. évi VII. t. c. 711. §-a felsorolja azokat a követeléseket, amelyek a vételárból a jelzálogos hitelezők előtt elégítendők ki, ezek között azonban a vételi illeték kamata felsorolva nincs, továbbá, mert a 600—1927. pénzügyminiszteri összeállítás 83. §. 1. pontja és az idevonatkozó utasítás 3. bekezdés 1. pontja, a 83. §. 3. pontjában szabályozott és a sorozás tárgyát tevő illetéktartozásra nem vonatkozik, hanem erészben a ft.iti utasításnak a 3. bekezdésének 2. pontja az irányadó, ehelyütt azonban az illetéktartozás kamatairól, járulékairól említés téve nincs. Minthogy pedig az előnyösen sorozható követelés körét a jelzálogjog terjedelmére való hivatkozással kiterjeszteni nem lehet, a jelzálogos hitelezőket megelőző rangsorban csak az első bíróság által is sorozott illeték tőketartozás sorozható előnyös tételként, a járulék pedig csupán a bekebelezés sorrendjében. V. Pk. V. 3979—1932. — Hutás, — 1933. V. 6. Hiteljog 656. Szorult helyzet. Alperes azzal védekezik, hogy a kereset alapjául szolgáló szerződés kizsákmányoló ügyletet tartalmaz s azt ő szorult helyzetében kötötte meg. A Kúria a szorult helyzet fogalmát a következőképen határozza meg: Semmis az a szerződés, amellyel valaki másnak megszorult helyzetet kihasználva, a maga vagy harmadik személy részére a másik fél tetemes kárával ingyenes előnyt, vagy feltűnően aránytalan nyereséget köt ki vagy szerez. Ennek a jogszabálynak alkalmazása szempontjából a szorult helyzet oly viszonyok összessége, amelek a személyt gazdasági létének tovább folytatása végett olyan ügyletkötésre kényszerítik, amelyet akar, de nem helyesel, amelyet nagyobb hátrányoknak legalább ideiglenes elkerülése végett kénytelen megkötni, habár ezáltal helyzetének nehézsége utóbb csak fokozódik. A szorultság tehát nem egyértelmű a vagyontalan, nélkülözésekkel járó, szűkös helyzettel; a vagyonos ember is juthat szorult helyzetbe, mert a szorultság fogalmát betöltő helyzet — bármi vagy bárki, véletenül vagy vétkesen okozta azt — beállott már akkor, ha valaki fizetési zavarokkal küzd, esedékes kötelezettségeit teljesíteni, mellőzhetetlen szükségleletit kielégíteni nem tudja. Az is közömbös, hogy az ügyletet a felek melyike ajánlotta, vagy kezdeményezte, mert a szorultság kihasználásának fogalmához nem szükséges a célzatosság, hanem elegendő a tiltott mértékű előny elfogadása annak részéről, aki a másik félnek általában szorult helyzetét tudja, habár a megszorult vagyoni helyzetének minden részletét nem is ismeri. C. IV. 917—1933. Ternovszky, 1933. VI. 1. 657. Elállás. Közjegyzői árverés. A felperes csődtömeggondnak az elperest az utóbb vagyonbukottá lett felperesi részvénytársaságnak eladott teherautó vételára fejében felvett összegek visszafizetésére és a vételár ki nem egyenlített részének fedezetéül átvett váltók visszaadására azon az alapon kéri a csődtömeggondnok kötelezni, mert az alperes a vételi ügylettől elállottnak tekintendő annak következtében, hogy az alperes a vevő részvénytársaság fizetési késedelme folytán telepére visszavitt teherautót a saját gyárában a vevő megkérdezése nélkül kijavíttatta, azután pedig a vételi szerződésben kikötött szabad kézből való eladás helyett a nyilvánosság követelményének és a vevő részvénytársaság érdekeinek meg nem felelő módon megtartott s ez okból a vevő rovására eszközöknek nem vehető árverésen értékesítette s ekként az alperes a vevőnek eladott teherautóval, mint sajátjával rendelkezett. A Kúria a keresetet a következő indokolással utasítja el: A vevő részvénytársaság vételárfizetési késedelme folytán az eladó alpereshez az A) alatti szerződés 11. pontja értelmében visszavitt automobil a vevő részéről történt használat következtében megrongált és üzemképte-