Jogi Hirlap, 1937. július-december (11. évfolyam, 27-52. szám)

1937-07-04 / 27. szám

XI. ÉVFOLYAM 27. SZÁM ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Negyedévre ..... 3*— pengő BUDAPEST, 1937 július 4. LESZTÖ:­­ ÜGYVÉD ZOLLja __ tározatai­ terhére megállapítja a szerzői jogaid.TM__ rendű­ alperes felülvizsgálati kérelmében azzal érvel, hogy­­ a megbízottjának ténykedéséért nem tehető felelőssé. A Kú­ria az ítéletnek a II. rendű alperesre vonatkozó részét a kö­vetkező indokolással oldja fel: Helyes a fellebbezési bíróságnak az a megállapítása, hogy az alperesek között létesült megállapodás tartalmá­ból kitűnően nemcsak a szinielőadás helyéül szolgáló he­lyiség átengedését célzó bérleti szerződés létesült. A szer­ződés értelmében a II. r. alperes kötelezettsége többek között a szinielőadásokhoz a nem művészi személyzet szolgáltatása, az előadás hirdetésére szolgáló nyomtat­ványok elkészíttetése, azoknak kiragasztása, viszont az I. r. alperes kötelezettsége a szerződés értelmében a jog­díjak fizetése és a művészi személyzet szolgáltatása. Ezek a kikötések túlmennek a bérleti szerződés keretein s a szinielőadások rendezésével járó kockázatnak közösen való viselésére vonatkozó megállapodásra utalnak. Abból egyébként, hogy а II. r. alperes a szinielőadás nyers be­vételének 60%-át kapja a szerződés értelmében, az is kö­vetkezik, hogy а II. rendű alperesnek befolyásának kellett lennie az előadandó színmű megválasztására is, mert a bevétel mennyisége attól függ, hogy a közönség­­nek tetsző színdarab adassék elő. Ezek szerint tehát az I. és II. r. alperesek között a színielőadás előkészítésére és megrendezésére vonatkozó­an társas jogviszony létesült. A II­ r. alperes megbízott­jának a jogviszony körébe kifejtett működése a megbízás körében végzettnek és a felperes szerzői jogainak az e teendői körben általa elkövetett megsértése a teendőkkel összefüggőnek tekintendő. Már­pedig nincs megtámadva a fellebbezési bíróságnak az a megállapítása, hogy a II. r. alperes megbízottja, a felperes színművének az eredeti címtől eltérő új cím alatt és a szerző nevének megjelölése nélkül történt hirdetésében közreműködött. Helyes a fel­lebbezési bíróságnak az a következtetése is, hogy a II. r­­lperes megbízottját ebben az eljárásában gondatlanság­­érheti, mert a rendes gondosság mellett meg kellett olna győződnie arról, hogy melyik szerző színművének leadása hirdettetett ki és hogy a hirdetés a Szjt. rendel­­­­kezéseinek megfelelő-e? A II. r. alperes megbízottjának e ténye a Szjt. 3. és 13. §-ába ütköző szerzői jogbitorlást állapítja meg, a fel­­ebbezési bíróság ítéletében felsorolt okokon felül még azért is, mert a mű címének megváltoztatása a jelen esetben oly változtatásnak tekintendő, amelyről a köz­­­­felfogás szerint feltehető, hogy a felperes, ha ez iránt megkérdezték volna, nem egyezett volna bele. A kérdés most már az, hogy a megbízott tényéért a II. r. alperes magánjogi felelőssége hogyan alakul. A megbízottakért való felelősség általános szabályát a 81. számú teljesülési határozat tartalmazza, amely sze­rint, aki valamely ügyének ellátására maga helyett mást rendel ki, azért a kárért, amelyet a kirendelt az ügy­körébe eső teendők teljesítésében harmadik személynek okoz, csupán saját vétkessége esetében felel, vagyis a jelen esetben ι II. r. alperes akkor, ha a megbízottja megválasztásában vétkesség terheli. А II. r. alperes azonban a megbízottja tényeiért ezen az eseten kívül is felelősséggel tartozhatik az 1923. V. tc-nek a szerzői jog bitorlásáért járó kártérítés tekin­tetében a m. kir. Kúria gyakorlatában alkalmazott 53. §-a, közelebbről ennek 3. bekezdése értelmében, ha olyan vál­lalat birtokosa volt, amely színházi üzemnek tekinthető, hacsak ki nem mutatja, hogy a bitorlás elkövetését ren­des üzleti gondossággal sem előzhette meg. Minthogy azonban a fellebbezési bíróság a hivatko­zott jogszabályok alkalmazhatóságát illetően a szükséges tényállás fenn, vagy fenn nem forgását nem állapította meg és e hiány a Te. If0. §-a alapján a felülvizsgálati eljárásban sem pótolható, mert a fellebbezési bíróság eb­ben a vonatkozásban az ügyet a Pp. 225. §-ának meg­felelően kimerítő tárgyalásban nem is részesítette, a Pp. 5113. §-a értelmében a fellebbezési bíróság ítéletét a ren­delkező részben meghatározott terjedelemben feloldani és a fellebbezési bíróságot további tárgyalásra és új ha­tározat hozatalára utasítani kellett. — С. I. 282—1937. Jakab, 1937. IV. 22. 558. Kártérítés. Számadások ellenőrzésével megbízott köztisztviselők kártérítési felelőssége. Amidőn alperes ka­tonatiszt egy ízben az egyik honvédkórház gazdasági hiva­talának főnökét helyettesítette, a számlák kifizetésével és a pénz kezelésével megbízott tiszthelyettes a számlák megha- Félévre...................................6*— pengő Egész évre.........................10'— pengő Zsebkönyv­ alakú Törvénytárunkban az összes fontos törvényeket és ren­­­deleteket közöljük. Ennek ára oldalán, ként IVa fillér. Elszámolásra előre be­küldendő 4*— pengő A Törvénytárra csak a Jogi Hírlappal együtt fogadunk el előfizetéseket. A Törvénytár füzetei egyenként nem kaphatók. * II. * * V. Pénzku­lttométtyekfiél a rendeltetés rövid fold­­sis­elését kérjük.

Next