Jövő, 1921. február-március (1. évfolyam, 1-31. szám)

1921-03-01 / 6. szám

Kedd, 1921 mstrd­us 10 Nyugatmagyarország, Nyugatmagyarors­ság közigaz­gatásának azonnal vivő átvételét követelik. - A Jlvi tadesttt Jótól - Bécs, február 18. Még a múlt hét folyamán Hamisch szövetségi elnökét fölkereste a nagy­inémetek nyugatmagyarországi pártveze­tősége dr. Hampell képviselő és dr.Schuster pártelnök vezetése alatt, hogy kifejtse előtte — a Magyarországgal folyó tár­­gyalásokra való tekintettel *— Nyugat­magyarország közigazgatása azonnal való átvételének szükségességét. A küldöttség rámutatott arra, hogy amíg Ausztria csak két hivatalnokkal képviseltette magát ezeken a tárgyalá­sokon, a magyar tárgyalók egész­­Stáb­bal jelentek meg. A nagynémet nép­párt elvárja, hogy a kormány a tár­gyalások folyamán az államkancellár által leszögezett, állásponttól nem fog eltérni és még a tárgyalások befejezése előtt rendezi be közigazgatási szervül a nyugatmagyarországi „Verwaltungs­stelle“. A szövetségi elnök megnyug­tatta a küldöttséget és megígérte, hogy ebben az ügyben azonnal összeköttetésbe lép az államkancellárral. Bécsi mértékadó magyar helyen megtagadják Sigray grófot. Bécs, február 38. Most a bécsi „Neues 8 Uhr Blatt” mér­tékadó bécsi magyar helyről értesül, s ma­gyar kormány Sigray kijelentéseit a nyugatmagyarországi kérdésben a leghatá­rozottabban helyteleníti. Sigray kardcenttető nyilatkozatát itten csupán a gróf tempera­mentumának tudják be és azt mondják, hogy Sigrayről köztudomású, hogy szereti a nagy szavakat. A magyar kormány úgy látszik — mondja a lap — nem hajlandó magát ezek­kel a kijelentésekkel azonosítani, hogy ne aratja meg a további tárgyalások menetét. A tárgyalásokat, amint az idézett lap érte­sül, a jövő héten folytatják Budapesten. Az ügyesek mindkét oldalon be­biztosítják mag­ukat! " BOCS, február 9. Aki idáig figyelemmel kísérte a nyu­gatmagyarországi kérdésben a helyszí­nen és a pesti nemzetgyűlésen elhang­zott nyilatkozatokat és kijelentéseket, Huber János tisztelendő atyát és társait, papokat és civileket, a nemzetgyűlés de­rék képviselőtagjait úgy ismerte, mint a Magyarországnál való megmaradás leghangosabb híveit. Ezeknek az urak­nak idáig minden megnyilatkozásuk a legmeggondolatlanabb és legvadabb uszí­tás volt Ausztria ellen, a szent „Nem! Nem, soha! jegyében. Ma pedig, a mi legnagyobb csodálkozásunkra is, teljesen hitelt érdemlő helyről arról értesülünk, hogy ezek a derék magyarok hetek óta Bécsbe járnak föl és föl­ajánlják itt is a szolgálatai­kat, persze csak arra az esetre, ha ké­sőbb, amikor Nyugatmagyarország mégis Ausztriához kerülne, őróluk is történnék gondoskodás! Ha az osztrák parlament­ben is megtarthatják az akkor már „burgenlandi“ képviselő mandátumukat, úgy, persze, a saint-germaini békének volt igaza. Ausztriában természetesen „hiszen végeredményben agitációról van szó, mindent megígérnek, és ez a remény­sugár , hátha ott is el tudunk majd he­lyezkedni“, máris többeket csábított föl Bécsbe A tisztelendő atyák példáját ma már Benkő Géza, az „Oedenburger Christ­liche Tagblatt“ szerkesztője és a hirhedt Kaltenböck úr (mindkettőnek a fehér terror történetében Nyugatmagyarorszá­­gon jelentős szerepe volt) is követik. Hátha nekik is jut majd valami kis mandátum vagy egyéb saint-germaini el­helyezkedés. Trianon? Saint-Germain? Olyan mindegy! Fő az üzlet! A kuk­uszok mögött... BáCS, február 28. A hivatalos Urgyulteokot félbeszakították, most tehát néhány napra elhallgatnak a hiva­talos nyilatkozatok; diplomatikus csítrt-csavart semmitmondás, kommünikék, jóval: « az egész machináció, amit diplomáciának nevez­nek. Mert ma már nemcsak a gyakorlott újságíró tudja, de a gyakorlott olvasó­ja meg­­tanulhatta, hogy a hivatalos nyilatkozatok és kommünikék dolga egészen furcsa valami; a semmitmondó jelentéktelenség őrök titkát viselik magukon, nemcsak hogy a­z nem igaz, amit mondanak benne, de még annak es­allénké­tájé sem igaz; szóval sehogy sem lehet, rajtuk eligazodni, így hát a tudósító nyugodtabban végez­heti a munkáját és zavartalanul figyelhet oda, ahol politika és különben minden, ami igazán megszokott történni, történik: a kulisz* tték mögé! A Wywgntm egyszerűség terítletén **­lyó agitáció. Mindkét részről lázas munka folyik. Röp­­iratok, térképek minden nagyságban 1 Gyű­lések, ígéretek, kilátásba helyezett állások, ha — Magyaromig marad, ha — Burgenland lesi! (Aki fagyes ,burgenlandi*, már mind­két helyein bebiztosította magát !i Fenyege­tések: „majd len neked, ha mi győzünk !* (Aki szegény gyáva „burgenlandi"­­ beijed, meglapul!) És aztán: a milliók, a rekvixi­­eiek (az osztrák ellen párton azt állítják, hogy ezek a rekviziciók ma már a községek egye­nes megsarcolásának a jellegével bírnak !) Hogy kinek az oldalán van a lakosság, hogy ki győz majd, ma még nem látni tisztén. A városok mindenesetre a Magyarországnál való megmaradás mellett foglalnak állást, a hat­árkén­ti községek parasztsága pe­dig, amelynek politikai meggyőződése már inkább az osztrák agitáció szuggeszciós szfé­rájához tartozik,­­ az Ausztriához való csa­tolás mellett van. De hát a nép­anyag ilyen­kor valójában mindig neutrális és minden csak attól függ, melyik agitációs­ sarlatán dol­gozik vele ügyesebben, merészebben, tehát: sikeresebben! Azt hisszük, a jelen esetben mégis csak a magyar agitáció vezet, azért is, mert ügyesebb, de főképen mert a katonaság jól bevált szuggeszciójával dolgozik. Ostrom­állapot, katonai terror, katonai közegekkel való rekviráltatás és a készülődés háborúval A vá­rosokban, községekben katonaság, a kávé­háziéban tiszt urak, akiknek egén életük azzal telik el, hogy vagy pezsgőt vagy vért isznak és akik most megint azt kurjongatják, ha a cigány letette a vonót­ .Megyünk há­borúba, majd megmutatjuk a kutya német­nek, bevonulunk Bécsben. A siker pálmája tehát feltétlenü­l a ma­gyar agitációnak jár ki ! De . .. A WiIWi terén is a magyaroké a győzelem. Csak nem­régiben járt Münchenben Karmar éa egyéb hivatalos tényezőknél politikusoknál és a müncheni nagy lapok red­akcióiban magyar küldöttség, amelynek egy-kettőre sike­rült a bajor hivatalos köröket és a nagy lapok által befolyásolt közvéleményt a magyar szempont számára megnyerni. Pedig az osz­trákok mindent elkövettek, hogy est­i ak­ciót ellensúlyozzák. Hiába, nem megy. Pedig már egyszer mégis haragudtak és a bécsi ker­esztényszoci­álisok megüzenték Münchenbe, hogy ez igazán nem szép és ha így folytat­ják, bizony nem soká tart majd az osztrák­német barátság. És­­ most kerül majd sorra Berlini Amint az itteni beavatott körökben hire jár, a legközelebbi időben új deputáció indul kül­földi agitációs körútra. Ennek a küldöttség­nek, amely különben B 11 -­e­r volt kisebb­ségi miniszter és Huber képviselő vezetésé­vel indul majd útjának, az utasítása: meg kell szerezni Berlint is. A küldötteiig dr. Simonénál és a többi német főembernél is tisztelegni fog és persze majd a sajtóval is megbeszélik ezt a dolgot. Ettől az úttól igen sokat várnak. És úgy látszik, nem indo­kolatlanul, mert a bécsi nagynénitek már is megüzenték „ all deutsch * -t irsaikn­ak, — ter­mészetesen beadna jámborsággal: — „üak, ne dűljetek be valahogy, mert igazán megha­ragszunk ! * Ne felejtsük el azonban, hogy ennek az egés külföldi magyar epotra-trianoni agita­ciónak legfőbb célja az­ külföldön • Horthyék által tervező Bécsbe való bevonulást Indokolttá, sőt jogosulttá tenni! Ezért van minden és ezért tartjuk mi, akik­nek már elég volt a háborúból, az országot tönkretevő meggondolatlan kalandokból,­­ szükségesnek, hogy erre a vérszomjas, Ma­gyarországnak és egész Európának békéjét veszélyeztető politikának machinációira rá­mutassunk! Ebbe az agitációs praxisba tar­tozik bele még két epizód : Fürstenbég egyéni akciója és a Stinnes-féle pesti lapalapítás! Fürstenberg budapesti német rokonnul, é• úgy tudjuk Bornemissza bárónő kedvéért, mert hát bizonyára nem magyar hazafiságból — saját szakállára interveniált a budapesti osztrák követnél te tudatta vele, hogy Német- O­rsz­ág nem szívesén látja Ausztriának Ny­ugatm­agyar ország­hoz való csökönyös ragaszkodását, tehát Ausztriának, ha Németország kedvében akar járni — ám szabad annyira saint­germaini­nek lenni. Amik m­est megtudták Berlinben és Bécsben, Fürstenberg és Knob­­loch sietve abbahagyták ezt az egyéni diplomati­zál­ást! A másik eset: Stinnes pesti német lap terve. Bécsben erről már minden parlamenti veréb csiripel. Stimme ur megbízottja, mi­után Bécsben jól intézte el az Alpina-boltot, Perire is lerándult, hogy kicsit politikailag is tevékenykedhessen. Itt aztán megállapod­tak abban, hogy Pesten legközelebb nagy német lapot adnak ki, amelyet Stinnes úr, kitörő «Ajtó-adminisztrációs organizációja révén, Németországban is teljesítene te amely persze az olvasókat arról világosítaná fill, hogy a nyugatmagyarországi kérdésben nem Ausztriának, hanem Magyarországnak van igaza. Ez az akció, amint, halljuk, jobban sikerült, mint a knobloch-ffürstenbergi egyéni diplomatizálás. j S­v 9 Tiflisz nem esett el A­­randa Kotta támogatja a georgiai csapatokat. Pária, február 37. Az Havaa ügynökség jelenti: A konstanti­nápolyi távirattal szemben, amely Tiflisznek a bolsevikok által való elfoglalását jelentette, megállapítjuk, hogy Georgia fővárosát még georgiai csapatok tartják megszállva. A helyzet a többi fronton, a szövetséges hatal­mak missziójának véleménye szerint, kielégítő. Moszkva, február 38. (Szikratávirati) A fekete-tengeri francia flotta a georgiai kormányt, a felkelők vissza­­szorításánál a partvidék bombázásával támo­gatta. A moszkvai sajtó megállapítja, hogy a forradalmi mozgalom egyik következménye annak a rettenetes nyomornak, amelyben Georgia népe szenvedett. Lázadás Montenegróban. — A lakosság a szerb megszállók ellen.— Róma, február 28. (“Teli. Kort.”) A Valonából érkezett hírek szerinti a montenegrói lakosság föltámadt a szerb megszálló csapatok ellen. Podgorica körül tart a harc, az ágyudörgés Anti­várig elhallatszik. Bányászistrájk fenyeget London, február 28. (Szkratávirat.) Eddig semmiféle ered­ményre sem vezettek a tárgyalások, ame­lyek a bányatulajdonosok és bányamun­kások között folynak arról, hogy minő rendszabály­okat léptessenek életbe a szén­­termelés fölötti állami felügyelet megszün­tetése után. A bányatulajdonosok az egyes szénvidékek szerint különbözőképen akar­ják a béreket rendezni, míg a bányamun­kások egységes bért kívánnak egész An­gliában. A helyzetet nagyon komolynak tartják. . Bolsevista-tüntetés Berlinben, Berlin, február 37. A hadirokkantak nemzetközi szövetsé­g­ének berlini csoportja vasárnap mintegy 2 ezer ember részvételével a Lustgart­en­ben népgyűlést tartott. A gyűlés végezté­vel a tömeg tüntetést rendezett és Szov­­jetoroszorágot valamint a Hr. Internacio­­nálét éltette. A rendőrség több ízben kénytelen volt a tüntetők ellen erélyesen fellépni és karhatalmat igénybe venni. Színházak. Hedd, március 1, Staatsoper: Aida. */,7. 8ur«!F?hea:er I Die Braut von Meavina 7. Volksoper: Martha. 7. Deutsches Volkstheater: Klamme 7,7. Kammerspiele - Marik. 7. Menagerie 10, Neue Wiener Bühne: i'ruriumt stopper. Wiener Stadttheater: Liliom. 7. Renaissance Bühne : GeuUndnR 7. Apollo KünstUrtheaíera Apadom. 7. Johann S traue »-Theater: Binaldo, 7,7. Theater a. d. Wien: Die blaue Mazur. */t7. Carl Theater: Der H*r»ogvon Reichstädt, 7«7. Bürgertheater s Hol ud«h der Teufel. */,7. Ralmundiheater: Der Tanz ine (llifek. 7,7, Theater in der Jossfatadt: I.u tu. 7. »mw-iimin nri'niri ROLRND-BÜHNE II. Praterstrasse 25. Esténként >/.• órakor FEDAK sári továbbá REIMERS, MAIKRHOHR, MIZZi FR EI BAR DT, OSKAR SACHS, STREirMANN és ELLEN TELS SÖZGÄZMSÄfi Hegedűs a bankjegyforgalom növeléséért. A snájdig pénzügy­mi­niszternek megint vissza kell csinálnia valamit, amit, mint csalhatatlan csoda­szert, ajánlott­ a zilált magyar pénzügyek rendezésére. Előbb nagy garral hirdette, hogy mennyire csökkenteni fogja a pénzforgalmat és most, mikor kiderül, hogy a bankoknak ez nem tetszik, siet megretirálni. Az „U. R.“ jelenti Buda­pestről . Hegedűs Lóránt, pénzügyminisz­ter a bankok és nagyipari vállalatok képviseletében kijelentette, hogy a tőzsde jelenlegi nyomott hangulata nem sokáig fog tartani. L­egfontossabb fela­datnak tekinti, hogy a tőzsdei körök aggodalmát, mintha nem állana elég fize­tési eszköz rendelkezésre,­ eloszlassa. Már most készenlétben tart annyi bankjegyet, amelynek segít­ségével egy, a jelenlegi pénzfor­galmat messze fölülmúló fize­tési eszközökkel rendelkező intézményt fog teremteni,amely az olyan részvénytársaságoknak, ame­lyek saját tőkéjükből nem tudják a vagyon­válságot megfizetni, váltókra, értékpapírokra, stb., kölcsönöket ad. A pénzügyminiszter reméli, hogy ezen a réven jelentékeny pénzösszege­ket hozhat forgalomba, amiért,al a pénzinséget csökkenti., Úgy látszik, az előzetes sajtócen­­zora helyett, Hegedűs kijelentéseit kel­lene inkább jól megcenzúrázni. A jegybank konfliktusa. Leg­utóbbi számunkban hírt adtunk arról, hogy a jóvátételi bizottság utasítására a jegybank felszámolói fölszólították a bank vezetőségét 6­5 millió aranykorona és az összes trezorkulcsok kiszolgálta­tására. Az osztrák kormány ez ellen óvást emelt az antantkorm­ányoknál és a bank vezetőségét utasította, hogy a kívánságot egy­előre ne tel­je­s­í­t­s­e. A párisi jóvátételi bizottság erre rövidlejáratú ultimátumot intézett az osztrák kormányhoz, amelyben fel­szólította, hogy a felszámolók minden kívánságának azon­nal tegyen mindenben ele­get. Szombaton Grimm pénzügymi­niszter elnöklésével tanácskozások foly­tak, amelyen a jegybank vezetősége és a fölszámolók is részt vettek. Az ellen­tétet még mindig nem sikerült áthidalni. Politikai körökben feszülten várják a rendkívül kiélesedett konfliktus elinté­zését, mert általános az a vélemény, hogy a fölszámolók a kérdést nem a saját, kezdeményezésükre kavarták föl. Csehszlovák-os ostrák vasút­­ügyi egyezmény. Az osztrák köz­lekedési minisztérium kiküldöttei több napi , prágai tárgyalás után vissza­érkeztek Bécsbe. A tárgyalások teljes egyetértésre vezettek és valószínű,­hogy­ az eddig átmenetileg­ rendezett kérdések hamarosan államszerződéssel végleges elintézés alá kerülnek. Ausztria liszt,ellá­tásána­k biz­tosítása. A „Neue Freie, Fresse“ érte­sülése szerint az osztrák kormány újabban 160.000 tonna szemes-és 10.000 tonna kukoricalisztet vásárolt. E mennyi­séggel Ausztria lisztes látása május végéig biztosítva van. A jövő termésig még szükséges további SIOO.­OOO tonna liszt hitelezése tárgyában folyó tárgya­lások még nem fejeződtek be. Az osztrák postautalvány­bélyeg eltörlése. Hivatalosam kíszlik, hogy a március elsejétől kezdve a postautal­­ványföltu­lálk­lől az illeték nem levélbélyegek­­ben, hanem készpénzben lesz lerovandó. A régi bélyeggül nvomott postautalványok föl­­haszn­álhattók, de az ego ti­z­eres kü­löm­bözetét­­ szintén készpénzben kell látnink.­­ A magyar államadósság ka­matainak leszállítása. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A pénzügymi­nisztériumban vasárnap délben Hegedűs pénzügyminiszter elnöklésével érte­kezlet volt, amelyen a volt pénzügy­­miniszterek, a budapesti nagybankok gazgatói és a nemzetgyűlés több tagja is részt vett. (Az n. n. nagy pénzügyi tanács. A s­z­e­r­k.) A pénzügyminiszter közölte, hogy már a legközelebbi na­pokban törvényjavaslatot terjeszt, a nemzetgyűlés elé, amely szerint az állam­­kölcsönök kamatait 30/.-ra szállítják le. A hadikölcsönkötvények jegyzői kétféle

Next