Jövő, 1921. május (1. évfolyam, 58-82. szám)

1921-05-04 / 60. szám

Szerda, 1921 május 4­1 - é­n A csudatevő törvénycikk. L BéCS, május 3. Nem véletlen szeszélye csudálatos Mag­yarországon, a politikai és társa­­dalmi csudatevők hazájában, a csuda­­tevő törvénycikk sem. Mert volt ám Szentjük is a konstruktiv­, keresztény és nemzeti magyaroknak. 1920. évi I.­­c.-nek hívják és ezen nyargalásznak mostanában az összes politikai és tár­sadalmi csodadoktorok, akiknek bölcse­­ségétől várják Magyarország megújho­dását. Ennek a törvénynek az alapján állnak valamennyien. Túlzó és mérsé­kelt legitimisták erre tesznek hitet. Szabad király választók és Habsburgiá­­nusok erre esküsznek. Andrássyék és Szabó Istvánék, bár­mily ellentétek választják is el őket, e törvény tiszteletében borulnak egymás­­vállára. Keresztény nemzeti el­lenf­or­ra­it a l­ír, árok és konszolidációért lelkesedő éli­bérűiig munkapártiak ezt imádták minden nyilatkozatukban. Királyhozó karlisták és király kergető Horthy­­ánusok szent frigyre lépnek e törvény tiszteletében. Szóval, az egész — keresztény­ileg, nemzetileg, konstruktive és ellenforradalmi labo­­gában egyesült és megújhodott — Magyarország összes pártjai, mind ünnepélyesen deklarálják, hogy e törvénycikk alapján állnak, valahány­szor egymást be akarják csapni, ki akarják játszani, vagy egymás törek­véseit el akarják gáncsolni. Várjon mi van ebben a csudálatos és nagyszerű törvényben, hogy mint fókusz a sugarat vagy szpektrum a szí­neket, szent egységbe tudja olvasztani a magyar politikai élet divergens, ezer ellentétes érdektől fűtött, irányzatait.?! Miféle magnetikus erejű baleseséget lehelt ebbe a nevezetes törvénybe Fried­rich István szellemétől fűtött és dühös versengéssel jogrendre törekvő magyar nemzetgyűlés? Dehogyis van bölcseség benne! Dehogyis mutat államférfiéi nagysá­got! Dehogyis bizonyít koncepciózus politikai éleslátást ez a törvény, amely a mai magyarországi politikai boksz­verseny közös elvi és elméleti alapja. Nem mutat mást, mint ami életre keltői­­­nek, szövegezőinek és meghozóinak lé­nyege. Kis tatárfejekben fogamzott ké­rész Jetű­ ravaszság egymás becsapá­sára ! Egymásra—az erőviszonyok isme­retének hiánya miatt — rátörni még nem merő apró alkuszok tranzigálása esá­. — Én, Uram, királyi tanácsos voltam. Én nem politizálok, én részvénytársa­sági igazgató vagyok — és nincsenek gyermekeim, — fűzte tovább szaporán. úgy éreztem, hogy megérdemelne egy heti bolsevizmust, vagy egy heti kelenföldi laktanyát ! Majd politizálna a pernahajder. Sokat vitáztunk az öt nap alatt, ők a túloldalon fanatikusan hisznek, — egyébbel nem igen törődnek. Termelés, fogyasztás, kultúra, a társadalom orga­nizációja, a történelem és egyéb szürke dolgok, alig érdeklik őket. Mondhatom ennyi poétát egy rakáson sehol se lehet látni. És közelről nem is olyan mérge­sek. Csak ha írnak. Még az öreg Drab Sándor, a szenátus tagja, a baloldaliak nesztora sem vonja kétségbe Garami, Bnehinger és Peidl korrektségét és a proletárság vezetésére hivatottságát. De ezt csak privát beszélgetésben teheti. A lapban ez tiltva van, így parancsol­ják az irányelvek és Bucharin szerkesztő úr. A baloldaliak pedig — bárhogyan árulja is Lenin pápa a proletárt angol és amerikai tőkéseknek — tartják ma­gukat az irányelvekhez. Meggyőzni persze nem tudhattuk egymást, mégis barátsággal váltunk el. Sőt akadtak a szélsőbalon olyanok is, például Borovszky Géza, a csehszlovák parlament tagja, aki elhiszi, hogy sze­retheti a proletariátust és akarhatja a szocializmust az is, aki nem kap erre Moszkvából fölhatalmazást. Vele együtt én is hiszem, hogy lehet az ember jó szocialista akkor is, ha nem tartozik Rákoci úr gárdájához és nem is Turkesztánból jön. Ad vocem­ Turkesztán. A loncsosbelű sárgadinnyét — gondolom — nem ok nélkül hívják így, ha ez a világforradalmár is innen­­ jött-ment. I­­án ez a törvény, a verekedés jobbik alkalmának kivárása érdekében. Ezt jelenti az 1920. évi I. tc., amelynek megállításakor a nemzetgyűlés pa­rasztjai nem tudták még, hogy le tud­­nak-e számolni az ellenforradalomban velük egyesült katonai és nagybirtokos reakció érdekképviseletével. És nem tudták még a nagybirtok, a nagy pap­ság és a k. u. k. hadsereg parlamenti expozitúrát a régi magyar feudalizmus és a vármegyei zsenik­ érdekképviselői, hogy kitéphetik-e az ország politikai életéből gyökerestől a főnemesi, nagy­papi és grófi nagybirtok elleni gyűlölet és veszedelem egyetlen megszemélyesí­­tőjét, a Szabó Istvánék vezetése alatt parlamenti képviselethez jutott magyar parasztokat. Csak ez van benne a törvényben! Ez a habozás, ez a bizonytalanság. Ez a félelem. Ez a kétoldali félelem. A dolgoknak és a körülményeknek ez a nóra tisztán látása. És éppen ezért mindenki számára kellő és elegendő hátsó ajtók hagyása. Nincs benne semmi határozott állásfoglalás, egyál­talán nincsen benne semmi. Illetőleg az van benne komprimálva, hogy semmi határozottság és biztos állás­­foglalás, vagy döntő elhatározás ne legyen belőle kivehető. Nincsen benne az, aminek benne kéne lenni, de benne van minden, ami­nek hiányzani kéne belőle. Nincsen benne, hogy Magyarország köztársaság, de benne van, illetőleg kivehető belőle, hogy Magyarországon Habsburgot is lehet még belopni az ország trónjára. Persze, ez sem így egyenesen, nyíltan, érthetően, hanem ravaszul, szavalt játé­kos ügyeskedő tévesztő,lébe burkoltan, hogy akkor úgy lehessen élni és visszaélni vele, ahogyan a kedvező idők eljötte esetén éppen szolgálatos lehet meghozói számára. H­olding visszautasította a közvetítést a főváltet harc döntő szakasza. — Az utolsó föltételek és ez utolsó kísérletek. — A J­S­v 8 munkatársától. — BO08. május 3. Az amerikai közvetítés, amelynek kilátásait kezdettől fogva kevésre érté­keltük, végre meghiúsultnak tekinthető. Sem az „utolsó“ javaslatokat tartalmazó április 24-i német jegyzék, sem az ame­rikai felhívásra készített pótjegyzékek nem eléghették ki­­ a washingtoni antant nagyköveteket, tehát Harding visszautasította a közvetítést. Wilson utóda nem kockáztatta meg, hogy a maga állítólag emberségesebb politikai fölfogását hangos szóval belevigye a jóvátételi vitába. Vagy nem őszinte beszéd volt első üzenete, vagy nem elég erős egyéniség Harding; annyi bizo­nyos, hogy a mai napon egy reménnyel szegényebbek lettek Európa agyon­sanyargatott népei. Sziléziába betörtek a lengyelek. Nem a hivatalos Lengyelország... éppen úgy, mint Vilnába sem a hivatalos lengyel hadsereg tört be. A késő éjjel érkezett jelentések szerint sikerült a lengyel bandákat kizavarni az ipari- és bánya­vidékről, de a betörés semmiesetre sem marad hatás nélkül a jóvátételi ügyre. Németország sem szolgáltathatja ki ma­gát teljesen gazdaságilag és katonailag, ha keleti határain ilyen bizonytalanság uralkodik. A mai nap eseményeit a követ­kezőkben foglaljuk össze: Amerika válaszát ma délben 12 órakor nyújtotta át Diesel ügy­vivő Simons külügyminiszternek. A jegyzék így szól: „Az amerikai kormány m­egkapta dr. Simons április 24-i memorandumát a jóváté­teli kérdésről. E jegyzékre válaszolva, az amerikai kormány kijelenti: lehetetlen arra a végső következtetés­re jutnia, hogy ezek a ja­vaslatok a szövetségesek­nek elfogadható tárgyalási alapul szolgálhatnak. Az ame­rikai kormány azt tartja, hogy ezek a javaslatok nem tehetők meg­fontolás tárgyává. Ennek folytán az Egyesült Államok kormánya, amidőn megismétli az életbevágó kérdés mielőbbi sza­bályozásának őszinte óhaját, nyomaté­kosan ajánlja a német kor­mánynak, hogy haladékta­lanul terjesszen közvetle­nül a szövetségesek elé világos, pontos és kielégí­tő javaslatokat, amelyek min­den tekin­tetben megfelelnek igazságos kötelezettségeinek“. Ma, egy nappal az amerikai jegyzéknek Washingtonból való elküldése után, megérke­zett Washingtonba csonkán érkezett meg, úgy hogy kibetűzésével még nem készültek el. Ennek a jegyzéknek Harding elutasító válasza után már aíig van jelentősége. Ezzel kapcsolatban az egyik washingtoni nagykövetség úgy értesül, hogy Németor­szág legutóbbi javaslatait oly nagy mértékben hajlandó revi­deálni, hogy van remény a franciák kielé­gítésére. Briaud tegnap éjjel a legfelsőbb tanács ülése után táviratozott Barikon hadügyminisz­ternek, hogy rendelje el azonnal az 1919. év­folyam behívását. A behívás egyénenként történik. A behí­­vottakat azonnal felfegyverzik. Düsseldorfi jelentés szerint ma több francia csapat érke­zett oda. Ezek a csapatok fogják megszállni a Knler-vidéket. Ma összeültek a katonai szakértők, tábor­nokok­­ és tengernagyok és megállapodtak abban, hogyha a Kefir-vidék megszállása után további szankciókra lesz szükség, a szövetséges flották is akcióba lépnek. Az utolsó feltételek, amelyeket a legfelsőbb tanács tegnap elkantá­­rozott, a következők: Németország k­ö­­teles 6600 millió font sterlinget fizetni, még­pedig 5%-os kincstári jegyek fokozatos kibocsátása útján. Németország minden évben köteles fizetni kamat gyanánt 100 millió fontot és 25%-os kiviteli illetéket. Ha azonban ezek az évi fizetések (100 millió font és a kiviteli illeték) többet tennének ki, mint a már kiadott kincstári jegyek kamatai, a jóvátételi bizottság követelheti nagyobb­­mennyiségű kincstári jegy kibocsátását, hogy a szövetségesek prezentálhassanak annyi ka­matszelvényt, amennyinek kifizetésére Német­ország képes. A legfelsőbb tanács keddi ülésén — amint a Havas-ügynök­ség Londonból jelenti — elfogadta Foch tábornagynak a Ruhrvidék megszállá­sára vonatkozó tervét. Beatty és Gros­­set admirálisok a Németország elleni tengeri blokád végrehajtásának a módo­zatait fejtették ki. A legfelsőbb tanács legutóbbi határozatának szövegén sem­mit sem változtattak és a mai utolsó ülés végén hozzák nyilvánosságra. A pénzügyi szakértők megszövegezték a fizetések feltételeiről és biztosítékairól szóló memorandumot. Amerikához távi­ratot intéznek, hogy a legfelsőbb tanács­ban, a nagykövetek tanácsában és a jóvátételi bizottságban ismét képvisel­tesse magát. Elfogadták a pénzügyi szakértők javaslatát, hogy Berlinben a szövetségesek állandó kezességi bi­zottságot helyezzenek el, amely az első tizenkét milliárdos részlet lefizetését lesz hivatva ellenőrizni és biztosítani. A lengyelek betörtek Sziléziába. fegyverzett lengyel bandák betörtek Fel­­sőszilézia német többségű déli részeibe és megszállták Kattowitzot, Benthent és környékét és a gleiwitzi kerület keleti ré­szét A lengyelek elvágták a telefonveze­tékeket megszakították a vasúti össze­köttetést. Ober-Glogauban és Oppelnben felrobbantották a vasúti hidakat. Hinden­­burgban a német népszavazási­ rendőrség és felfegyverzett lengyelek közt összeüt­közés támadt Véres összeütközések voltak a bányáknál is, ahonnan a lengyelek el­akarták űzni a német munkásokat. Több német elesett. Benthenbe délelőtt, francia csapatok érkeztek, de nem avatkoztak be a harcokba. Karlowitzban és környékén kihirdették az ostromállapotot, mire a len­­gyelek elmenekültek. A sziléziai sztrájkokat lengyelek szer­vezik, tiltakozásul a felsősziléziai népsza­vazási ántantbizottság ama határozata el­len, hogy Sziléziának Németországhoz való csatolását, javasolja, kivéve a rybniki és plessi kerületet. Kattowitzban tankokat állítottak föl az utcákon, hogy megfélemlítsék a lengyel bandákat. Ennek ellenére egész nap folyt a lövöldözés a város utcáin. Egy csoport fölkelő behatolt a rendőrfőnökség épületébe. A „Volkswille“ szerkesztőségét kézigránátokkal elpusztították. A lengyel fölkelők közt számos Haller-katona is van. Kattowitzban a francia csapatok és a lengyel fölkelők összeütköztek. A franciák elvettek a lengyelektől 300 puskát. A német kormány az erőszakos betörés miatt tiltakozását jelentette­ be az antant­­bizottságnál. A bizottság kijelentette, hogy minden eszközzel helyreál­lítja a rendet, a veszélyeztetett kerüle­tekben kihirdette az ostromállapotot. A birodalmi gyűlés keddi ülésén dr. Simons külügyminiszter ismertette a nem­zetközi bizottságnak akcióját a felsőszilé­ziai zavargások ellen, amelyeket kielégí­­­tőeknek talált. A nemzetközi bizottság kö­zölte a német kormánnyal, hogy a rendet minden erejével igyekszik föntartani és a zavargások területén kihirdette az ostromállapotot. A német kor­mány értesülései szerint, hétfőn délelőtt összeütközések voltak Kattowitzban a len­gyel fölkelők és a francia csapatok között. A fölkelőket szét­szórták. Felsőszilézia német lakos­sága elhárít magáról minden felelősséget. Bízik benne, hogy a szavazási vidéken rövidesen helyreáll a rend és a nyuga-­a­lom. Utána Fehrenbach állam­kancellár igyekszik Simons előadása alapján a kedélyeket megnyugtatni. **+*+****+*4+*++*+*+*+*++++*+++*+*-*+*+* a németek új jegyzéke, Breslau, május s, amelyet Berlinben szombaton adtak föl. Was- Május 3-án, a lengyelek nemzeti as­­hingtoni távirat szerint ez a német jegyzéknepnap­ján, a kora hajnali órákban föl- 3 Csehszlovák kormányválság 1 — A J5v5 prágai tudósítójától. — Prága, május 3. A „Gas“ prágai jelentése szerint poli­tikai körökben biztosra veszik, hogy­ az ötös tanács ülése és a folyamatban levő kihallgatások az elnöknél a helyzetet tel­jesen tisztázták és ennek folytán megálla­pítják, hogy Corny miniszterelnöksége úgyszólván tarthatatlan. Corny továbbra is a kabinet tagja marad, mint belügymi­niszter. Miniszterelnök vagy Sémai kan­cellár, vagy, ami még valószínűbb, dr. Girsa volt követ lesz. Kevesebb valószínű­séggel dr. Benest­ is kombinációba hozzák. Mindenesetre bizonyosra veszik, hogy­ az elnök elutazásáig megtörténik a kabi­net teljes és végleges átalakítása. Svehla, akit a legalkalmasabbnak tartanak az új kabinet megalakítására, vonakodik elfo­gadni a miniszterelnökséget. Dr. Popelka igazságügyminiszter távozása a kormány­ból bizonyos. (A Dos-nak ezt a jelentését ezideig nem erősítették meg. — A szerk.) — A „Ceske Szlové“ közli, hogy az ötös tanács pénteki ülése végleges hatá­rozatot hoz majd a politikai viszonyok rendezése tekintetében és javaslatát az elnök elé terjeszti, aki a jövő hét folya­mán folytatja a pártok képviselőivel való tárgyalását A jövő előfizetésének ára a követ­kező: Hemat Ausztriában havi 125 osztr. korona Csehszlovákiában „ 30 cseh korona Jugoszláviában „ 25 dinár Németországban „ 25 márka Romániában „ 50 lei Olaszországban „ 12 óra Svájcban „ 4 svájci frank Amerikában „ 1 dollár.

Next