Jövő, 1921. május (1. évfolyam, 58-82. szám)

1921-05-04 / 60. szám

Szerda, 1921 május 4­­­3 tf 8 Cottpeggyet. CNJ KHausifölvétel. Akik nem tudnának róla, azoknak megmondom, hogy két esztendő óta Bécsben és Berlinben erősen dolgozik egy „Der Anbruch“ című zenei szövet­kezés, Anbruch: ez körülbelül annyi, mint „Derengés“ és mm azt akarja jelenteni, hogy az új zenei szü-­­efö vetkezés azt az új muzsikát kultiválja és népszerűsíti, amely most kezd derengeni. Hogy már van súlya a szövetkezésnek, azt legjobban bizo­nyítja az a körülmény, hogy Berlinben például a zenei pápa, Feruceso Busoni a télen az „Anbruch“ keretében két­szer szerepelt, mint dirigens és egy­szer, mint előadó művész. Lapja is van a szövetkezésnek, egy havonként két­szer megjelenő folyóirat, amelnyek címe szintén „Der Anteruch“. A mo­dern zene harcosainak újságja és dolgozik bele a világ minden nemze­tének modernsége. Nos, azt akarom elmondani, hogy ennek a folyóiratnak most egy egész száma Bartók Béla művésze­tének van szentelve. A számot Bar­tók Béla arcképe, egy új kompozí­ciója s önéletrajza vezeti be. Az ön­életrajznak becsületes, művészi hang­ján fölül külön érdekessége, hogy első soraiból valami akaratlan ked­vességgel hangzik ki a mai magyar fájdalma, amikor így szólal meg: „Szü­lettem Nagyszentmiklóson (ma Jugo­szláviától annektálva); két éves koromban szüleim elköltöztek Nagy­szőlősre (ma Cseh­ov Szlová­­kc­i­ától annektálva); később Besz­tercébe kerültünk (ma R­o­m­á­n­i­á­­t­ó­l annektálva).“ De ezt csak mellé­kesen említem. És nem is az a fon­tos, hogy mi van a külön számban Bartók Bélától, hanem az, azai róla van. Hát van róla és műveinek jelentőségéről egy angol cikk, egy francia cikk, egy né­­met cikk, egy osztrák cikk, jobban mond­va az angol, francia, német és osztrák zenei kritika hódolata Bartók Béla zsenije előtt. Mindezekben az orszá­gokban ismerik és szeretik Bartók Béla műveit, nevét belefoglalják a legmodernebb muzsika művelőinek koszorújába és jelentőségét messze túlemelik külföldi társainak jelentő­sége fölé. Még csak annyit jegyzek meg, hogy a külföldi rajongók nyilat­kozataihoz szerény és nagyszerűen ízléses sorokkal csatlakozik hazulról az egyetlen Kodály Zoltán. Örülni akartam Bartók Béla sike­rének, amikor szemem véletlenül rá­esett a „Pesti Hírlap“ aznapi szá­mára. Ebben a magyar újságban a Zenereferens Bartók Béla hangverse­nyéről ír, amelyet a művész nolt hét­főn rendezett. A magyar referens Bartók hangversenyéről szóról-szóra ezt írja: „Bartók Béla tegnap este a Zeneakadémiában hozzá hasonló ultra­modern zeneszerzők műveit mutatta be a közönségnek.“ Pont. Nincs tovább. A magyar kri­tikusnak több szava nincs Bartókról. És nekem nincs több szavam a ma­gyar kritikusról. Egy kis pillanatföl­vétel a magyar kultúráról. Nincs to­vább ... Vas­kakas. — Meghátrált a pesti rendőrség. Az a speciális magyar halászat, amely huza­mosabb idő óta emberi hullák kirugdosá­­sát eredményezte, olyan nagy megdöbbe­nést keltett a közvéleményben, hogy már a rendőrség is jónak látta, hogy megszó­laljon. A rendőrség a minap kommünikét adott ki, amelyben azt mondta, hogy „a főkapitányság nyomozást indított abban az irányban, hogy nem egy helyről sodorta-e el a Duna a holttesteket és nem egy bűntettnek az áldozatai-e valamennyien.“ Már akkor, ami­kor a rendőri kommüniké napvilágot lá­tott, melegiben rámutattunk arra, hogy a rendőrség nagy fába vágta a fejszéjét. Kételkedtünk abban, hogy a rendőrség komolyan ki akarná nyomozni a dunai holttestek eredetét. Mert ha ezt tenné, akkor a nyomozás szálai nagyon könnyen és nagyon hamar elvezethetnének vala­­melyik különítményhez, épúgy, mint an­nak idején Somogyi Béla és Bacsó Béla esetében. Kételkedésünk nem volt alapta­lan. Alig telt egy hét a rendőrség fent­­említett nyilatkozata óta, a rendőrség máris észretétt, vagyis észretérítették, amint ez kitűnik az alábbi újabb hivatalos nyi­latkozatából Napokon át a hírlapokban szellőztetett Dunából kifogott holttestek ügyében a legkülönfélébb hírek kerültek napvilágra. A nyomozás adatai alapján megállapít­hatjuk, hogy a Dunából kifogott tizen­hat holttest közül tizen­négynek a személyazonos­sága meg­állapítást nyert és ezekről bebizonyosodott az is, hogy ö­n­­gyilkos­ságot követtek el. Az ellenkező hírek valótlanok. Ugy­e, milyen meggyőző ez a cáfolat? És milyen meglepő ez a gyorsaság. Egy hét alatt, megállapították tizennégy hulla személyazonosságát és persze azt is, hogy öngyilkosságot követtek el. A rendőrség, ha valóban megnyugvást akar kelteni­­akkor miért nem közli a holttestek ne­veit és a nyomozás részleteit? Ebből a­ szűkszavú tagadásból és a részletek el­hallgatásából arra lehet következtetni, hogy a rendőrség meghátrált. Nem akar­hat és nem merhet szembekerülni a külö­nítményekkel. — Letartóztattak egy hírlapírót, mert a fehér terrorról írt. Budapestről jelentik. A szegedi rendőrség vasárnap délelőtt letartóztatta Rehorovszky Jenő nagybecs­­kereki hírlapírót, az ottani „Futár“ című lap felelős szerkesztőjét, aki Jugoszláviá­ból Szegedre érkezve, Budapest felé akart utazni. A letartóztatásra az adott okot, hogy Rehorovszky a fehér terrorról cikke­ket írt lapjában. Az ügyészség hűtlenség és izgatás címén indít ellene eljárást. — Már a Forferában is ... A „Sop­roni Hírlap“ című keresztény politikai na­pilap április 30-iki számában olvassuk a következő hírt: A „Soproni Hírlap“­tegnap kijelentette, hogy a cenki csendőrőrs távirata szerint Hegykő község határában, a Fertőtóban ráakadtak Szarka Vince eszterházai se­­gédjegyző holttestére. A csendőrség a nyomozás­­során megállapította, hogy a Fertőtóban talált hulla Szarka Vince "se­gédjegyző holtteste, aki több mint három héttel ezelőtt a hidegségi mulatságról rej­télyes körülmények között eltűnt. A boncolás során — az ed­­digele elterjedt híresztelésekkel szemben — megállapítást nyert, hogy a holttesten semminemű külerőszak nyomai nincsenek és a halált vízbefulás okozta. A tovább folyó nyomozás remélhetően hamarosan tisztázni fogja ezek után a tragédia még eddig homályos részleteit is. — A pesti éjszaka . . . Budapestről jelentik. Vasárnap éjjel egy óra tájban az állatkerti vendéglő előtt ismeretlen em­berek megtámadták Kelen Antal munkást és annyira összeszurkálták, hogy eszmélet­lenül összeesett. Reggel a mentők a Rolkus­­kórházba vitték. Állapota életveszedel­mes.­­ A Hungária-körút 241. számú ház előtt ma éjjel négy ember megtá­madta és összeszurkálta Nagy János 19 éves munkást. Reggel a fiatalembert eszméletlenül a ház előtt találták. A mentők él­et­­veszedelmes állapotban a Rókus-kórházba szállították.­­ A U/133 Maszil vénálon ismét közveh­etőek a S-venaiak. A Südbahn-ü­zem igazgatósága közli, hogy a 3 és 4 számú D-vo­natok (Wien - Zagreb—Beograd—Trieszt) a szer­dai naptól kezdve a szokott napokon ismét köz­lekednek. Indulás a wieni Südbahnhofról reggel 7 óra 20 perckor, illetve este 10 órakor. — Hogyan képzelik el a ligeti ven­déglősök a közbiztosságot? A „konszo­lidálás“ felé rohamosan haladó Magyar­­országon még mindig akadnak elemek, akiket a páratlanul kitűnő magyar köz­­biztossági viszonyok nem elégítenek ki. Ezúttal nem a szocialisták vagy zsidók az elégületlenek, hanem a ligeti vendéglősök és vállalkozók. Ezek az urak Gundel Ká­roly, az ismert kitűnő vendéglős lakásán értekezletet tartottak, amelyen megtárgyal­ták ügyes-bajos dolgaikat és megállapítot­ták, hogy a tavalyi nyár nagyon szomorú és sovány eredményt hozott őnekik. A gyakran megismétlődő „verekedések“ a publikumot nem igen csábították ki a zöldbe és a ligeti vendéglők és ligeti ká­véházak pangtak az ürességtől a szezon derekán is, holott hajdanában ugyancsak tele voltak az esti órákban. Gundelék né­zete szerint ezen könnyen lehetne pedig segíteni, az orvosság igen egyszerű: szaporítani kell a ligeti rendőrőrszemek számát és lámpákat kell elhelyezni a félreeső ösvényeken is. El is határozták, hogy ilyen értelemben kérvénnyel fordul­nak a főkapitányhoz is, meg a polgár­­mesterhez is. Azt mondják, hogy az ő érdekük véletlenül közérdek is, mert ha az ő bevételük csekély lesz, akkor a kincstár és főváros is tekintélyes adó­összegtől esik el. Érdekes,­ hogy milyen naiv tájékozatlanságot mutatnak komoly üzletemberek — mint Gundel is — a közbiztossági kérdésekben. Úgy látszik ők nem gondolnak arra, hogy tán célra­vezetőbb lenne, ha az illetékes hatóság­nál azt kérvényeznék, hogy a verekedő hajlandóságú „felelőtlen egyéneket“ ne engedje szabadon járkálni, sem a liget­ben, sem másutt, se fegyveresen, sem pedig fegyvertelenül? Amíg ezek az egyének szabadon garázdálkodhatnak éjje­­lenkint a főváros legjobban kivilágított útvonalain is, addig igazán fölösleges a ligetet akár ívlámpákkal is kivilágítani, úgy sem megy oda más, csak aki meg­unta az életét. A­ budapesti rendőrök sem felejtették még el Soha közrendül­ esetét és óvakodni fognak attól, hogy beleavat­kozzanak a verekedésekbe, mert az ilyesmi jobban csökkenthetné számukat, mint ahogy a főkapitányság szaporíthatná. Vagy talán nem is olyan naivak Gun­delék és tisztában vannak azzal, hogy nem illik ilyesmit kérni sem és a fő­kapitányhoz intézett levelük egyúttal a különítmények parancsnokaihoz intézett könyörgés is ? — Mapijelentés a Dúsáról Egy hupa. Budapestr­ől jelentik : A paksi alsómalom mellett a Dunából áp­rilis 26-án egy 25—30 év körüli n­ő holttestét fogták ki. A holttesten lila színű inha volt fekete-fehér min­tákkal és fekete harisnya. Termete középmagas, haja hosszú, fekete, arca kerekded. Külső erőszak nyomai nin­csenek a holttesten. — Új vitézi telkek. Budapestről jelen­tik : Özvegy Domonkos Mihályné Schom­­bera Paula tiszamási birtokából 15 holdat, dr. herceg Batthyány-Strattmann László pedig körmendi és, nád­asdi birtokából 79 katasztrális holdat ajánlott föl vitézi tel­kek céljára. — Vitéz Benárd Ágoston, aki a rokkantak ügyében olyan jelesül intéz­kedett, hogy huszonötezer elvntéz­te­len ak­tát hagyott maga után, már megkapta a maga vitézi telkeit. Az új telkesnek is csakhamar akad ilyen vitéz gazdájuk, a Százötveneser lei­ss leisk­iapás. Cluj-Kolozsvárról jelentik: A Mar­­marosch­us Blank cég itteni bankfiókjának igazgatósága följelentést tett a rendőrségen, hogy százötvenezer lej összeg a Werthoim­­kasszájából eltűnt. A bank igazgatósága a sikkasztást kizártnak tartja. A rendőrség a nyomozást megindította. — Halálos ítéletből — 0 hó­napi fogdás. A bratiszlavai katonai tör­vényszék Jánossy Károly volt zsolnai állomás­főnök ügyében kiegészítő vizsgálat után új tárgyalósd tartott. A hónapokkal ezelőtt meg­tartott első tárgyaláson kémkedés és hazaáru­lás vétsége miatt kötél általi halálra ítélt Jár­ossyt a második­­lőtárgyaláson összbünte­­tésként kilenc hónap és húsz napi elzárásra ítélték, amelyet a vizsgálati fogsággal kitöl­töttnek számítottak be és őt azonnal szabad­lábra helyezték. A hadbíróság úgy­szip a kémkedés vádját elejtette, mivel rá bűntett elkövetése idején Csehszlovákia és Magyaror­szág között a hadiállapot már megsuünt. — A ’rarpusköltő összeköttetése a bécsi emigránsokkal. Ilyen címmel „Az­ Ember“ április 29-iki számából szemelvényeket közöltünk. A cikkben érintett Lorsy Ernő lapunk­ban is közölt cáfolatára Göndör Ferenc az alábbi nyilatkozattal válaszolt. ..Lorsy Ernő azt állítja, hogy ő Kosztolányi­ Dezső érdekében egyetlen lépést nem tett, ő Kosztolányit nem fordítja, ő nem lektor a Rico­­lánál és „úgynevezett jóhiszemű, de mohó téve­dés esete látszik itt fönforogni“. Ezzel szemben megállapítom, hogy Lorsy Ernő igenis ismételten tárgyalt Kosztolányi Dezsőnével Bécsben. Igenis eljárt a lik­oláv­ál Kosztolányi érdekében és­genis Lorsy Ernő már fordítja a Bicola számára Kosz­tolányi Dezső „A rossz orvos“ című munkáját. Lorsy rendszeres fordítója a Bicolának ma idáig Karinthy Frigyes és Balázs Béla munkáit fordí­ ,­totta Megállapítom továbbá azt a tényt, hogy Lorsy Ernő folyó 1921. évi április hó 21. napján írásos szerződést kötött a Kosztolányi Dezső meghatalmazása alapján itt eljáró Kosztolányi Dezsőnével, amely szerint Kosztolányi minden írói művének kizárólagos­ fordítási joga három éven keresztül bármely nyelvre Lorsy Ernőt illeti meg. Lorsy a fordítás díjául :A31^s°/o- azaz har­­minchárom és egyharmad százalékát kapja Kosz­tolányi írói honoráriumának. Kizáróan Lorsynak van joga három esztendeig lefordítani Kosztolányi újságcikkeit és tárcáit is, de ezért a munkáért már a honorárium 600/6-a illeti meg Lorsyt. Azt nem tudom hogy a lefordítandó művek között szerepel-e a „Pardon“-rovat, de azt egészen biz­tosan tudom, hogy ezt a szerződést, amelynek egyik példánya Kosztolányinál, másik példánya pedig Lorsynál van, valóban megkötötték, tanú is szerepel a szerződésen és én ezt a szerződést Kosztolányi Dezsőné jóvoltából a saját szemem­­mel láttam. Már most ,én azt teljesen megértem, hogy Lorsy Ernő, mint jó szerződő félhez illik, 331/1, illetve 60 percent erejéig segítségére siet a Pardon-rovat illusztris költőjének, én csak az ügyhöz nem illő lezser fölényt helytelenítem és egészen szelíden megjegyzem, hogy úgynevezett mohó, de nem jóhiszemű tagadás esete látszik itt fönforogni. — Göndör Ferenc:“ E nyilatk­ozat­tal szemben Lorsy Ernő ellen-­­ nyilatkozatot tett közzé, amelyben azonban be­ismeri, hogy Kosztolányi Dezsővel valóban szer­ződést kötött a kurzusköltő műveinek kizáró­lagos fordítására, de nem fordítja Kosztolányi műveit. — Másfél végén cukrot loptak. Budapestről jelentik : Bratiszlavából több hajó­­rakomány kockacukrot szállítottak a minap Budapesten keresztül. Amíg a hajók Óbudán vesztegeltek, észrevették, hogy az egyik hajó­ról körülbelül másfél vagon kockacukor tűnt el. A kiküldött detektívek kinyomozták, hogy Molnár Gáspár hajókormányos és több társa követték el a lopást. A lopott cukrot Óbudán nagyon sok helyen értékesítették, az orgazdák között rengeteg jómódú óbudai polgár és kereskedő van. A tetteseket letartóztatták, a lopott cukornak azonban csak egy igen cse­kély része került meg.­­ A tokiói május elseje, Tokióból je­lenti a Reuter-ügynökség. A májusi ünnep­ségen huszonötezer ember vett részt. A munkásság és a rendőrség között össze­­ütközésre került a sor, számos tün­tető megsebesült. Több mun­kásvezért letartóztattak. — Küzdelem a szociális be­tessékelt­ ellen, Cin­k-Kolozsvár­ról Írják­ nekünk: A gyulafehérvári egész­ségi felügyelőség jelentése megdöbbentő fényt vet az adófehér megyei közegészségi viszonyokra. A várban 63 tuberkulózis egész községeket teljesen megfertőzött, amivel kapcsolatosan a gyermekhalandóság ijesztő méreteket ölt. Dr. Moldován Gyula és dr. Vlad Péter vezetésé­vel nagy társadalmi akció indult meg, amely­nek célja szanatóriumok felállítása Si­b­in (N­agys­zebe­n) és Nagybánya mellett, azonkívül mozgó kórházak létesítése, amelyek kocsin vagy autón járná­nak faluról-falura. A betegek kezelése ingye­nes lenne. Azonkívül olyan törvényjavaslatot akarnak a parlament elé terjeszteni, amelynek értelmében azok is kényszeríthetők orvosi vizs­gálatnak alá­vetni magukat, akik erre önként nem hajlandók. — Budapestről jelen­tik : Az amerikai Vöröskereszt budapesti ki­rendeltségének vezetője, Pedrow­­kapitány je­lentése szerint Budapesten égetően szükséges egy olyan kórház, amely kizáróan vér­baj­ok gyógyításával foglalkozik. A múlt év folyamán 7800 új vérbajos beteget találtak, a kórházak gyermekosztályai is ilyenfajta be­tegekkel vannak tele. Fölveti a kérdést, hogy nem lehetne-e a magyarságot anyagilag is támogatni a vérbaj elleni küzdelemben. — Magyar konzulátusok Csehszlová­kiában. Mint a „Kassai Újság“ közli, a budapesti csehszlovák megbízott, Lejkonec követségi tanácsos kijelentette egy újság­író előtt, hogy a brucki tárgyalások ered­­ményeképen a prágai magyar és a buda­pesti csehszlovák kirendeltségeket követ­ségekké fogják átalakítani. Valószínű, hogy Szegeden, Győrött és Miskol­con csehszlovák, Kosicén, Bra­­ti­s­z­l­a­v­á­b­a­n ■é­s Brü­nnben pe­dig magyar konzulátust fog­nak fölállítani r­t. Aller Horthy ausztriai uta­lásáról. Neunkirchenből jelentik. Szom­baton az a jelentés érkezett ide Ternitzből, hogy Horthy Miklós admirálisi egyenruhában, egy tengerésztiszt társaságában — Semmering­­ről jövet — a községen autóval átutazott. A vámőr megerősítette a hírt azzal, hogy az automobil Békés felé robogott. Értesítették a bécsi rendőrséget és itt tisztázódott a dolog. A tengerésztisztek jelentkeztek a rendőrségen. Az egyik egy amerikai admirális, a másik a f­eje. 9

Next