Jövő, 1921. július (1. évfolyam, 109-135. szám)

1921-07-22 / 127. szám

SZERKESZTIK : filRAMI ERNŐ és LOVASZY MARTONY I. év Bécs, 1921 június 22, péntek 127. szám Megjelenik naponta,hétfő kivételével Szerkesztőség és kiadóhivatal: Wien, V., Rechte Wienzeile 79 Telefon 30-57 Távirati tím: Jövő, VIIee Egyes szám áraz Ilivitriában Csehszlovákiában.................1­40 UK Jugoszláviában .............1 dinár Romániában............................2 lei OdlMh ptoUtsicvéki szim: 149.679 Czekwlovik­ p6.U(all.re tii szim: 59.640 Juflonli« postatakaréki szim : 40.106 Hémetoreziji folyószámla: Deutsch« Bank, Berlin Hirdetéseket A­usztria területéről egyedül Schulek H. hirdető irodája (Wien, I., Wollzeile 11. :: Telefon 809, 5271) vesz föl .: Miért félnek tőlünk? Bethlen István miniszterelnök azok­nak az eseményeknek hatása alatt, amelyek legutóbb a magyar kormány helyzetét megingatták és meggyöngí­­tettére, fokozott harcot indított a j­ö­v­ő ellen. Ennek a céltalan, de érthető haj­szának az okai ismeretesek. A magyar kormány erkölcsi alapja sokkal hiá­nyosabb, mintsem hogy elbírná az igaz­ságos kritikát és egyéni érdeke, az ország sorsával szemben való nem­törődömsége sokkal nyilvánvalóbb, mintsem hogy megengedhetné a való­ságos állapotok komoly föltárását. A kormány nem titkolhatja tovább a kényszerhelyzetet, amelybe a maga hi­bájából jutott: minthogy hatalmának biztosítására népszerűség híján terrorra és karhatalomra van szüksége, bűntár­sává kellett szegődnie az országban felelőtlenül zsaroló és gyilkoló ele­meknek. Ebből a kényszerhelyzetből csak egyfelé vezet az út: a bukás felé, a bukás határidejének kitolására pedig megint csak egy mód van : a kiszivárgó hírek elfojtása és az el nem hallgattatható szabadsajtó disz­­kreditálása. Erre szolgálnak az emi­gráció hazaárulásáról,bolsevik propagan­dájáról terjesztett hírek, erre szolgál a Jövő állítólagos tudósítóinak letartóz­tatása és a nemzetgyűlésen minduntalan fölbukkanó, megrendelt interpellációk a Jövő ellen. Hazug híreket keltő, céltalanul gya­lázkodó, felforgató irányú vagy magyar­ellenes sajtó ellen a kurzuskormány bizonyára nem pazarolna el ennyi okta­lan energiát. Az nem volna komoly ellenség, az ellen nevetséges volna harcot indítani. Ellenben a kurzuskor­mány nagyon jól tudja, hogy amikor a­­Jövő­vel találja magát szemben, ugyanakkor szemben találja magát az egész magyarság érdekével, az emberiség érdekével, a humanizmussal és az európai kultúrával egyaránt Mert ösz­­szegezzük csak röviden a mi törekvé­sünket és lássuk a magyar kormány céljait. A Jövő programja az, hogy a vi­­lág egyeteméből kitaszított Magyar­­ország újra belekapcsolódjék az emberi közösségbe. A J­ö­v­ő azt­ akar­ja, hogy annak a társaságnak az uralmát, amely ezt az elzártságot okozza, egészségesen demokratikus kormányzat váltsa föl, amely előtt megnyílnak a határok szi­gorú sorompói. A j­ö­v­ő azt akarja, hogy­ a józan Magyarországon meg­szűnjék minden olyan propaganda, amely gátolja a munkát, a termelést, a foko­zatos fejlődést, megszűnjék minden bol­sevik vagy anarchista kedv és agitáció. A J­ö­v­ő azt akarja, hogy Magyar­­országon ne legyen többé kárhozatos elkeseredettség. A J­ö­v­ő békét, nyu­galmat, jólétet akar, röviden: meg akarja menteni az életnek a fulladozó, hörgő, haldokló Magyarországot A magyar kormány azonban ezeket a célokat semmi esetre sem vallhatja a magáénak, sőt k­ü­z­d­e­n­i­e kell ellenük, ha pozícióját fönn akarja tartani. Ha Magyarországon helyreáll a béke és a nyugalom, ha megszűnik a bolsevik agitáció, a magyar kormány e­l­v­e­s­z­t­e­tt­e l­é­t a­l­a­p­j­á­t. És ha a haldokló Magyarország föltámad és talpraáll, hát egy csapással megsemmisíti a kereszténynek és nemzetinek hazudott kormányt. Ezért olyan veszedelmes a jövő és ezért kell mindent elkövetni, hogy ne közölhesse többé a magyarországi kicenzúrázott eseményeket. A kurzus kormányának ma már­­ csak egy célja van : minden áron a helyén maradni, mert ha­ bukik, buknia kell vele együtt az egész rendszernek, buknia kell a kormányzónak és ijesztő milliárdokat pazarló környezetének is és akkor már csak a közönséges bűntettek alapján való szörnyű felelősségrevonás követ­kezik. Ezért nem hagyhatja ott a kor­mány a helyét, ezért kell lehetetlenné tennie, hogy a titkolt hírek kiszivárog­janak és ezért kellett háborút szennie a j­ö­v­ő­nek. Ezt a háborút azonban a kormány el fogja veszíteni. Porthintő és félre­vezető politikája már kinőtt azokból az arányokból, amelyek között a hiszé­kenyek még hihettek neki. A jövő ellen irányuló hajszában már­is rossz nyomon indult el, mint ahogy jó nyo­mon el sem indulhatott. Letartóztatott és ma is fogvatart egy csomó ártatlan embert, akiknek vagy semmi közük nincsen a J­ö­v­ő­höz, vagy cikkeiket névaláírással, bátor hitvallással küld­ték el nekünk. Pedig nem ezeket ke­reste, hanem azokat, akik ma is, mindennap a legnagyobb lelkesedéssel küldik el a J­ö­v­ő-nek a budapesti híreket és a kormány szigorúan bizal­mas­, szégyenletes okmányait Ám ezeket az ismeretlen egyéneket a kormány soha meg nem találhatja és munkájukban meg nem akadályozhatja. Szervezetlen, lelkes, önkéntes és önzet­len munkatársak ezek, akik a magyar nép iránt érzett izzó szeretetükben a sebeket a nyilvánossággal akarják gyó­gyítani. Ha a kormány komoly ered­ményt akar elérni és azt akarja, hogy a j­ö­v­ő ne kaphasson több magyar­­országi tudósítást, akkor fogasson le minden tisztességes embert Magyaror­szágon, csukasson le mindenkit, aki be­csületes fölháborodásában megundoro­dott a kurzus vizében hömpölygő vér­től és szennytől,végeztessen ki minden­kit, akiben még­ egy szikra remény él Magyarország megmentéséért és akinek ez a kétségbeesése, reménye, magyar, keresztény és emberi érzése azt paran­csolja, hogy a homályban burjánzó bű­nöket ki kell hozni a napfény világos­ságába. Horthy hercegsége és egyéb történetek. A ,,T“ osztály meséiből. — A J 8 v 1 budapesti tudósítójától. - Budapest, junius 21. I hercegi Rómában a A „T“ osztály folyamatban levő likvidálása alkalmával — amint megírtuk — újabb „T* akták kerül­tek a kezünkbe, amelyeket sorra közlünk. , i u !'• ' .i ' ' . ' l . I. - r. HELYZETJELENTÉS. Budapest, 1920. szeptember hó 24-én. Bizalmas. Sokszor megbotránkozva kénytelenek el­tűrni a hivatalból kiküldött „T“ tisztek is, akik az­­Érnek gyűléseire mennek, hogy za­bolátlan szájú fiatal suhancok igazoltatják a megjelenteket; — ha már igazolják is a megjelenőket, ami nagyon okos, legalább megfelelő kinézésű úriemberek végeznék a feladatot, akik megértik az adott körülmé­nyeket. Egy kiutasított ngyváradi hivatalnoknő mondja, hogy a nagyváradi zsidók 15.000.00­0 értékű ajándékot adtak a román királynénak születése napján szeretőtök, hódolatuk jeléül s egyben alázattal kérték, hogy ne vonja ki katonáit Nagyváradról. Kispesten a közönség köréből hallottam hangokat, hogy nagyon rossz vért szült az, hogy Horváthot, aki községi bíró volt, „leg­alább kötelet érdemelt volna“ a kommün alatti szereplése után, lecsukatása után rövi­desen szabadon engedték. Az a hír van elterjedve, hogy igen ma­gas helyen járták ki szabadonbocsátását. (Állítólag József főherceg.) Egyes hírek szerint, mint új­abban Horthy előméltósága rövidesen vis­­­sza fogja hozni IV. Károly királyt és a kormányzó tettét a király hercegi címmel tégla meghálálni. * Világos maffia. Aláírás. n. M. kir. bpesti katonai Városparancsnokság „T“ osztálya. 31. SZ. BIZALMAS SAJTÓJELENTÉS. Budapest, 1921. február 7.­­ L • „M. T. I.“ biz.­1921. II. 7. ". .A) A „Neues Züriches Zeitung” esti lapja írja a következőket: József Ferenc fő-­ herceg Rómában a Grand Hotelben, udvar­mestere, Karácsonyi gróf kíséretében, Csaba gróf név alatt megszállt. Az ifjú főherceg azon célból ment Rómába, hogy ott lépéseket tegyen, miszerint Olaszország édes­atyját, József főherceget, Magyar­orsz­ág királ­yának el­ismerje. A „Montags Zeitung“ erre a hírre megjegyzi, hogy ezen jelentés Károlyi Mihály gróf bizalmi emberétől, egy ismert bolseviki­ baráttól származik. Gróf Károlyinak keze van a játék­ban, aki ilyen módon viszályt akar szítani a Habsburg-ház tagjai között. B) A„Populaire“ „F­e­h­é­r m­agyar­ország“ címmel cikket közöl arról, hogy Budapest lett az összes ellenforradalmárok menedékhelye. Megemlíti itt Lukachich akció­ját, aki az „A. s.­. C.“ ülésein a proletariátus gyűlöletére uszít Budapesten. 2. A „Népszava“ február 6-iki számából a Sajtótájékoztató Bizottság által kihagyást javasolva. A­ „2 évi börtön“ című cikkben: „Paulik Béla, aki a kommün alatt a mozik szocializálásával volt megbízva, a dik­tatúra bukása után az Ébredők botozó oszta­gának lett a vezére, most a budapesti tör­vényszék 2 évi börtönre ítélte a kommün alatti dolgaiért“. B) „Megszakadtak a tárgyalások a nép­biztosok ügyében“.: „Az orosz megbízottak, Kun Béla és Litvinov, a tárgyalások folyamán újabb kö­vetelésekkel állottak elő, még­pedig, hogy nemcsak a népbiztosokat, hanem már a jog­erősen elítélt Magyar Lajos és Kéri Pál ki­adatását is követelik. A magyar kiküldöttek — tekintve, hogy erre nézve semmiféle meg­bízást a magyar kormánytól nem kaptak — a tárgyalásokat megszakították, hogy újabb instrukciót kapjanak kormányuktól*. C) „Pártgyűlés a cseh Komáromban“ . A Komárom­ megyei szocialista párt az el­múlt vasárnap tartotta meg a rendes évi közgyűlését, amelynek határozatai közül a legjelentősebb az, hogy dr. Földessy József komáromi képviselőnek a pártból való kizárá­sát megerősítette. (Földessy nyíltan kijelentette, hogy nem helyezkedik a moszkvai Inter­­nacionálé alapjára­." 3. Az „Az Újság“­ll/6. s­z. a. S. T. B. javaslatára kihagyott cikk. „A posta- és távirócenzúra enyhítése ér-­­­dekében a budapesti Kereskedelmi és Iparka-­ mara akciót folytatott és kérte, a kereskede­lemügyi minisztert, hogy a cenzúrát törölje el. A miniszter közölte most, hogy a cenzúra­­ megjavításának kérdése tárgyalás alatt áll és a döntés a közeljövőben várható. Osztályvezető: Bacsay Farkas László mis. s. k.­ A kiadvány hiteléül: aláírás. m. Budapesti m. kir. katonai városparancs-, nokság „T“ osztály Vill. ker. csoportja. HELYZETJELENTÉS. Budapest, 1920. december hó 28-ámn. Tegnap az Operában a menekültek javára, nagyszabású díszelőadás volt, amely meglehetős szép programot nyújtott, igazi magyaros jel­leggel. Az utolsó jelenet, amely Magyarország jövendő királyságát aposztrofálta volna, azon­ban nagyon politikai szó volt, amennyiben félreismerhetetlenül Károly király mellett propagált. Nagy föltünést keltett Horthy Miksn­­ő főméltósága elmaradása és több helyet hal­lottam suttogni, hogy elmaradásának oka azon rossz vi­szonynak tudható be, amely őfőmél­­tósága ás József főherceg között áll fönn, aki utóbbi fenséges családjával együtt az ün­nepélyen mindvégig jelen volt. Hír szerint a­ T- osztály tényleges tisztjei a ruházati általányként megállapított félévi 1100 koronát január havában nem kapják meg, mert nem tartoznak a kivonuló létszám­hoz. Ezen elbírálás a legméltánytala­­­nabb lenne, mert mindenki tudj­a,­­ hogy a tisztek azok, akik éjjel-nappal szol­gálatot teljesítenek. A menekültek körében kellemetlen hatás vált ki az, hogy a megszállott területek szobrát nem akarják leleplezni, illetően annak leleplezését úgyszólván általuk tudva ok nélkül halogatják. A közönség körében beszélik, hogy az amerikai missziónál szolgálatot teljesítő ka­pusnak havi 1000 dollár fize­tése van, amely összeget természetesen a magyar kormánynak kell kifizetnie korona értékben. Az állami tisztviselők méltatlankodva be­szélnek arról, hogy a mai nyomorúságos vi­szonyok közepette semminemű ajándékot van pénzbeli járandóságot sem kaptak munkáju­kért a karácsonyi ünnepek alkalmával, holott majdnem minden kis vállalat valamely­­­előnyben részesítette tisztviselőit. Aláírás: Csop. vezető. Nézeteltérések Anglia és Franciaor­szág között. A „Deutsche Allgemeint­ Zeitung“ idézi a „Temps“ cikkét, amely szerint Németország jogosult a szankciók megszüntetését kérni, mert Angliától ilyen értelmű ígéretet kapott. Május ele­jén az angol kormány anél­kül, hogy a szövetségesek­kel eziránt megállapodott volna, megígérte Németországnak a büntető szankciók megszüntetését, ha Né­metország elfogadja az ultimátumot. Fran­ciaországban erről az ígéretről csak az ultimátum elfogadása után értesültek. A francia kormány ebben az ügyben jegy­zéket küldött Londonba, de­ erre minde­g máig nem kapott választ.

Next