Jövő, 1921. november (1. évfolyam, 216-244. szám)
1921-11-25 / 240. szám
I. év Bécs, 1921 november 25. péntek SS’IAO. szám Megjelenik naponta, hétfő kivételével Szerkesztőségét kiadóhivatal: Wien, V. kerület, Rechte Wienzeile 79. szám Telefon 30-57 « « Távirati cim: Jöv6 Wien Egyes szám ára Ausztriában .....................................................*6]?rena Csehszlovákiában .*•***•«••••• 1’40 ÍK Jugoszláviában ■••••• ••••••••1 dinár Romániában . « « •..................... .... 2 lei Osztrák postatakaréki szám: 149.679 Csehszlovák postatakaréki szám: 59.640 Jugoszláv postatakaréki szám: 40.106 Németországi folyószámla: Deutsche Bank, Berlin Hirdetéseket a JvB részére fölvesz a kiadóhivatal és minden bel- és külföldi hirdető iroda A titkár úr titka. (s.) Mégse lehet úgy egyszerűen elhaladni Osztenburg Svájcba menekült ttkárának üzenete mellett. Ez a titkár úr üzent valamit Svájcból a magyar kormánynak. Hogy mit, azt egy kőnvomatos laptudósító jelentése alapján a jövő úgy írta meg, hogy amennyiben Osztenburgnak csak egy bajaszála is megtzörbül: a titkár úr nyilváno°ságra hoz bizonyos írásokat, amelyeket magával vitt. Ugyanez a hir azonban valamivel bővebb kiadásban megjelent aNeue Freie Presserben is és ott már jelezve volt az is, hogy micsoda írások nyilvánosságra hozásával fenyegeti meg a titkár úr a magyar korrányt. A titkár úr titka : azok az írásos utasítások, amelyeket a magyar kormány a nyugat magyarországi pucs idején az Antant félrevezetése s a tábornoki bizottság kiátszása érdekében intézett az akkor nagyon kedvelt, de azóta fogságra vetett Osztenbárghoz. Ha csak annyiról volna szó, hogy a magyar kormány írásos dokumentumokat adott magáról és kétszínű eljárásáról, mi nyugodtan rábiznék az érdekelt Ausztriára, a félrevezetett entantra és a becsapott tábornoki bizottságra, hogyöleljék ki detektívjeiket, esetleg szépirigydetektiveket, akik a csacska titkát írtól kicsalják titkát, az összes irásos dokumentumokat. Ez voltaképen az ő érdekük, őket csapták be s ők kaparthatnák meg a becsapás írásos bizonyítékait. Mi, magyarok, ebben a speciális esetben nem neheztelnénk túl nagyon a becsapás kísérlete miatt s legföljebb csodálkoznánk, hogy a magyar kormány ilyen kényelmetlen titkokat egy ilyen kevéssé titoktartó titkárra bizhatott. De nemcsak ennyiről van szó. Sokkal többről, éspedig olyasmiről, ami már az egész kurzust s vele kapcsolatosan az egész magyarságot illeti. Akarva-nem akarva rá kell ugyanis eszmélni, hogy akármi történjék a kurzus akármelyik hősével, mindig ott van a háttérben egy titkár egy titokkal, amely éppen elég súlyos arra, hogy a kurzus egyik hősét a kurzus másik hősével szemben megoltalmazza, éppen elég hatalmas arra, hogy az esetleg megtorlásra emelt kurzuskezet megfogja s a bünöst minden törvényes üldözéstől megóvja. Héjjast, akiről az erzsébet-téri verebek is csiripolják — ezt a csiripolást ugyanis még a hatalmas Eckhardt Tibor se tudja ráegyenzurázni —, hogy sokszoros gyilkos és gonosztevő, mégse merik bántani, mert köztudomás szerint Horthynak egy levelét őrzi s ez a levél azt bizonyítja, hogy amit Héjjas csinált, Horthy egyenes ösztönzésére csinálta. Prónaynak nagyon kellemetlen pőrei akadtak, de sohsem mertek hozzányúlni, mert nyilván kellemetlen titkok tudója. Gratz Gusztáv, akit a király énes napjaiban le kellett tartóztatni, szinténnyugodtan várja sorsát, mert a mentelmi bizottság előtt módjában volt elmondani, hogy az erkirály érkezéséről nemcsak ő tudott és a kormányzó s a miniszterelnök egyenesen fölkérte őt a közvetítésre. Minden bűnös mögött van egytitkár úr egy kényelmetlen titokkal és ezért vannak a kurzus korszakában bűnök,, de nincsenek megtorlások. Ez a lélektani kulcsa az egyoldalú Horthy-amnesztiáknak. Persze, az eset még egyszer sem állott olyan világosan a világ előtt, mint ezúttal, amikor Osztenburg fogságban van, titkára ellenben Svájcból küldi a súlyos üzenetet. A magyar lapok egy szóval sem emlékeznek meg az üzenetről. Odahaza a nyilvánosság még mit sem tud a titkár úr titkáról. De mit ér, ha meg is tudja ? A kurzus, amely megbüntette, a „Neue Freie Presse” budapesti levelezőjét, Jaert a Gellért-szálló megostromlásáról szóló hitel állítólag rossz hírét költötte az országnak, talán megbüntetné azokat is, akik a svájci üzenet hatásáról referálnának a külföldnek. Ennyi volna az orosz hatás. De ki büntetné meg Horthyt, Bethlent s a többieket, akik csinálják azt, aminek puszta regisztrálását már az ország meszrágalmazásának szokták a kurzusban nevezni ? Ki büntesse meg azokat, akik szintén őriznek titkokat, amelyekkel a büntetni szándékozókat féken tarthatják? Mindegyiküknek van bűne, mindegyiküknek van bizonyítéka a többi ellen is és ennélfogva nem félnek egymástól. Hisz ez az ő erejük, sőt egyetlen erejük. A svájci üzenet, ha lesz hatása, eléri azt hogy Osztenburgnak nem fog baja történni, de ezt az eredményt majd körülírja a kurzus úgy, mintha semmi összefüggésben sem volna a svájci üzenettel. Majd hoz Horthy valami új amnesztiát és az Osztenburg dolga rendbe jön. És az Andrássy, a Rakovszky, a Gratz dolga is. Úgyse hitte senki, hogy ezeknek az uraknak baja essék. Nekünk azonban nem szabad olyan egyszerűen elhaladnunk a pikáns svájci üzenet mellett. Meg kell állapítanunk, hogy a kurzus hollói nem váják ki egymás szemét s nemcsak azért, mert ez a hollók természete, hanem azért is, sőt azért leginkább, mert a kurzns minden embere tud a többiről eleget s amit tud, azt védőpajzsul tartja maga elé, ,mihelyt ellene akarnának fordulni. Őket együtt tartja s egymással szemben megvédi a közösen elkövetett gazságok titka Tudtuk ezt eddig is, de most írásban kaptuk a bizonyítékot. Titkár úr köszönjük a titkot.. Bethlen dezsanái! miniszterelnök. Alkudozik • kereszténypárt. — A szétső legitimessá': rém tárgyéinak Bethlennek — A minissterelnök minden árán ul pártot akar alakítani. — Képviselők pártközi tanátstiosása. Az ellenzék szorosabb szövetséget köt. • — A 1898 blapeti tudósítójáról. — Enlaj'CSI, november 24. hotta a miniszterelnök. A kormányzó ma, csütörtök délben egy óra hosszáig tartó kihallgatáson fogadta Bethlen István grófot. A kihallgatásról Bethlen mint dezignált miniszterelnök távozott el. Még ma este tárnyalást kezd nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszterrel és látogatást tesz a kisgazd párt helyiségében, ahol éppen a szokásos heti értekezletet tartják. A lapok jelentései szerint Bethlen valószínűen két napon belül össze fogja állítani az új kormányt és a következő hét folyamán már be is mutatkozhatik kormányával a nemzetgyűlésnek. Mindez nem megy azonban ilyen könnyen. Mert kérdés, mit szól egy új Bethlen-kormányhoz az Andrássy-párt. Nagyon jól tudja Bethlen, hogy új kormányzó pártjának és új kormányénak itt van a legkényesebb akadálya Ezért már szerdán este jelentkezett Bethlen a duzzogó keresztény nemzeti pártnál és előre bejelentette, hogy csütörtökön megkapja a megbízatást a kormányalakításra. Hogy már szerdán este ilyen határozottsággal beszélhetett, noha szerdán nem volt tanácskozása Horthyval, ez csak megerősíti azt a föltevést, hogy már előre megállapodott a kormányzóval és azt várta, hogy megállapíthassa: van-e többsége a parlamentben ? Így fordítja Bethlen a maga javára még az olyan parlamenti eseményt is, mint amilyen a tegnapi, amely súlyos és komoly számonkérés volt. A miniszterelnök szerda esti látogatását bizalmas értekezleten fogadta a keresztény nemzeti párt vezetősége. Az egybegyűlteknek a küszöbön álló kormányalakításról a következőket mond Miniszterelnökké való újabb dezignálásom még nem történt meg. Valószínűen a csütörtöki nap folyamán kapom meg a megbízatást az új kormány megalakítására. Az a szándékom, hogy mihelyt ez megtörténik, nyomban érintkezésbe lépek a pártokkal, mégpedig olyan módon, hogy pártközi értekezlet elé terjesztem programomat. Amenyiben a pártok ezt a programot magukévá teszik, nyomban megkezdem a tárgyalásokat az egységes kormányzópárt megalapítása érdekében. Arra a kérdésre, hogy szóba fog-e kerülni a királypucsban való részvételmiatt letartóztatott politikusok ügye ezeken a tárgyalásokon és várjon várható e ügyükben fordulat, a miniszterelnök a következőkép nyilatkozott: — Teljes mértékben méltánylom a letartóztatott képviselők kellemtlen helyzetét. A kormányban megvan a hajlandóság, hogy sorsukon változtasson, azonban számolnia kell a közhangulattal is, különben igen könynyen megtörténhetnek, hogy szemünkre vetnék, hogy az igazságszolgáltatás ez esetben máskép kezdi a törvényeket, csak azért, mert grófokról is van szó. Ezután utalt Bethlen a letartóztatott képviselők ügyének külpolitikai vonatkozásaira és kifejtette, hogy a kormányt engedékeny magatartása esetén könnyen azzal vádolhatná a külföld, hogy egystérez azokkal, akik a királyt behozták az országba. E kijelentésének megtétele után Bethlen eltávozott a pártkörből. Ezután Vass József kultuszminiszter vette át a szót és közölte a képviselőkkel, hogy az untermány megalakulása a évő hét kölesére várható, utánta pedig nyomban bemutatkozik a kormány a nemzetgyűlésen. A nemzetgyűlésnek minél korábbi időpontban való újabb összeillése — mondotta a kultuszminiszter — annál inkább kívánatos vollna, mert így lehetővé válnék a letartóztatott képviselők mentelmi ügyének gyors elintézése, így akarják ugyanis Bethlen karjaiba lágyítani a keresztény nemzeti pártot, amely, hogy Andrássyt kimentse, talán behódol a zsarolásra. De ennek a behódolásnak komoly akadályai vannak, mert a Biésső legitimisták, akik a nemzetgyűlés tegnapi ülésén tekintélyes számban az ellenzékkel szavaztak, nagymértékben akadályozzák a kereszténypárt és Bethlen megegyezését. A Budapesten csütörtök reggel megjelent lapok kiemelik, hogy a kereszténypárt szerda esti értekezletén amelyen Bethlen is megjelent és nyilatkozatot tett. a párt vezetősége részéről a szélső legitimisták: Pallaviciuli, Linganer és Szmrecsányi nem vettek részt Ezzel kapcsolatban „A Nap“ úgy értesül, hogy Bethlen a kereszténypárttal szerzM .—»-'« gyalásai során nem érte el a kivánt eredményeket. Két kényes pontra vonatkozóan nem jött létre megegyezés a párt és a miniszterelnök között E két súlyos kérdés: a királypacskan való részvétel miatt letartóztatott képviselők további sorsa és a párt szélső legitimistáinak saját pártjukhoz való viszonya. A letartóztatott képviselők ügyében Bethlen bizonyos ígéreteket, helyezett kilátásba „a büntető eljárás gyors lefolytatása tekintetében“. Egyes hírek szerint — mint értesülök — Bethier az ügyvek olyan módon való elintézésére tett ígéretet, hogy néhány hét, látszólagos vizsgálati fogság után pertörléssel fogják befejezni ezt a bűnügyet. A kereszténypárt ezzel nem hajlandó megelégedni, hanem azt kívánja, hogy Bethlen dezignáltatása után a párttal folytatandó politika, tárgyalásaiba vonja be a vizsgája alatt álló képviselőket, elsősorban Andrássyt és Rakovszkyt is. A másik kényes kérdés: a szélső legitimistáknak a párthoz és az új kormányhoz való viszonya ügyében Hallér István folytatja már hetek óta a tárgyalásokat Bethlennel. Politikai körökben elterjedt hírek szerint a szélső legitimisták csoportja nem hajlandó beadni a derekát és nem enged merev legitimizmusából, amit a ,,Magyar uír lap“-nak adott információ úgy fejez ki hogy a szélső legitimisták csoportja elhatározó, hogy „saját érdekeit alárendeli az ország érdekeinek*. A szélső legitimisták intranzigens magatartásának jele az a körülmény is, hogy Pallavicini, Lingauer és Szmrecsányi szerdán este már nem is vettek részt a kereszétnypárt értekezletén és az Ott Bethlennel folytatott megbeszéléseken. Mindez magyarázata annak, hogy