Jövő, 1922. május (2. évfolyam, 102-126. szám)
1922-05-14 / 112. szám
2 tendi karhatalom ügyében. A belügyminiszter a szombat déli „Magyar Hírlap”ban erre vonatkozóan a következőket mondta: • Minden legcsekélyebb rendbontó kísérletet, a legteljesebb eréllyel, csirájában fogok elfojtani. Minden rendelkezésemre álló eszközt föl fogok használni arra, hogy a rendet az egész vonalon föntartsam. Azok az elemek, amelyek arra számítanak, hogy a választások idején turbulenciát csináljanak, pórt fognak járni. A legkisebb rendbontó kísérlet a kormányhatalom teljes súlyával találja magát szemközt. Ezeket a kijelentéseket már ismerjük a pokolgép idejéből. Belitska tarsolyában „az elemek“, akiket csírájukban el kell folytani, egészen máskép és Belitska számára sokkal félreérthetetlenebbül vannak körülírva. A liberális lista győzelmi esélyei. A szombat déli „Az Est“ Írja: A liberális front Budapesten teljesen egységes. Éjszaka Vázsonyi Vilmos, Sándor Pál, Rassay Károly és Glücksthal Samu tanácskozásokat folytattak, amelyek után megállapítható, hogy minden ellentét, amely a múlt hetekben lefolyt kompromisszumos tárgyalások hatásaként egyrészt a demokrata pártban, másrészt egyes liberális vezető politikusok egymáshoz való viszonyában támadt, teljesen eloszlott, ami elsősorban Vázsonyi Vilmos áldozatkészségének köszönhető. A budapesti egységes liberális lista az összes fővárosi kerületekben a lehető legbiztatóbb kilátásokkal indul harcba. Nagy föltűnést keltett az utóbbi napokban az a hír, hogy Szterényi József báró támogatná az újonnan alakult párt északi listáját, amelynek élén Gratz Gusztáv áll. Szterényi József báró levelet intézett Bárczy Istvánhoz; levelében tiltakozik az ellen a föltevés ellen, hogy ő bármely más listát támogatna, mint az egységes liberális listát Bécsi lap a kisgazdapárt esélyeiről. A „Neues Wiener Abendblatt” szombati Rómában foglalkozik a magyarországi választások kilátásaival és különösen a parasztpárt, helyesebben a kisgazdapárt választási esélyeivel. A kisgazdák politikai leromlásának és a kormánnyal szemben való mind nagyobb súlytalanságának okaival is foglalkozik az érdekes cikk, amely megállapítja, hogy a magyar paraszt közel volt ahhoz, hogy egyedülvaló, korlátlan ura legyen az országnak, azonban nagyatádi Szabó István levitézlése után — azt a lehurrogást is megírja a lap, amely az agitációs körúton érte a kisgazdavezért ! — Most kevés remény van arra, hogy a kisgazdák többségben kerüljenek be a parlamentbe. A cikk végül nagy jelentőséget tulajdonít Magyarország szomszédos államainak, különösen Ausztriának szempontjából, a magyar parasztságot képviselő kisgazdapárt bukásának, mert ezután a kölcsönös érdekek és nem egyoldalúan a parlamenti többség magánérdeke fogja megszabni a kiviteli tilalmat, a külkereskedelmi privilégiumok és kompenzációkon alapuló követelések mértékét. A kolozsvári egyetem és a numerusz klauzusz. Néhány héttel ezelőtt megírtuk, hogy kurzuskörök hajszát indítottak a jelenleg Szegeden működő volt kolozsvári egyetem tanácsa ellen, mert az a numerusz klauzuszról szóló törvényben meghatározott öt százaléknál több zsidó hallgatót vett fel a különböző fakultásokra. A kurzisták följelentést tettek az egyetemi tanács ellen a kultuszminiszterhez. Az egyetem tanári kara fölterjesztésben válaszolt a följelentésre és kifejtette, hogy hazafias indokokból szegte meg a numerusz klauzuszt: a, békeszerződés folytán elvesztett területekről jött zsidó diákoknak adott módot tanulmányaik folytatására a szegedi egyetemen. Ez elől az indokolás elől még Vass József Kurais kultuszminiszter sem zárkózhatott el és amint budapesti tudósítónk jelenti, helyesléssel vette tudomásul az egyetemi tanács fölterjesztését Rabló világ Felsősziléziában. Antonienhüttebről jelentik, hogy szombatra virradó éjjel legalább kétszáz főből álló lőszerrel és kézigránátokkal jól fölszerelt rablóbanda tanyázott Neudorfban. Nagyszámú üzletet raboltak ki és a tulajdonosokat teljesen kifosztották. (Antonienhlitte Felsősziléziában a kattowitzi körletben van. Az anlitett rablóbanda már hosszabb ideje nyugtalanítja a környékét) .? O V o Vasárnap, 1922 május M Öt hónap drágulása Magyarországon. Nagy áremelkedések Budapesten. Budapest, május 13 Az utóbbi időben ismét utolérte Magyarországot a drágasághullám, amely rohamosan fölfelé sodorta az árakat. Januártól májusig megint nagy emelkedések következtek be. A fontosabb életszükségleti cikkek árai a következők voltak (a zárjelekben lévő összegek a január közepei árakat jelzik): Hogy az árakat kellőkép lehessen értékelni, itt közöljük, hogy miként áll a magyar korona külföldön: 1 magyar korona volt Bécsben 11.50 osztrák korona, Berlinben 37 pfennig, Prágában 0.065 csehszlovák korona, Zágrábban 0.087 koronadinár, Bukarestben 0.18 lej. Ez az összeállítás „az Est“-ből való: Férfi felöltő (télikabát januárban Korona 6—SÜOO) 8-15.000 Mérték után (12—14.000) 14- 20.000 Férfi-fütödy (7—10.000) 8—10.000 Mérték után (12 -13.000) 16—24.000 Ruhafordítás (3000) 5.000 Férfiruhaszövet (métere 750— 2000) 1500-4000 Férfi kalap (500 - 2000) 1000 - 3000 Férfi harisnya (120 -150) 120 - 400 Férfi-ing (800-1000) 800—2000 Alsónadrág (750) 750 -1200 Gallér (100 - 120) 120—150 Kézelő (140-150) 150-180 Gallérgomb (20—30) 20—30 Kézelőgomb (150—300) 150—300 Bőrkertyű (800-1000) 800-1200 Nadrágtartó (150 - 200) 200-400 Nyakkendő (4 - 600) 400-1200 Női ing (pamutvászon) (350) 400 Női ing (valódi vászon) (1200) 1600 Női batisztgarnitúra (2500 3000) 2500—3000 Női harisnya (200—300) 200—500 Cérna (60) 65 Cipő (1750 -2500) 2000 - 3500 mérték után (2000—3500) 3000 - 4500 Mosás: Egy gallér tisztítása (350) 5 Egy pár kézelő tisztítása (7) 10 Férfing keményítve (20) 30—95 Női ing (14) 19 Női nadrág (16) 25 Férfi alsónadrág (12) 17 Lepedő (14) 19—25 Párnahuzat (12) 18 Zsebkendő (2.50) 3 60 Mosószappan (96—120) 152 Beretvaszappan (40) 60 Cipőkrém (25) 28 Cipőzsinór (20—25) 25—30 Elelmieikkek kilója: Marhahús (84—96) 220 Sertéshús (104) 188—204 Borjúhús (120) 190 Háj (136) 201 Zsír '148) 204 Szalonna (120) 192 200 Főzővaj ( íOO) 360 Teavaj (260) 620 Tojás (10) 8 Tejfel (60) 100 Egy liter tej (18—20) 24 Élő ponty (140—160) 260 -300 Harcsa (320) 300-400 Liba (130) 200-220 Kacsa (130-140) 200-220 Csirke (ISO) 180-200 Pulyka (130) 180-200 Nullás liszt (36) 52 Dara (38) 61 Főzőliszt (28) 44 Kristálycukor (SO) 112 Kockacukor (100) 122 Nyers kávé (280 -460) 460-660 Pótkávé (90 128) 150 - 200 Tea (320—600) 600 K-tól följebb Hatvan fokos rum (230—480) 280—600 Egész dió (88) 120 Mák (128) 260 Hántolt borsó (46) 60 Héjjas borsó (26) 30 Bab (18-24) 26 Rizs (54—120) 68—108 Tíz fokos ecet (14) 20 Szilvaiz (72) 80 Finomabb gyümölcsíz (100—140) 140 Méz (100-120) 124 Egy liter asztali óbor (48) 48 Egy liter asztali ujbor (44) 46 Alma (80-120) 200 -220 Répa (36) 120 Foghagyma (70) 50 Hagyma (46) 76 Céklarépa (20) 40 Kalarábé (26) 50 Kel (30) 68 Burgonya (11) 17 új burgonya 85 Egy adag marhasült vendéglőben (48) 88-90 Bécsiszelet (65—70) 100—120 Egy csésze kávé kávéházban (12) 15 Feketekávé (8) 10 „Politikai aprószentek." „A sokarcú ember.** Két kormánypárti röpirat az ellenzékről. — A Jövő budapesti tudósítójától. — Budapest, május 13. A kormánypárt ügynökei két pamflettá árasztják el most az országot. Mordatlan írások, kurzus-írások, a kormány ízlését dicsérik. Egészen új divat, hogy a kormány ilyen választási fegyvereket használjon, de nem ez az első szokatlan fegyver ebben a választási kampányban, amelyben a pokolgéptől kezdve minden eszköz szerepel, ami aljas és fölháborító. A pamflettek egyike ezt a címet viseli: „Politikai aprószentek“ Friedrich István, Haller István, Sándor Pál, Szilágyi Lajos, Szmrecsányi György és Ugrón Gábor karikatúráját rajzolja kíméletlen hangon. A „Sokarcú ember“ Lingauer Albint teszi csúffá. Itt adunk néhány sor szektőt a két röpiratból: FRIEDRICH ISTVÁN. Magyarországnak eddig ő az egyetlen miniszterelnöke, aki önnemzés útján jött a világra. Tetőtől-talpig forradalmi konjunktúraember, aki 1918 október 30-án Károlyi Mihályba, 1919 augusztus 6-án pedig a budapesti rendőrségbe kapaszkodott bele és vitette vele magát ’ abadügyiállamtitkárságba, utóbb a miniszterelnöki faluléba. A félreállani-tudás a legerősebb oldala. Károlyi Mihály mellől is úgy párolgott el, hogy senki sem tudta, mikor, hogyan. Azt mondják róla, hogy érthetetlen politikai sikereit annak köszöni, aminek egykor Polónyi Géza. Polónyinak ugyanis volt egy híres nagy feketekönyve, amibe minden ellenségének, sőt minden jóbarátjának gyöngéje, adóssága, bűne, hibája, olyiknak még a szeretője is be volt jegyezve. Mondják: Friedrichnek nemcsak egy ilyen könyve van, hanem egész könyvelése. HALLER ISTVÁN. Mint újságíró közepes volt, sőt gyönge. Elhatározta tehát, hogy miniszter lesz belőle, mivel a minisztereknek még kevesebb kvalifikációra van szükségük, mint az újságíróknak. Miniszter mindenki lehet SÁNDOR PÁL. Istenen boldogult Mikszáth Kálmán, nagy humoristánk« nem szerette, ha közülünk bárkinek az előbbi nevét kutatták. Ilyenkor bosszúsan vágja oda: — Ugyan ne piszkáljátok már. Tudnotok kellene, hogy Magyarországon annakelőtte mindenki Kohn volt Éppen így Sándor Pálnak is kár a szemére vetni, hogy valamikor Schlesinger volt a neve. Ez nem baj, sőt szép tőle. A baj csak az, hogy annyira el tudott hatalmaskodni. SZILÁGYI LAJOS: Nem jelentékeny ember, hanem érdekes. Már csak azért is, mert az országdúlásra összeállott ellenzék egyetlen katonai szakértője. A legnagyobb baja az volt, hogy ő is megkapta a háború utáni liberalitás betegségét Talán Rassaytól, akivel sűrűn érintkezett SZMRECSÁNYI GYÖRGY. Nyitra megye ajándékozta a nemzetnek. Szegényes ajándék, az igaz, de hát szegény Nyitrától az is szép, hogy így megerőltette magát Szép magas ember. Az asszonyok a felvidéki erdő sudár fenyveseihez hasonlítják. Horthy déli katonáinak bevonulása után az Ébredő Magyarok élére állott Ma már fáradt ember, de nem is csoda. De megtette a borzasztó hosszú utat Tisza Istvántól Andrássy Gyuláig. UGRON GÁBOR: A nagy „rabonbán“ kis fia. A kis Andrássy Gyula gróf nevelése. Vázsonyi Vilmos demokrata barátja. Apjától különben csak az érthetetlenséget örökölte. Természetesen a liberatitást prédikálja, de nem Tisza István, hanem Vázsonyi Vilmos evangélista írása szerint LINGAUER ALBIN. Az új flotillával siklott az országos közélet vizére. A magyar politikának egyik legjobb gyomra törtetője, aki minden rendszert végigszolgált, minden politikai asztalnál evett. Szabadkőműves, aki a zsidó fajtával forró szerelmi ölelkezésben párzik. Támasztéka a liberális kormányrendszernek, harcos ellensége a vallásnak és a papságnak. Linganer Albin nem egyéniség, hanem típus. A gombafajtából való olyan, mint a gomba, amely a rothadás nyomán nő és terebélyesedik. Albin testileg is hasonlatos a puffadtgombához. Széles fazékfeje, fejlett rágószervei, kültelki primadonnák érzéki lendülete és bája mosolyog végig rajta. Testi és lelki berendezése szinte üvölti a mohóságot, a nagyét vágyat, a jó gyomrot. Albinka vidéki ember. Megtestesítője azoknak az alakoknak, akik nem tudni honnan, de elkövetkeznek egy mit sem sejtő vidéki városra, odaülnek gazdasági forrásaihoz és élnek, híznak, naggyá lesznek. Mindig ott vannak, ahol hatalom van, pénz van, erő van, gazdagság van. Meggyőződése nincsen. „Ifonczák séni és társai.”" A „Népszava“ szombati számának vezércikkéből közöljük az alábbi sorokat: Amilyen mértékben közeledik a választások napja, olyan mértékben emelkedik a szociáldemokrata párt becsületes elvi küzdelme ellen a hivatalos és félhivatalos gáncsvetések száma. A kurzus védekezik. Védekezik előszakkal, törvénytiprással, olcsó taktikázással, cigányos cselfogásokkal. Védekezik, mert maga is érzi, hogy a szociáldemokata párt bevonulása a parlamentbe olyan új helyzetet teremt, amely lehetetlenné teszi majd az abszolút uralkodást; védekezik, mert borsódzik a háta attól a gondolattól, hogy jönnek a számonkérők, a tetemrehívók, akiket nem lehet majd sem terrorizálni, sem megfélemlíteni, sem érzelgős frázisokkal hallgatásra és bűnrészességre kényszeríteni, akik azzal a kemény szándékkal vállalják a nehéz feladatot, hogy kiirtják az ország testéből a fertőző kelevényt és alkalmassá teszik az országot a művelt népek bizalmára és barátságára. Hogy vannak olyanok, akiknek ez nem tetszik, ez bizony nagyon szomorú, ezek kedvéért azonban a szociáldemokrata párt egyáltalában nem hajlandó lemondani rendcsináló, népmentő szándékáró. Hogy ezek a kurzussal élő vagy azzal bukó valakik a legundorítóbb eszköztől sem riadnak vissza azért, hogy a szociáldemokrata párt esélyeit csökkentsék, ez bennünket nem riaszt meg. A kormány és a hatóságok hivatalos cselvetéseiről és törvénytelen erőszakoskodásairól már elmondottuk a véleményünket és egyetlen pillanatra sem fogjuk idevonatkozó megfigyeléseink nyilvános tárgyalását szüneteltetni, a választások után pedig díszes csokorba kötve, megfelelő formában az ország közvéleménye elé fogjuk terjeszteni a konszolidációs kormány választási bűnlajstromát. Ezúttal arról az ocsmány trükkről akarunk néhány szót szólani, amit az uszító kurzussajtó jó kövér betűkkel ,Vadczák János és társai“ cím alatt mint szenzációt tálalt föl kisded olvasókörének. Röviden arról van szó, hogy a stílusukról jól ismert fickók ócska kézigránátot helyeztek el a Mária Terézia-laktanya pincéjében és azután levelet írtak a rendőrségre, amelyben azt közüik, hogy „Vanczák János, a Népszava szerkesztője és társai” helyezték el a bombát. A rendőrség kiment és a megjelölt helyen valóban megtalálta a kézigránátot. A terv nyilvánvaló és világos: kompromittálni a Népszava szerkesztőjét és rajta keresztül a szociáldemokrata pártok Éppen ilyen világos az is, hogy ennek a gyatra fogásnak senki sem fog fölülni, ámde mi ezzel nem elégszünk meg és nem nyugszunk meg abban sem, hogy a rendőrség is, a városparancsnokság is gyerekcsinyt lát a dologban. Kézigránát és gyerekcsiny: nem illenek össze. Nem vagyunk hajlandók ezt az újabb gazságot gyerekcsinyként elkönyvelni, mert itt komoly dologról van szó. Gyerekcsiny, amelynek mása az Athenaeumnál és a Dohány utcában nem végződött olyan ártatlanul; gyerekcsiny, amely tönkretette az ország hitelét, amely kikapcsolta az országot a világforgalomból; gyerekcsiny, amely szégyenoszlophoz láncolt egy jobb torsra érett és érdemes népet — hát ez még tréfának is rossz ée ezzel a „gránátosok“ aktáját nem engedjük lezárni. Követeljük a legerélyesebb nyomozást! Fogja fülön a rendőrség és tegye végre ártalmatlanná azokat a csirkefogakat, akik pénzért vagy perverzitásból nem tudnak nyugton maradni s újabb meg iíjabb gaztettekkel hátráltatják a kibontakozás megindulását A dolog személyi részét befejezettnek tekintjük. Védekezésre nincs szükségünk. Rosszul sikerült kortesfogás. Budapestről jelentik: A kormánypárti jelöltek egyik kortesfogása az, hogy földet és legelőt ígérnek a népnek. Viszont azzal fenyegetőznek, hogy ahol ellenzéki jelöltet támogat a nép, ott a földbirtokrendezésnél nem osztanak földet. Ezzel az aljas kortesfogással szemben a „Magyar Ugar“, a független kisgazdák lapja elégtétellel mutat rá, hogy ama 100 birtoktest közül, amelynek megváltását a legutóbbi időben kimondta a bíróság, 40 birtok ellenzéki kerületben fekszik.