Jövő, 1922. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1922-06-23 / 145. szám
81. év Bécs 1922 Junius 23. péntek " Egyes'1 szám "árrí-""" 1 Ausztrii.be. . . . .. . COQ osztr. K 1 Csehszlovákiában . . . . . 1.40 cX I Jugoszláviában ...... I^dínárj Romániában .......... . 3 _ lol! J — —..... ■ ..... «■innínanipíjii Megjelenik naponta, hétfő kivételével Szerkesztőség és kiadóhivatal: Wien,V. karl Rechte Wienzeile 79. szám :: Telefon 30-57’ Távirati cím: Jövfl Wien * Postatakarékpénztár! Mémaiik ■ Ausztriat)M 149.679, Csehszlovákiában 59.640. JugosavIÁban 40.106. — Németország* folyószámlánk: Deutsch, Bank, Berlin Hirdetéseket fölvesz a kiadóhivatal *a ■rinden belée kUlfSid»hirdető Iroda 145. (416.) szám, két államfő. (8.) Véletlenül őszüntébe jut, hogy Magyarországon már régebben is választottak egyszer erős katonai presszió alatt államfőt. Másodszor Horthy Miklóst, Először Hollós Mátyást . . . * Azt a régebbi Gömböst Szilágyinak hivták. A Duna partján a törvényhozók haboztak, vitatkoztak, Szilágyi pedig a befagyott Duna jegén áthozta a katonáit s körülfogta a törvényhozókat. Akkor aztán egyhangúlag kikiáltották Hollós Mátyást államfőnek. Mátyás bevonult a budai várba. És körülnézett az országban. És látta, hogy az ország szegény, elmaradt, urai herék, parasztjai nehéz munkában görnyedők. És amint valamikor Harun al Rasid, álültözetben kiment Ő is a dolgozó szegények közé, a lelkükhöz próbált férkőzni,, a saját szájukból akarta hallani panaszaikat. A futó napokkal megismerte az ország helyzetét és hozzáfogott, hogy a szerencsétlen magyarságot kivezesse a nyomorúságból és hogy — idézzünk klasszikusokat! — „a lelkek egyensúlyát helyreállítsa“. Megmaradt népmese maradt róla, hogy amikor úri környezetével Gömörbe ment vadászni, megállt a réteken szántóvető parasztok közöt, maga is kapát vett a kezére, s invitálta a vadásztársaság tagjait, hogy kövessék példáját „Ismerkedjünk meg egyszer a paraszttal, az ő nehéz munkájával, hogy jobban megérthessük, ha arra kerül a sor!“ — mondta Mátyás. Azt meg a história lapjairól tudjuk, hogy Olaszországból s a műveit külföldről tudósokat, írókat és művészeket hozatott, akik a szegény, harcokban kimerült ország kultúráját emelték, az európai környezetben méltó helyre állítsák. Azonban az időkben születtek a Korvinák, amelyekért századok múlva zarándokutokra indult a magyar tudomány, csakhogy megtalálhasson még közülük egyet-kettőt a rabló ozmánok földén. Ugyancsak a Históriából tudjuk, hogy becsületes törvényekkel féken tartotta az urakat és igazsággal békát, nyugodalmat, rendes életet biztosított a dolgozóknak. Amikor egyszer az urak pucsot terveztek ellene, habozás nélkül lakat alá tétette még Szilágyi urat, a saját Gömbösét is. Csak az uraknak volt ura, a szegényeknek apja akart lenni. És amikor meghalt, a nép fájdalmasan mondta: — Meghalt Mátyás király, oda az igazság ...* évAztán hömpölyögtek a századok vizei s a Duna partján megint haboztak és vitatkoztak egyszer a törvényhozók, de jöttek a Gömbös katonái, körülfogták a törvényhozókat s megint megismétlődött, hogy a presszió alatt egyhangúlag választottak. Hollós Mátyás után sok századdal később Horthy Miklóst. Most ővonult be a budai várba. De Hárun ál Rasid példáját nem követte, nem is merte követni, mert reszketett volna, ha álruhájában is fölismernék valahol. Nem lett volna neki tanácsos egyedül megjelenni a nép között. A parlamentbe, a bazilikába, de még a keleti vásár megnyitására is csak erős rendőriés katonai fedezet alatt mert elmenni. És ha vadászatra ment,amit az is szeretett, mint Hollós Mátyás,nem állt meg a réteken szántó-vető emberek között, hogy megtanítsa a nagy urakat a kapa tiszteletére, hanem zárt vadászterületeket keresett föl és ha idegen fajú vad nem akadt, akit leterítsen, akkor bakot lőtt, sok bakot lőtt. Áldását adta törvényekre is, de ezek a törvények úgy hasonlítottak Mátyás törvényeihez, mint ő maga Mátyáshoz. Az ő törvényei voltak : a botbüntetés föltámasztása, a numerusz klauzusz, a régebben már megadott választójogok konfiskálása, amnesztia mindazoknak, akik öltek és raboltak, internáló tábor mindazoknak, akiknek az orra valakinek nem tetszett. Mátyásnak azt a műveletét, hogy a kultúra emelésére külföldről hozatott tudósokat, írókat és művészeket, ő visszájáról csinálta meg s márija kormányzás mézes heteiben gondoskodott róla, hogy a legkülömb tudósok, a legeurópaibb írók, a leghíresebb művészek nyakukba vegyék a világot és siessenek a külföldre. Mintha most ő vissza akarná fizetni a külföldnek, amit az tudósokban, Írókban és művészekben kölcsönzött valamikor Mátyásnak. Bizonyos események, mint az orgoványi, dohány-utcai s egyéb kis szenzációk, ismételten megkínálták az alkalommal, hogy mint Mátyás az ő Szilágyiját, ő is letartóztathassa az ő Gömbösét. De Horthy nem volt a külső effektusok keresője és nem kapatta le lábáról se Gömböst, se Héjjast, se Bibót, ezek számára inkább az amnesztiáit tartogatta, amelyekből az ártatlanokat úgyis kifelejtette mindenkor. S ha Mátyásról csak aránylag elég hosszú uralkodása után született meg a népítélet, hogy meghalt Mátyás király, oda az igazság — Horthy még életében, sőt már kormányzásának kezdete óta dicsekedhetett a róla szóló népítélettel, amely így hangzott: x — Amig Horthy marad, az igazság nem mer hazajönni . .. * íródott pedig ez a kis parallella — amelyért bocsásson meg a messzi időkből megértőn mosolygó Mátyás — abból az alkalomból, hogy Horthy megjelent a kupolacsarnokban katonai fedezet alatt, aztán megjelent a tavaszi vásár megnyitóján rendőri fedezet alatt. És a kupolacsarnokban egyetlen ellenzéki képviselő se törte magát a szerencséért, hogy láthassa és hallhassa", a tavaszi vásáron pedig egy riadt zsidó se akadt, aki megéljenezze. Ahová Horthy lép, ott megnémul az igazság. .. Gaál Gaszton, a nemzetgyűlés elnöke kirohant a destrukció ellen. A nemzetgyűlés megválasztotta tisztikarát. — Az új elnök az 1908. évi módosított házszabályokat fogja alkalmazni. — Elparentálták IV. Károlyt. — A J Seff budapesti tudósítójától. — Budapest, június 22. A második nemzetgyűlés mai, csütörtöki ülésén befejezte alakulását. Elnökké Gaál Gasztont, alelnökökké Szcitovszky Bélát és Huszár Károlyt, háznaggyá Karaffiáth Jenőt választották. Sem a szavazás, sem az elnöki székfoglaló alatt a szociáldemokrata képviselők nem voltak jelen. Gaál Gaszton elnöki székfoglalójában ígérte, hogy az 1908. évi módosított házszabályokat fogja alkalmazni (természetesen csak addig, amíg Bethlen rá nem parancsolja a Tisza-féle házszabályokat). Gaál Gaszton ugyanis mai székfoglaló beszédének szellemévelajtót nyit arra a lehetőségre, hogy kész lesz az elnöki székből az ellenzék szólásjogának brutális letörésére. Mert másra nem magyarázható az a hevesség, amellyel az elnöki székből kirohant a „destrukció“ ellen. Egészen sajátságos és kínos föltűnést kelt, hogy az új elnök tipikus kurzusbeszédet mondott az elnöki székből, „konstruktív“ politikai munkára hívta föl a nemzetgyűlést, kurzusszólamokat hangoztatott a „destrukcióval“ szemben, olyan szólamokat, amelyeket használni már a kormány is szégyell. Gaál Gaszton úgy látszik átaludta a választásokat, nem látja a választások eredményét és még csak azt sem vette észre, hogy a kormány legelső dolga az volt, hogy a destruktív, ellenzékkel, követelései ügyében, tárgyalásokba bocsátkozzák. A nemzetgyűlés mai, csütörtöki üléséről tudósításunk a következő: Apponyi Albert gróf korelnök negyed 11 órakor nyitotta meg a nemzetgyűlés mai ülését. Az ülés megnyitása után napirend előtt Nagy Ernő megkövette a nemzetgyűlést, amiért Kaas Albert báróval szemben kénytelen volt inparlamentáris kifejezést használni s egyben bejelentette, hogy ügyében az igazság megállapítása végett föltárja a tarpai zsiványregényt a legközelebbi interpellációs napon. — A nemzetgyűlés keddi ülésén — mondotta — közbeszólás formájában inparlamentáris kifejezésre ragadtattam magam, amiért ezennel megkövetem a Házat. A vád amely elhangzott, olyan, hogy ha igaz volna, nem érdemelném meg, hogy magyar levegőt szívjak. A képviselőhöz szombati ülésén interpellációt fogok előterjeszteni, amelyben föl fogom tárni azt az egész gonosz hajszát, amelyet személyem és a nép ellen Gulácsy alispán indított. A korelnök ezután bejelentette, hogy Teleki Tibor gróf (Gyömrő) és Szentpály István (Miskolc) pótlóan benyújtották megbízólevelüket s ezután az egyes bizottságok tették meg jelentéseiket a mandátumok megvizsgálásáról. Az első bizottságban Mokcsay Zoltán (Kunszentmiklós) mandátumát sorolták a B) osztályba, ahová a kifogásolt mandátumok kerülnek. A harmadik bizottságban Hoyos Miksa gróf (Kaposvár) mandátuma került a B) osztályba. A negyedik bizottságban Paupera Ferenc (Pápa), Szentpály István (Miskolc I.), Szilágyi Lajos (Berettyóújfalui és Wild József (Villány) mandátuma került a B) osztályba. Következett az elnökválasztás. A nemzetgyűlés tagjai összesen 185 szavazatot adtak le. Ismeretes, hogy a keresztény ellenzék Rakovszky Istvánt akarta jelölni az elnökségre, miután azonban a liberálisok és a szociáldemokraták nem voltak hajlandók az elnökválasztásban résztvenni, Rakovszky jelölésétől elállottak, így Gaál Gaszton, a múlt nemzetgyűlés elnöke volt az egyedüli jelölt. A leadott 185 szavazatból Gaál Gasztonra 145 szavazat esett, 40 szavazólap üres volt. Az alelnökök megválasztásánál 135 szavazat esett Szcitovszky Bélára, 108 Huszár Károlyra, 4 szavazat megoszlott, a többi szavazólap üres volt. Háznagynak Karafiáth Jenőt válaztották meg, tehát Gömbös jelöltjét a miniszterelnök személyesen forszírozott jelöltjével, Kállay Tamással szemben, akinek érdekében Bethlen a kormánypárt jelölő párthatározatát is semmisnek nyilvánította. Karafiáth és Kállay, vagyis Bethlen és Gömbös között tisztán a kormánypárton belül folyt a mérkőzés, mert az ellenzék a háznagyválasztásnál sem vett részt a szavazásban. Kállay Tamás különben még tegnap este bejelentette pártjának, hogy a jelöltségtől visszalép, mert nem akarja, hogy ellenzéki szavazatok segítségével válasszák meg, tudniillik azt hitte, hogy az ellenzék részt vesz a szavazásban és Gömbös jelöltével szemben őt fogja támogatni. A házelnökség a szavazások eredménye szerint tehát így alakult meg: Elnök: Gaál Gaszton. Alelnökök: Szcitovszky Béla és Izár Károly. • Háznagy: Karafiáth Jenő. A szavazás eredményének kihirdetése után Gaál Gaszton elfoglalta az elnöki széket és a következő beszédet mondotta: — Tisztelt Nemzetgyűlés! Első szavam a köszönet szava, megválasztott tiszttársaim nevében is. Kijelentem mindenekelőtt, hogy a tanácskozásokat a múlt nemzetgyűlésen módosított és ideiglenesen elfogadott 1908-as házszabályok alkalmazásával fogjuk vezetni mindaddig, amíg a nemzetgyűlés másként nem intézkedik. Kijelentem, hogy a házszabályok alkalmazásával a legliberálisabban kívánok eljárni. A vélemények lehető legszabadabbmegnyilvánulása minden nemzet törvényhozásának kimagasló érdeke. Ez, amíg a házszabályok rendelkezésein belül marad, a törvényalkotás munkáját segíti elő és nemcsak hogy korlátozni nem kívánjuk, hanem el vagyunk tökélve arra, hogy bármely irányból történnék ezzel szemben ellenkező kísérlet vagy jelentkeznék türelmetlenség azok szabadságát a legmesszebbmenő módon megvédelmezzük. Hangsúlyozom, hogy kétes vagy elbíró fölfogások között az elnöki belátás lesz, hivatva dönteni. Kötelezőnek ismerjük el magunkra nézve a parlamenti alapelvek magasabb etikai törvényét akkor is, ha nem is volnának azok kódexbe foglalva, így kívánjuk legjobban biztosítani a nemzetgyűlés törvényhozó működését, amelynek zavartalansága a nemzet legvitálisabb érdeke, amelyet se egyes frakciók, se pártok játéklapdájává válni nem engedünk. Az ország sivár helyzetében bekövetkezett elkeseredés és bizonytalanság fogékonnyá tette nálunk is a nemzet bizonyos rétegeit az Isten- és nemzettagadó destrukció lelketlen izgatásainak befogadására. Mindezekkel szemben a nemzetbentartó erőknek, a hazafiasan érző társadalmi rétegeknek erős szociális érzéstől átitatott, minden osztály- és nemzeti önzéstől mentes, a haza iránt minden áldozatra kész konstruktív együttműködésére van szükség. — Bízom abban, hogy a nemzet választottjai testvéri szeretetben tudnak egybeforrni törvényhozói működésük közben.