Jövő, 1922. szeptember (2. évfolyam, 205-221. szám)

1922-09-27 / 218. szám

c* y,Szózat“ házi ügyészének „vádemelése“. Ez a rész nem is tartozik ránk. Egy-két mondata ez uszító cikknek azon­ban kikivánkozik a „Szózat* kicsi, zárt köré­b­ől, ki, a „Népszava“ széleskörű nyilvános­sága elé. „Bécsbe szökött szocialista vezér* *— így emlékezik meg a mosdatlan szájú sajtpapiros Garami elvtársijukról,­­ aki suovatevően a fehér terror­gyil­kos banditái miatt volt kénytelen el­hagyni az országot, nem akarván Somogyi Béla sorsára jutni. Egyébként, hogy mennyire igaza volt Ga­rami elvtársnak, amikor kivonta magát a gyilkosok hatalma alól, azt maga a szóban­­forgó cikk egy másik kitétele bizonyítja a leg­jobban : ». . .. Ezek után nyilvánvaló, hogy ha a hatóságok esetleg eltűrnék is, amit ugyan semmi okunk sincs föltételezni, hogy Garami Ernő hazatérjen, a nemzet élő lelki­ismerete vetné ki magából azt az embert.. Ez a kis gyilkosságra való egyenes fölhívás különben nem fogja befolyásolni Garami elvtárs elhatározását. Mert legyenek nyugodtak a „Szózat“ szánalmas rab­jai: a szociáldemokrata munkásság sok százezernyi tömege megvédelmezné őt „a nem­zet élő lelkiismerete“ álnév alatt rejtőző or­gyilkosoktól. ess osztrák nemzetgyűlés mun­kája. A keddi nap folyamán bécsi hi­vatalos helyre érkezett jelentések sze­rint Seipel genfi tárgyalásai előrelát­hatóan a jövő hét elejéig elhúzódnak, úgy, hogy a kancellár csak jövő hét közepére várható vissza. Az osztrák nemzetgyűlés e heti ténykedése ennél­fogva inkább bizottsági ülésekre szorít­kozik majd. Kedden elsőnek a kereske­delmi és ipari bizottság ült össze, hogy a Magyarországgal kötött gazdasági megállapodást helybenhagyja. Szerdán a nemzetgyűlés tart ülést, amelyen az Osztrák-Magyar Bank likuidálására vo­natkozó törvényjavaslatot tárgyalják. A parlamentben kedden elterjedt hírek szerint az osztrák hitel által követelt garanciakvótához még szükséges hátra­levő 20 százalékot Spanyolország, Hol­landia és Norvégia fogják födözni, nincs azonban kizárva, hogy ez akcióhoz Dánia, Svédország és a Svájc is csatla­kozni fognak. Amennyiben valóban arra kerülne a sor, hogy ezek az államok a követelt garanciák nagy részét magukra vállalnák, úgy ez az osztrák hitelakciót, természetesen, nagyban elősegítené. Egy bécsi távirati ügynökség genfi jelentése szerint olyan hírek is keringtek, hogy a hatalmak a hitelnyújtást ahhoz a fel­tételhez kötik, hogy az osztrák nemzet­gyűlés olyan módust találjon, amely a kormánynak a szükséges reformok ke­resztülviteléhez szabad kezet bizto­sítson. A „Keresztény Behozatali Társaság“ egyezségi ügye. Keddi lapunkban meg­írtuk, hogy a fizetésképtelenné vált Ke­resztény Társaság tulajdonosainak 40%-os kényszeregyezségi ajánlata fölött hétfőn megkezdte a törvényszék a hitelezők le­­szavaztatását. A szavazást kedden folytat­ták s az eredmény az lett, hogy a hite­lezők kétharmad része az aján­lat elutasítása mellett szavazott. A cégtársak erre — Román János a maga egyéni fizetésképtelensége ügyében is — elhatározták, hogy szerdán újabb, hat­van százalékos egyezségi aján­latot tesznek. Miután a hitelezők kezdet­től fogva 80%-ot követeltek minimumké­pen, a lekracholt kurzusvállalat gazdái azt remélik, hogy újabb ajánlatukkal si­kerül megszabadulniuk a csődtől. Az ír bonyodalom hírei, szeptember 26. (Reuters) Chiggins ír belügyminiszter ki­jelentette a Bail Eirean ülésén, hogy az ingóia ír szerződést kényszer hatása alatt aláírták ugyan, azonban azt a­z í­r nép bármikor elvetheti. Bilslin, szeptember 26. (Wolff.) Hivatalos jelentés szerint az ír felkelők rálőttek Otto Duffy tábornok autó­jára. Amikor a tábornok és barátai a tüzelést viszonozták, a támadók visszavonultak. Minden magyarnak kötelessége, hogy a­­ Jövő számára híveket szerezzen. ö­V­o -Szerda, 1322 szeptember 27 Törökország l­ebst kewstell denial teasa még n­em válaszolt a nagyhatalmak jegyzék­ére. — T£r@k csapatok vonultak be a sem­leges zónába. — Vanízelosz újból szerephez jut? — A Jövő munkatársától. — Bécs, szeptember 26. Komár basa mindeddig nem vála­szolt ugyan a nagyhatalmak jegyzé­kére, azonban minden jel arra vall, hogy a török nacionalisták nem érik be a párisi konferenciától felajánlo­tt engedményekkel, hanem többet követelnek. A Reuter­­ügynökség egyik konstantinápolyi jelen­tése szerint a kemalisták megbízottja kijelentette, hogy a szövetségesek jegy­zéke alapul szolgálhat ugyan a további tárgyalásokhoz, de máris meg­jegyezte, hogy a szuverenitás jogának szabad gyakorlásával összeegye­z­­tethetlen a tengerszorosok, a Márványtenger és Trácia bizonyos ré­szeinek katonai szempontból való sem­legesítése ; végül utalt annak szüksé­gességére, hogy a Fekete-tenger körül fekvő valamennyi országot, — tehát Oroszországot is! — meg kell kérdezni a tengerszorosok kérdésében. A „Chicago Tribune“ arról tud, hogy Ketr­al basa elutasította azt a javas­latot, amely szerint Tráciát a végleges döntésig a Népszövetség vagy Francia­­ország igazgatása alá helyeznék. Kemal, a jelentés szerint, kitart amellett a követelése mellett, hogy a török nacio­nalisták azonnal birtokukba vegyék Tráciát. Valószínű, hogy Szovjetorosz­­ország is olyan irányban érvénye­síti befolyását az angorai kormánynál, hogy az a szövetségesek javaslatát uta­sítsa­­ vissza, mert a szövetségesekkel való megegyezés Angolára nézve mi­hamar Moszkvával való szakítás szük­ségességét jelentené. A szovjet kormány egyébként szintén ragaszkodik ahhoz, hogy Oroszország a békekonferencián képviselve legyen. Mindez érthetővé teszi, hogy az egy nappal előbb még a nagy megelégedést lelkendezve fitogtató nyilatkozatok egy­szerre eltűntek a nyugati hatalmak lap­jaiból és már csak az egyetlen Lloyd George gratulál Curzon párisi sikerei­hez ... Az újabb híradások már nem minden fanyar mellékíz nélkül próbálnak meg továbbra is amellett bizonykodni, hogy a párisi paktum valóban elintézte a közel Kelet problémáit. szövetségesek konstantinápolyi fő­­megbízottai — nyilván a párisi jegy­zék támogatására — hétfőn délután értekezletet tartottak, amelyen a törö­kök és görögök között létesítendő fegy­­verszünet kérdését tárgyalták. A „New­ York Herald“ közlése szerint az hírlik, hogy a főmegbízottak az ellensé­geskedéseknek azonnal való beszüntetését köve­telik. A főmegbizottak további tárgya­lásaiba Törökország és Görögország megbízottjait is be akarják vonni. A Reuter-ügynökség jelentése sze­rint a békekonferencia dátumát végle­gesen csak Törökország kedvező vála­szának beérkezése esetén állapítják meg, azonban máris valószínűnek tart­ják, hogy a konferenciát október 18-án és pe­dig valószínben Velencében tartják majd meg. Az angol csapatszállít­á­­sok tovább folynak, s Konstantiná­­polyba újabb angol megerősítések ér­keztek. Folytatja katonai előkészületeit Jugoszlávia is, amely, amint a „Narodni Listy“ belgrádi jelentése közli, harmincezer főnyi sereget helyezett készenlétbe a macedón határon. Az an­gol koronagyarmatok közül viszont újabban a délafrikai unió kormánya jelentette ki, hogy jelenleg fölösle­gesnek tart minden aktív beavat­kozást, mert a helyzet megjavult. Az unió kormánya egyúttal ismét amellett foglal állást, hogy a tengerszorosok szabadsága a Népszövetség vé­delme alá helyeztessék. A Népszövetség, a politikai bizott­ságnak a görög—török kérdésben ho­zott langyos határozata után, úgy véli, hogy eleget tesz kötelességének a keleti béke kérdésében, ha félhivatalos fölhí­vásokat intéz Törökországhoz, hogy kérje fölvételét a Népszövet­ségbe. Motta svájci szövetségi tanácsos a politikai bizottság keddi ülésében például a Törökországhoz intézett ilyetén fölhívásokat a világbéke megszilárdítá­sához vezető további lépésnek mondja... Alig múlt el az a veszedelem, ame­lyet török csapatoknak a semleges zó­nába való behatolása idézett elő s alig hogy megérkeztek az örvendező híradá­sok, amelyek a török csapatok vissza­vonulásáról szóltak, amikor újból híre jön, hogy török csapatok — most már kétezer főnyi sereg, gépfegyverekkel, lovassággal­­ vonultak be Erenköy kö­zelében a semleges zóna területére. Harrington angol főparancsnok közölte, hogy megfelelő időt ad a törököknek a visszavonulás elrendelésére (a török csapatparancsnok állítólag negyvennyolc órát kért erre a célra), de ha a kema­listák mindenáron ki akarják hívni a szövetségeseket, inasukra vessenek: minden felelősség őket t­e­r­h­e­l­i. Az angol tiltakozáshoz hoz­zájárult a francia Pellé tábornok is, aki Kemal basát távirati után megkereste, hogy rendelje el Erenkej sürgős kiürí­tését. Az az ellentét, amely a konstanti­nápolyi és angorai török kormányok között fennállott, alighanem rövidesen elintéződik a konstantinápolyi korm­ány vissza­­logásével. A Reuter-ü­gynökség jelentése szerint, a nagyvezér már tudomására is adta az angorai kormánynak a konstantiná­­polyiak lemondó határozatát. A „Daily News“ arról tud, hogy a nagyvezér, valamint a belügy-és külügyminiszterek mondanak le és egyetemes nem­zeti k­ormány alakul. A szultán­ hatalma mindenesetre megren­dült és az újabb híradások egyre sű­rűbben célozgatnak a szultán lemon­dására. Görögországból is, bár szintén csak burkoltan, hasonló hírek érkeznek. A „Chicago Tribune” athéni jelentése azt újságolja, hogy a görög kor­mm­ány felhívta a Franciaországban tar­tózkodó Veniz­eloszt, hogy a veszélyben forgó haza iránt való szere­tétből álljon rendelkezésére. Hilaosz volt minisztert megbízták, hogy Venizelosszal lépjen eziránt tárgyalá­sokba. Az Havas-ügynökség azt jelenti, hogy a görög kormány a keleti kér­désre vonatkozó diplomáciai tárgyalások vezetését kívánja Venizeloszra bízni. A Reuter-iroda pedig megismétli azt a korábbi híradást, hogy a jelenlegi kor­mány átadja a helyét a Metaxasz tá­bornok vezetése alatt alakuló új kabi­netnek. Az új kabinet már alighanem megegyezést létesít a venizelistákkal.­­ A görög nemzetgyűlést október 2-ára hívták egybe. A kormány legelső dolga az lesz, hogy fölveti a bizalmi kérdést. Ha a döntés kedvezőt­len lesz, minden bizonnyal a venizelisták oldalára billen a mérleg és akkor nyílt kérdés, hogy Konstan­­t­i­n király megmaradhat-e trónján?... Görögországra nézve igen kedvezőt­len kijelentéseket tartalmaz az a nyi­latkozat, amelyet Nincsics jugo­szláv külügyminiszter tett egy újságíró előtt. Nincsics szerint kevés a kilátás arra, hogy Tráciából bármit is meg lehessen menteni Görögország számára. Főleg igen valószínű, hogy Drinápoly a törökök kezére kerül. Nincsics utal arra is, hogy Bulgária elége­detlen a párisi konferencia határo­zataival. Nincsicsnek ezt a kijelentését megerősíti az a szófiai híradás is, amely szerint bolgár politikai körök kifogásol­ják, hogy Bulgáriát nem hívták meg a keleti konferenciára, bár a többi Balkán­államot mind meghívták.. Bulgária, mint Törökország közvetlen szomszédja, két­százezer, tráciai bolgár nemzetiségű me­nekülőnek nyújt menedékhelyet, Bul­gáriának továbbá szerződésszerű igénye van a nyílt tengerhez vezető szabad kijáráshoz,­­ mindezeknél fogva tehát elsősorban érdekelt Török­ország európai határának jövendőbeli kialakulását illetően.­­ A csehszlovák sajtóiroda egyik belgrádi jelentése sze­rint jugoszláv politikai kö­rökben is megoszlik a vélemény a párisi konferencia tekintetében. De a jelen­tés szerint a jugoszláv közvélemény egyetért abban, hogy bám­i­lyen is le­gyen végsősorban a török­ kérdés meg­oldása, Törökország európai uralmának helyreállítása nem járulhat hozzá az új helyzet konszoli­­d­á­l­á­s­á­h­o­z. A kisázsiai görög és ör­mény menekültek elszállításat illetően a török hatóságok a szövetsé­geseknek október elsejéig adtak hala­dékot, ameddig a Szmírnában maradt ötvenezer főnyi menekült tömeget­­el kell szállítaniok. A menekültek helyzete úgy Szmirnában, mint Rodostóban, ahová már egy részüket elszállították, igen súlyos. A «, A A-.VVA.A MAAí A A.A \ AA/ AA A AA AAAs vvwvvlr'ir'Fvvvvv ■tWÍWW« Megegyezés készül az osztrák fémiparim Kiélete­sít a kávéházi pincérsztrájk. — A j­ö­v­ő munkatársétól. —­ Bécs, szeptember 26. A fémipari munkások bérmozgalmá­ban kedden délután kedvező­ for­dulat történt. A fémmunkások főbr zal­ai férfiai délután 2 órakor ülést tar­tottak,­­ amelyen elhatározták, hogy az 50%-os emelést nem fogadják ugyan el, de hajlandók tovább tárgyalni a mun­káltatók ama ajánlata alapján, hogy a bérpótlékokat az alapbér magasságával fordított arányban emeljék, vagyis a kisebb alapfizetésű munkások maga­sabb bérpótlékot kapjanak. A főbizalmi értekezlettől nyert információnk sze­rint a munkáltatók ezen ajánlatával kapcsolatban a munkások hajlandók el­ejteni eredeti 8076-os követelésüket és megelégszenek a 65%-os átlagos bér­emeléssel. Miután valószínű, hogy a megegy­­éás­ érdekében a munkáltatók is hajlandók további méltányos enged­ményekre, remélhető, hogy a megegye­zés ezen az alapon rövidesen létrejön és a fémipari sztrájk veszedelme -­­amely alapjaiban megrendítené Ausztria egész gazdasági életét —, immár e­l­­­hárítottnak tekinthető. A kávéházi alkalmazot­tak sztrájkja kedden kiélesedett Kedd délelőttre ugyanis az állam­egyeztető hivatal előtt újabb tárgyalá­sokat kellett volna kezdeni, a kávésok azonban nem küldték el megbízottaikat A pincérek kedden délután nagygyűlést tartottak, amelyen elhatározták, hogy kitartanak a teljes­­index követelése mellett. A szállodai és éttermi alkalmazottak bérm­ozgalma újabb stádiumhoz érkezett, amennyiben a munkáltatók kijelentették, hogy haj­landók tárgyalásokat kez­­d­e­n­i alkalmazottaik újabb követelései felől. A bérmozgalmak egyébként egyre szélesebb hullámokat vernek. Kedden sztrájkba léptek a szál­lítómunkások és a fuvaros­kocsisok is sztrájk előtt állanak. Az állami alkalmazottak köré­ben nagy nyugtalanságot kelt a kor­mánynak az a terve, hogy az index­törvényt az alkalmazottak hátrányára módosítsa. A közalkalmazottak szerve­zetei egymás után jelentik be tiltakozá­sukat, az index-rendszer módosítása ellen. Hétfőn délután a bírósági hivatal­nokok tartanak tiltakozó nagygyűlést ebben az ügyben. m*34+**f*****4**m*mm4******44*t* A lengyel-sziléziai választások, eredménye: Varsó, szeptember 26. A csehszlovák sajtóiroda jelentése szerint, a lengyel-sziléziai választások alkalmával a Korfanty vezetése alatt álló lengyel nemzeti biok több, min 90.000, a lengyel szocialista pártot 40.000, a nemzeti munkáspárt 36.000, a lengyel néppárt 5600, a német pártok 90.000 és a kommunisták 7000 szav** zatot kaptak.

Next