Jövő, 1922. november (2. évfolyam, 248-273. szám)

1922-11-01 / 248. szám

,... 2­1 Hét halott.­ ­ * • Róma, október 31. (T.. K. B.) A fascisták bevonulása alkalmából megállapodás tör­tént a munkás-híg vezetői és a fás­­■ cisták között, hogy mindkét fél tar­tózkodjék mindennemű provokációtól. Ezért San Lorenzo külvárosban a fasciták bevonulása alkalmával három szocialista vezér haladt a menet élén f hogy a megállapodást külsőleg kifeje­zésre juttassa. Ennek ellenére a menet közepe táján­­ összeütközésre került a sor, amely többórás tűz­karóra vezetett A harc során h­é­t személyt megöltek és so­kakat megsebesítettek. Mingrino szocialista vezér házát föl­­g­yújtották és a szocialisták helyiségeit a fascisták megszállták. Halottak és sebesültek. Róma, október 31. Tegnap délután Tiburtino rarikás- negyedben fascisták és kommunisták összeütköztek, a lapok jelentései sze­rint nyolc embert megöltek, többeket megsebesítettek. Marx és Lenin képeit elégetik. Róma, október 3. Fascisták­ és naciualisták vonulnak ke­resztül a főbb utakon. A szocialisták otthonát megszállták és kitűzték a trikolort­. A munkás­­otthonból elvitték Marx és Lenin arcképeit és nyilvánosan elégették. A munkásotthonok megszállása. Róma, október 31. (T. K. B.) Különböző vidéki váro­­­­sokból az a hír érkezik, hogy a fascis­­ták a szocialista otthonokat megszáll­ták és a letartóztatásban levő fascistá­­kat kiszabadították. A szakszervezetek a bolsevikok ellen. Róma, október 31. (Havas.) Az általános szakszervezeti szövetség fölhívást bocsátott ki, amely­ben óva inti a munkásokat a bolsevikok általános sztrájkra izgató fölhívása el­len. A szövetség józanságra inti a mun­kásságot és arra kéri, hogy bízzék a jövőben. ■ . ’Nittit letartóztatták? Páris, október 31. (Havas.) A „Chicago Tribune“ ér­tesülése szerint a fascisták Nittit (A­­ békekötés idején volt olasz miniszter­­elnököt, — A s­z­e­r­k.) letartóztatták, a Facta-kabinet néhány tag­ját a fas­­cisták állítólag állami törvény­szék elé állítják majd. Sforza gróf lemondott. ■■■*•- ■ < Páris, október 81. Sforza gróf párisi olasz nagykövet benyújtotta lemondását. Százezer fascista gyűlt egybe Rómába.­ ­ Róma, október 31. (T. K. B.) A „Piccolo“ százezerre teszi a r­ómában egybegyűlt fascista milícia lét­számát. A lap kiemeli, hogy a mozgalom első eredménye a líra kurzusának e­m­e l­k­e d­é s­e. *A telefon-hírszolgálat újból megkezdődött. Páris, október 31. A lapok római jelentése szerint a faluti-forgalom­i valam­ennyi vonalon új­­ból megkezdődött. A kormány a telefon­­hírszolgálatot az ország belsejében meg­engedte. A fascista csapatok demobilizálása. Róma, október 31. (Havas.) A fascisták vezetősége prok­lam­ál­ta a fascista csaj­­atok demmo­­bilizálását. A proklamáció kiemeli a csapatok győzelmét. A közvéleményt a válság megoldása kielégítette. A hely­zet új­b­ól normális. A jövő előfizetésének ára a követ­­kező­ Csehszlovákiában havi 25 cs. korona Jugoszláviában „ 50 dinár Romániában „ 75 és Németországban „ 1000 márka Lengyelországban „ 2000 lengymárka él Svájcban „ S svájci frank. Angiéban , ■ „ S shilling. Amerikában m 1 dollár. A jóvátételi bizottság Wirth kancellárnál. Berln, október 31. A lapok jelentése szerint Wirth dr. birodalmi kancellár ma délben fogadja a jóvátételi bizottság tagjait. Wirth üdvözölte Barthou elnököt és a bizottság tagjait, majd kifejtette, hogy a legelső feladat a márka stabi­lizálása, ami automatikusan maga után vonná az államháztartás egyensúlyának a helyreállítását. Válaszában Barthou kijelentette, hogy a bizottság egy beteg test gyógyítása végett jött Berlinbe és ezért teljes terjedelmében meg kell is­mernie a betegséget. „T•• « »V­O A magyar faxlisták Jelnek tekintik Mussolini győzelmét. — A J­ö­v­ő budapesti tudósítójától. — Budapest, október 31. A magyar fascisták a nemzetgyűlés legutóbbi egynapos i­lésén, amint emlé­kezetes, Bethlen függöny mögötti biztatá­sára szemforgató nyilatkozatot tettek, hogy ők fegyveresen nem szervezkednek-s cél­jaikat csak alkotmányos uton akarják el­érni. Mindenki tudta, hogy ez a nyi­latkozat — Friedrich István deklarálta — csak alakoskodás és csak azért hangzott el, hogy Bethlen viszont kijelenthesse, hogy eszerint tehát nincs szü­kség a fascisták elleni kormányintézkedésre. Minderre most azért emlékezhetünk, mert a magyar fascisták ma már sietve vetik föl a kérdést, hogy lesz-e kihatása az olasz fascisták győzelmének a magyar viszonyokra? A kér­dést a magyar fascisták közlönye a „Szó­zat“ veti föl és a kérdéshez magyarázatul fűzi, hogy az olasz és magyar fascizmus rugója ugyanaz, a haza­­fiság­­ előretörési formája és közvetlen céljai pedig csak azért mások, mint a ma­gyar fasizmusé, mert az olasz viszonyok mások, mint a magyar viszonyok. Ehhez a ravasz egybeházasításhoz volt ,azonban már az olasz fascistáknak is némi sza­vuk : erélyes nyilatkozatban cáfolták meg a világsajtóban, hogy valami közük lenne a magyar fascista-mozgalomhoz és különö­sen hangsúlyozták, hogy olyan fascizmushoz amelynek fő célja a pogrom, a zsipüldö­­zés, semmi kapcsolattal nem közeledhet­nek. A magyarok azonban közeledtek az olasz fascisták­hoz. Levélben is ajánlkoztak, de­ elutasító választ kaptak. Most persze megint tolakodik Göm­bös és Wolff a fascista­ rokonsággal az olaszok felé s Friedrich ünnepies nyi­latkozata ellenére, bár nagyon burkoltan, de elég világosan hangoztatják, hogy az olasz fascisták győzelme, „erőt és bátor­ságot ad más hasonló törekvéseknek“. G­ö­r­­b­ö­si Gyula örül Mussolini kor­mányalakításának, amelynek — szerinte — a magyarországi nemzeti irányzatra közvetlen visszahatása nem lesz. De - mondja — „nekünk legföljebb m­e­m­e­n­­tót jelent, hogy a keresztény nem­zeti irány érdekében még erőteljesebben­­ harcoljunk.“ N­­all­e­r István már világosabban beszél. — Ami azt illeti, — mondja — hogy vájjon lesz-e a fascista győzelemnek hatása más or­szágok nacionalista f­ejvédelmi irányzataira, hív­ják azokat akárminö ’ névvel, azt hiszem, hogy minden ilyen ténykedés minden ilyen diadal kétségkívül erőt és bátorságot ad ,más hasonló törekvéseknek. Magyarországra nézve is csak erősítő hatást várok. Báró K­a­a­s ' Albert szerint az olasz esemény „előnyösen döntő befolyást ránk (t. i. a fajvédőkre) nézve nem gyakorolhat mindaddig, amíg a magunk erejét annyira meg nem szilárdítjuk, hogy a külhatalmakkal szemben megfelelő súlyt képviseljünk.“ Nyilatkozott Wolff Károly is, aki már diplomatizál és hizeleg Mussolini felé, akiről reméli, hogy „megértéssel lesz a magyar nemzeti érzés követelményeivel szemben s külpolitikáját a jövőben az őszinte egybeforradás alapján alakítja ki.“ A visszautasított ma­gyar fascista-vezér tehát újból jelentkezik. Friedrich István a következőket mondotta: „ Látszólagos hatalmak és erők egy ország­ban csak b­izonyos ideig maradhatnak uralmon A történelem is megmutatta, hogy csak tény­leges erőkkel lehet kormányozni és ezt látom megismétlődni Olaszországban. Tény az, hogy az Olaszország és Jugoszlávia közötti ellentét ismét feszültté vált, am­i azt vonja maga után, hogy Magyarország is más kül­politikai orientációt keres. Ezt a külpolitikát várjuk a kormánytól. A kereszténypártban, amelyben An­­drássy, amint tudjuk, bennhagyta a faj­védőket, egyes lapok szerint az olasz események folytán a következő nézet ala­kult ki: „Külpolitikailag, tekintettel a meglevő összeköttetésekre, valószínűnek tartják, hogy Olaszország a jövőben erősebb magyarbarát politikát fog folytatni.“ A választási kü­zdelem Angliában. A f­onzervativ párt nincs megelégedve Benar Law-val. — A belsővizmu­s kérdése a választási harc középpontjában. — A J­ö­v­5 munkatársától. — Bécs, október 31. A választási agitáció Angliában egyre erősbödik. A politikai pártok mindegyike intenziven készül a közelgő választá­sokra. A konzervatív párt, londoni je­lentés szerint, nincs megelégedve Bonar Law választási programjával, amelyet a Lloyd George-éhoz képest gyöngének tart. A választási küzdelem egyik leg­­felkapottabb jelszava „a bolsevizmus ellen“ való harc, amelynek segítségével a konzervatívok a munkáspárt esélyeit próbálják gyöngíteni. Az angol választási agitációról a következő híreink szólnak: A választási harc. London, október 31. (Reuter.) A képviselőjelöltek ideig­lenes listája szerint az unionisták eddig 435 jelöltet, Lloyd George hívei 160 jelöltet, a független liberálisok 3­00 je­löltet, a munkáspárt pedig 400 képviselő­jelöltet állítottak. A konzervatív párt elégedetlen Bonar Law programneszedével. London, október 31. („V. Z.“) A konzervatív tábor elégedetlen Bonar Law eddigi választási hadjáratával és a glasgowi­ programbeszéddel. A párt tekimé­­ iáiáAAAáááitiaaAAAÄAAAAAAa... lyes tagjai nyíltan fölvetik a kérdést, hogy csakugyan Bonar Láw-e az a politikus, aki ma a legalkalmasabb a vezérségre, amikor erős kézre van szükség. A választási szózat, amelyet az új min­iszterelnök ki­bocsátott, nem tetszik pártjának és szembeállít­ják azt Lloyd George fölhívásával, amely nem fogja hatását eltéveszteni. Bonar Law m­ani­­fesztuma minden inkább, csak nem népszerű. A hangulat a vidéken egyre erősebb Bonar Law ellen. A mostani két nagy politikai meg­nyilatkozásokat fog hozni, valamennyi párt választói gyűléseket hidet. Csütörtökön Bonar­diw és Lloyd George is nagy beszédet tart majd. A bolsevikok és a választások. London, október 31. A „Manchester Guardian“ moszkvai tudósítója szerint Clynes, a munkáspárt egyik vezetője táviratot intézett a szovjet kormányhoz és kéne az Usquhart- féle angol-orosz kereskedelmi megállapo­dás azonnali ratifikálását. Clynes szer­int ez az angol munkáspárt választási esélyeit nagyon r­egjavtaná, mert most Chat­chili, Garzon és hí­veik azzal ag­­ál­nak, hogy a génuai és a hágai konfe­rencia, valamint az Urquhart-féle meg­állapodás elvetése azt bizonyítja hogy a bolsevikus­kat nem lehet tárgyalni. Csehszlová­c-jugoszláv inter­­parlamentáris komite, Praga, október 31. (Cs. S. I.) Ma ült itt össze az a bi­zottság, amelyet a prágai és belgrádi parlament tagjai alakítottak meg, hogy a mindkét ország törvényhozását ér­deklő politikai, gazdasági és kulturális kérdéseket állandóan megtárgyalják. Bulgáriát meghívták a lausannei konferenciára. London, október 31. (R­oter.) A hatalmak értesítették a bolgár kormányt, hogy az Égzi-tenger­­hez vezető szakad út megtárgyalására k­ü­ldje ki megbízottait a lausannei kon­ferenciára. PreHa, 19 2? november 1 Kalá! egy regénykötet miatt Arad, október 31. Az egyik ara­b k­önyvkia­dóvállalathoz beállított a napokban egy őszhajú aggas­tyán. Szerényen köszöntötte az ismert aradi írót, akit a kiadóvállalat szobájában talált: -r Rácz István, telekkönyvvezető va­gyok .Pécskáról. Leült és az asztalra helyezett egy csomó kéziratot: elmondta, hogy évek óta dolgozik titokban. Sohasem pályázott új­sághoz, nem törtetett sehová, nem öklö­zött ki magán­ak nevet. Az asztalfiókjába tette, amit­ irt, a maga gyönyörűségére. Néhányszor megkísérelte a dolgait elhe­lyezni, mindig visszautasították. Csupa keserűség az élete, mert tudja, hogy az írásai megérdemelnék a nyomdafestéket Most azért van itt, mert szere­t­k meg­hallgatni az „igazgató úr“ véleményét a kéziratokról. Tessék áttanulmányozni a dolgot, aztán megkritizálni. És ha jó .. Reménytelenül búcsúzott Rácz István hetvenéves pécskai telekkönyvvezető az „igazgató úrtól“. Azt mondták neki, hogy ő jön föl három é­v múlva, majd tudtára adják az eredményt — Ezt már mindig így szokták az urak — szólt Rácz István lehajtott fejjel. Harmadnapra újra illedelmesen kopog­tatott az aj­tón. — A kéziratokért jöttem, igazgató úr — mondta fáradt szomorusággaal. — Hát — felelte az „igazgató* —, Rácz bátyám, az eorgik regénye itt egész jó dolog. Gratulálok hozzá. A vállalat ki fogja adni. Előre is szerencsét kívánok magának, mert mi csak nagyon jó íráso­kat adunk a publikumnak. Rácz István telekkönyvvezető szívét i­sszeszorította valami láthatatlan harapó­fogó. Elsápadt, hátraesett a székében. Ötven esztendeje várt erre a nagy örömre, most elérte. A száján nem jött ki szó, csak dadogás. A szókról nem­ tudott föltapász­­kolni. szegényt kocsin vittek haza Pécs­­kára. Reggelre meghalt szivszélhüdésben Nem áll meg mégse, hogy a regényét nyomtatva lássa. Hacsak az égbe nem küld egy tiszteletpéldányt az „igazgató úr“. A keleti kérdés. A török - orosz kapcsolatok lazulás«* — Drinápol­v kiürítése. — A JÖVŐ «MBKstársától. - BÉCS, október 31 A lausannei konferencia előkészüle­teinek során, az Egyesült Ál­lamok kormánya tudatta, hogy bár hivatalosan nem kíván a béketárgyalá­­son résztvenni, megbízottait az érte­kezletre kiküldi. A mudaniai megállapodás következ­tében Törökország és Szovjetoroszor­szág között meglazult az eddigi össze­köttetés. ... Trácia kiürítése során a görög csa­patok befejezték Drinápoly kiürítést is, ahonnét a kivonuló csapatokka együtt az egész keresztény lakosság is eltávozott. A keleti kérdésről a következő táv­irataink szólnak : Amerika a keleti konferencián, Páris, október 31. (Havas.) Az amerikai nagykövet jegy­zéket intézett Poincare miniszterelnökhöz amely szerint az Egyesült Államok am való tekintettek hogy Törökországgal nem viseltek háborút, a keleti békekonferenciái hivatalosan nem vesznek részt. Mindazon­által a tengerszorosok körül való érdekelt­ségük képviseletében megfigyelőt külde­nek az értekezletre. O páris, október 31. Washingtonból jelentik, hogy a lau­sannei konferencián Amerikát Grew svájci amerikai követ és Bristol admirális kép­viselik majd. A török—orosz viszony, London, októb­e 31. A Reuter-ügynökség Konstantinápolyi értesülése szerint a mudanjai megállapo­­dás következtében a viszony Törökorszá­g és Szovjetoroszország között már kevésbé szíve­res, mert ez a megállapodás a­z orosz szovjet kormánynak nem tetszik. Drinápoly kiürítése: Albán, október 31 (Havas.) Drinápoly kiürítését befe­jezték. A keresztény lakosság távozott a városból A jövő a legjobb ornanum a hirdettésre

Next