A Jövő Mérnöke, 1969 (16. évfolyam, 1-35. szám)
1969-01-11 / 1. szám
MAGYARORSZÁG egyik legjelentősebb termelésbe állított földgázmezője, a hajdúszoboszlói. A gázkutakból nyert gáz, az előkészítés során megszabadul víztartalmától, továbbá a nehezebb szénhidrogénektől is. Az előkészített földgáz két távvezetéken a borsodi és a budapesti ipari vidékre kerül. A rétegnyomásból adódó 50 óra körüli indító nyomás lehetővé teszi a földgáznak kompresszorállomások közbeiktatása nélküli szállítását. Az észak-magyarországi földgázvezeték-rendszer, az észak- és a nyugati földgázvezetékből, valamint a budapesti körvezetékből áll. Az Északi Földgázvezeték Hajdúszoboszlótól a borsodi iparvidéken áthaladva Óadig húzódik. Feladata kisebb kommunális fogyasztókon kívül a Tiszai Vegyi Kombinát a Lenin Kohászati Művek, Miskolc, Borsodi Hőerőmű, Borsodi Vegyikombinát, és Ózd földgázigényének kielégítése. A Nyugati Földgázvezeték Hajdúszoboszlótól Vecsésig húzódik. A távvezetékbe Berekfürdő és Szandaszőllősnél kisebb kapacitású földgázmezők kapcsolódnak be. Vecsésnél csatlakozik a gáz elosztását végző Budapesti Körvezetékhez, amely zárt hurkot kész, Budapest körül. Itt olyan döntős ipari üzemek szerepeinek, mint pl. a Csepel Vasi Fémművek, Fővárosi Gázremek vagy az Egyesült Izzó. , körvezeték Kereszthegynél sallakozik a Déli Gázvezetékrendszerhez. Az Észak-Magarországi földgáztávezeték endszer összhosszúsága mintgy 400 km, a vezetékek átené 5je zömmel 12 és 16 coll kölött van. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt gázfőosztályának felügyelete alatt létesített telemechanikai rendszer kétkörzeti diszpécserközpontból, az ezekhez tartozó távellenőrzést és távirányított külső állomásokból, valamint a fődiszpécserrendszerből áll AZ 1. SZ. Körzeti Diszpécserközpont Hajdúszoboszlón, a földgázüzem központi műszerépületében helyezkedik el. Közös teremben vannak elhelyezve az elektronikus berendezéseket tartalmazó műszerszekrények, a segédberendezések, a szinoptikus tábla, valamint a közelben levő gázindító tér külső állomásai telemechanikai berendezése és a fődiszpécser rendszer külső állomása. A központ feladata a Hajdúszoboszló — Ózd és a Hajdúszoboszló—Vecsés távvezetékek, az ehhez tartozó csomópontok, gázátadó állomások, gázbetáplálási pontok és vonali csőtörésbiztosító állomások távellenőrzési irányítása. A 2. SZ. Körzeti Diszpécserközpont Vecsésen a gázüzem központi műszerépületében helyezkedik el A berendezések elhelyezése hasonló a hajdúszoboszlói központnál ismertetetthez. Feladatuk a vecsési csomópont és a Budapesti Körvezeték állomásainak távellenőrzése, távirányítása. A két körzeti központ feladata, tevékenységi köre a vecsési csomópont esetében átkapcsolódik. Az állomás nyomás, ill. mennyiség értékeitugyanis mindkét központ távméri, a teljes objektum a 2. sz. központból irányítható, de az állomás belépő tolózárát Hajdúszoboszlóról is lehet vezérelni. Az országos fődiszpécserközpont feladata, a körzeti diszpécserek munkájának, ill. a gázvezetékek üzemének összehangolása és az ezek hatáskörétől független, de a zavartalan gázellátás biztosításához szükséges intézkedések megtétele. Ennek segítségével lehet a végső kiépítésben többszörösen burkolt vezetékrendszer egyes részein felépülő üzemzavarokat, vagy túlterhelést időben kimutatni és elhárítani, biztosítva ezzel a zavartalan gázellátást A RENDSZER hírközlő kábeleinek fektetését és a Siemens gyártmányú vonalerősítők szerelését, továbbá a magas-, mélyépítési és erősáramú munkákat a Kőolajvezeték Vállalat, az elkészült rendszer üzemeltetője végezte. A körzeti diszpécserközpontokba a rendszer 66 db nyomás, 2 db hőmérséklet, 29 pillanatnyi és 29 összegzett menynyiség távmérését, 84 db tolózár távvezérlését, 109 db veszély és üzemzavar jelzését, valamint 124 határérték-túllépés ellenőrzését végzi. A mért értékek számjegyes kijelzőkön, ill. kinyomtatás formájában áll az üzemirányító rendelkezésére. A jeléptek’a kóziripatikus táblán lámpák segítségével jelennek meg, ugyancsak a táblán történik nyomógombok segítségével a távvezérlés és forgatógombok útján a határértékek beállítása. A fődiszpécser kinyomtatott formában megkapja mindkét körzeti központ összes mérési eredményét. A TELEMECHANIZÁLÁS által nyújtott gyors és pontos áttekintés révén a körzeti diszpécserek perceken belül tudomást szereznek az olyan üzemzavarokról, mint pl. csőtörés, nyomáscsökkentő meghibásodás, hálózati feszültségkimaradás stb. Ezek egy részét távvezérelt átkapcsolásokkal azonnal kiküszöbölhetik, másik részénél pedig azonnal a tetthelyre küldött javító csoporttal a minimálisra csökkenthetik az üzemzavar kihatását. Földgáz-távvezetékeken bekövetkező csőtörés vagy dugulás ugyanis, sok esetben csak órák múlva vehető észre (a távvezeték nagy időállandója miatt) és ekkor a vezetékek belső gázkészlete már olyan jelentős mértékben lecsökkenhet, hogy több órás intenzív betáplálás képes csak a gáznyomást kielégítő szintre növelni. Az alkalmazott telemechanikai berendezések importból származnak. A központ és külső állomás egységei beltéri kivitelűek, szekrényen belül termisztorral szabályozott fűtéssel. A külső állomások elektromos felépítésüket tekintve több típusra oszthatók. Maximálisan 8 három és 2 hatdigites mérést, 4 egy állapotú, 6 három állapotú jelzést és 6 két állapotú vezérlést tud továbbítani egy külső állomás. A telemechanikai és a hozzá csatlakozó segéd rádszekrények előre gyártott betonépületben vagy kisebb számú funkció esetén vasbódékban kerültek telepítésre a gáztechnológiai szerelvények közelében. MŰKÖDÉSMÓDJUKAT tekintve, az állomások görényindító, illetve fogadó, csőtörésbiztosító, folyamkeresztező és gázátadó állomásokra oszthatók. Ennek megfelelően az egyes állomásokon minimális esetben egy motorvezérlés és az üzem állapotára utaló jelzéseken kívül legfeljebb egy nyomásmérés történik, míg a nagy gázátadó állomásokon nyomás, pillanatnyi átfolyás, integrált átfolyás, hőmérsékletmérés, továbbá motorvezérlések, tolózárak és az áramellátó rész állapotára, ill. egyéb vészhelyzetekre utaló információk továbbítására van lehetőség. A digitális rész az olasz Pignone Sud cég által szállított, lényegében SERCE CONTROLS típusú berendezés. Négyhuzalos hírközlő csatornára be, illetve kimeneteleikkel párhuzamosan kötött, összesen 50 alállomásból áll. A külső állomások önmagukban passzívak, csak a központ alig új,leadott cím felismerése után válaszolnak. Minden egyes funkció (mérés, vezérlés, jelzés) külön címmel rendelkezik, mely a központ felépítéséiből adódóan maximálisan 1000 darab lehet. A RENDSZER tisztán időmultiplex működésű. Az alkalmazott kódolás decimális, komplementeres ellenőrzéssel. A központ és a külső állomások által küldött üzenetek egyaránt 3 decimális számjegyből (és ezek komplemenseiből) állnak, így egy pillanatnyi érték távmérési eredménye egy üzenetben, egy összegezett értékmérés két üzenetben továbbítható. Mivel egy távjelzés ill. vészjelzés számjegyet igényel, ezek üzenetenként hármasával továbbíthatók. Minden paraméternek, ill. hármas jelzéscsoportnak külön hívó címe van, ezeket a központ automatikusan egymás után adja ki. A ciklusidő 50 Baud-os jeltovábbítási sebesség mellett kb. 5 perc. A jelek továbbítása hírközlő kábelen, hangfrekvenciás, négyhuzalos, erősített áramkörökön. Telettra gyártmányú, frekvenciamodulált váltóáramú távíró adó-vevők révén történik. A telemechanikai berendezések által megkövetelt jel/zaj viszony 20 dB, ami az adott berendezésekkel, ill. kábelhálózattal könnyen teljesíthető. A meghívó címeket valamennyi állomás veszi, de csak egy állomás ismeri fel és válaszol rá a megfelelő nyomás, átfolyás stb. értékek közlésével. Amennyiben a beérkezett jelzések nem lépik túl a központban minden egyes mérési helyre külön-külön beállítható minimális és maximális szélsőértékeket, vagy nem tartalmaznak rendellenes üzemmódra utaló információkat, a központ a következő címet adja ki. Ha határérték túllépés vagy vészállapot van, akusztikus és optikai jelzések hívják fel a kezelő figyelmét. AMENNYIBEN a kezelő valamilyen vezérlést akar végrehajtani, a címgenerátor működését megszakítva előválasztó parancsot ad ki. Ha az illető külső állomáson a cím felismerésre került, az állomás a cím visszaküldésével ezt jelzi. Ezután a vezérlő parancs kiadás történik. Ennek megérkezése a tolózár állapotváltozását idézi elő, mely jelzőkontaktus révén kerül visszajelzésre. Ha a technológiai folyamatok mérése gyorsabb felbontást igényel, egy-egy állomás összes mérési adatait kívül be lehet kérni, le is lehet íratni. AZ INFORMÁCIÓ átvitel zavarmentesítését, helyesebben az esetleg fellépő zavarok felismerését és kiküszöbölését a decimális címszámjegyet közvetlenül követő komplemers biztosítja. A vevő áramkörök a beérkező címimpulzusokat komplemersre, valamint impulzushosszra ellenőrzik. Szinkronizálás a központ és a külső állomások között nincs, ily módon a kényes együttfutásra sokkal enyhébb követelmények adódnak. A mérési adatokat a telemechanikai berendezés százalékos formában továbbítja, majd a központi állomás az egyes információ származási helyének megfelelő szorzótényezővel való beszorzás után fizikai egységekben (C fok, atam3 óra stb.) gépeli, illetve mutatja, digitális formában. (A második rész következő számunkban.) Molnár János A gázprogramért Az ország energiaellátásának struktúráját alapjaiban átalakító, egyes iparágak évtizedes fejlődési irányát megszabó gázprogram végrehajtása új módszereket, új technikát kíván. Az egy-két helyen levő régi földgázvezetéknél elfogadható irányítási és ellenőrzési mód a nagyságrendekkel növekedett feladatok ellátására már nem alkalmas. Az újabb célokat újabb módon megvalósító irányítástechnikai berendezésről az alábbiakban adunk tájékoztatást. A vecsési diszpécserközpontnál levő gázüzemi technológiai részlete Siemens gyártmányú távadó védőházban Égő víz Az ősi Novgorod mellett van az imeny-tó. Halászok figyeltek fel arra a természeti tüneményre, hogy a tó vize helyenként hirtelen forrni kezd és a felszínen apró szökőkutak jelennek meg. Ha az ilyen szökőkútba gyufaszálat dobnak, a víz füst nélküli vakító fényű lángra lobban. Telente a halászok lélre vágnak a tó vizébe, égő gyufát dobnak a vízbe, és melegszenek a különös „tábortűz” mellett. Ha bottal megpiszkálják a tó sekély medrét, a lánc még fényesebb lesz. Mi okozza ezt a jelenséget? A vízben élő baktériumok elősegítik a növényzet és más anyagok rothadását a vízben, s ettől gázok keletkeznek. Ezeknek a gázoknak a lángjánál melegszenek a halászok. 2009 éves tűz Ijesztő látványt nyújt a Ravat-hegység, a Tadzsik köztársaságbeli Fan-Darja völgyében. A hegy minden repedésén, gyüremlésén vastag sűrű füstgomolyok tódulnak elő. A „vulkán” mélyében azonban nem forró láva bugyborékol, hanem tűz ég immár kétezer éve. Mitől keletkezett a tűz? Nehéz lenne megmondani. Lehet, hogy még az ősember rakott tüzet a hegy egyik barlangjában. A gyúlékony szénréteg lángra kapott, s azóta is ég. A tűz terjedelme is meghökkentő: 25km hosszú és 1 km széles területen ég a szénréteg. Az óriási veszteség ellenére még mindig körülbelül másfél milliárd tonna első osztályú szén van itt. A tűz nem gyengül, hanem inkább erősödik. Az esővíz és az olvadás egyre jobban koptatja a hegyet, levegőt bocsát a szénrétegekhez. A geológusok véleménye szerint a tüzet gyakorlatilag nem lehet eloltani. Előfelvett katorsabesügetteink között A KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI KAR élőfelvételtnyert hallgatói közül 43-an Szabadszálláson végzik katonai szolgálatukat. A hallgatók segítését és tájékoztatását Korunk a távolság ellenére sem hanyagolja el, és a rendszeres látogatásokon kívül, a lehetőséghez mérten konkrét szakmai segítséget is kíván nekik nyújtani. Első ízben a Kari KISZ-szervezet és a Dékáni Hivatal képviselői látogatták meg az alakulatot. Októberben a Kar dékánja két adjunktust bízott meg, hogy rendszeresen keressék fel a hallgatókat és az oktatásukhoz is adjanak útmutatást. A hallgatók ugyanis az általános kiképzési programon belül szakmai oktatásban is részesülnek. Konzultációra és irányított egyéni tanulásra a program 294 órát biztosít. Ezen belül matematikát 120 órában, géptant 60 órában, KRESZ-t 42 órában és gépkocsivezetést 40 órában tanulnak. Az eddigi látogatások tapasztalatai azt bizonyítják, hogy hallgatóink megfelelő körülmények között élnek és készülhetnek fel egyetemi tanulmányaikra. Ehhez az alakulat parancsnoka és oktató tisztjei — közöttük többen egyetemünk volt hallgatói — minden segítséget megadnak. MIUTÁN A TANTERV, amely szerint az oktatás folyik, elsősorban a katonák többségét képező agrárgépészek felkészítését szolgálja, a mi oktatóink elsősorban konzultációkkal, a karon elsajátítható anyag speciális részeinek hangsúlyozásával segítik majd a felkészülést. Rövidesen zárthelyi kérdéseket is küldünk a hallgatóknak. Emellett a közeljövőben egy általános tájékoztatást is szeretnénk tartani, mely megismertetné velük a Közlekedési Kar helyzetét, oktatási célkitűzéseit, a hallgatókkal kapcsolatos problémákat és a jövő feladatait. Ez a rendszeres látogatás lehetővé teszi, hogy mind a hallgatókkal, mind az alakulat parancsnokságával intenzív kapcsolatot építsünk ki, és a hátra levő hónapok alatt eredményesen segíthessük hallgatóink felkészülését egyetemi tanulmányaikra. Ezen túlmenően az ott oktató tiszt elvtársak kérésére érintkezésbe lépünk az egyetem Pedagógiai Tanszékével abból a célból, hogy az alakulat oktatóit részesítse valamilyen formában pedagógiai továbbképzésben. Ha ez sikerrel járna, az alakulatnál, bizonyára sokat segítene a jövő évek képzési célkitűzéseinek megvalósításában. AZ ELŐFELVETT katonahallgatók segítségét korunk fontos kérdésnek tekinti. Komoly politikai hiba lenne ugyanis, ha azok a hallgatók, akik hazafias kötelezettségüket teljesítik, hátrányosabb helyzetbe kerülnének azokkal a hallgatókkal szemben, akik valamilyen oknál fogva nem kerülnek katonai behívásra, és egyetemi tanulmányaikat már közvetlenül a középiskola elvégzése után megkezdhetik, így nekünk is segítenünk kell, hogy katonaiainknak ez az egy év, a fizikai megerősödés mellett szellemi felfrissítést is jelenítsen, hogy a katonai kiképzés közben a felvételi tárgyakkal behatóan foglalkozva, megfelelő felkészültséggel kezdhessék az 1969—70-es tanévet. Új szakok a karon A Budapesti Műszaki Egyetemen a járműgépészmérnökök oktatását a gépészmérnöki karról a közlekedésmérnöki karra helyezték át, s így a kar szakjainak száma háromra emelkedett: közlekedési, építő- és anyagmozgatási gépész, valamint járműgépész szak. Az első szakon végzett hallgatók közlekedésmérnöki, a másik két szakon végzettek gépészmérnöki oklevelet nyernek. A konstruktőröket képző járműgépész szak jellege az áthelyezés után sem változott, s továbbra is két ágazata van: autógépész és vasúti gépész ágazat. A karra és a karon végzett hallgatókra jelentős szerep vár az új közlekedési koncepció és a járműprogram megvalósításában. Oktatók és hallgatók találkozása Mint arról a Jövő Mérnöke már hírt adott, a Közlekedésmérnöki Kar, Mária utcai Kollégiumában november végén egy alapos, őszinte hangú beszélgetés zajlott le a Kar állami és a társadalmi szerveinek vezetői, néhány érdekelt tanszék képviselője és a hallgatók megbízottai között. Úgy mondják, hogy az ilyen jellegű közvetlen beszélgetés mindig jól jön. A fenti különösképpen aktuális volt, mert előzőleg tájékoztatást kaptunk, hogy a hallgatóink egy része tanulmányi problémákkal küzd, nehézségekkel néz a vizsgaidőszak elé, és ezzel összefüggésben magával az oktatással, az oktatási módszerekkel kapcsolatosan is van néhány problémája. Az oktatók és a hallgatók közötti eszmecserét korunk dékánja dr. Turányi István elvtárs vezette le. A tankörök és az évfolyamok képviselői, többek között a kémia-technológia osztályozási rendszerével, a hőtan, a tartószerkezetek, az általános géptan oktatási módszereivel, a zárthelyik okozta túlterheltséggel, valamint általában a folyamatos tanulás nehézségeivel foglalkoztak. Állíthatom, hogy az érdekelt tanszékek jelenlevő képviselői — az ifjúságra oly jellemző őszinteséggel és nemegyszer élességgel megfogalmazott kérdésekre —, maximális jóindulattal és tárgyilagossággal válaszoltak. Meggyőződésem, hogy nem voltak a megbeszélésen úgynevezett kényes kérdések. Ezért érezhette az ember éjfél felé, hogy bár az egész napi munka után hosszú és fárasztó volt ez a találkozó, mégis feltétlenül hasznosnak bizonyult és a jövőben is helyes lesz megismételni. Azon túlmenően, hogy a megbeszélésen mind az oktatók, mind a hallgatók rámutattak néhány oktatási problémára, az értekezlet nyomán ahol szükséges és lehetséges volt az érdekelt tanszékek a hallgatóknak a vizsgára való felkészüléshez és annak sikeres lebonyolításához konkrét segítséget is adtak. Ezért nem hatott frázisnak az a néhány köszönő mondat, amely a Diák Bizottság titkára részéről a késő esti órákban az értekezlet végén elhangzott. Valamennyi jelenlevő hasznosnak ítélte meg a találkozót. Gyetvei András, a Dékáni Hivatal vezetője i a JÖVŐ MÉRNÖKE IS ammaajisík:::::: kürtök !