A Jövő Mérnöke, 1972 (19. évfolyam, 1-38. szám)

1972-08-15 / 24. szám

I­n­ OTA IU EGYETEMÜNK HALLGATÓI AZ INOTAI CSÚCSERŐ­­MŰ ÉPÍTÉSÉN DOLGOZNAK (Gérecz Valéria felvétele) Az 1972/73. tanév I. félévének időbeosztása Az 1. évfolyam hallgatóinak beiratkozása szeptember 8. (péntek). A tanévnyitó ünnepség szeptember 9-én (szombaton) 10 órakor lesz. A tanévnyitót követően tartják a Budapesti Műszaki Egyetem emlékérme, az arany-, gyémánt- és vasdiplomák adományozását a szokásos ünnepi formák között. Az első tanítási nap valamennyi évfolyamon és tagozaton szeptember 11. (hétfő). A tanév első félévének utolsó tanítási napja december 16. (szombat). Oktatási szünet: november 6. (hétfő) rektori szünet: no­vember 7. (kedd). Vizsgaidőszak 1972. december 18. (hétfő)—1973. február 3. (szombat). Elővizsgák kizárólag órarendi elfoglaltságon kívül, az utolsó oktatási héten tarthatók. A második félév első tanítási napja 1973. február 5. (hétfő). fi fizikai dolgozók gyermekeiért július 24-én a kéthetes tá­bor megnyitójára került sor. A megnyitón megjelent a KISZ KB egyetemi és főiskolai osz­tályának helyettes vezetője, Rakussz Lajos. Dér János tá­borparancsnok megnyitója után Thernesz Vilmos, az egyetemi pb titkára köszön­tötte a munkás-paraszt szár­mazású fiatalokat, méltatva az egyetem és a tanfolyam jelen­tőségét. Ezután Pálfai Pál, a rektori hivatal vezetője is­mertette az egyetem történe­tét, szervezeti felépítését, és elmondta a hallgatók iránt tá­masztott követelményeket. A megnyitóünnepséget Dér János táborparancsnok zárta be.­ A tábor az idén hároméves múltra tekint vissza. Egyetemi oktatók és diáktanárok ön­kéntes munkával segítik a hátrányos helyzetű fizikai dolgozók gyermekeit. Szigorú a munkarend: délelőtt az ok­tatók segítségével, délután a diáktanárokkal folyik a mate­matika- és fizika-előkészítő. Érdekes lesz összehasonlíta­ni a záráskor írott dolgozat eredménye az előkészítés előttivel. !zedven­ds&éves! ÖRÖMMEL ÉRTESÜLTÜNK arról, hogy téged is fel­vettek a Budapesti Műszaki Egyetemre, és szeptembertől kezdve Te is bekapcsolódsz az egyetem életébe, munká­jába. Ebből az alkalomból szeretnénk megkérni, hogy Te is légy az egyetem lapjának, a A Jövő Mérnökének az elő­fizetője, A Jövő Mérnöke hetenként jelenik meg 6, ünne­pi alkalmakkor 8 oldalon. Ha átnézed lapunkat, látod, hogy bemutatja az egyetem életét. E számunk elsősorban a nyári eseményeket tükrözi, de az év során érinti a KISZ és a karok, a tanszékek munkáját, az oktatók és hallgatók közös problémáit és gondjait. Cikkeket talál­hatsz az időszerű politikai, kulturális és műszaki kérdé­sekről is. Az újság rendszeres olvasása segítséget ad az egyetem életének jobb megismeréséhez. REMÉLJÜK, HOGY mindez téged is érdekel, kér­jük, hogy a mellékelt postautalványon fizess be 24 forin­tot, amelyért egy évig — szeptembertől szeptemberig — kapod a lapot. (Az estiek és levelezők részére az évi elő­fizetési díj 48 forint, amelyből 24 forint a postaköltség.) Címünk: A Jövő Mérnöke szerkesztősége, Budapest, XL, Műegyetem rkp. 3. Az utalvány hátlapjára írd rá, hogy melyik kar hallgatója vagy. (Kérjük, hogy a befizetésről szóló utalványt a beirat­kozáskor hozd magaddal!) A Budapesti Műszaki Egyetem KISZ-bizottsága és A Jövő Mérnöke szerkesztő bizottsága ** ** m ++ Világ proletárjai, egyesüljetek­. a lovo__ MÉRNÖKE ______________A BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1972. AUGUSZTUS 15. Korszerűsítés A felsőoktatási intézmények rektorai, főigazgatói, valamint párttitkárai számára egész napos tanácskozást tartott a közelmúltban Ilku Pál műve­lődésügyi miniszter. Egyete­münket dr. Lásztity Radomir rektorhelyettes képviselte. Őt kértük meg, hogy tájékoztassa lapunkat az ott elhangzottak­ról. Mint elmondta, a referátum első részében a miniszter rész­letesen elemezte a tantervek anyagának összetételét, ki­emelte, hogy igen tekintélyes az oktatás terén a mennyiségi fejlődés, elismeréssel szólt a képzés minőségének nemzet­közileg is elismert színvonalá­ról, de: „...van azonban még min gondolkodnunk, mi­ben keresnünk a megoldást és előrelépés­t” — mutatott rá. A Központi Bizottság hatá­rozatának legfontosabb mon­danivalója az oktató-nevelő munka színvonalának emelé­se. Ma már az: „Állandó ta­nulás időszakában élünk, az ismeretek szüntelen kielégíté­sére kell képessé tenni a fiatal szakembereket.” Mint a rektorhelyettes el­mondta, a miniszter elvtárs nyomatékosan felhívta a fi­gyelmet a még meglevő hibák­ra. Ennek kapcsán igen fontos feladatnak tartja, hogy az oktató-nevelő munka színvo­nalát még hatékonyabbá te­gyük. Ezért kell nagy gondot fordítani a felnőtt szakembe­rek képzésére is! A tovább­képzésben nő az egyetemek, főiskolák szerepe. Éppen ezért az oktatási rendszer korszerű­sítése elkerülhetetlen feladat. A felnőttoktatásiban tanulók­nak mintegy 40 százaléka esti vagy levelező hallgató. Mun­kájuk során szükségét érzik a tanulásnak, továbbképzésnek. Sajnos, jogos panaszuk, hogy még az elavult, terjengős jegyzetekhez sem jutnak hoz­zá. Így a jegyzetekkel, tan­könyvekkel kapcsolatos prob­léma oktatáspolitikai témává válik. Mint a beszámolóban elhangzott, egyetemeink és fő­iskoláink csak akkor tudnak eleget tenni a követelmények­nek, ha mélyreható vizsgála­tok alapján hatékony intézke­déseket tesznek a tananyag és az intézményi struktúra meg­változtatására. Fokozottabban oda kell hatni, hogy csökkent­sék a tanulók indokolatlan túlterhelését. Az oktatási „stratégia” fő vonala most — mutatott rá a miniszter elv­társi összegzésként — válto­zatlan struktúrában a minő­ség javítása, az oktató-nevelő munka színvonalának emelé­se, a hallgatók önálló mun­kára nevelése. A fő kontúrok­ban stabilitásra törekszünk, a részletekben, a részek egymás­hoz való viszonyában pedig erőteljes mozgásra, nem lehet megelégedni a felületi javít­gatásokkal. A rektorhelyettes elmondta, hogy a miniszter elvtárs a továbbiakban hogyan elemezte ezt a stratégiát: „Mi­lyen ez a stratégia részletek­ben? Először: a legfontosabb célok összefüggő rendszerét szorgalmazza. Másodszor: hangsúlyozza az újítás szüksé­gességét. Harmadszor: állást foglal a kísérletek jelentősége és szervezése mellett. Negyed­szer: alapvető célként hatá­rozza meg a pedagógusok képzésének korszerűségét. Ötödször: a tudományos kuta­tásokra építve hangsúlyozza az egész oktatási folyamat mi­nőségi fejlesztését, korszerű­sítését, új tanulási-oktatási rendszerek alkalmazására ösz­tönöz. Hatod­szor: számol a továbbképzés sorsdöntő jelen­tőségével.” A társadalmi, gaz­dasági, tudományos-techni­kai fejlődés mélyreható válto­zással van felsőoktatásunk belső struktúrájára, s ez a ha­tás , mint a miniszter elv­társ kiemelte, a jövőben még inkább fokozódik. A felsőok­tatás intézményrendszerének fejlesztése komoly gond. Az oktatás technológiája ma még igen elmaradott! Nem lehet az oktatást és a nevelést szétválasztani! Valamennyi szaktárgy oktatásában érvé­nyesülni kell a marxista esz­mék világnézetformáló hatá­sának! Emelni kell a kollé­giumokban folyó politikai nevelőmunka színvonalát! Sa­játos jelenség, hogy egyetemi oktatóink, prominens tudó­saink saját területükön nem mindig alkalmazzák azokat az eszközöket és módszereket, amelyek az egész társadalom­nak rendelkezésére állnak. Egyetemünk képviselője is a legmesszebbmenőkig egyet­ért a miniszteri referátum azon részével, mely szerint a tananyag korszerűsítésével fo­koznunk kell az oktatás haté­konyságát, ez azonban bizo­nyos szervezeti változást is igényel. A fejlesztéshez pedig színvonalas pedagógiai kuta­tás kell! Ilku Pál miniszter elmondta, hogy a Művelődés­­ügyi Minisztérium területén megérett a helyzet arra, hogy kidolgozzanak egy olyan pénzügyi támogatási rend­szert, amely a kutatómunka hatékonyságának növelésére ösztönöz, előmozdítja az ok­tatási intézmények és a gya­korlat kapcsolatát. Igen fon­tos és megoldandó feladat a pedagógiai kutatások országos koordinálása. A miniszter elv­társ további megoldásra váró feladatként jelölte meg a kü­lönböző szintű szakemberkép­zés tartalmi összehangolását a mérnöki, üzemmérnöki karo­kon és szakokon. Ugyancsak nagy figyelmet fordítanak a több szintű vegyészmérnök­képzés kialakítására indított kísérletekre, elismeréssel nyi­latkozott a minisz­ter elvtársa BME-en tervbe vett kísérletre, a több szintű villamosmérnök­képzés kialakítására. A kor­szerű szakemberképzés elen­gedhetetlen feltétele viszont, hogy az oktatók maguk is ma­gas szintű tudományos mun­kát végezzenek! A pedagógiai tudomány a miniszteri referátumban — mint mondja a rektorhelyet­tes — komoly bírálatot ka­pott. A pedagógiai kutatások koordinálása országos szinten komoly és speciális feladat. Az (Folytatás a 3. oldalon) Napirenden felsőoktatás helyzete SZABADSÁG - HÍD IRINYI JÓZSEF ÚT PETŐFI -HÍD Egy kis segítség a gólyáknak, az egyetem térképe. Most még zavaros épületcsoportnak tűnik, de hamarosan minden része ismert lesz GELLÉRT­TÉR prrr? Mt1Tfn 1, o: c o. d­oc x Új ►— ÚJ ¿­co ÚJ o X ÖCS G Fe c=Ek­,_____, EGRy , Azs? I U F4J fWf F UTCA GOLDMANN GYÖRGY TÉR

Next