A Jövő Mérnöke, 1991 (38. évfolyam, 1-19. szám)
1991-12-12 / 19. szám
Hídtörténelem IV.. A Szabadság-híd E híd egyike volt a millenniumra készült kiváló műveknek. Mehrtens drezdai műegyetemi tanár hídépítéstani könyvében a világ legszebb konzolos hídjai sorába helyezte. A híd építését az 1893. évi XIV. törvénycikk rendelte el. A törvény végrehajtásával megbízott minisztérium tervpályázatot hirdetett, melyre 21 pályaterv érkezett. A megvett terv szerzői Chatty S. és fia építési vállalkozók és Schikedanz építész voltak. Az építkezés 1894-ben kezdődött meg. Az alapozási munkálatokat Gartner és Zsigmondy mérnökök vállalata végezte vasszekrények süllyesztésével, légnyomásos módszerrel. A pillérek és a hídfők építését 1895 decemberére befejezték. A vasszerkezet szerelését az Államvasutak Gépgyára már 1895 júliusában megkezdte és 1896 augusztusában fejezte be. Ez a híd volt az első nagyobb híd Magyarországon, amely folytacélból készült. A századforduló idején még erősen tartotta magát az az irányzat, amely a kő- és faarchitektúrát a vashidakon is érvényesítette. A vas anyagszerűségének a megnyilvánulása az építmény külső formájában világszerte is csak igen ritka esetekben valósult meg. A hidat ellátták mind elektromos, mind gázvilágítással. Mindkét végén, közvetlenül a hídfők mellett két-két vámszedőház épült. Egyemeletesek, a földszinti részben van az előtér, a lépcsőház, továbbá két kisebb és egy nagyobb helyiség, az emelet egyetlen helyiségből áll. A vámszedőházak homlokzatain a híd építésének időpontját megörökítő emléktáblákat helyeztek el. Emléktábla van ezenkívül a pilléroszlopokon, a híd tervezőinek és kivitelezőinek nevével. Az ünnepélyes megnyitásra a millenniumi ünnepségeken 1896. október 4-én vasárnap került sor, az uralkodó jelenlétében, akiről a hidat Ferenc József-hídnak nevezték el. A villamosvasút-forgalom 1898. május 31-én indult meg. A vágányokat a hídpálya szélére építették, közvetlenül a főtartók mellé, és helyet adtak az akkori előírások szerint megkívánt alsóvezetéknek is. Az átvezetett vonal a Fővám térről a Széna térig vezetett és ott csatlakozott a már korábban kiépített vonalhoz. Az új vonalat három szakaszban, 1898. május 31- én, június 15-én és július 2-án adták át a forgalomnak, és december 28-án üzembe helyezték a Kelenföldi Pályaudvarhoz vezető villamosvasút-vonalat is. A Ferenc József-hídi vonalat az első világháború után, 1923-ban alakították át felsővezetékes rendszerre, és ekkor helyeztek el vezetéktartó oszlopokat a főtartó felső övén. Ugyanakkor építették át a teljes kocsiútburkolatot. A fakocka burkolat a terhelés csökkentése céljából megmaradt, a járdákon pedig vasbeton lemezre helyezték az öntöttaszfaltot. Autóbuszjárat 1928. szeptember 24-től kezdődően közlekedett a Ferenc József-hídon. Az úttest szélén lévő vágányokat 1938-ban helyezték az úttest közepére. A hidat a Gellért-szállóban állomásozó német robbantó alakulat 1945. január 16-án felrobbantotta. Egy hónappal később, amikor a csatazaj elcsitult, a katonai alakulatok hozzáláttak a megmaradt hídrész pontonhíddal való kiegészítéséhez, ill. a pilléren túli roncsolt hídrész bontásához. A pontonhíddal kiegészített hídroncs 1945. március 15-től egészen 1946. január 10-ig teljesítette feladatát. Ezen a napon a pontonhidat hordozó öt dereglyét, a rá épített hídrésszel együtt elsodorta a jégzajlás. A város ismét két részre szakadt, az egyedüli öszszeköttetést a Margit-híd pilléreire épített Gázhíd jelentette. Szerencsére már csak néhány nap hiányzott a Kossuth-híd forgalomba helyezéséig. 1946 áprilisában a budai hídrész alátámasztására cölöpállvány épült, amelyről a sérült részeket kijavították, valamint a szerkezetet helyrebillentették és felemelték. A pesti oldal konzoltartóját is rendbe hozták. Ezt követte a középső hídrész helyreállítása az eredeti 1894. évi tervek alapján legyártott új szerkezeti részek elkészítésével és beszerelésével. Ezt a látványos munkát 1946. július 12-én végezték el. Helyreállították a villamosvágányokat, a kiskocka kocsiútburkolatot, valamint a járdákat. A régi díszes korlátokat a híd középső nyílásában egyszerűbb kivitelű szerkezettel pótolták. Az eredeti korlát csak a szélső hídnyílásokban és a pillérek fölötti kiugrásokban maradt meg. A budai oldalon levő vámszedőházakat lebontották. Az újjáépített hidat 1946. augusztus 20-án adták át a forgalomnak. Ekkor kapta a Szabadság-híd nevet. A Szabadság-híd pályaszerkezetének eredeti elemei megtekinthetők a Petőfi-híd budai hídfőjének északi oldalán lévő parkban. összeállította: Gazda Mária A JÖVŐ MÉRNÖKE A Budapesti Műszaki Egyetem lapja Felelős szerkesztő-kiadó: Császár Nagy László Segédszerkesztő: Zsenits Györgyi Budapest XI. org .1. a. 20-22. T. épület 1/16. Tel.: 1812-565 . Alapítvány Készült a BME Sokszorosító Üzemében •••• Sokszorosító vezető: Miszori Sándor§