A Jövő Mérnöke, 1996 (43. évfolyam, 1-20. szám)
1996-11-21 / 19. szám
Le kell győznünk a hungaropesszimizmust Versenyképes a magyar mérnök A címből úgy tűnt, az előadás a magyar mérnökök jövőjéről és a műszaki oktatás előtt nyíló lehetőségekről szól majd. Ez a téma röviden szóba is került Habsburg Ottó díszteremben tartott beszédében, ám elsősorban mégis arról szólt a Páneurópai Unió rendezvénye, hogy az ország helyzete nem könnyű, de el kell hinnünk, hogy óriásiak a lehetőségeink. A hidegháború a harmadik világháború volt, Magyarország pedig ennek a győztese - kezdte beszédét Habsburg Ottó. A Páneurópai Unió elnöke szerint ‘56 volt ennek a háborúnak a Sztálingrádja, amely előrevetítette a kommunizmus bukását. A Budapesti Műszaki Egyetem, amely a meghívó szerint „a magyar szabadság vára és védelmezője”, különösen sokat jelent az elnök számára - derült ki az előadásból. Habsburg Ottó szerint Magyarország szerepe a hidegháborúban olyan morális tőke, amelyet kamatoztatnunk kell. Ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy negyven éves romboláson vagyunk túl, amit néhány év alatt nem lehet rendbehozni. Az átalakítás nem könnyű, a nehézségek ellenére mégis óriási lehetőségei vannak az országnak. Aki pedig csüggedne, nézze végig a nyolc év alatt elért eredményeket, amelyek önbizalmat kell, hogy adjanak a folytatáshoz. Nem szabad, hogy a hungaropesszimizmus legyen úrrá az országon - hangsúlyozta az elnök. Az átalakulással jár az a veszély is, hogy a tudományos aktivitás külföldre „távozik”. Ez így történt Ausztriában is, de nyugati szomszédunk példája is azt mutatja: a jeles szakemberek egy idő után visszatérnek. A korosodó embereknek, és ez alól a szónok sem kivétel, felerősödik a honvágyuk - tudatta a hallgatósággal Habsburg Ottó. A mostani hátrány tehát akár előnnyé is válhat a későbbiekben. Az pedig bizonyos, hogy kiváló tudósaink, műszaki szakembereink a jövőben is lesznek. Az Európa Parlament 18 éven át egyetlen magyarságot képviselő tagjáról lévén szó, természetesen nem lehetett megkerülni az ország európai integrációjának lehetőségeit, várható következményeit. Habsburg Ottó szerint az országnak elsősorban biztonsága miatt érdeke a csatlakozás az egységesülő Európához. A közhiedelemmel ellentétben az Európai Unió nem csupán gazdasági együttműködés, a fejlődés alapja a biztonság. Magyarország első számú feladata a béke fenntartása, ennek pedig a teljes jogú uniós tagság a feltétele. Taggá kell tehát válnunk minél hamarabb, de úgy, hogy nemzeti értékeinket és kultúránkat közben megőrizzük. Ez az elnök szerint különösen fontos, hiszen egyetlen népre sem érvényes annyira a mondás: „nyelvében él a nemzet”. A magyar népben az összetartó erő a közös kultúra és a nyelv. Ezt pedig meg kell védeni, hiszen zivataros történelmünkben ez volt megmaradásunk titka - fejtette ki az elnök. Csatlakozásunk időpontját Habsburg Ottó nem kívánta megnevezni, mert a jóslásokban nem hisz. A folyamatok azonban azt mutatják, hogy Magyarország az első körben nyeri el a tagságot. Ezért munkálkodik ő is az Európa Parlamentben, de a múlt héttől már nemcsak egyedül. Károly fia ugyanis szintén tag lett, így megduplázódott a magyarságot képviselők száma. A magyar mérnökök tudásával nincs baj, ezt külföldön is elismerik, de a saját önbecsülésünket kell visszanyernünk - mondta előadásában Mécs Imre, a Páneurópai Unió magyar alelnöke. A Budapesti Műszaki Egyetemen villamosmérnöki diplomát szerzett szabaddemokrata országgyűlési képviselő szerint fel kell szabadítanunk önmagunkat, az elmúlt évtizedek ugyanis passzivitást kényszerítettek a társadalomra. Mécs több példával is igazolta, hogy a magyar műszaki szakemberek megállják helyüket a versenyben. Az Ericsson öt szoftverfejlesztő központja közül egyet Magyarországon létesített. A magyar központ az elmúlt években az öt közül a legjobb eredményeket mutatta fel. A képviselő beszámolt németországi tapasztalatairól is. Egy cégnél országonként rangsorolták a dolgozókat, és a listán a magyarok még a németeket is megelőzték. Tehát bármilyen hihetetlen, többet tudunk, mint amit gondolunk magunkról - vélekedett Mécs. Haszán Zoltán Elnökváltás a HÖK-nél A BME hallgatói önkormányzata ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő egy évre Wintermantel Zsoltot választotta elnökévé. Az előző vezető, Molnár Szabolcs megbízása október 31-én járt le - ő egyébként két ciklust töltött el a HÖK élén így az új elnök november 1- jén vette át „hivatalát”. Előző lapszámunkban Biró Péter rektor az egyetemek integrációjának fontosságáról beszélt. Lapzárta után érkezett a hír, hogy a FEFA 200 millió forint támogatást nyújt integrációs céljaink megvalósításához. 4 - JAA A Magyar Mérnökakadémia tisztújító közgyűlése Az 1990 januárjában megalakult Magyar Mérnökakadémia 1996. november 7-9. között a Hotel UNI-ban rendezte meg tisztújító közgyűlését és az ehhez kapcsolódó tudományos rendezvényeket, mintegy 120 ember részvételével. A közgyűlés elfogadta Rubik Ernő elnök beszámolóját, amelyben áttekintést adott a Magyar Mérnökakadémia, valamint a Mérnökakadémia Alapítvány elmúlt 3 évben végzett tevékenységéről, s egyben kitért a jövő feladataira is. A közgyűlés ugyancsak elfogadta az ellenőrző bizottság elnökének, Hadas Jánosnak a jelentését. Ezután az elnökség - mandátumának lejárta miatt - bejelentette lemondását, s az MMA új vezetőséget választott. Egyhangú szavazás eredményeként a közgyűlés Rubik Ernő professzort a Magyar Mérnökakadémia örökös tiszteletbeli elnökévé, Ginsztler János professzort, egyetemünk rektorhelyettesét a Magyar Mérnökakadémia elnökévé választotta. A két újonnan megválasztott alelnök Tófalvi Gyula és Geleji Frigyes, az új főtitkár egyetemünk tanszékvezető docense, Takács János lett. A Magyar Mérnökakadémia közgyűlése úgy határozott, hogy a következő három évben kiemelten foglalkozik majd a környezetbarát, gazdaságos technológiák fejlesztésével, a magyar műszaki felsőoktatás minőségének szintentartásával, fejlesztésével, a technológia-transzferrel, az alkalmazott informatikával kapcsolatos tevékenységek támogatásával,a hazai infrastruktúra fejlesztésével összefüggő témakörök felkarolásával. A közgyűlés után és a rákövetkező napon szakmai kerekasztal-beszélgetésekre és külföldi vendégprofesszorok expozéira került sor. Sárköziné Zágoni Zsuzsanna a Magyar Mérnökakadémia külügyi titkára 1996. NOVEMBER 21.