KEMÉV Építők, 1974 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1974-01-01 / 1. szám

Nagyobb feladatok Ez az év sem lesz könnyebb, mint az előző. Bár ha azt nézzük, hogy az alapításkor magunk elé tűzött célok szerint ebben az év­ben a vállalat termelési volume­nét már „csak" 90 millió forinttal kell növelni, hogy a kivitelezési munkáink területileg koncentrál­tabbak, akkor arra gondolhatunk, hogy könnyebb, kevesebb dolgunk lesz az idén. Munkáinkhoz az is kellő bizton­ságot nyújt, hogy már most, az év elején, a korábbinál is nagyobb mértékben, szerződésekkel alátá­masztott a vállalat termelési terve. Sőt a vállalattal szemben meg­nyilvánuló építési-termelési igények ismeretében egyre hosszabb távon, és egyre nagyobb biztonsággal tu­dunk tervezni. Még­sem lesz kön­­­nyebb ez az év. Azért, mert 1973 végével gyakorlatilag befejeztük a vállalat termelő beruházásainak megvalósítását, gépbeszerzéseit és létszámunk is elérte azt a szintet, amellyel ez évben átlagban dol­goznunk kell, meg kell valósítanunk a 460 millió forint értékű termelő­­munkát. Ebben az évben a termelés nö­velését elsősorban tehát a terme­lékenység fokozásával kell elér­nünk. Ez pedig a vállalat minden dolgozójától azt kívánja, hogy az előző év termelési, munkaszervezé­si, az új technikán alapuló techno­lógiai tapasztalatainak birtokában­­ munkáját az eddiginél is jobban, nagyobb körültekintéssel szervez­ze, végezze. Tovább szükséges fejlesztenünk a vállalat sajátos építési módsze­­reit, kivitelzési stílusát. Kapjon kü­lön hangsúlyt ez évben a termelés hatékonysága mellett a termelés gazdaságosságának, az önköltség fokozatos csökkentésének kérdése. Keressük az adott építési terve­ken belül azokat a kiviteli megol­dásokat, amelyek nemcsak a 460 milliós termelést eredményezik, ha­nem lehetővé teszik az olyan gaz­dasági színvonalat, amely biztosít­ja dolgozóinknak a megfelelő jö­vedelemnövekedést, a tervezett bér­­fejlesztések végrehajthatóságát, a megfelelő vállalati nyereséget. Csak így tudunk korábbi hagyo­mányainknak megfelelően a válla­lattal szemben támasztott állami, gazdasági követelményeknek im­már a hitel visszafizetések és az elért nyereséghozam vonatkozásá­ban is eleget tenni ugyanúgy, mint az eddig elénk tűzött minden kívánalomnak. Ezt a célt szolgálják; az új fő­­építésvezetőség felállítása, a tech­nológiai-minőségellenőrző csopor­tok további erősítése, a termelési osztály megszervezése, mint első intézkedések. A közeljövőben sor kerül a műszaki osztály továbbfej­lesztésére is. Ennek érdekében folytatja vállalatunk a szervezett szakmai továbbképzést is. Az üze­mi akadémián ez évben majd min­den harmadik dolgozó részt vesz, bővíti szakmai ismereteit. Ezért tör­ténik a több műszakos munkalehe­tőségek feltárása, a második mű­szakok lehetőség szerinti bevezeté­se, és még egy sor más szervezési intézkedés. Ez az év sem lesz könnyebb, mint az előző volt, de az új, a nagyobb feladatok teljesítéséhez erőt ad az a tudat, hogy mun­kánkkal hazánk, s szűkebb pátriánk Szabolcs-Szatmár gyarapodik, fej­lődik. Kerekes Imre igazgatóhelyettes A KELETMAGYARORSZÁGI KÖZMŰ ÉS MÉLYÉPÍTŐ VÁLLALAT LAPJA II. ÉVFOLYAM I. SZÁM­ÁRA: 1.— Ft 1974. JANUÁR HÓ Felavatták a nyíregyházi „tejkombinátot” Az év utolsó munkanapján, december 29-én avatták fel a nyíregyházi tejüzemet és tejporgyárat, amelynek generál­­kivitelezője a KEMÉV volt. Az ünnepségen részt vett dr. Lé­­nárt Lajos, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes, dr. Tamás László, az ÉDOSZ főtitkára, Kállai Sán­dor, a megyei pártbizottság titkára, dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese, Varga Gyula, a városi párt­­bizottság első titkára, Havacs József az SZMT titkára, Tóth Kálmán, a KEMEV igazgatója. A beruházás kivitelezéséről dr. Szendrei István, a megyei tej­ipari vállalat igazgatója tett je­lentést. Elmondotta, a kivitele­zésre jellemző, hogy mind a tej­üzem, mind a tejporgyár három­negyed évvel hamarabb készült el az előírt határidőnél. Az épít­kezésnél a tervezett 184 millió forintos beruházási költségen be­lül maradtak annak ellenére, hogy 1972-ben több anyagnál ha­tósági áremelkedés volt. A keret betartása nem ment a tervezett napi 150 ezer liter tej­feldolgozó kapacitásának és műszaki szín­vonalának rovására.­­ Véleményünk szerint a ha­táridő előtti teljesítésre, a beru­házási keret betartására úgy ke­rülhetett sor, hogy a partnerek közötti együ­ttműködésben a szó igaz értelmében a szocialista együttműködés és kölcsön^ se­gítségnyújtási elv érvényesült — mondta dr. Szendrei István. — Úgy lehetne röviden kifejezni, hogy mindenki szívén viselte a tejüzem és tejporgyár építésének sorsát. Megköszönve a beruházásában és kivitelezésben résztvevő válla­latok munkáját külön köszönetet mondott a KEMÉV dolgozóinak és vezetőinek a magas fokon szer­vezett, fegyelmezett, szakmát sze­rető és értő példás, jó munká­ért. A tejüzemet és tejporgyárat dr. Lénárt Lajos miniszterhelyettes avatta fel. — A színvonalas építészeti és technológiai megoldások mind­­mind­ bizonyítják, hogy Szabolcs- Szatmár fővárosa egy valóban korszerű, új létesítménnyel gya­rapodott — mondotta a minisz­terhelyettes. — Ki-ki legjavát ad­ta tudásának, sokat tettek a be­ruházás sikeréért. Majd méltatta a tejipar fejlődését, az állatte­nyésztésben, a fehérje ellátásban való szerepét. Végül a beruhá­zásban, kivitelezésben legjobbak­nak kitüntetéseket nyújtott át. Az Élelmiszeripar kiváló dolgozója kitüntetést kapta többek között Aczél Béla, a KEMÉV műveze­tője. A kivitelezésben jól dolgozók­nak az ÉVM nevében Tóth Kál­mán, vállalatunk igazgatója adott át kitüntetéseket. — A köszönő szavakat azzal nyugtázom — szólt a vállalatot ért dicséretekre válaszként —, hogy a beruházó, az üzemeltető tudta célját, azt megismertette a kivitelező vállalattal. Minden dol­gozónk tudta, hogy ez a beruhá­zás milyen fontos. Ígérjük a vál­lalat dolgozóinak nevében, hogy minden ilyen feladatot így, vagy ennél jobban teljesíteni fogunk. Az építőipar kiváló dolgozója kitüntetést dr. Szendrei István­nak, a tejipari vállalat igazgató­jának, és három vállalati dolgo­zónak nyújtotta át. A kitüntetést kapta Tóth József kubikos bri­gádvezető, aki az alapozástól majdnem az átadásig dolgozott a tejporgyár építésénél, Benke Jó­zsef, építésvezető, aki a közvet­len munkálatokat vezette és Ke­rekes Gyula villanyszerelő bri­gádvezető, aki a bonyolult kábe­lezési, szerelési munkákat irányí­totta. L. B. Dr. Lénárt Lajos miniszterhelyettes felavatja az új üzemet. Az új nyíregyházi tejüzem, automatikus vajadagoló-csomagoló gépsora

Next