KEMÉV Építők, 1975 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1975-01-01 / 1. szám

A KELETMAGYARORSZÁGI KÖZMŰ ÉS MÉLYÉPÍTŐ VÁLLALAT LAPJA III. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1.— FORINT 1975. JANUÁR HÓ Vélemények az irányelvekről Sikereink biztos alapja Izgalmas, komoly, felnőtteknek való „játék" a jövő, a holnap tervezése, a jövőbe látás, a rea­litások talaján, eredményeinkre apellálva és építve álmodozni. Különösen örömteli és értékes, ha ebbe beavatják az embert, igénylik és kérik is, hogy vegyen és vállaljon részt benne és sa­ját elképzeléseivel, javaslataival, egyéni tervei­vel is járuljon hozzá a jövő öt esztendő terve­zéséhez, amely egész népünknek, nemzetünk­nek holnapját, eljövendő, de valamennyiünk ál­tal akart és formált gazdagodó életét van hi­vatva előrevetíteni. Amikor a nyilvánosság elé tárta és felvázolta a párt a jövőt, akkor egyben arra is kérte az embereket, mondjanak véle­ményt. Az irányelvek hangsúlyozzák: „A szocia­lista építés döntő követelménye — és a soron lé­vő feladatok végrehajtásának feltétele , hogy a munkásosztály vezető szerepe a társadalmi élet minden területén érvényesüljön.” Hogyan látják az irányelveket? Milyennek képzelik el a jövőt, s ki mivel járul hozzá meg­valósulásához? Erről beszélgettünk, ezekről kér­tünk véleményeket. HERMAN GYÖRGY, a gépe­sítési és szállítási osztály veze­tője: „Olvastam, tanulmányoz­tam az irányelveket. Ami en­­gemet megkapott az, ahogyan foglalkozik a munkaszervezés­sel, ennek­ szükségességével. Azt mondhatnám, hogy a Központi Bizottságnak a XI. kongres­­­szusra kiadott irányelvei a kor­szerű munkaszervezés példaké­pe, így foglalja össze a társa­dalmi, gazdasági, politikai, kul­turális élet területén, teendő fel­adatainkat, így fogalmaz az irányelv: „Gyorsabb haladást kell elérni az üzem- és munka­­szervezésben, amelyet a válla­latok ... gazdálkodásának szer­ves részévé kell tenni. Átfogó és ésszerű takarékosságot kell megvalósítani a népgazdaság minden területén.” Ez világos cél, feladat. Tehát intézkedé­seinket megfontolva, okosan lépni kell előre. Úgy gondo­lom, ahhoz, hogy egy vállalat hatékonyan, eredményesen gaz­dálkodjon, elsősorban jó üzem- és munkaszervezésre van szük­ség. Korábban ezt a fogalmat úgy érzem kissé „elcsépeltük”, s kevésbé figyeltünk oda, mi is értendő ezen, s mi van mögötte, mit kell tennünk. Én úgy lá­tom, hogy ide tartozik a fizikai munkásokról való gondoskodás­ról, az ésszerű, megfontolt irá­nyításig terjedő valamennyi fo­lyamat. Osztályunk 100 milliós álló­eszközértéknek a „gazdája”, s 425 fizikai munkás, főleg ne­hézgépkezelők, gépkocsiveze­tők, rakodók, tmk üzemi dolgo­zók tartoznak hozzánk. Ide tar­tozik a vállalat talajvízszint­­süllyesztő részlege is. Tehát itt van mit tennünk. Nagyon lé­nyeges feladatunk a gépek, be­rendezések jobb kihasználása. Csaknem 540 különböző, kisebb­­nagyobb teljesítményű gépünk van. Úgy gondolom, hogy most még összetettebb feladattá vá­lik a gépek kihasználása. Ennek érdekében összehangoltabb munkára szervezésre van szük­ség amelyet az építési munka­helyekkel közösen kell biztosí­tanunk. Ott és annyi gépet kell biztosítanunk — közösen gon­doskodva erről! — ahol azt ma­ximálisan ki tudják használni. Fontos, hogy erről maguk a gépek kezelői legyenek meg­győzve. Tehát előtérbe kerül a nevelés, oktatás, képzés, az em­berek szakmai, szellemi nevelé­se is. Ez is fontos feltétele, hogy az üzem- és munkaszervezési célkitűzéseinket megvalósíthas­suk. Egyáltalán nem mellékes, hogy az értékes gépeket kezelő emberek, munkások megfele­lően ismerik-e a gépeket, tud­­ják-e, hogy egyik-másik géppel hányféle műveletet lehet elvé­gezni. Ennek ismerete azonban fontos a brigádvezetőknek, mű­vezetőknek, építésvezetőknek is! Úgy látom, ezen az úton elin­dultunk. Ezt a célt szolgálják az üzemi akadémiák, ahol az ok­tatás megkezdődött. Osztályunk­ról itt tanulnak a művezetők, brigádvezetők. Ha ez a tanfo­lyam befejeződött, utána a gép­kezelők, gépkocsivezetők ülnek a tankönyvek mellé. Ez a dolog egyik oldala. A másik, mint említettem, hogy a munkahelyi brigádveze­tők is megismerjék gépeink ké­pességeinek a sokoldalúságát, az ezekkel végezhető munkákat. Ezért fontos, hogy ők is elvé­gezzék az üzemi akadémiát, el­sajátítsák a szükséges ismerete­ket. Csak így válthatjuk valóra azokat a célkitűzéseket, ame­lyeket a XI. kongresszus irány­elvei hangsúlyoznak. Ettől a kö­zös tanulástól, ésszerű együtt­működéstől azt várjuk, hogy előbbre jutunk a korszerű üzem- és munkaszervezésben, s ez mindenképpen sikereket eredményez.” VERESS TAMÁS technikus: „Engem különösen az ifjúsággal foglalkozó rész érdekelt az irányelvekből. Kitűnt, hogy mi­lyen nagy felelősséget érez az ifjúság, a KISZ iránt, s erre figyelmeztet mindenkit a párt. Nyilván, hogy érdekel, mert magam is fiatal vagyok, alig 25 éves, tagja a KISZ-nek. Úgy látom, növeli a felelősséget a fiatalok, a KISZ iránt a XI. kongresszus irányelvei. Hang­súlyozza: „Az ifjúság jövője összekapcsolódik a társadalmi fejlődéssel és nagymértékben függ a fiatalok odaadó munká­jától. A körükben folyó eszmei, politikai nevelésben növelni kell a társadalom minden szerveze­tének felelősségét és aktivitá­sát.” Úgy ítélem meg, hogy er­re nálunk is fokozottabb szük­ség van. Különösen a vidéki munkahelyeken dolgozó fiata­lokra gondolok. Én a debreceni munkahelyünkön dolgozom. Itt elég sok, 35—40 fiatal, főleg fi­zikai munkás dolgozott. Nem volt megfelelő kapcsolatunk a vállalat központi KISZ-szerve­­zetével, a vezetőkkel. Sajnos nem láttuk a KISZ-titkárt sem a fiatalok között. S ezt hiányol­ták is. Igénylik a munkahelyeken dolgozó fiatalok is a fokozot­ (Folytatás a 2. oldalon) A MÁV nyíregyházi pft építkezése 1975. január 2-án. (Fotó: Elek Emil)

Next