KEMÉV Építők, 1978 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1978-01-01 / 1. szám

» Kiművelt emberfőket! A KEMÉV az üzemi akadémia 1977/78-as tanévében ismét megszervezi az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező dolgozói részére a vizsgaelőkészítő tanfolyamot. Eddig tartanak azok a sorok, amelyek a vállalat által kibocsátott felhívásban olvashatók. Fölvetődhet néhány kérdés az emberben: mi szük­ség van erre? Hiszen — úgymond — a lapát nyelét iskolai bizo­nyítvány nélkül is lehet fogni. Kerekes Imre, a vállalat igazgatója adja meg a választ a kételkedőknek: „Nekünk nemcsak az az érdekünk, hogy a ku­bikos minél több földet mozgasson, a segédmunkás minél jobb minőségű maltert kavarjon, hanem az is, hogy minél több ki­művelt emberfővel dolgozhassunk együtt. Való igaz, hogy az ál­talános iskola elvégzése még nem jelenti az általános műveltség megszerzését — bár ez sem kizárt minden esetben — de nekünk nem is ez alapvetően a célunk. Azt szeretnénk elérni, hogy aki csak teheti, szerezze meg azt az alapot, ahonnan el tud indulni, s amelynek birtokában képes eligazodni egyre bonyolultabb vi­lágunkban” A vállalat tanulásra ösztönző erőfeszítései — az elmúlt évek bizonyítják — nem voltak hiábavalóak. Az általános iskolai kép­zés négy évvel ezelőtt, 1974-ben kezdődött el a vállalatnál. Azó­ta minden esztendőben húsz-huszonöt dolgozó fejezi be általá­nos iskolai tanulmányait, szerzi meg a hetedik-nyolcadik osz­tály elvégzését igazoló bizonyítványt. Érdemes eljátszogatni azzal a gondolattal hogy kevés, vagy sok ez a szám. Induljunk ki a tényekből. Jelenleg 2500 embert foglalkoztat a vállalat, ebből 2150 a fizikai dolgozók száma. Ál­talános iskolai tanulmányait nem fejezte be mintegy ötszázöt­ven. Folytassuk a gondolatmenetét, boncolgassuk most ennek az ötszázötven főnek az összetételét, helyzetét. A számok, a felmé­rések azt mutatják, hogy az általános iskola elvégzéséről tanús­kodó bizonyítvánnyal nem rendelkezőknek mintegy négyötöde negyvenöt—ötven éven felüli ember, akiket már nagyon nehéz megnyerni a tanulás ügyének. Marad száz—százhúsz dolgozó, akiket rá lehet bírni az általános iskola elvégzésére. S a vállalat meg is tesz mindent, hogy rávegye ezeket az embereket a tanulásra. Kezdettől fogva a jelentkezőknek négy­hetes, bentlakásos előkészítő tanfolyamot szervez, ahol egy sor kedvezményt biztosít. Csak néhány a sok közül: a tanfolyam idejére fagyszüneti díjat, a vizsgaeredménytől függően pénzju­talmat ad; fizeti a tankönyvek, a füzetek, az íróeszközök árát; fedezi a hétvégi utazás, s bentlakás költségeit; a szóbeli vizs­gák előtt pedig öt nap tanulmányi szabadságot biztosít a részt­vevőknek. Nem kevés pénzbe kerül ez a vállalatnak. De megéri. Hi­szen ma már nemcsak munkálkodó kézre, hanem gondolkodó fejre­ is szükség van mindenütt. A KEMÉV-nél is­ így válik tel­jesebbé az a munka s általa az ember. Balogh Géza B­agoly András már ti­zenhat éve, hogy kubi­­kolással keresi a kenye­rét. Leninvárosban kezdett dol­gozni, de hét évvel ezelőtt ha­zahúzta a szíve. Mégis itt van az ő hazája a Nyírségben, hisz nyíribronyi születésű. Na meg így közelebb kerül a családhoz, nem választja el az a hetven ki­lométer és egy hét szeretteitől. Most naponta hazajár, otthon alszik, reggel hozza, este viszi az autóbusz. Teljesen más így az élete, mintha kicserélték­­ volna. Nem bánta meg, hogy a KEMÉV-nél vállalt munkát. Úgy érzi, itt még hosszú ideig fog dolgozni, megtalálta a szá­mítását. — Most már megtévesztő a kubikos szó — mondja Bagoly András, miközben leveszi a fe­hérnek már nem mondható si­sakot. — Ma a kubikos munká­ja sokban különbözik az egy­két évtizeddel ezelőttitől. A ta­licskát és a földmunkát „kivet­te a kezünkből” az exkavátor, a földgyalu. Kevés olyan kubikos van ma már, aki talicskázik. A nagy teljesítményű gépek meg­kímélik az erőnket. Eddigi munkánk betonozásból, csa­tornafektetésből állt. A Zalka Máté szocialista bri­gád — akinek a vezetője Ba­goly András — márciusban ke­rült a mezőgazdasági gumiab­roncsgyár építkezésére. Akkor még tizenhatan voltak, azóta négyen már Huszton dolgoznak. — Nagyon jó, összetartó a brigádunk — folytatja a bri­gádvezető. — Persze lehet, hogy ez annak is köszönhető, hogy mindannyian nyíribronyiak va­gyunk, együtt járunk a buszon, szinte együtt lélegzünk. Otthon, ha valakinek problémája van, házépítés, almaszüretelés, vagy akármilyen más ügy, együtt vé­gezzük. Hétvégeken együtt szó­rakozunk, kártyázunk, neve­tünk. Igaz, van aki a másiknak testvére, sógora, rokona, közeli szomszédja. Egy­­ nagy család vagyunk. Nagyon vigyázunk egymásra. Régi, jól összeszokott gárda ez, így lehet igazán dol­gozni.­ Nem azt nézzük, hol le­het lazítani a munkában, ellen­kezőleg, mindenki többet akar tenni a másiknál. A betonozás — kívülállónak — könnyűnek látszik. A beton­szivattyú ontja a pépes, szür­kés anyagot, a munkás szétterí­ti az adott helyen, majd tömörí­ti. Ez persze csak a látszat. Akármennyire is gép végzi a nehezét, keveri és szállítja a be­tont, meg kell azért izzadni, hogy elkészüljön az alap, a tar­tópillér helye, vagy éppen a csatorna a helyére kerüljön. Nehéz, erőt szívó munka ez. De úgy érzi, van eredménye a­­ munkának. — Jó érzés elmenni egy-egy olyan épület mellett, amelyben az én­ kezem munkája is benne van — - mondja a 43 éves Bagoly András. Két gyermek apja, s most, hogy felesége beteg, őt is pótol­ja. Fia autóvillamossági tanuló, lánya még által­ános iskolás. S­ietek haza, amint csak le­het. A gyerekek is sokat segítenek, de rám hárul a házimunka nagyobb része. Télen még jó is, mert negyven órát dolgozunk, decemberben és ja­nuárban pedig csak harmincha­tot. Elégedett vagyok. Fizetésem is jó, na mpeg itt, a gumigyárban 1980-ig bőven akad munkánk. Sipos Béla Bagolyék Ibronyból Bagoly András Beruházóké a szó Önök miért a KEMEV-vel dolgoztatnak? Nyilatkozik Balogh Imre, a MÁV Beruházási Iroda 5. sz. Beruházási Felügyelőség vezetője Népgazdasá­gunk állóesz­közeinek, ezek között elsősor­ban a termelő­­eszközöknek egyre bővülő újratermelése gazdaságpoli­tikánk egyik legfontosabb meg­határozó erejű feladata. Leg­többet vitatott és jelentőségé­nél fogva is nagy hangsúllyal bír az a kérdés, hogy a beruhá­zások mennyi időt vesznek igénybe és miért. Az ismert okok, hogy az elő­készítés hiányos, vagy sok a tervezési hiba, ezért elhúzódnak a jóváhagyások, a megvalósítást anyaghiány, vagy alvállalkozói részteljesítési határidőcsúszá­sok mind mind befolyásolják. Az idő múlik, a mű megvalósí­tása vontatottan halad. A modern szervezési és közgazdaságtudomány területén mind világosabb a történelmi szemlélet hasznossága. A múlt fény- és árnyoldalainak is­merete, a felhalmozódó tapasz­talatokból származó következte­tések feltétlenül megkönnyítik az eddigi gyakorlatból kinövő új kibontakoztatást. Hogy mi is lenne az új a ge­nerál és fővállalkozói szemlélet kedvező befolyásolása, felkaro­lása és támogatása, valamint a komplex megvalósításnak a be­ruházói gyakorlat középpontba állítása? Hétköznapi szavakkal olyan vállalkozó kivitelezőkkel való együttműködés, melyek az előkészítéstől a megvalósításig érdekazonosságon alapszik. A beruházónak is és a gene­rálkivitelezőnek is, amennyi­ben a mű kivitelezését elvállal­ta, azonos érdeke legyen a jól előkészített és a megalapozott műszaki megvalósítás, mely mindenképpen összehangolt te­vékenységük sorozatára épül. Záhony átrakó körzet fejleszté­si feladatainál a beruházói tö­rekvés megvolt a generál elv érvényesítésére, de töretlenül nem, néha akadályok tömkele­gével sikerült csak a megvaló­sítás. Ez túlnyomó többségben a meg nem értésben, vagy ettől az elvtől való idegenkedésben nyilvánult meg. Beruházói alapállásunk és tö­rekvésünk világos, célratörő. Záhony átrakó körzetben az egymásra épülő beruházási programok koncentrált megva­lósítása, az előkészítés döntései­nek, részdöntéseinek alapos ki­munkálása, megvalósítási folya­mat tervezési és szervezési meg­alapozása, a generál elv nyúj­totta lehetőségek célszerű alkal­mazása, a konkrét megvalósí­tásnál, a kapcsolati veszteségek csökkentése, a mű határidőre, vagy határidő előtti megvalósí­tása. A KEMÉV megalakulása előtt folytatott eszmecserék is sejtet­ték, hogy a vállalkozás irányel­veit illetően újat akar hozni. Ezért voltunk első megrendelői a megalakuláskor a vállalatnak. Hogy elképzeléseink elvi oldala a gyakorlatban megvalósultak-e? Igennel kell válaszoljak. Kie­melkedő példákkal tudom alá­támasztani. A Fényeslitke „B” típusú kocsijavítót 23 hónap alatt generálvállalkozásban gépészeti berendezéseivel együtt kulcsátadással készítették el. Az átfutási idők matematikai szá­mításai (régi Beruházási Kódex) szerint 27 hónapot hoztak ki. Az első benyomások, a kap­csolatok finomításai hozták, hogy a nagy létesítmények túl­nyomó részét a III. beruházási program befejező szakaszában a KEMÉV-nél rendeltük meg. A záhonyi központi kazántelep, az új transzformátorállomás, Eperjeske átrakó pályaudvar szertártelepe, a Záhony GRF te­lep mind-mind rekordidővel készültek el jó minőségben. Voltak-e tervellátási problé­máink? Igen. Nem is egy alka­lommal, de úrrá tudtunk lenni rajta. Amit a tervszállítás, ter­vezési problémák idővesztesége jelentett, azt az alvállalkozók közös megkeresésével vagy be­ruházási szolgáltatásokkal zö­mében sikerült behozni, va­gy a tervezőt rábírni a határidőre történő szállításra. Természete­sen mindig erre alapozni nem lehetett, nem is lehet. A KEMÉV vezetése magasra tette magával szemben is a kö­vetelmény mércéjét. Munkás­gárdája és vezérkara „mindig fölötte vitte a lécet”. Nekünk beruházóknak is vinni kell min­denkor­ azt a mércét velük együtt, mert különben akadozik az olajozott gépezet. A MÁV berkein belül a IV. beruházási javaslat előkészítésekor már ko­moly tekintélyt vívott ki a vál­lalat megbízható, jól szervezett munkájával. Mi került a beruházási javas­latból a KEMÉV-nek sorolt munkák közé? Kevés kivétellel szinte minden főlétesítmény, ami nagyságrendjében nem kis feladat egy beruházási javaslat megvalósításánál. A vállalat ki­jelölése megtörtént az ÉVM ré­széről a teljes javaslat vonatko­zásában a lebontott főlétesítmé­nyek szerint. Jogos kérdés, hogy honnan-e bizalom? A bizalom természetesen kölcsönös, de az a tény, hogy a KEMÉV eddig minden, az átrakó körzetben végzett munkájának „önmagát adta” és soha nem igyekezett többet mutatni, ez tekintélyte­remtő, mindenképpen bizalomra jogosító, elismerésre méltó. Ez­ért is, még több más összetevőt is figyelembe véve alapoztunk a KEMÉV-re, amikor a IV. beru­házási javaslat megvalósítását és részhatáridejét az Állami Tervbizottság megjelölte. A MÁV átrakó körzetben fo­lyó tevékenységét, nem kell kü­lön bemutatnom, hiszen Záhony munkáját az átrakásban a sza­bolcsi ember, országos és nem­zetközi jelentősége mellett kis nosztalgiával magáénak tekinti. Egy-egy létesítmény átadása szimbolizálja is az építő és az átrakó elismerést érdemlő munkáját, sajátos kötődési pont­jait. Az 1983. december 30-ig ütemezett IV. beruházási javas­lat megvalósításának lassan a félidejéhez közeledünk. Elké­szült: Fényeslitke északi rende­ző pályaudvar I. üteme. Eper­jeske átrakó „C” darus nyaláb. Kivitelezés alatt: Fényeslitke északi rendező pályaudvar II. üteme, Záhony központi üzem­irányító és számítástechnikai épület. Eperjeske 2000 adagos üzemi konyha. Előkészítés alatt több főléte­sítmény is van, melynek meg­alapozott kezdését 1978. áprili­sig közösen, minden érdekelt bevonásával kell kimunkálnunk. Egyik sem lesz egyszerű feladat. Az üzemvitel minimális zavará­sa is komoly kiesést jelent az átrakásban. Volt-e a beruházások megva­lósítása során véleménykülönb­ség? Volt, van és lesz is. A vál­lalat és a felügyelőség szakem­berei azonban eddig is és hiszem, hogy ezután is a létesítmények megvalósításához szükséges kö­zös elvi álláspontot meg tudják és meg fogják tudni teremteni. A jogászokat mi még jogvitás ügyekkel nem foglalkoztattuk egyik részről sem. Hogy képzelem el az általam felvázolt beruházói­ igény még jobb kiteljesülését? A magunk részéről a még jobb előkészítés­sel, jó és határidőre adott ter­vek biztosításával, a munkate­rületek még gondosabb átadá­sával, célratörő műszaki ellen­őrzéssel és beruházás bonyolí­tásával. A KEMÉV részéről ehhez az eddig megnyilvánuló vállalkozói készség és munkaszervezés, pár­huzamos kivitelezési lehetősé­gek megteremtése olyan mun­káknál, ahol a MÁV saját kivi­telezőit is bevonja a létesítmé­nyek megvalósításába. A közös erőfeszítéseket hivatott gyakor­lati tettekké ötvözni a közeljö­vőben megkötésre kerülő Szoci­alista együttműködési szerző­dés a teljes beruházási javaslat­ra vonatkozóan. Összegezve: mi azért dolgoz­tatunk a KEMÉV-vel, mert átla­gon felüli technikai felkészült­ségéhez hasonló felkészültségű és szellemű szakembergárdával rendelkezik. Az eddig hagyomá­nyosan megszokott építőipari tevékenységen túl technológiai berendezések telepítését, szere­lését is meg tudják oldani, ami szinte egyedülálló. A záhonyi átrakókörzet létesítményei zöm­mel ilyenek. Ebből adódik a szakmák szerinti még szorosabb partneri kap­solat, mely nem két kollektíva kapcsolata, ha­nem két szocialista nagyválla­lat példamutató kapcsolatát fémjelzi. Ezeken túl még azért, mert a MÁV fejlesztési elkép­zeléseinek eddigi legjobb meg­valósítói. A Kiváló Vállalat kitüntető cím munkájuk méltó elismerése, de kötelező erejű is, mely to­vábbi tettekre serkentő a IV. beruházási javaslatban szereplő, az azt követő távlati fejlesztés­nek megvalósítására ösztönző és lelkesítő. Az elkövetkező fela­datokhoz nem csak a MÁV be­ruházásainál, hanem külföldi és egyéb hazai munkáikhoz is kí­vánunk hírnevüket öregbítő munkasikereket, a KEMÉV min­den dolgozójának és vezető­jé­­nek eredményekben gazdag, boldog új évet.

Next