KEMÉV Építők, 1980 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-01 / 1. szám
Társadalmi szerződés Öt építőipari vállalat együttműködése Öt építőipari vállalat igazgatói szentesítették aláírásukkal azt az okmányt, amely a Keletmagyarországi Építőipari Szervezetek Gazdasági Társasága megalakítását jelentette. Néhány éve együttműködnek a szabolcsi és a hajdú-bihari vállalatok azért, hogy közös céljaikat összehangolják. Az igazgatói szintű megbeszélések két év óta folynak, s ennek a betetőzése a társasági szerződés megkötése. A társaságnak a Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat, a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat és a Szabolcs-Szatmár megyei Építő- és Szerelő Vállalat a tagja. Az Épszer székházában aláírt okmányban rögzítik, hogy javítják a két megyében az építési igények és kapacitások közötti összhangot, a meglévő kapacitásokat jobban kihasználják. Törekednek az építés-szerelés minőségi színvonalának emelésére, a vállalati gazdálkodás eredményeinek javítására. Az eddigi erőfeszítések közös készletezőtelep létrehozására irányulnak, több esetben a határidős munkák elvégzésére gépek és munkások kölcsönzésével támogatták egymást a vállalatok. Együttműködnek a szakmai oktatások, továbbképzések szervezésében, egyeztetik a vállalati terveket, hogy elkerüljék a párhuzamosságokat. A társaság feladata a rendszeres információk gyűjtése az építőipar helyzetéről, valamint az anyag- és szerkezetellátás javítása. A szállítási tevékenység egyeztetésével a felesleges fuvarokat tudják elkerülni, a gépjavítás színvonalának emelése, a szakosodás anyagi előnyt is jelent minden vállalatnak. Az építőipari vállalatok ilyen jellegű gazdasági társasága úttörő jellegű hazánkban. A minisztériumi és tanácsi irányítás alá tartozó vállalatok kölcsönös előnyöket érhetnek el az együttműködéssel. Ennek haszna végső soron a kivitelezések gyorsításában, a jobb munkában csapódik le. Szakszervezeti élet Teljesíteni a vállalásokat Lezajlottak a vállalatnál a szakszervezeti taggyűlések. A tagság tájékoztatót kapott az MSZMP KB 1978. október 12-i — az építőiparral kapcsolatos — határozatáról, a megyei pártbizottság ide vonatkozó állásfoglalásáról és az Építők Szakszervezete megyei bizottságának ezzel kapcsolatos feladattervéről A taggyűlési beszámolóban felhívták a dolgozók figyelmét a Munka Törvénykönyv módosítására, melynek elsődleges célja a munkafegyelem további javítása. Az 1980-as termelési terv ismertetésénél a minőség javítását, a hatékonyság fontosságát, a takarékos gazdálkodást, a rugalmas létszám- és bérgazdálkodást hangsúlyozták. Ráirányították a figyelmet a szocialista munkaversenyben rejlő további lehetőségek kiaknázására, a XII. pártkongresszus, valamint hazánk felszabadulása 35. évfordulójának tiszteletére tett felajánlások teljesítésére. Hangsúlyozták a taggyűléseken, hogy a versenyvállalások az évfordulókkal nem zárulnak le. Azok tovább folytatódnak 1980 végéig, az V. ötéves terv sikeres megvalósításáig. A szervezeti élet eseményei közül szó esett a rehabilitációról, a jogsegélyszolgálatról, a tömegpolitikai oktatásról, a segélyezésről, üdültetésről, a dolgozók lakásépítésének támogatásáról. A Kemér nyíregyházi központi telepének betonüzemében télen is folyamatosan készítik a betonelemeket. Az elkészült vasbetonszerkezeteket daruval rakják teherautóra. Kenyeres Ferenc és Vorsánszki István a vashuzalokat készíti elő a szállításhoz. (Császár Csaba felvételei.) Látványos, világszínvonalon álló termékeket állít elő a nyíregyházi gumiabroncsgyár. Vegyészmérnökök, technikusok, gumiipari szakmunkások vannak az érdeklődés középpontjában. De dolgozik itt a Kemév-nek egy maroknyi csoportja. Munkájuk ma már elhomályosul, pedig ők hozzák a fényt, az energiát, amely meghajtja a beállított és a beállításra váró gépeket. A számítások szerint Kerekes Gyula 13 fős villanyszerelő-brigádjának januárig lesz munkája ezen a kiemelt és építészetileg már befejezett beruházáson. A következő év elején helyén lesz minden gép, az elektronok áramlása működésbe hozza a bonyolult gépsorokat. Az abroncsgyár főüzemében kalauzol végig a villanyszerelők brigádvezetője. Mutatja kezük munkájának eredményét és a következő hetek feladatáról is szól. Felettünk a mennyezeten annyi a fényforrás, mint égen a csillag. Nem kevesebb, mint 2700 fénycső armatúra világít éjjelnappal a folyamatos termeléshez. A műszerfalakon piros, fehér és zöld lámpácskák fénylenek, visszajelzik, hogy a bekötés sikeres volt, a termelés megindult és zavartalan. Szovjet, csehszlovák és más gépek között cikázik az áram, egyenletes, halk zúgás tölti be a hatalmas csarnokot. A falon körben sűrűn egymás alatt húzódnak a fekete kábelek. Olyan ez, mint egy falusi sövénykerítés. A leghosszabb gépsor még nem működik, bekötés előtt áll. Fél focipályánál is hosszabb lesz, pontosan 56 méter. Az alsó szinten még beszerelésre vár jó néhány fénycsőarmatúra. Kerekes Gyula számokkal illusztrálja munkájuk jelentőségét: — A gyár építésénél csak mi, villanyszerelők 114 millió forint értékű munkát végeztünk, összehasonlításul mondom, hogy a nyíregyházi tejporgyár építésénél 36 millió forintot ért a munkánk. A földbe lefektettünk itt 18 ezer méter kábelt. Az általunk beépített felszíni vezetékek több 10 ezer méterre nyúlnának. — A mennyiség a villanyszerelők szemszögéből rekordnak számít. De milyen a minőség? — Precíz munkát kellett és kell végeznünk. Arra is vigyázunk, hogy az átadott munkánk esztétikus, vagyis mutatós legyen. Minket nem lehet hasonlítani például ruhagyári szakmunkásokhoz, akik II. és III. osztályú zakókat is gyártanak. Mi csak I. osztályú munkát adhatunk ki a kezünk alól. Vagy kigyullad a fény, vagy nem. Hibás bekötésnél, vagy ahogy mi mondjuk, elkötésnél leéghetnek a milliós értékű gépek. A pontosság kedvéért említjük, hogy ezt a fontos munkát nem tizenhárman végezték. Több mint két évig a brigádhoz tartozott Valkó Mihály, aki a közelmúltban a vállalat központjába ment dolgozni, mivel hamarosan levelező úton mérnöki diplomát szerez. Nem rég ment át a vízműtelepre Ballai István, aki szintén derekasan helytállt a gumigyári építkezésen. A két és fél év alatt több tucat szabad szombatját áldozta fel a brigád a sikerért, a határidő lerövidítéséért. A túlórák százairól, ezreiről nincs is pontos kimutatás. Gyakran este is dolgoztak a maguk „csiholta” világosság mellett. Jánosik Mihály villanyszerelő mondja: — A nagy hajtások idején ötezer forintokat kerestünk. De nem csak a pénzért mentünk, tos bizonyítványt is szerzett. Köztük nem volt nehéz a pártkongresszus tiszteletére indult munkaverseny fontosságáról beszélni. — Listát készítettünk, mit tehetnének az 1-es főépítésvezetőség karbantartói a nagyobb anyagi megtakarítás érdekében. Rájöttünk, hogy például a nyíregyházi regionális vízműnél a teherautók a rakodást csak felesleges „nyolcasokkal” végzik. Ezeket kiiktattuk és felére csökkentettük a tíz gép által megtett kilométert és az üzemanyagot — mondja a brigádvezető. Batári József és Gajdos Sándor a Titász-építkezést említi, ahol éjszaka csak temperáló fűtést alkalmaznak, a hőmérsékletnek megfelelően. A nagymedence fűtését egy gépegység is el tudja látni. Olaj helyett szénnel — S ha már a fűtésnél tartunk — folytatja Gajdos Sándor —, a karbantartóműhelyben például most sem azért megyünk. Megértettük, hogy mit jelent az országnak ez a fontos gyár. Változatos, szép volt a munkánk. Most meg össze kell hangolnunk a tevékenységünket a gimigyáriakkal. Szívesen emlékezünk majd vissza erre az építkezésre. A sok munka mellett arra is volt időnk, hogy a Kemév kubikos brigádvezetőjének, a 7 gyermekes Báz Istvánnak az új házába beszereljük a villanyt. Orosz János, fiatal villanyszerelő: —■ Hogy mennyire értjük a mesterségünket, arról tanúskodik a tavasszal megrendezett vállalati Szakma Ifjú Mestere vetélkedő. Ónodi Tamás, brigádunk tagja első lett, én a harmadik helyre kerültem. A tavaly megrendezett vetélkedőn is a mi brigádunk tagjai kerültek a dobogóra. Még többet akarok tudni a szakmáról, ezért szeptembertől a debreceni erősáramú szakközépiskolába járok. Idővel szeretném letenni a technikusminősítő vizsgát is. Már biztos, hogy januártól Debrecenben dolgozik brigádunk. Ott helyben lesz az iskola. Kerekes Gyuláék a Hajdúságban is leteszik névjegyüket. Kábelekkel behálózzák az új épületeket, mint testet ,az erek. Nábrádi Lajos elektromos radiátorral melegítünk, mégis állandóan fagyoskodunk. Pedig manapság luxus erre pazarolni az energiát, amikor hulladékvasból barkácsolhatunk magunknak egy jó kis dobkályhát és az legalább melegít is. Meg is csináljuk és beállítjuk a műhelybe, s azokon az építkezéseken is javasoljuk, ahol szilárd tüzelésű kályhával lehet fűteni. — összeszámoltuk, milyen megtakarítást érhet el a brigád a versenyben. Üzemanyagra 30 ezer forinttal kevesebbet kell kiadni. Anyagokból pedig — az augusztusi felhívástól kezdve napjainkig — már ötvenezer forint a megtakarításunk. A kongresszusig — szerény számítás szerint is — mintegy kétszázezer forintot spórolhatunk meg. A brigádvezető egy halom vaslétrát mutat a műhely mellett. A dombrádi, demecseri vízműnél fogják beépíteni, százötven létraelemet készített a brigád. Se pénz, se terv, se idő nem volt rá, hogy újakat várjanak. Nekiláttak és hulladékvasból megcsinálták. Közéleti megbízatások A komplex brigád feladata az új építési területen a felvonulási épület víz- és elektromos vezetékének beépítése. A versenymozgalomban vállalták, hogy legalább háromszor felhasználják ezeket a kábeleket. Így aztán az új barakknak a fele bontott anyagból van. A brigádtagok előtt nem kellett különösen ecsetelni, hogy a munkaversenyben mit miért csinálnak. Aktív közéleti megbízatásokat látnak el, Németi István és Halinda Béla munkásőr, Batári József VSZT-tag, ő és Halinda Béla egyben tagja a pártnak is. Sári János és Gajdos Sándor pedig KISZ-tag. Hétéves fennállásuk óta már kétszer nyerték el az arany fokozatot. Németi István marxista esti egyetemre jár. Ha valamilyen munka adódik, nem marad el a társadalmi megbízatások miatt. Inkább azért igyekeznek vele, mert este éppen menni kell valahová. — Sokat várnak tőlünk — — mondja Gajdos Sándor. — De éppen ez adja a felelősséget is, ezért érdemes törni a fejünket egy-egy jobb megoldáson. T. K. A kongresszus tiszteletére A Bencsik-brigád 200 ezerre Nem látványos vállalásokkal hívta fel magára a figyelmet Bencsik András karbantartó szocialista brigádja a Szamuely téri lakókörzet építkezésén. A munkájuk jellegéből következik, hogy termelési értéket nem is produkáltak közvetlenül. Annál lényegesebb viszont az a megtakarítás, amelyet az üzemanyagfogyasztás és az anyagfelhasználás területén tudnak elérni. Felesleges flnyolcasok"nélkül A brigádvezető középmagas, kissé őszes hajú ember. A maga 54 esztendejével a legidősebb a 7 éves szocialista brigádban, a kollektíva másik öt tagja huszonéves fiatal. A két évtizedes korkülönbség azonban nem érződik a munkájukon, a kapcsolatukban. Jól képzett szakemberek, valamennyiüknek minimum két szakmája és hivatásos gépjárművezetői engedélye van. A brigádvezető például autószereléshez, nehézgépkezeléshez, stabil gépszereléshez ért és még géplaka Ok hozták a fényt