KEMÉV Építők, 1990 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1990-01-01 / 1. szám

ÉPÍTŐK A KELET-MAGYARORSZÁGI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA 3,30 FORINT 1990. JANUAR HO B­oldog Új Évet! — E szavakkal kö­­köszöntjük egymást minden év kezdetén. Sajnos e szavakat az utóbbi években egyre bizonytala­nabbul mondjuk. Bár az orszá­gunkban és környezetében végbement tör­ténelmi változások reményekre adnak okot, hogy nagyobb demokráciában, szabadabban éljünk, de a nagyfokú gazdasági bizonyta­lanság, az inflációtól, áremelésektől, mun­kanélküliségtől való félelem minden embert befolyásol. Talán nem is igazán hiszünk ab­ban, hogy igaz, amit e három szóban mon­dunk, valóban bekövetkezett egy boldog új év. A jövőben — a lehetőségeinkben való hit nélkül azonban nem lehet dolgozni! Az elmúlt évi köszöntőmet is azzal kezd­tem, hogy kétkedve tekintünk az új év elé, mégis ha számba vesszük 1989. évi munkán­kat és eredményeinket, láthatjuk, hogy a bi­zonytalan gazdasági környezet mellett is a megfelelő kezdeményezőkészség és szorgal­mas munka meghozza eredményét. A belföldi építési-szerelési termelést — amit 750 millió forintban terveztünk — 765 millió forintban teljesítettünk, miközben a termelékenység folyamatosan nőtt. Nagy sikere az évnek az is, hogy az iskolakezdés­re sikerült átadnunk az iskolákat, de a töb­bi létesítményeket is jó minőségben készí­tettük el. Kötbérfizetési kötelezettségünk egyetlen munkánál sem keletkezett. Tengiz­­ben is sikeresen dolgoztunk 1989-ben is, 437 millió forintos termelést produkáltunk. A hazai és a tengizi saját termelési érték együttesen meghaladja az 1,2 milliárd fo­rintot. Nem kívánok a nagy számok bűvöletében tartani senkit, de meg kell említeni, hogy a KEMÉV és a két leányvállalata együttes nettó árbevétele meghaladta a kétmilliárd forintot, és ez a szám nem tartalmazza a ve­gyes vállalatokból és a kft.-okból ránk jutó részt. Hosszú tárgyalásaink eredményeként az elmúlt év sikere, hogy beindult a VOEST­­ALPINE-KEMÉV I. C. E. vállalatunk, mely nagy szervezettséggel és kitűnő minőséggel dolgozik. Teljesítménye teljes egészében nyugati export volt. Októberben létrehoztuk a Szak-Szerelő­ipari kft.-et, mellyel nagyot léptünk előre annak a koncepciónak a megvalósításában, mely szerint a KEMÉV profilját úgy alakít­juk, hogy a hagyományos építőmesteri munkák maradjanak az anyavállalatnál — amit gyorsan és szervezetten el tudunk vé­gezni —, az egyéb feladatokat pedig a ru­galmasan működő leányvállalatok és kft-ok végezzenek el. A temetési és vállalatszervezési sikerek mellett dolgozóink jövedelmét is a terve­zettet meghaladóan tudtuk növelni. Nin­csenek még végleges számaink, de az I—IX. havi adatok alapján azt mondhatom, hogy a bérfejlesztés átlagosan meghaladta a 10 százalékot. Az elmúlt év tapasztalatait összesítve azt mondhatjuk, hogy az év eleji bizonytalan­ság ellenére a tervezettet meghaladó telje­sítményt értünk el minden lényeges vállala­ti mutatót tekintve. Úgy érzem, ez is erőt adhat az 1990-es évi munkánkhoz, és az, hogy munkaellátott­ságunk jobb, mint tavaly ilyenkor. Partne­reink bizalmát jelzi — melyet a jó minősé­gű, pontos munkával értünk el — hogy az évi kapacitásunk ki van töltve nagy volu­menű, jól szervezhető munkákkal. Munkáink nagy része induló fázisban van, tehát a ter­melékeny munkavégzés feltétele e szem­pontból biztosított, és megalapozott vala­mennyi becsületes dolgozó fizikai munkás foglalkoztatása. Az 1989. évi eredményünk reményt ad ar­ra, hogy az új év első hónapjaiban olyan béremelést hajtsunk végre, mellyel még jobb munkára tudunk ösztönözni mindenkit. Az új évben tovább folytatjuk a vállalat profiljának tisztítását, és újabb leányvállalat és kft. alapítását tervezzük. Ez évben már a megalapított vállalatainktól is mértékadó nyereség visszautalására is számíthatunk, mely tovább fogja javítani működési felté­teleinket. Én most az új év küszöbén arra biztatom valamennyi KEMÉV-es munkatársamat, hogy a tovább nehezedő külső körülmé­nyek ellenére is bízzunk magunkban és egymásban. E feltételek között is meg lehet és meg kell élni a vállalatnak, mellyel biz­tosíthatjuk valamennyiünk anyagi boldogu­lását. A vállalatnál ehhez a feltételek — munka, munkaeszköz, létszám — redelkezés­­re állnak, tőlünk függ, hogy élünk-e a le­hetőséggel. Én továbbra is bízom abban, hogy ha több munkával is, de ezt az évet is eredmé­nyesen fogjuk zárni, és egy év múlva ismét arról számolhatunk be, hogy jogos volt ugyan az aggódás év elején, de mégis sikeresen vé­geztük munkánkat és zártuk az évet. Ehhez kérem valamennyiük segítő tá­mogatását, jó munkáját, és kívánok önök­nek és családjuknak sikerekben gazdag, bé­kés, boldog új évet. A vállalati tanács­ ülése Módosították a működési szabályzatot December végén Tilki László elnökletével ülést tartott a KEMÉV vállalati tanácsa. Módosították a vállalat szervezeti és működési szabályzatát, döntöttek az új vállalati tanács összetételéről is. (A tanácstagok személyéről február 15-ig döntenek a munkahelyi kol­lektívák.) A szabályzatban a „Vállalati tanács tagjai és résztvevői” he­lyébe a következő szabályozás került: A vállalati tanács létszáma 21 fő. (Eddig 26 volt.) Tíz fő a vál­lalatvezetés képviselője, közülük hármat az igazgató jelöl ki (és ment fel) hét fő pedig a követ­kező szervezeti egység vezetőiből tevődik össze: főkönyvelőség, termelési főmérnökség, vállalko­zási főmérnökség, ellenőrzési és szociálpolitikai osztály, jogi- és igazgatási osztály, munkaügyi osztály, tervgazdasági osztály. Tizenegyen a dolgozók választott küldötteként vesznek részt. Az 1. sz. főépítés-vezetőség 2, a 3. sz. főépítés-vezetőség 2, a 4 sz. fő­építés-vezetőség 2, a szigetelő fő­üzem 2, az előregyártó-üzem (Folytatás a 3. oldalon) Színexportőrök 4. oldal Küldöttgyűlés Küldöttgyűlést tart vállala­tunk KISZ-szervezete január 20-án. A testület várhatóan dönt arról, hogy megszűnjön-e a KISZ, és helyette más ifjúsági szervezet alakuljon-e? A titkári funkcióról Saliga László lemon­dott. Marosi Betty, a jelölő bi­zottság elnöke a január 20-i küldöttértekezletre az elnök, az alelnök és a vezetőségi tagok személyére is javaslatot tesz. Számlázás számítógéppel A vállalat pénzügyi osztályán számítógépesítették a folyó­számlázást. A szállítók és vevők számára egyaránt géppel végzik az ÁFA elszámolását. Képünkön Varga Katalin, mel­lette Bajzáth Gyuláné számlázási előadó és a háttérben Gö­­römbei Katalin. (Elek Emil felvétele) Mit vár Ön az új évtől? Munkatársaink nyilatkozataiból — 2. oldal Híradói a kft.-ről kitöltött kapacitás Százmilliós tőkével alapították közel egy éve a VOEST-Alpine- KEMÉV I. C. E. Kft-ot, amelynek 60 százalékos a külföldi részará­nya. A társasági szerződés alap­ján többféle vállalkozási forma kerül szóba, végül az alapítók a kft. mellett döntöttek. Az új cég acélszerkezet gyártásával és sze­relésével foglalkozik, termelésé­nek 90 százalékát exportra szál­lítja. A megyében létrejött ve­gyes vállalatokkal ellentétben nem egy meglévő üzem alakult át vegyes vállalattá, hanem egy teljesen új részleget hoztak lét­re.­ ­ A kft. létrehozásánál fel­merült az is, hogy vámszabad területen épüljön fel — mondja Dankó Tibor ügyvezető gazda­sági igazgató. — Mivel termé­keink jelentős részét exportál­juk, azoknak a hazai cégeknek, akik szállítóink ugyanolyan ex­port lenne az áruik eladása a kft.-nak. Kiderült viszont, hogy a felhasznált anyagok fele nyu­gatról származnak, ezért elve­tettük a vámszabad terület öt­letét. A kft.-ot egyik részről az oszt­rák acélipari óriás, a Voest-Alpi­ne, magyar részről a Kemév ala­pította. A találkozást közvetítő­kön keresztül hozták létre, az üzlet megkötéséhez viszont szük­séges volt a Kemév vezetésének gyors döntésére. A Kemév egy kész üzemcsarnokot adott, míg az osztrák cég technológiai be­rendezést és a fémszerkezet gyártásának tapasztalatát. A kft. fémszerkezetek, környezetvédel­mi és energetikai beruházások gyártásával, szerelésével foglal­kozik. Hogy miért éppen Nyír­egyházán jött létre a kft., miért itt lépett be egy vegyes vállalat­ba az osztrák cég? A magyará­zat egy részről az, hogy itt is vannak jó lakatosok, hegesztők, a bérszínvonal viszont alacso­nyabb, mint a Dunántúlon, de nem ez a legfontosabb, hanem az a lehetőség, hogy az óriási szovjet piachoz ugródeszkát je­lenthet a kft. — Amikor a külföldi fél eljött hozzánk — folytatja Dankó Ti­bor —, első megállapítása az volt, hogy Magyarországon könnyebb és hamarabb eljutni egy adott helyre, mint azt tele­fonon elérni. Azóta megfelelő, modern berendezéseket vásárol­tunk (telefax, nemzetközi hí­vásra alkalmas telefonvonal), de ennek elintézése, csakúgy mint a cégbejegyzés hosszadalmas munka volt. Azért kellemesebb gondról is beszámolhatok, hiszen a legutóbbi beszámolón elhang­zott, hogy az 1990-es kapacitá­sunk kitöltött mind szerelésben, mind gyártásban. Az üzleti vál­lalkozás a jelek szerint megérte a ráfordított energiát, ezért is gondolkodnak az alapítók a kft. bővítésén. M. Cs. Dankó Tibor

Next