Kalligram, 1999 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1999-10-01 / 10. szám
Gottfried Benn Mondatalkotás Mindent, az eget, szerelmet, és a sírt, - amivel nem foglalkozunk - feldolgoztak a kultúrkör számára, megbeszélték. De ami új, a mondatalkotás kérdése és ez valóban sürgető: miért fejezünk ki valamit? Miért rímelünk vagy rajzolunk egy lányt közvetlenül vagy mint tükörképet, vagy velünk tenyérnyi merített papírra megszámlálhatatlan növényt, falombot, falat ridegen, bizonyos elrendezésben utóbbi mint kövér hernyó, teknőcfejjel aljasul elhúzódik? Ellenállhatatlanul elfedhetetlen! Nem a kilátásba helyezett honoráriumért, eközben sokan éhenhalnak. Nem, ez ösztönzés kezünkben, távirányított, agyhelyzet, egy megkésett szabadító vagy totemállat, formális priapizmus a tartalom rovására, elmúlik persze, de ma a mondatalkotás az elsődleges. „A kevesek akik ezt fölismerik" (Goethe) - tulajdonképp miből? Felteszem: a mondatalkotásból. Pintér Tibor fordítása 33