Kalotaszeg, 1995 (6. évfolyam, 2-12. szám)

1995-02-01 / 2. szám

4 Bemutatkoznak falvaink Nyárszó Nyárszó a kicsiny felszegi falvak egyike, s mint a környékbeli települések általában, egy völgyben, jellegzetes kalotaszegi dombok árnyékában húzódik meg 601 m tengerszint feletti magasságban. A közeli „Nagy hegy” 741 m magas. Nyárszó megközelíthető az E60-as országútról, Sárvásárnál jobbra letérve. Az országúton száguldó autósok talán észre sem veszik ezt a kavicsos utat, melynek mentén alig 1,5 km után egy kedves kis falu terül el. Magyargyerőmonos­­torról, Jákótelkéről vagy Damosról gyalogszerrel is el lehet jutni Nyárszóra. A falu neve a nyár illetve nyárfa és az aszó, azaz száraz völgy szavakból keletkezett és nyárfás völgyet jelent Az elnevezés mai alakja először az 1722-es összeírásban szerepel helynévként. Állítólag a falut az őskorban is lakták, egy régészeti terepbejárás a Földvár tetőn e korból származó település nyomait fedezte fel. A középkori település a XIV. század elején létesült melynek első írásos említése 1391-ben „Poss. regalis Nyarzo” formában történik. A falu ekkor királyi birtok, a szomszédos 14 faluval együtt és a Sebesvár kormányzó központú királyi uradalomhoz tartozott. Később Zsigmond király az egész uradalmat a Bánffy családnak adományozta, így hét 1453-ban Nyárszó is a Bánffyak fennhatósága alá tartozott. 1543-ban a falut kb. 200 lélek lakta; a XVI. század második felének pestises esztendő, a Basta korszak viharai, az 1658-as és 1660-61-es török-tatár pusztítások megtizedelték Nyárszó lakosságát annyira, hogy az 1722-es adóösszeíráskor alig találtak 100 lelket A XVI. századi hitújítás alkalmával megalakult a református egyház; ekkor a földesúr templomot is építtetett alattvalói számára. A kis fatemplomot a régi temető közepén, a falutól keletre eső dombon állították fel. Az 1876-os évi esőzések és földrengések következtében ez a terület megcsúszandó­, olyannyira, hogy a temető a dombtetőről a domb közepéig csúszott; a fatemplom rombadőlt, a koporsók és a halotti maradványok pedig a völgybeli patakban kötöttek ki. Ez tette szükségessé egy új templom építését, ezúttal a falu központjában. Még ugyanabban az évben Urizió János építőmester elvállalta a ma is álló templom felépítési munkálatait. Az építkezések 1878-ig folytak. A nyárszói református egyházközség 1782-ig Damos filiája, azóta pedig a szomszédos Sárvásárral társegyházat alkotott. A falut 1907-ben tűzvész pusztította; ekkor megsemmisült az archívum és így a falu történetéről alig maradt fenn egy pár dokumentum. A II. világháború idején az archívum ismét elpusztult A falu iskolájának alapítási éve ismeretlen, de kezdetei az 1780-as évekre nyúlnak vissza. 1879-ben megszűnt az első református iskola, mivel az egyház a gondok miatt átengedi a községnek. Az idők folyamán az iskola mindvégig fennmaradt igaz, az oktatási nyelv hol a magyar, hol a román volt Ma csak I-IV. osztályos iskola működik Nyárszón, s ebben összesen 4 gyerek tanul. A nagyobbak Körösfőre vagy Bánffyhunyadra ingáznak, illetve Kolozsváron az egyetemen tanulnak. Nyárszó vegyes lakosságú; megállapítható, hogy már a XV. század óta magyarok és románok is élnek a faluban. Ma körülbelül 270-re tehető a magyar lakosság száma. Sajnos közülük csak kb. 200-an laknak állandó jelleggel Nyárszón és túlnyomórészt az idősebb korosztályhoz tartoznak. Sokan a környező nagy városokba, a legtöbb fiatal pedig Bánffyhunyadra költözött, így a falut a kiöregedés veszélye fenyegeti. A nyárszói emberek növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoznak; a földmunkálatokat lényegesen megkönnyíti az egyház által, holland finanszírozással vásárolt két traktor és egy arató­cséplő gép. Mivel a mezőgazdaság nem biztosítja a megélhetést, sokan vállalnak munkát a környező falvakban vagy Bánffyhunyadon. A családi költségvetések másik jelentős kiegé­szítője a varrottas háziipar űzéséből származó pénz­összeg. A negyvenes években itt kutatott Kresz Mária néprajzos, aki „Gyermekkor a kalotaszegi Nyárszón” c. doktori disszertációját írta meg az itt gyűjtött anyagból. Csete Balázs a temetési szokásokat és az aranyosvízzel kapcsolatos óévi szokásokat írta le. Neves háziiparos a faluban a bútorfestő Viskán Laci bácsi. Kora már nem engedi meg, hogy mesterségét gyakorolja, és sajnos nem volt senki, akinek tudását átadhatta volna. Szintén nevezetesek a nyárszói ácsmesterek által faragott kiskapuk és kopjafák. Az utóbbi években a kulturális élet is kezdett fellendülni. A nyárszói közönség több színdarabot, előadást láthatott az elmúlt időben. Néhány napilap is jár a faluba. A lelkész jóvoltából az egyházi kiadványok is elég sok családhoz eljutottak. Az igazság az, hogy kulturális téren rengeteg tennivaló van. Meg kell még említeni Nyárszó híres lelkipász­torát, Viski Dánielt, Ady Endre dédapját, kinek három lánya közül Lillát vette feleségül a szilágysági Lampértból való Ady Dániel. Innen ered Ady Endre kapcsolata Kalotaszeggel. Viski Dániel Györgyfalváról jött Nyárszóra 1829-ben, és 1867- ben vonult nyugalomba; családjával együtt a nyárszói temetőben pihen. Mivel nemrég lelkipásztorváltás volt Nyárszón, szeretném megragadni ezt az alkalmat, és a falu közössége nevében megköszönni Ferencz László volt lelkipásztorunknak odaadó, áldásos, építő munkáját; kívánjuk, hogy új gyülekezetében ugyanilyen, Isten­től megáldott eredményes tevékenységet tudjon kifejteni. Ugyanezt kívánjuk új, nyárszói lelké­szünknek is. Kovács Ágnes A nyárszói református templom Körösfőn is kelében a Nap Összegezve az elmúlt év tapasztalatait, amióta a kőrösfői RMDSZ elnökeként tevékenykedem, sokkal több volt a siker, mint a kudarc. A szervezet egy éve még a porban hevert, mivel az előttem lévő elnök közel három éve, hogy egyszerűen faképnél hagyta a máskülönben életerős szövetséget, valós vagy csak vélt sérelmek miatt, de ahogyan én tudom, a lemondását kiváltó ok az volt, hogy nem tudta elképzeléseit diktatórikus módon ráerőltetni az általa és a szervezet által megválasztott polgármesterre, aki fiatal kora és tapasztalatlansága ellenére nem hagyta magát bábuként kezelni. Felelőtlen módon indított rágalomhadjáratot mind a polgármester, mind a tanácsosok ellen, egy időre összeugrottak a tanácsosok is a polgármesterrel, nem csoda hát, hogy a tagság és a falu népe egyaránt kiábrándult a vezetésből és az RMDSZ-ből. Még ma sem tisztázott okok miatt a polgármesteri hivatal egyik tisztviselője öngyilkos lett, maga után hagyva özvegyét és két árváját. Egy kis csoport keresztet helyezett el Vasvári feltételezett elesési helyére (Péntek László felvétele) A helyzet tarthatatlanságára már a képviselőházban is felfigyeltek. A tanácsosok felkérésére a tavaly tavasszal indultam a választáson, és azóta igyekszem a tőlem telhető legjobban ellátni a feladatomat. A kezdés jól sikerült, hiszen a tavaly május elsejei Riszeg­hegyi ifjúsági találkozóra több mint százezer lej értékű adományt gyűjtöttünk, amelyért a szervezőktől dicséretet kaptunk. Ezt követte az aláírásgyűjtési akció a tervezett oktatási törvény ellen, amely hátrányosan érinti a romániai magyarságot. A tanügyi káderek szervezetünk vezetésével több mint négyszázötven aláírást gyűjtöttek, amely nem csekélység, ha figyelembe vesszük, hogy Körösfő ezer lakosa közül nyáron nagyon sokan vannak a falutól távol. A nyár folyamán gyűjtést szerveztünk a lakosság körében kultúrotthonunk befejezésére. Dicséret illeti tanácsosainkat áldozatos munkájukért, és mindenkit, aki valamiképpen hozzájárult tervünk megvalósításához, rácáfolván arra a kishitű megjegyzésre, hogy­­Körösfőn már semmit sem lehet csinálni a széthúzás miatt”. A kultúrotthon átadási ünnepségére meghívtuk az országos RMDSZ tiszteletbeli elnökét, Tőkés László püspök urat és kedves családját, itt volt közöttünk, elbeszélgetett velünk, és ha eddig tiszteltük és nyongtunk érte, mostantól fogva a szívünkbe is zártuk örökre e nagyszerű embert. A szép kultúrotthonunk házigazdája volt a Maros művészegyüttesnek, amely csodálatos műsorral szórakoztatta a jelenlevőket, valamint a szilveszteri mulatságnak, amely hatalmas bukás volt. Terveink között szerepel a közeljövőben egy tánc- és ballada-együttes létrehozása, amellyel már részt akarunk venni a Nagyváradi Kalotaszegi Napok kulturális rendezvényen, személyesen Tőkés püspök úr meghívására. Tárgyalásaink során a Kalotaszeg havilap mellett jogot kaptunk a Riszeghegyi ifjúsági találkozó megszervezésére, amely újabb erőpróbának ígérkezik. Ünnepi műsorral szeretnénk megemlékezni március tizenötödikéről, és egy kopjafa emlékoszlop felállítá­sával tisztelegni a '48-as hősök emléke előtt. Ezeknek a terveknek a megvalósításához újból a tagsághoz és a lakossághoz fordulunk adományokért, bízván abban, hogy - mint már azt a tavaly is bebizonyították a körösfői emberek nagylelkűek, amikor értelmes dolgok és tervek megvalósítására adakoznak. Bízom abban, hogy a körösfői református egyházi vezetés felhagy azzal az elzárkózó politikával, amellyel a helyi szervezetet kezelte. Azzal nem megyünk semmire, ha egymás ellen áskálódunk, mint legutóbb a püspöki látogatás kapcsán. Remélem, az új vezetés februártól másként fog viszonyulni az RMDSZ-hez, segíteni fogjuk egymást és nem igyekszünk betartani egymásnak. Bizakodásom alapja, hogy új nagytudású és odaadó lelkipásztort kaptunk Ferencz László tiszteletes személyében, akinek a költözködés után első dolga volt, hogy szervezetünk tagja legyen a tiszteletes asszonnyal együtt. Kívánok nekik és gyermekeiknek jó egészséget és sikereket. Remélem, hogy kapcsolatunk gyümölcsöző lesz. Péntek László

Next