Kalotaszeg, 1995 (6. évfolyam, 2-12. szám)
1995-02-01 / 2. szám
4 Bemutatkoznak falvaink Nyárszó Nyárszó a kicsiny felszegi falvak egyike, s mint a környékbeli települések általában, egy völgyben, jellegzetes kalotaszegi dombok árnyékában húzódik meg 601 m tengerszint feletti magasságban. A közeli „Nagy hegy” 741 m magas. Nyárszó megközelíthető az E60-as országútról, Sárvásárnál jobbra letérve. Az országúton száguldó autósok talán észre sem veszik ezt a kavicsos utat, melynek mentén alig 1,5 km után egy kedves kis falu terül el. Magyargyerőmonostorról, Jákótelkéről vagy Damosról gyalogszerrel is el lehet jutni Nyárszóra. A falu neve a nyár illetve nyárfa és az aszó, azaz száraz völgy szavakból keletkezett és nyárfás völgyet jelent Az elnevezés mai alakja először az 1722-es összeírásban szerepel helynévként. Állítólag a falut az őskorban is lakták, egy régészeti terepbejárás a Földvár tetőn e korból származó település nyomait fedezte fel. A középkori település a XIV. század elején létesült melynek első írásos említése 1391-ben „Poss. regalis Nyarzo” formában történik. A falu ekkor királyi birtok, a szomszédos 14 faluval együtt és a Sebesvár kormányzó központú királyi uradalomhoz tartozott. Később Zsigmond király az egész uradalmat a Bánffy családnak adományozta, így hét 1453-ban Nyárszó is a Bánffyak fennhatósága alá tartozott. 1543-ban a falut kb. 200 lélek lakta; a XVI. század második felének pestises esztendő, a Basta korszak viharai, az 1658-as és 1660-61-es török-tatár pusztítások megtizedelték Nyárszó lakosságát annyira, hogy az 1722-es adóösszeíráskor alig találtak 100 lelket A XVI. századi hitújítás alkalmával megalakult a református egyház; ekkor a földesúr templomot is építtetett alattvalói számára. A kis fatemplomot a régi temető közepén, a falutól keletre eső dombon állították fel. Az 1876-os évi esőzések és földrengések következtében ez a terület megcsúszandó, olyannyira, hogy a temető a dombtetőről a domb közepéig csúszott; a fatemplom rombadőlt, a koporsók és a halotti maradványok pedig a völgybeli patakban kötöttek ki. Ez tette szükségessé egy új templom építését, ezúttal a falu központjában. Még ugyanabban az évben Urizió János építőmester elvállalta a ma is álló templom felépítési munkálatait. Az építkezések 1878-ig folytak. A nyárszói református egyházközség 1782-ig Damos filiája, azóta pedig a szomszédos Sárvásárral társegyházat alkotott. A falut 1907-ben tűzvész pusztította; ekkor megsemmisült az archívum és így a falu történetéről alig maradt fenn egy pár dokumentum. A II. világháború idején az archívum ismét elpusztult A falu iskolájának alapítási éve ismeretlen, de kezdetei az 1780-as évekre nyúlnak vissza. 1879-ben megszűnt az első református iskola, mivel az egyház a gondok miatt átengedi a községnek. Az idők folyamán az iskola mindvégig fennmaradt igaz, az oktatási nyelv hol a magyar, hol a román volt Ma csak I-IV. osztályos iskola működik Nyárszón, s ebben összesen 4 gyerek tanul. A nagyobbak Körösfőre vagy Bánffyhunyadra ingáznak, illetve Kolozsváron az egyetemen tanulnak. Nyárszó vegyes lakosságú; megállapítható, hogy már a XV. század óta magyarok és románok is élnek a faluban. Ma körülbelül 270-re tehető a magyar lakosság száma. Sajnos közülük csak kb. 200-an laknak állandó jelleggel Nyárszón és túlnyomórészt az idősebb korosztályhoz tartoznak. Sokan a környező nagy városokba, a legtöbb fiatal pedig Bánffyhunyadra költözött, így a falut a kiöregedés veszélye fenyegeti. A nyárszói emberek növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoznak; a földmunkálatokat lényegesen megkönnyíti az egyház által, holland finanszírozással vásárolt két traktor és egy aratócséplő gép. Mivel a mezőgazdaság nem biztosítja a megélhetést, sokan vállalnak munkát a környező falvakban vagy Bánffyhunyadon. A családi költségvetések másik jelentős kiegészítője a varrottas háziipar űzéséből származó pénzösszeg. A negyvenes években itt kutatott Kresz Mária néprajzos, aki „Gyermekkor a kalotaszegi Nyárszón” c. doktori disszertációját írta meg az itt gyűjtött anyagból. Csete Balázs a temetési szokásokat és az aranyosvízzel kapcsolatos óévi szokásokat írta le. Neves háziiparos a faluban a bútorfestő Viskán Laci bácsi. Kora már nem engedi meg, hogy mesterségét gyakorolja, és sajnos nem volt senki, akinek tudását átadhatta volna. Szintén nevezetesek a nyárszói ácsmesterek által faragott kiskapuk és kopjafák. Az utóbbi években a kulturális élet is kezdett fellendülni. A nyárszói közönség több színdarabot, előadást láthatott az elmúlt időben. Néhány napilap is jár a faluba. A lelkész jóvoltából az egyházi kiadványok is elég sok családhoz eljutottak. Az igazság az, hogy kulturális téren rengeteg tennivaló van. Meg kell még említeni Nyárszó híres lelkipásztorát, Viski Dánielt, Ady Endre dédapját, kinek három lánya közül Lillát vette feleségül a szilágysági Lampértból való Ady Dániel. Innen ered Ady Endre kapcsolata Kalotaszeggel. Viski Dániel Györgyfalváról jött Nyárszóra 1829-ben, és 1867- ben vonult nyugalomba; családjával együtt a nyárszói temetőben pihen. Mivel nemrég lelkipásztorváltás volt Nyárszón, szeretném megragadni ezt az alkalmat, és a falu közössége nevében megköszönni Ferencz László volt lelkipásztorunknak odaadó, áldásos, építő munkáját; kívánjuk, hogy új gyülekezetében ugyanilyen, Istentől megáldott eredményes tevékenységet tudjon kifejteni. Ugyanezt kívánjuk új, nyárszói lelkészünknek is. Kovács Ágnes A nyárszói református templom Körösfőn is kelében a Nap Összegezve az elmúlt év tapasztalatait, amióta a kőrösfői RMDSZ elnökeként tevékenykedem, sokkal több volt a siker, mint a kudarc. A szervezet egy éve még a porban hevert, mivel az előttem lévő elnök közel három éve, hogy egyszerűen faképnél hagyta a máskülönben életerős szövetséget, valós vagy csak vélt sérelmek miatt, de ahogyan én tudom, a lemondását kiváltó ok az volt, hogy nem tudta elképzeléseit diktatórikus módon ráerőltetni az általa és a szervezet által megválasztott polgármesterre, aki fiatal kora és tapasztalatlansága ellenére nem hagyta magát bábuként kezelni. Felelőtlen módon indított rágalomhadjáratot mind a polgármester, mind a tanácsosok ellen, egy időre összeugrottak a tanácsosok is a polgármesterrel, nem csoda hát, hogy a tagság és a falu népe egyaránt kiábrándult a vezetésből és az RMDSZ-ből. Még ma sem tisztázott okok miatt a polgármesteri hivatal egyik tisztviselője öngyilkos lett, maga után hagyva özvegyét és két árváját. Egy kis csoport keresztet helyezett el Vasvári feltételezett elesési helyére (Péntek László felvétele) A helyzet tarthatatlanságára már a képviselőházban is felfigyeltek. A tanácsosok felkérésére a tavaly tavasszal indultam a választáson, és azóta igyekszem a tőlem telhető legjobban ellátni a feladatomat. A kezdés jól sikerült, hiszen a tavaly május elsejei Riszeghegyi ifjúsági találkozóra több mint százezer lej értékű adományt gyűjtöttünk, amelyért a szervezőktől dicséretet kaptunk. Ezt követte az aláírásgyűjtési akció a tervezett oktatási törvény ellen, amely hátrányosan érinti a romániai magyarságot. A tanügyi káderek szervezetünk vezetésével több mint négyszázötven aláírást gyűjtöttek, amely nem csekélység, ha figyelembe vesszük, hogy Körösfő ezer lakosa közül nyáron nagyon sokan vannak a falutól távol. A nyár folyamán gyűjtést szerveztünk a lakosság körében kultúrotthonunk befejezésére. Dicséret illeti tanácsosainkat áldozatos munkájukért, és mindenkit, aki valamiképpen hozzájárult tervünk megvalósításához, rácáfolván arra a kishitű megjegyzésre, hogyKörösfőn már semmit sem lehet csinálni a széthúzás miatt”. A kultúrotthon átadási ünnepségére meghívtuk az országos RMDSZ tiszteletbeli elnökét, Tőkés László püspök urat és kedves családját, itt volt közöttünk, elbeszélgetett velünk, és ha eddig tiszteltük és nyongtunk érte, mostantól fogva a szívünkbe is zártuk örökre e nagyszerű embert. A szép kultúrotthonunk házigazdája volt a Maros művészegyüttesnek, amely csodálatos műsorral szórakoztatta a jelenlevőket, valamint a szilveszteri mulatságnak, amely hatalmas bukás volt. Terveink között szerepel a közeljövőben egy tánc- és ballada-együttes létrehozása, amellyel már részt akarunk venni a Nagyváradi Kalotaszegi Napok kulturális rendezvényen, személyesen Tőkés püspök úr meghívására. Tárgyalásaink során a Kalotaszeg havilap mellett jogot kaptunk a Riszeghegyi ifjúsági találkozó megszervezésére, amely újabb erőpróbának ígérkezik. Ünnepi műsorral szeretnénk megemlékezni március tizenötödikéről, és egy kopjafa emlékoszlop felállításával tisztelegni a '48-as hősök emléke előtt. Ezeknek a terveknek a megvalósításához újból a tagsághoz és a lakossághoz fordulunk adományokért, bízván abban, hogy - mint már azt a tavaly is bebizonyították a körösfői emberek nagylelkűek, amikor értelmes dolgok és tervek megvalósítására adakoznak. Bízom abban, hogy a körösfői református egyházi vezetés felhagy azzal az elzárkózó politikával, amellyel a helyi szervezetet kezelte. Azzal nem megyünk semmire, ha egymás ellen áskálódunk, mint legutóbb a püspöki látogatás kapcsán. Remélem, az új vezetés februártól másként fog viszonyulni az RMDSZ-hez, segíteni fogjuk egymást és nem igyekszünk betartani egymásnak. Bizakodásom alapja, hogy új nagytudású és odaadó lelkipásztort kaptunk Ferencz László tiszteletes személyében, akinek a költözködés után első dolga volt, hogy szervezetünk tagja legyen a tiszteletes asszonnyal együtt. Kívánok nekik és gyermekeiknek jó egészséget és sikereket. Remélem, hogy kapcsolatunk gyümölcsöző lesz. Péntek László