Kanadai Magyar Munkás, 1935. február (6. évfolyam, 54-61. szám)
1935-02-01 / 54. szám
MÁSODIK OLDAL. afrikai kidék Pierre van Paassen hírneves újságíró írja az alábibakat. Cikkei többékevésbé rávilágítanak azokra az állapotokra, amelyet a “civilizált” imperialista államok teremtettek Afrikában. “Tiznitz, Marokkó, dec. 19. Éhinség uralkodik ebben az országban. Éhínség és dögvész. Ez a kettő elválaszthatatlan egymástól. Egy kiissé lejebb délfelé Kongóban és az egyenlítő alatti Afrikában álomkór pusztítja az emberiséget. Tizenkét millió ember halt meg álomkórban a legutóbbi 5 év alatt. Ha nem vetnek gátat ennek az iszonyatnak, akkor ki fog halni az emberi faj Afrikában, amely alapjában véve egészséges, életrevaló, ügyes (ha nem is olyan formában, mint a fehér ember, de ez nem lehet o ok a kipusztulásra). Ez örökké szégyene lenne a kereszténységnek. Miért nem rázzák fel a világot az afrikai nyomorral kapcsolatban? Hiszen olyan szívreható meséket tudtál kitalálni az ukrajnai éhínségről, amelyet soha senki sem tudott bebizonyítani. Ezzel szentben senki sem tagadja, hogy milliók halnak meg éber és az abból kifolyó betegségek álta Afrikában, a civilizált európai államok által uralt területeken. A tudósok ismerik ezeknek a betegségeknek az orvosságát, de a tudósok pénz és egyéb segítség nélkül tehetetlenek. Hát nincs pénz egyáltalán? Nézzük meg az európai államok hadd költségvetését és meg fogjuk látni, hogy van pénz bőven olyan dolgokra, amelyből az emberiségnek semmi java sem származik. Mi a válasz hát akkor? A válasz az, hogy az afrikai népek csak gyarmati népek. Nincsen egyéb joguk csak az, hogy dolgozzanak és izzadjanak az uraik a fehér népek érdekében. Kenyában az angolok, fennhatósága alatt álló tartományban aranyat fedeztek fel éppen azokon a területeken amely a benszülöttek részére van fenntartava (reservation). A hatóságok nem sokat teketóriáztak a fenntartott hellyel, hanem elzavarták a benszülötteket és kisajátították azt. A Dél-Afrikai Szövetséges Köztársaságban, ahol minden jó polgárnak az ajkán van a biblia — törvényt fogadtak el, hogy egy hottentotta,vagy egy zulu-néger nem hagyhat vagyont örököseire. Tuniszban és Algírban a francia helytartók betiltották a helybeli demokrata újságokat, azért, mert meg mertek írni valamilyen visszaélést az “anyaországról.” Kongóban ezer és ezer ember dolgozik lánccal a nyakán, összeláncolva a többivel és éjjelre ketrecbe zárva, nehogy hazameneküljenek a feleségeikhez, vagy hozzátartozóikhoz az éj leple alatt. Az absinthe nevű mérges italnak az árusítása be van tiltva Franciaországban, ugyanakkor széltében-hosszában árulják azt a gyarmatokon. Az nem baj, ha a benszülött lezüllik. Hiszen az csak egy néger. Tripoliban egész arab törzseket száműztek olyan területről, ahol azok évszázadokon át éltek. Kizavarták őket a sivatagba és helyüket olasz telepeseknek adták oda. Néhány százezer ember pusztult el ezeknél az áttelepítéseknél a Nemzetek Ligájához beadott jelentés szerint. Ennek a felfordulásnak a menekültjei még ma isminden nap érkeznek Palesztinába! Ami annyit jelent, hogy ezek a népek átgyalogoltak az egész Líbiai sivatagon, keresztülmentek Egyiptomon , keresztülmentek a Sinai hegyen amíg végre megérkeztek Palesztinába. A halálozás ezek között a népeik között borzalmas méreteket ölt. Most nem beszélek azokról a belső gonoszságokról, amelyek már a gyarmatosítás előtt is divatban voltak ezeken a területeken, miint például a rabszolga kereskedelem Marokkóban, Abesszíniában és a Vörös-tenger partján levő arab területeken. Most csak azt kérdezem, hogy miért menekülnek egész néptörzsek el a francia és belga Kongóból, az angolok fennhatósága alatt levő Szudánba? Azt hiszi az olvasó, hogy azért, mert nagyon szeretnek utazni? Az éhinség a dél-marokkói birodalomban olyan borzalmas, amilyen nem volt még 1929 óta. És ugyanakkor az “anyaországban” Franciaországban olyan bőségben vám a búza... hogy a kenyér ára megy lefelé. Hogy ne is beszéljünk Kanadáról, ahol ugyanaz történik meg, akkor, amikor annyi a búza, hogy takarmánynak adják el. A franciák egy új birodalmat építettek Marokkóban. Csodás kikötők vannaképítés alatt Agadir — amelyet a világ egyik legnagyszerűbb kikötőjévé csinálnak meg — kiindulási pontja lesz a repülőutaknak is Európa felé. Csodaszép utakat építettek végig az egész országban. Ezek az utak keresztül mennek a Szahara sivatagon és elmennek egészen Timbuktuig és a Csad tóig. Vasútvonalak hálózzák be az egész Észak-Afrikát. Vajon miért? Talán azért, hogy ízelítőt adjanak a benszülötteknek a kultúra javaiból ? Egyáltalán nem! Háborúra készülnek ! Behálózzák az egész Észak-Afrikát, hogy annak idején, ha kitör a háború mindenkor készen legyen a két millió arab és néger leszállításához szükséges felszerelés, amellyel ezt az egész Hadseregeit 24 óra alatt háború kitörése esetén a Földközi-temiger partjára lehessen szállítani. Afrikát is “civilizálják”, mégpedig hihetetlen gyorsasággal. Teszik ezt azért, hogy Afrika is kivethesse a részét abból a harcokból, amely úgy hlszik, elkerülhetetlen Európában. Rámutat erre az olasz hadiflottának múltévi hadgyakorlata is, amikor Mussolini kiadta a jelszót, hogy az ellenséges csapatokat szállító kereskedelmi flottát kell megtámadni és aenger fenekére sülyeszteni, hogy a penszülött hadsereg ne érje el az etópai partokat. Soha őszintébb és einikusabb nyelven nem mondták még .meg, hogy mi akar lenni a célja a hiadgyakorlatoknak. Az arabokat kivéve, akiknek ősrégi kulturális múltjuk van , Afrikát olyan törzsek lakják,amelyek a fejlődésnek a gyermekkorában vannak. Hogy lesznek ezek a “gyerekek” tanítva és nevelve, amikor a nevelőjük is a legrosszabb oldalát mutatja nekik, amikor nem látnak mást a fehér fajtól, mint erőszakot és kegyetlenkedést ? Csodálkozhatunk-e rajta, hogy a benszülött munkafelügyelő általában a legdurvább és legkegyetlenebb? Ezt az egész világrészt átadták a leggyalázatosabb kizsákmányolásnak és zsarolásnak. Hihetetlen mennyiségű értéket és kincset termelnek itt és más országoknak egy osztálya lesz gazdag, ezen föld millióinak a nyomorán.” Ez Afrika az imperialista hatalmak patái alatt. Csak nagy vonásokkal jellemzi Paassen az itteni állapotokat csak távlatból. De minél közelebb megyünk ehhez a képhez, minél részletesebben rajzolja meg valaki a valót, annál iszonyatosabb, annál vérforralóbb lesz az. Ezeken a gyarmati területeken, mutatja meg a kapitalizmus az igazi pofáját, itt jelenik meg minden álarcnélkül. Gondolkodás nélkül gyilkol meg százezreket, ha ebből valamilyen hasznot lát. Nyomor, éhínség pusztít a természeti kincsekkel megáldott Kánaánban, elszívja az életerőt a dolgozóik millióitól, hogy saját potrohát minél nagyobbra nevelje. Ennek csak a munkásság uralomra jutása fog véget vetni. Ahogy egy farmer fiaáversel , Temessel engem itt kint a prérin Temessel egy lyukba ide kint Mert Bennett elvette a jussom Hogy a hidegben még szén se jusson. n. Ha azt tette volna, amint Ígért Nem kellene kérdeznem: óh mért Kell fáznom és éheznem a farmon Egérrel, patkánnyal tölteni gyomrom? III. Az ágyamban szántott tüske A párnám homok isten öccse, Bennett Ígért és én hittem neki Hittem, hogy lehessen menybe menni. IV. Amikor gyaloglok, hidegben hóban, A cipőmből mindig ki van a lábam Ingem? az már régen nincsen Rossz nadrágom egyetlen kincsem. V. Oh temess el engem itt künn a prairien És te nagy ar imádkozz, hogy lelkem. Oda menjen, ahova akarod: a pokolba Hol hideg helyett szenvedjek tuzsdnokba. Ezt a verset egy nyugati farmer előfizetőnk küldte be angolban s kérelmére magyarra fordítva közöljük.) A háborúra vonatkozólag a dialektika alapvető tétele... abban áll, hogy “a háború egyszerűen a politika folytatása más (nevezetesen erőszakos) eszközökkel.” Clausevitznek a meghatározása ez, aki a haditörténelem egyik legnagyobb i- KANADAI MAGYAR MUNKÁS Munkásosztály története. Francia forradalom 1789-99 1. Marx azt mondta, hogy a konvenció a forradalom története vrit. 2. A forradalmárok kisebbségben voltak a törvényhozó testületben. 3. Azt a lényeges szociális változást akarták hozod a forradalmárok, hogy csak az legyen alkotmány, amit a dolgozó nép csinál. Girondisták és jakobinusok A konvenció előtt a legnagyobb kérdés most már a monarchia kérdése volt. A girondisták akirályt meg akarták menteni a monarchiával együtt, mert azt gondolták, hogy úgy véget vethetnek a szegényeknek agazdagok ellen folytatott hadviselésének. De mert a nép tudta, hogy a király az ellentfogadalom feje és mert tudta, hogy a király külföldi hadseregt akart a népre gázul tatni a nép hallani sem akart a királymegmentéséről és a monarchia megtartásáról. 1793 január 21.-én akirálytkivégezték. Ezután a jakobinusok és girondisták között az alapvető szociális kérdésekkörül indult meg a harc. Különösen a paraszt kérdés került a szőnyegre, ami mellett szó volt az élelmezésről és a pénzügyekről. (A parlamentben a jakobinusokat elnevezték “hegy”nek, mert a legmagasabb helyen ültek) Azon a kérdésen verekedtek a jakobinusok és a girondisták, hogy az elkobzott feudális birtokért adjanak-e kártérítést ? Vájjon a skommün vagyonok a falvak lakosságának legyenek-e adva ? Azután, hogy a spekulánsok ellen indítsanak-e háborút, akik az árukat nem adták a népnek, mert várták az árak emelkedését. Azon sem tudtak megegyezni, hogy az élelmi adagokat miként osztják szét igazságosan ? Nem tudták megállapítani, hogy a gazdagoktól mennyiben követeljék a nép élelmezéséhez való hozzájárulást? Végül azoán vitatkoztak, hogy legyen-e politikai terror? A girondisták ellene voltak minden támadásnak, mely a magánvagyonok ellen irányult volna. Ellene voltak a gabona megadózásának és a szabad kereskedelem mellett harcoltak. A girondisták azonban csak addig maradtak a felszínen amíg a forradalmi csapatok verték a kívülről jött hadsereget. 1793 tavaszán a forradalmi csapatok vereséget szenvedtek. Dumouriez tábornok ügyetlen stratégiája fordította a győzelmet veszteséggé, ő maga átment az osztrákokhoz a girondisták egész hadával. A visszavonuló forradalmárok ismét a burzsoázia elen fordultak. “Akarod tudni,” mondta a fiatalabb Robespierre, aki a jakobinus vezérnek fivére volt. K Aki fúrta meg a riadót június 2.-án (amikor 29 vezér le volt tartóztatva?) Én megmondom nektek: a mi tábornokaink árulása, a hűség megtörése,mely feladta Famart az elenségek, az elégedetlenség, mely úrrá lett az északi hadseregben...” “És a gazdagok véghetetlen önzése,” tette hozzá Marat. 1. Mikor végezték ki a királyt és miért? 2. Mi volt a főkérdés, mely most napirendre került? 3. Kik árulták el a forradalmi csapatokat? Adományok nyugtázása Egy windsori munkástársunk küldi harcos üdvözletét a Munkásnak $2.00 kíséretében, amelyért ezennel mondunk köszönetet annak, aki a következő aláírással küldte be üdvözletét “Egy akit rossznak gondolnak.” ****** N.N. Montreal-i munkástársunk kérelmére nyugtázzuk 25 centes adományát, amelyet a Munkás támogatására küldött be. Január 19-ikén a Montreali Veterán csoport táncmulatságot rendezett a Munkás javára, ahol bejött $1.93. Gy. Juhász munkástárs egy sált ajándékozott szintén lapunk javára, amelynek árverezéséből bejött $5.70. *•••** J. Bernáth, Scotsguard, Sask.-i munkástársunk 50 centes adományát küldte be a szerkesztőségünkbe, hogy segítse azt a sajtót, amely megmutatja a kivezető utat az elnyomatás alól. Köszönettel nyugtázzuk ezen öszszeget. • ••*•* Mrs. Kassai, Hamilton-i munkástársnőnk 60 centet küldött be szerkesztőségünkbe átutalás végett a Magyarországi Vörös Segélynek mint adományt. A nevezett szervezett nevében köszönetet nyilvánítunk ezennel ezer adományért. ***••* Frank Majzik munkástársunk (Harrow, Ont.) e hó elején házánál egy kis összejövetelt rendezett és nem feledkezett meg a Munkásról sem, gyűjtést rendezett harcos lapunknak, az eredmény $1.60, amely összeget ezennel köszönettel nyugtázunk. K M. 1. ÉS FARMER KLUBOK KALAUZA KÖZPONT: TORONTO, ONT. Központi titkár: Joe Tirpák, Kanadai Magyar Munkás Klub, Box 483 General P. O. Gyűlését tartja minden hó második vasárnapján d.u. 2 órai kezdettel. Minden csomag, levél, vagy könyvrendelés az alábbi címre küldendő: Box 483 G. P. O. Minden pénz, ami a klub központhoz jár, ne küldjék a “Munkás”-hoz, mert ez csak zavarokat idéz elő. Minden pénzküldemény csekkben vagy Money Orderben adandó fel. Levélben küldött pénzekért felelősséget nem vállalunk. I. OSZT. HAMILTON, ONT. Tit.: G Chönberger 153 Catharine St. S. Havi gyűlését tartja minden hó első felében kedden este 8 órai kezdettel a King és Wallnut St. sarkán lévő klub helyiségben. Vitaest és heti hírek felolvasása a világ minden részéből minden pénteken este 8 órai kezdettel a fent nevezett helyen. 2. OSZT. GUELPH, ONT. Titkár: John Kosar, .152 Queen St. Rendes havi gyűlését tartja minden hó 1. vasárnapján, vita estét minden kedden este a Temple Hall-ban, a C. N. R. állomással szemben. 3. OSZT. TORONTO, ONT. Titkár: S. Köpi, 5 Glenaille Pl. Rendes havi gyűlését tartja minden hó 1. keddjén este 8 órai kezdettel a 450 Spadina Ave. alatti klub helyiségben. Vita est, heti hirek és a munkás iskola megvitatása minden pénteken este 8 órai kezdettel a fent említett helyiségben. 4. OSZT. WINDSOR, ONT. Titkár: L. Szászi, 1552 Pierre, Ave. Havi gyűlését tartja minden hó 1. vasárnapján d.u. 2 órakor. Vita estét tart minden kedden és csütörtökön este 8 órai kezdettel. CLDL csoport minden hó 2. és 4. vasárnap d.u. 2 órakor tartja rendes gyűléseit a K. M.M.K. helyiségében 1382 Lillian Ave. 5. OSZT. NIAGARA FALLS,ONT. Titkár: F. Pásztor 174 Bellen Ave Havi gyűlését tartja minden hó 1. vasárnapján d.e. 9—12. Vita estéket tart minden szerdán este 8 órától 12-ig, mindkét esetben a 2040 Stanley St.en lévő Magyar Hall-ban. 6. OSZT. WELLAND, ONT. Titkár: S. Rozman, Box 151, Crowland, Ont. Gyűléseit tartja minden hó 1. csütörtökén. A CLDL osztály gyűlését minden hó 2. csütörtökén tartja a S. Main és 5th Street sarkán lévő Jugoszláv Hall-ban. 7. OSZT. NEW WATERFORD, N. S. Titkár: Gy. Takács, Box 336 S. Pécs, 1409—5 St. E. 9. OSZT. CALGARY, ALT A. Titkár: P. Paksa, 514—8th Ave., E. A nyár folyamán gyűléseit az Orosz Hall-ban tartja. 10. OSZT. ST. CATHERINES, ONT. Titkár: M. Bíró 293 Weiland Ave. II. OSZT. MONTREAL, QUE. Titkár: F. Kun. 2052 Grubert Line Street. 12. OSZT. SASKATOON, SASK. Titkár: A Nyerges, 327 Ave, B S. 13. OSZT. WINNIPEG, MAN. Titkár: N. Hornyaik 152 Gladston, St. 14. OSZT. LETHBRIDGE, ALTA. Titkár: C. Borbély, 417—7th St., S. 16. OSZT. REGINA. SASK. Titkár: L. Pituk, 1459 Broder St. Minden hó 1. csütörtök este 8 órai kezdettel tartja rendes havi gyűlését és minden héten csütörtökön este vita estét tart az Ukrán Hall-ban, 1809 Toronto St. alatt. 17. OSZT. EAST COULEE, ALTA. Titkár: Louis Lengyel, Box 54. 18. OSZT. PORT COLBORNE, ONT. Titkár: S. Cselényi, Box 293. Havi taggyűlését tartja minden hó 1. csütörtök estéjén 8 órai kezdettel a klub helyiségben. 21. OSZT. TABER, ALTA. Titkár J. Juhos, P. O. Havi taggyűlését tartja minden hó 2. vasárnapján. 22. OSZT. KITCHENER, ONT. Titkár: J. Hardl Box 61 23. OSZT. BRANTFORD, ONT Titkár Gy. Juhász 67 Waterloo St. Rendes havi gyűlését tartja minden hó 1. péntek estéjén, vita gyűlést minden péntek este a Lion Avenue alévő klub helyiségben. 24. OSZT. DRIFTWOOD, ONT. Titkár: M. Tephenhart Box 17 Havi gyűlését tartja minden hó 1. vasárnapján. Vita minden vasárnap, mindkettő a saját klub helyiségében. 25. OSZT. WAYNE, ALTA. Titkár: Frank Kolozsi, P. O. Wayne, Alta. Havi taggyűlését tartja minden hó 1. péntekjén este 7 órai kezdettel az Ideal Hotel termében. Ugyanott minden csütörtökön este 7 órai kezdettel vita és tudományos felolvasási estét tart. 29. OSZT. DRUMHELLER, ALTA. Titkár: L. Szabón, P. D. Drumhel- Ibi* Alta 36. OSZT. FORT WILLIAM, ONT. Titkár: E. Mattyasovszky 618 McBain St. 31. OSZT. W. SPIRITWOOD, SASK Titkár: M. Scmidt Bournemouth Spiritwood, Sask. Rendes havi gyűlését tartja minden hó utolsó vasárnapján. 32. OSZT. VANCOUVER, B. C. Titkár: F. Gáspár, 918 Granville St. 33. OSZT. EAST WINDSOR, ONT Titkár: Tirnon Károly 212 Eadilla, Street. 34. OSZT. LONDON, ONT. Titkár: A Molnár, 242 Talbott St. 35. OSZT. WOODRIDGE, MAN. Titkár: Andrew Orbán, Box 2. 36. OSZT. CHATHAM, ONT. Titkár:: Louis Erdélyi Box 34 37 OSZT. RYMOND ALTA. Titkár: Illés Pál Box 270 38. OSZT. EDMONTON ALTA Titkár: John Kohut 10648—95 St. 39. OSZT. MISTATIN, SASK. Titkár: D Kozma, P. O. rója volt s akinek gondolatvilágát Hagel termékenyítette meg. Ez volt mindig Marx és Engels nézete is, mert ők is minden háborút az adott érdekelt hatalmak—és a bennük meglévő különböző osztályok — politikája az adott időben való folytatásának tekintettek. (Lenin, magyar kiadás, V. köt. 160 161. oldal.) “A PINCE FALÁBAN BEFALAZOTT CSECSEMŐK” Ilyen cím alatt a Munkás január 15-iki száma egy abaúji levelet közölt, amely nagy szenzációt keltett a hamiltoni vallásos munkásság között. Legtöbben nem azt látták meg ebből a magyar munkás által irt levélből amit meg kellett volna látni. Nem úgy vonták le belőle a tanulságot, mint ahogyan le kellett volna vonni. Ahelyett, hogy megálltak volna gondolkodni és mérlegelték volna magukban azt a határtalan alávalóságot, amelyet a magát “isten szolgájának” nevező pap elkövetett, ahelyett, hogy elítélték volna a rendszert, amelyben ilyen dolgok jönnek elő, mint természetes következménye a papi nőtlenségnek és képmutatásnak, ehelyett magukban elítélték és gúnyt űztek abból a munkásnőiből,aki áldozata lett ennek a végtelenül szomorú esetnek. Voltak olyanok is, akik úgy akarták a patpot, vagy talán az asszonyokat megvédeni, hogy hazugságnak bélyegezték az egész esetet. Olyan dolog ez munkástársaim, mint amikor a strucc a homokba dugja a fejét. Ahelyett, hogy örülnének neki, hogy világosság derül arra a képmutatásra, amit ezek a “szent emberek” csinálnak, ahelyett, hogy próbálnának meggyőződni annak valódiságáról és ebből a tényből is levonnák a tanulságot — egyszerűen letagadják azt. Pedig nincs ebben semi új. Mindenki előtt tudott dolog, hogy a papnak is van szeretője. Talán ez sem volna olyan nagy bűn, (mert hiszen a pap is csak ember) ha a pap véletlenül nem a más portája körül ólálkodna, vagy pedig ha nem prédikálná nagyképűen az erkölcsöt, akkor amikor épen ő az, aki azokat az erkölcsöket semmibe se veszi. Ezekkel a dolgokkal legtöbb ember tisztába van, csak szemet huny előtte. Nem jut eszükbe az, hogy ha a pap ezen a téren hazudik, mert érdeke úgy kívánja, nem-e hazudik a másik oldalon is? Mert hiszen ott is úgy kívánja neki a mestersége, hiszen azért fizetik. Katolikus és más vallású munkás testvéreim! Ne ítéljétek el ti a szerencsétlen munkástestvéreteket, akiket a papi képmutatás és raffináltság bűnbe sodort, akik a nyomor kényszerítő hatása alattkerültek oda, hogy ilyen dolgokra vetemednek, hanem ítéljétek el azokat a farizeusokat, akik a túlvilágiai mennyországot ígérik nektek, csak azért, hogy nyugodtan tűrjétek ezen a földön azt, hogy uraitok leszedjék munkátokról a tejfelt és leigázhassanak benneteket. Mindannyian tudjátok, hogy milyen rettenetes a nyomor az Óhazában A mai viszonyok között szerencséjének tartja egy nincstelen munkásnő, hogy egy ilyen ingyenélőnél meghúzódhat és élhet valahogy a munkájáért. Most már mit tud tenni, ha a pap aljas szándékkal közeledik hozzá ?Ha viszszautasítja kidobják a szolgálatból és ki van téve a nyomornak, így használja ki az “isten szolgája” legtöbb esetben a karmai közé került munkásnőt, aki legtöbb esetben undorral gondol rá, de nem tud menekülni a kényszerítő körülmények nyomása alól. Ne bélyegezzétek hát hazugnak azt a munkást, aki elég bátor volt arra, hogy megírja az igazat, hanem olvassátok a “Munkás” újságot, amely próbál felszabadítani, felvilágosítani benneteket és segít nektek meglátni azokat a dolgokat, amiket ezek a fariszeusoik az isten neve alatt veletek csinálnak. FARMER DALL Komissioner kiadta a parancsot, Hogy relifet farmernak ne adjatok. Hadd egye meg szegényfarmer a lovát, Ne termeljen ő minekünk több búzát. II. Legyen szolga szegényfarmer örökre, Ha szabad lesz, ki lesz ar hűbérese? Tapossuk le szegényfarmert a sárba Hadd szolgáljon mindörökre rabságba’... — D. KOZMA, mistatimi farmer. PÉNTEK, 1935 FEBRUÁR 1. üli. N. LANDIS A Független Betegsegélyző Szövetség 12.-ik osztályának ha-vatalos orvosa. Kéri a magyar [ ■ munkásság támogatását. : Telefon: WAverley 6555. Lakás : : cim: 387 Dundas St. W. TORONTO. ONT. ^ *.. .j. .y»$» •TEJ ÉS TEJTERMÉKEK, TÜZI• ANYAG raktáron, rendelésre gyorsan és pontosan házhoz szállítva jutányos áron. FRANK PRICE . 247 Beverley St. Tel.: MI 5168 i ; TORONTO, MONTARIO.1 DR. V. SCHLILMAN M. D. L. M. C. C. Orvos és sebész Office Ph. 4356. Rés. 2935 No 2 Hopkins Block Cor. 20th St. W & Ave. A, SASKATOON, SASK ROSE CAFE a magyarok találkozó helye NYITVA ÉJJEL. S NAPPAL 263 COLLEGE ST. TORONTO PÉNZKÜLDÉSEK, AFFIDAVITÓK, HAJÓJEGYEK. LEGJOBB ÁRFOLYAMOK: kábeldíj csak 25 cent. ALEX A. KELEN LIMITED 1456 CITY HALL AVE. MONTREAL Kétszer évente nagy sorsolás készpénznyereményekkel a hazai bélyegek. Dr. Roman Pniewsky Sok évi gyakorlattal nagy európai kórházakban és klinikákon Specialista belső, vér - és női betegségeknél 3597 ST. URBAN ST. APT. 8 — MONTREAL QUE. Corner: Prince Arthur St. Rendelő órák: d. u. 3—8. Telefon: Ha. 7623.