Kanadai Magyar Munkás, 1935. február (6. évfolyam, 54-61. szám)

1935-02-01 / 54. szám

MÁSODIK OLDAL. af­rikai ki­dék Pierre van Paassen hírneves újság­író írja az alábibakat. Cikkei többé­­kevésb­é rávilágítanak azokra az álla­potokra, amelyet a “civilizált” impe­rialista államok teremtettek Afriká­ban. “Tiznitz, Marokkó, dec. 19. Éh­inség uralkodik ebben az országban. Éh­ínség és dögvész. Ez a kettő elvá­laszthatatlan egymástól. Egy kiissé lejebb délfelé Kongóban és az egyen­lítő alatti Afrikában álomkór pusztít­ja az emberiséget. Tizenkét millió ember halt meg álomkórban a legu­tóbbi 5 év alatt. Ha nem vetnek gá­tat ennek az iszonyatnak, akkor ki fog halni az emberi faj Afrikában, amely alapjában véve egészséges, é­letrevaló, ügyes (ha nem is olyan formában, mint a feh­ér ember, de ez nem lehet o ok a kipusztulásra). Ez ö­­rökké szégyene lenne a keresztény­ségnek. Miért nem rázzák fel a világot az afrikai nyomorral kapcsolatban? Hi­szen olyan szívreható meséket tudtál kitalálni az ukrajnai éhínségről, a­­melyet soha senki sem tudott bebizo­nyítani. Ezzel szentben senki sem ta­gadja, hogy milliók halnak meg éb­er és az abból kifolyó betegségek álta Afrikában, a civilizált európai álla­mok által uralt területeken. A tu­dósok ismerik ezeknek a betegségek­nek az orvosságát, de a tudósok pénz és egyéb segítség nélkül tehetetlenek. Hát nincs pénz egyáltalán? Nézzük meg az európai államok ha­dd költségvetését és meg fogjuk lát­ni, hogy van pénz bőven olyan dolgok­ra, amelyből az emberiségnek semmi java sem származik. Mi a válasz hát akkor? A válasz az, hogy az afrikai népek csak gyarmati népek. Nincsen egyéb joguk csak az, hogy dolgozzanak és izzadjanak az uraik a fehér népek ér­dekében. Kenyában az angolok, fennhatósága alatt álló tartományban aranyat fe­deztek fel éppen azokon a területe­ken amely a benszülöttek részére van fenntartava (reservation). A hatósá­gok nem sokat teketóriáztak a fenn­tartott hellyel, hanem elzavarták a bensz­ülötteket és kisajátították azt. A Dél-Afrikai Szövetséges Köztár­saságban, ahol minden jó polgárnak az ajkán van a biblia — törvényt fo­gadtak el, hogy egy hottentotta,vagy egy zulu-néger nem hagyhat vagyont örököseire. Tuniszban és Algírban a francia helytartók betiltották a helybeli de­mokrata újságokat, azért, mert meg mertek írni valamilyen visszaélést az “anyaországról.” Kongóban ezer és ezer ember dol­gozik lánccal a nyakán, összeláncol­va a többivel és éjjelre ketrecbe zár­va, nehogy hazameneküljenek a fele­ségeikhez, vagy hozzátartozóikhoz az éj leple alatt. Az absinthe nevű mérges italnak az árusítása be van tiltva Franciaország­ban, ugyanakkor széltében-hosszában árulják azt a gyarmatokon. Az nem baj, ha a benszülött lezüllik. Hiszen az csak egy néger. Tripoliban egész arab törzseket száműztek olyan területről, ahol azok évszázadokon át éltek. Kizavarták ő­­ket a sivatagba és helyüket olasz te­lepeseknek adták oda. Néhány száz­ezer ember pusztult el ezeknél az át­telepítéseknél a Nemzetek Ligájához beadott jelentés szerint. Ennek a felfordulásnak a menekültjei még ma is­­minden nap érkeznek­­ Paleszti­nába! Ami annyit jelent, hogy ezek a népek átgyalogoltak az egész Líbiai sivatagon, keresztülmentek Egyipto­mon , keresztülmentek a Sinai hegyen amíg végre megérkeztek Palesztiná­ba. A halálozás ezek között a népeik között borzalmas méreteket ölt. Most nem beszélek azokról a belső gonoszságokról, amelyek már a gyar­matosítás előtt is divatban voltak e­­zek­en a területeken, miint például a rabszolga kereskedelem Marokkóban, Abesszíniában és a Vörös-tenger part­ján levő arab területeken. Most csak azt kérdezem, hogy miért menekülnek egész néptörzsek el a francia és belga Kongóból, az angolok fennhatósága alatt levő Szudánba? Azt hiszi az olvasó, hogy azért, mert nagyon sze­retnek utazni? Az éhin­ség a dél-marokkói biroda­lomban olyan borzalmas, amilyen nem volt még 1929 óta. És ugyanakkor az “anyaországban” Franciaországban o­­lyan bőségben vám a búza... hogy a kenyér ára megy lefelé. Hogy ne is beszéljünk Kanadáról, ahol ugyanaz történik meg, akkor, amikor annyi a búza, hogy takarmánynak adják el. A franciák egy új birodalmat épí­tettek Marokkóban. Csodás kikötők vannak­­építés alatt Agadir — ame­lyet a világ egyik legnagyszerűbb ki­kötőjévé csinálnak meg — kiindulási pontja lesz a repülőutaknak is Euró­pa felé. Csodaszép utakat építettek végig az egész országban. Ezek az utak keresztül mennek a Szahara si­vatagon és elmennek egészen Timbuk­­tuig és a Csad tóig. Vasútvonalak hálózzák be az egész Észak-Afrikát. Vajon miért? Talán azért, hogy íze­lítőt adjanak a benszülötteknek a kul­túra javaiból ? Egyáltalán nem! Háborúra készülnek ! Behálózzák az egész Észak-Afrikát, hogy annak idején, ha kitör a háború mindenkor készen legyen a két millió arab és néger leszállításához szüksé­ges felszerelés, amellyel ezt az egész Hadseregeit 24 óra alatt háború kitö­­rése esetén a Földközi-temiger partjá­ra lehessen szállítani. Afrikát is “civilizálják”, még­pedig hihetetlen gyorsasággal. Teszik ezt azért, hogy Afrika is kivethesse a ré­szét abból a harcokból, amely úgy hlszik, elkerülhetetlen Európában. Rá­mutat erre az olasz hadiflottának múltévi hadgyakorlata is, amikor Mussolini kiadta a jelszót, hogy az ellenséges csapatokat szá­llító keres­­­kedelmi flottát kell megtámadni és a­enger fenekére sülyeszteni, hogy a penszülött hadsereg ne érje el az et­­ópai partokat. Soha őszintébb és ei­­nikusabb nyelven nem mondták még .meg, hogy mi akar lenni a célja a hiadgya­korlatoknak. Az arabokat kivéve, akiknek ősrégi kulturális múltjuk van , Afrikát o­­lyan törzsek lakják,­­amelyek a fejlő­désnek a gyermek­korában vannak. Hogy lesznek ezek a “gyerekek” ta­nítva és nevelve, amikor a nevelőjük is a legrosszabb oldalát mutatja ne­kik, amikor nem látnak mást a fehér fajtól, mint erőszakot és kegyetlenke­dést ? Csodálkozhatunk-e rajta, hogy a benszülött munkafelü­gyelő általá­ban a legdurvább és legkegyetlenebb? Ezt az egész világrészt átadták a leg­gyalázatosabb kizsákmányolásnak és zsarolásnak. Hihetetlen mennyiségű értéket és kincset termelnek itt és más országoknak egy osztálya lesz gazdag, ezen föld millióinak a nyo­morán.” Ez Afrika az imperialista hatalmak patái alatt. Csak nagy vonásokkal jellemzi Paassen az itteni állapotokat csak távlatból. De minél közelebb megyünk ehhez a képhez, minél rész­letesebben rajzolja meg valaki a va­lót, annál iszonyatosabb, annál vér­­forralóbb lesz az. Ezeken a gyarma­ti területeken, mutatja meg a kapi­talizmus az igazi pofáját, itt jelenik meg minden álarc­­nélkül. Gondolko­­dás nélkül gyilkol meg százezreket, ha ebből valamilyen hasznot lát. Nyo­mor, éhínség pusztít a természeti kin­csekkel megáldott Kánaánban, elszív­ja az életerőt a dolgozóik millióitól, hogy saját potrohát minél nagyobbra nevelje. Ennek csak a munkásság ural­om­ra jutása fog véget vetni. A­hogy egy farmer fiaáversel , Temess­el engem itt kint a prérin Temess­el egy lyukba ide kint Mert Bennett elvette a jussom Hogy a hidegben még szén se jusson. n. Ha azt tette volna, amint Ígért Nem kellene kérdeznem: óh mért Kell fáznom és éheznem a farmon Egérrel, patkánnyal tölteni gyomrom? III. Az ágyamban szántott tüske A párnám homok isten öccse, Bennett Ígért és én hittem neki Hittem, hogy lehessen menybe menni. IV. Amikor gyaloglok, hidegben hóban, A cipőmből mindig ki van a lábam Ingem? az már régen nincsen Rossz nadrágom egyetlen kincsem. V. Oh temess el engem itt künn a prairien És te nagy ar imádkozz, hogy lelkem. Oda menjen, ahova akarod: a pokolba Hol hideg helyett szenvedjek tuz­­sdnokba. Ezt a verset egy nyugati farmer előfizetőnk küldte be angolban s ké­relmére magyarra fordítva közöljük.) A háborúra vonatkozólag a dia­lektika alapvető tétele... abban áll, hogy “a háború egyszerűen a po­litika folytatása más (nevezetesen erőszakos) eszközökkel.” Clause­­vitznek a meghatározása ez, aki a haditörténelem egyik legnagyobb i- KANADAI MAGYAR MUNKÁS Munkásosztály története. Francia forradalom 1789-99 1. Marx azt mondta, hogy a konven­ció a forradalom története vrit. 2. A forradalmárok kisebbségben vol­tak a törvényhozó testületben. 3. Azt a lényeges szociális változást akarták hozod a forradalmárok, hogy csak az legyen alkotmány, amit a dol­gozó nép csinál. Girondisták és jakobinusok A konvenció előtt a legnagyobb kér­dés most már a monarchia kérdése volt. A girondisták a­­királyt meg a­­­karták menteni a monarchiával e­­gyütt, mert azt gondolták, hogy úgy véget vethetnek a szegényeknek a­­gazdagok ellen folytatott hadviselé­sének. De mert a nép tudta, hogy a király az ellentfog­a­dalom feje és mert tudta, hogy a király külföldi hadseregt akart a népre gázul tatni a nép hallani sem akart a király­­meg­mentéséről és a monarchia megtartá­sáról. 1793 január 21.-én a­­királyt­­kivégezték. Ezután a jakobinusok és girondisták között az alapvető szoci­ális kérdések­­körül indult meg a harc. Különösen a paraszt kérdés ke­rült a szőnyegre, ami mellett szó volt az élelmezésről és a pénzügyekről. (A parlamentben a jakobinusokat elne­vezték “hegy­”nek, mert a legmaga­sabb helyen ültek) Azon a kérdésen verekedtek a jakobinusok és a giron­disták, hogy az elkobzott feudális bir­tokért adjanak-e kártérítést ? Vájjon a skommün vagyonok a falvak lakossá­gának legyenek-e adva ? Azután, hogy a spekulánsok ellen indítsanak-e háborút, akik az árukat nem adták a népnek, mert várták az árak emel­kedését. Azon sem tudtak megegyez­­­ni, hogy az élelmi adagokat miként­­ osztják szét igazságosan ? Nem tud­­­­ták megállapítani, hogy a gazdagok­tól mennyiben követel­jék a nép élel­mezéséhez való hozzájárulást? Vé­gül azoán vitatkoztak, hogy legyen-e politikai terror? A girondisták elle­ne voltak minden támadásnak, mely a magánvagyonok ellen irányult vol­na. Ellene voltak a gabona megadó­zásának és a szabad kereskedelem mellett harcoltak. A girondisták azon­ban csak addig maradtak a felszínen amíg a forradalmi csapatok verték a kívülről jött hadsereget. 1793 tava­szán a forradalmi csapatok vereséget szenvedtek. Dumouriez tábornok ü­­gyetlen stratégiája fordította a győ­zelmet veszteséggé, ő maga átment az osztrákokhoz a girondisták egész hadával. A visszavonuló forradalmá­rok ismét a burzsoázia elen fordul­tak. “Akarod tudni,” mondta a fiatalabb Robespierre, aki a jakobinus vezérnek fivére volt. K Aki fúrta meg a riadót június 2.-án (amikor 29 vezér le volt tartóztatva?) Én megmondom nektek: a mi tábornokaink árulása, a hűség megtörése,­­mely feladta Famart az elenségek, az eléged­etlenség, mely úrrá lett az északi hadseregben...” “És a gazdagok véghetetlen önzé­se,” tette hozzá Marat. 1. Mikor végezték ki a királyt és mi­ért?­­ 2. Mi volt a főkérdés, mely most na­pirendre került? 3. Kik árulták el a forradalmi csapa­tokat? Adományok nyugtázása Egy windsori munkástársunk küldi harcos üdvözletét a Munkásnak $2.00 kíséretében, amelyért ezennel mon­dunk köszönetet annak, aki a követ­kező aláírással küldte be üdvözletét “Egy akit rossznak gondolnak.” ****** N.N. Montreal-i munkástársunk ké­relmére nyugtázzuk 25 centes adomá­nyát, amelyet a Munkás támogatásá­ra küldött be. Január 19-ikén a Montreali Vete­rán csoport táncmulatságot rendezett a Munkás javára, ahol bejött $1.93. Gy. Juhász munkástárs egy sált aján­dékozott szintén lapunk javára, amely­nek árverezéséből bejött $5.70. *•••** J. Bernáth, Scotsguard, Sask.-i munkástársunk 50 centes adományát küldte be a szerkesztőségünkbe, hogy segítse azt a sajtót, amely megmu­tatja a kivezető utat az elnyomatás alól. Köszönettel nyugtázzuk ezen ösz­szeget. • ••*•* Mrs. Kassai, Hamilton-i munkás­társnőnk 60 centet küldött be szerkesz­tőségünkbe átutalás végett a Magyar­országi Vörös Segélynek mint ado­mányt. A nevezett szervezett nevében köszönetet nyilvánítunk ezennel ezer­ adományért. ***••* Frank Majzik munkástársun­k (Har­row, Ont.) e hó elején házánál egy kis összejövetelt rendezett és nem fe­ledkezett meg a Munkásról sem, gyűj­tést rendezett harcos lapunknak, az e­­redmény $1.60, amely összeget ezen­nel köszönettel nyugtázunk. K M. 1. ÉS FARMER KLUBOK KALAUZA KÖZPONT: TORONTO, ONT. Központi titkár: Joe Tirpák, Kana­dai Magyar Munkás Klub, Box 483 General P. O. Gyűlését tartja minden hó második vasárnapján d.u. 2 órai kezdettel. Minden csomag, levél, vagy könyv­rendelés az alábbi címre küldendő: Box 483 G. P. O. Minden pénz, ami a klub központhoz jár, ne küldjék a “Munkás”-hoz, mert ez csak zavaro­kat idéz elő. Minden pénzküldemény csekkben vagy Money Orderben adan­dó fel. Levélben küldött pénzekért fe­lelősséget nem vállalunk. I. OSZT. HAMILTON, ONT. Tit.: G Chönberger 153 Catharine St. S. Havi gyűlését tartja minden hó el­ső felében kedden este 8 órai kezdet­tel a King és Wallnut St. sarkán lévő klub helyiségben. Vita­est és heti hí­rek felolvasása a világ minden részé­ből minden pénteken este 8 órai kezdet­tel a fent nevezett helyen. 2. OSZT. GUELPH, ONT. Titkár: John Kosar, .152 Queen St. Rendes havi gyűlését tartja minden hó 1. vasárnapján, vita estét minden ked­den este a Temple Hall-ban, a C. N. R. állomással szemben. 3. OSZT. TORONTO, ONT. Titkár: S. Köpi, 5 Glenaille Pl. Rendes havi gyűlését tartja minden hó 1. keddjén este 8 órai kezdettel a 450 Spadina Ave. alatti klub helyiségben. Vita est, heti hirek és a munkás is­kola megvitatása minden pénteken es­te 8 órai kezdettel a fent említett he­lyiségben. 4. OSZT. WINDSOR, ONT. Titkár: L. Szászi, 1552 Pierre, Ave. Havi gyűlését tartja minden hó 1. vasárnapján d.u. 2 órakor. Vita es­tét tart minden kedden és csütörtö­kön este 8 órai kezdettel. CLDL cso­port minden hó 2. és 4. vasárnap d.u. 2 órakor tartja rendes gyűléseit a K. M.M.K. helyiségében 1382 Lillian Ave. 5. OSZT. NIAGARA FALLS,­ONT. Titkár: F. Pásztor 17­4 Bellen Ave Havi gyűlését tartja minden hó 1. va­sárnapján d.e. 9—12. Vita estéket tart minden szerdán este 8 órától 12-ig, mindkét esetben a 2040 Stanley St.­­en lévő Magyar Hall-ban. 6. OSZT. WELLAND, ONT. Titkár: S. Rozman, Box 151, Crow­­land, Ont. Gyűléseit tartja minden hó 1. csütörtökén. A CLDL osztály gyű­lését minden hó 2. csütörtökén tartja a S. Main és 5th Street sarkán lévő Jugoszláv Hall-ban. 7. OSZT. NEW WATERFORD, N. S. Titkár: Gy. Takács, Box 336 S. Pécs, 1409—5 St. E. 9. OSZT. CALGARY, ALT A. Titkár: P. Paksa, 514—8th Ave., E. A nyár folyamán gyűléseit az Orosz Hall-ban tartja. 10. OSZT. ST. CATHERINES, ONT. Titkár: M. Bíró 293 Weiland Ave. II. OSZT. MONTREAL, QUE. Titkár: F. Kun. 2052 Grubert Line Street. 12. OSZT. SASKATOON, SASK. Titkár: A Nyerges, 327 Ave, B S. 13. OSZT. WINNIPEG, MAN. Titkár: N. Hornyaik 152 Gladston, St. 14. OSZT. LETHBRIDGE, ALTA. Titkár: C. Borbély, 417—7th St., S. 16. OSZT. REGINA. SASK. Titkár: L. Pituk, 1459 Broder St. Minden hó 1. csütörtök este 8 órai kez­dettel tartja rendes havi gyűlését és minden héten csütörtökön este vita es­tét tart az Ukrán Hall-ban, 1809 To­ronto St. alatt. 17. OSZT. EAST COULEE, ALTA. Titkár: Louis Lengyel, Box 54. 18. OSZT. PORT COLBORNE, ONT. Titkár: S. Cselényi, Box 293. Havi taggyűlését tartja minden hó 1. csü­törtök estéjén 8 órai kezdettel a klub helyiségben. 21. OSZT. TABER, ALTA. Titkár J. Juhos, P. O. Havi taggyűlését tartja minden hó 2. va­sárnapján. 22. OSZT. KITCHENER, ONT. Titkár: J. Hardl Box 61 23. OSZT. BRANTFORD, ONT Titkár Gy. Juhász 67 Waterloo St. Rendes havi gyűlését tartja min­den hó 1. péntek estéjén, vita gyűlést minden péntek este a Lion Avenue a­­lévő klub helyiségben. 24. OSZT. DRIFTWOOD, ONT. Titkár: M. Tephenhart Box 17 Havi gyűlését tartja minden hó 1. vasár­napján. Vita minden vasárnap, mind­kettő a saját klub helyiségében. 25. OSZT. WAYNE, ALTA. Titkár: Frank Kolozsi, P. O. Wayne, Alta. Havi taggyűlését tartja minden hó 1. péntekjén este 7 órai kezdettel az Ideal Hotel termében. Ugyanott minden csütörtökön este 7 órai kez­dettel vita és tudományos felolvasási estét tart. 29. OSZT. DRUMHELLER, ALTA. Titkár: L. Szabón, P. D. Drumhel- Ibi* Alta 36. OSZT. FORT WILLIAM, ONT. Titkár: E. Mattyasovsz­ky 618 Mc­­Bain St. 31. OSZT. W. SPIRITWOOD, SASK Titkár: M. Scmidt Bournemouth Spiritwood, Sask. Rendes havi gyű­lését tartja minden hó utolsó vasár­napján. 32. OSZT. VANCOUVER, B. C. Titkár: F. Gáspár, 918 Granville St. 33. OSZT. EAST WINDSOR, ONT Titkár: Tirnon Károly 212 Eadilla, Street. 34. OSZT. LONDON, ONT. Titkár: A Molnár, 242 Talbott St. 35. OSZT. WOODRIDGE, MAN. Titkár: Andrew Orbán, Box 2. 36. OSZT. CHATHAM, ONT. Titkár:: Louis Erdélyi Box 34 37 OSZT. RYMOND ALTA. Titkár: Illés Pál Box 270 38. OSZT. EDMONTON ALTA Titkár: John Kohut 10648—95 St. 39. OSZT. MISTATIN, SASK. Titkár: D Kozma, P. O. rója volt s akinek gondolatvilágát Hagel termékenyítette meg. Ez volt mindig Marx és Engels nézete is, mert ők is minden háborút az adott érdekelt hatalmak—és a ben­nük meglévő különböző osztályok — politikája az adott időben való folytatásának tekintettek. (Lenin, magyar kiadás, V. köt. 160­­ 161. oldal.) “A PINCE FALÁBAN BEFALAZOTT CSECSEMŐK” Ilyen cím alatt a Munkás január 15-iki száma egy abaúji levelet közölt, amely nagy szenzációt keltett a ha­­miltoni vallásos munkásság között. Legtöbben nem azt látták meg ebből a magyar munkás által irt levélből amit meg kellett volna látni. Nem úgy vonták le belőle a tanulságot, mint ahogyan le kellett volna vonni. Ahelyett, hogy megálltak volna gon­dolkodni és mérlegelték volna maguk­ban azt a határtalan alávalóságot, a­­melyet a magát “isten szolgájának” nevező pap elkövetett, ahelyett, hogy elítélték volna a rendszert, amelyben ilyen dolgok jönnek elő, mint termé­szetes következménye a papi nőtlen­ségnek és képmutatásnak, ehelyett magukban elítélték és gúnyt űztek abból a munkásnőiből,aki áldozata lett ennek a végtelenül szomorú esetnek. Volta­k olyanok is, akik úgy akarták a patpot, vagy talán az asszonyokat megvédeni, hogy hazugságnak bélye­gezték az egész esetet. Olyan dolog ez munkástársaim, mint amikor a strucc a homokba dug­ja a fejét. Ahelyett, hogy örülnének neki, hogy világosság derül arra a kép­mutatásra, amit ezek a “szent em­berek” csinálnak, ahelyett, hogy pró­bálnának meggyőződni annak valódi­ságáról és ebből a tényből is levonnák a tanulságot — egyszerűen letagad­ják azt. Pedig nincs ebben sem­i új. Min­denki előtt tudott dolog, hogy a pap­nak is van szeretője. Talán ez sem volna olyan nagy bűn, (mert hiszen a pap is csak ember) ha a pap vélet­lenül nem a más portája körül ólál­kodna, vagy pedig ha nem prédikálná nagyképűen az erkölcsöt, akkor ami­kor épen ő az, aki azokat az erköl­csöket semmibe se veszi. Ezekkel a dolgokkal legtöbb ember tisztába van, csak szemet huny előt­te. Nem jut eszükbe az, hogy ha a pap ezen a téren hazudik, mert ér­deke úgy kívánja, nem-e hazudik a másik oldalon is? Mert hiszen ott is úgy kívánja neki a mestersége, hi­szen azért fizetik. Katolikus és más vallású munkás testvéreim! Ne ítéljétek el ti a szeren­csétlen munkástestvéreteket, akiket a papi képmutatás és raffináltság bűn­be sodort, akik a nyomor kényszerítő hatása alatt­­kerültek oda, hogy ilyen dolgokra vetemednek, hanem ítéljétek el azokat a farizeusokat, akik a túl­­világiai mennyországot ígérik nek­tek, csak azért, hogy nyugodtan tűr­­­­jétek ezen a földön azt, hogy urai­tok leszedjék munkátokról a tejfelt és leigázhassanak benneteket. Mindannyian tudjátok, hogy milyen rettenetes a nyomor az Ó­hazában A mai viszonyok között szerencséjének tartja egy nincstelen munkásnő, hogy egy ilyen ingyenélőnél meghúzódhat és élhet valahogy a munkájáért. Most már mit tud tenni, ha a pap aljas szándékkal közeledik hozzá ?Ha visz­­szautasítja kidobják a szolgálatból és ki van téve a nyomornak, így hasz­nálja ki az “isten szolgája” legtöbb esetben a karmai közé került munkás­­nőt, aki legtöbb esetben undorral gon­dol rá, de nem tud menekülni a kény­szerítő körülmények nyomása alól. Ne bélyegezzétek hát hazugnak azt a munkást, aki elég bátor volt arra, hogy megírja az igazat, hanem olvas­­­­sátok a “Munkás” újságot, amely pró­bál felszabadítani, felvilágosítani ben­­­neteket és segít nektek meglátni a­­­­zokat a dolgokat, amiket ezek a fari­­s­zeusoik az isten neve alatt veletek csi­­­­nálnak. FARMER DAL­L Komissioner kiadta a parancsot, Hogy relifet farmernak ne adjatok. Hadd egye meg szegényfarmer a lovát, Ne termeljen ő minekünk több búzát. II. Legyen szolga szegényfarmer örökre, Ha szabad lesz, ki lesz ar hűbérese? Tapossuk le szegényfarmert a sárba Hadd szolgáljon mindörökre rabságba’... — D. KOZMA, mistatimi farmer. PÉNTEK, 1935 FEBRUÁR 1. üli. N. LANDIS A Független Betegsegélyző­­ Szövetség 12.-ik osztályának ha-­­­vatalos orvosa. Kéri a magyar [ ■ munkásság támogatását. : Telefon: WAverley 6555. Lakás : : cim: 387 Dundas St. W. TORONTO. ONT. ^ *.. .j. .y»$» •TEJ ÉS TEJTERMÉKEK, TÜZI­­• ANYAG raktáron, rendelésre gyor­­­san és pontosan házhoz szállítva­­ jutányos áron. FRANK PRICE . 247 Beverley St. Tel.: MI 5168 i ; TORONTO, M­ONTARIO.1 DR. V. SCHLILMAN M. D. L. M. C. C. Orvos és sebész Office Ph. 4356. Rés. 2935 No 2 Hopkins Block Cor. 20th St. W & Ave. A, SASKATOON, SASK ROSE CAFE a magyarok találkozó helye NYITVA ÉJJEL. S NAPPAL 263 COLLEGE ST. TORONTO PÉNZKÜLDÉSEK, AFFIDAVITÓK, HAJÓJEGYEK. LEGJOBB ÁRFOLYAMOK: kábeldíj csak 25 cent. ALEX A. KELEN LIMITED 1456 CITY HALL AVE. MONTREAL Kétszer évente nagy sorsolás készpénznyereményekkel a hazai bélyegek. Dr. Roman Pniewsky Sok évi gyakorlattal nagy európai kórházakban és klinikákon Specialista belső, vér - és női betegségeknél 3597 ST. URBA­N ST. APT. 8 — MONTREAL QUE. Corner: Prince Arthur St. Rendelő órák: d. u. 3—8. Telefon: Ha. 7623.

Next